Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-30 / 72. szám
? ELLE N Z £ H 19 4 4 március 3 & aa^aaaBSMttwwa^^ A ipia!s2terf{inács határozata i A zsidók gazdaságii térfoglalását korlátozó újabb rend eletek a napokban jelennek meg BUDAPEST, március 30. A kormány j tagijei Sztójay Döme miniszterelnök el- i nüld ésével sserdán délelőtt 10 ómkor mi- | y raszter tan ácsra ültek össze. A minisztertanács nem fejezte be délben tanácskozásait, hanem röviddel ebéd után folytatta. Jól tájékozott- körök értesülése szerint a minisztertanács délelőtti ülésén részben olyan rand el etekkel is foglalkoztak, amelyek a kormány határozott jobboldali politikájának megfelelően a zsidókérdés mtgldásával kapcsolatosak és amelyek közeli napokban napvilágot látnak. A tízedes-lcánifidá'i&z áll a uáU A Tüzet Szerezetnek Uzenkácetn Uinuv,tá\& niiikádUc Iíöíú&wúam* KOLOZSVÁR, március 30. Egy nép# kuiturszinvonaláit csak részben jellemzi irástudatlanjadnak százalékú.', mert bár az irás-olvasás a műveltségnek elengedhetetlen tartozéka, de ennél sem töfbib, sem kevesebb. Egy, az írás-olvasáshoz k »nyitó ember korántsem mondható kultirrlény- nek. A művelődésnek első ösztönös- nuegr nyilattkoaâsa.- a könyv és az olvasás szere tele. Csak az lehet müveit nép, vagy müveit nemzet, melynek tagjai felolvadnak a legmagasabb rendűnek tartott művészeiben: aiz olvasásban. Évtizedeken át két ellentétes- vélemény harcolt egymással: egyik vallotta, hogy a szélesebb néprétegek az életért folytatott küzdelmében nem tud eljutni >a könyvhöz, , míg a másik, ennek cáfolata, hogy igenis, : 'elsőrendű szükséglete a könyv, de sze- *■ génysége által nem tud hozzájutni. A szociáljzálódás utján megindult társadalmunk egy-fcéit vívmánya élesen rávilágít ezekre a megoldhatatlannak hitt kérdésekre. És hogy el ne szakadjunk 3 valóságtól a> mitsem mondó elméleti síkra: pillantsunk be egy, a Tizes Szervezet gondozása alatt álló népkönyvtárba. gondjai mellett is erre a munkára is. Beszélgetés közben nyílik az ajtó. Pu- fokarcu, kopottas kabátu kisleány surran be az ajtón. Pirosra fázott kézéiben gondosan fogja az. „olvasólapot“ és könyvet kér. Mi tovább beszélgetünk... N-agyobbik leánya, Róza nagyo-san ajánl könyveket, a visszabozottakat elrak ja, az elvien időkből d kartotékokat kávésán, az olvasójegyet kitölti: pár pillanat és már ott sincs az olvasó. Balogh József leolvasta a kérdőjelet arcomról: — Rózsikat betamtefttam. Önállóan kezeli a könyvtárat — mondja apai büszkeséggel. — Már ritka eset az, amikor tanácsot kér, ügyesen irányítja is az olvasókat, melyik szerzőtől, melyik müvét olvassák először. Beszélgetés közben akadékoskodom, hogy példákat, eseteket, történéseket, hozzon fel. — Miért olvassanak — mondom. —, van ezen a környéken is elég baj... — Muszáj,- kérem :— hangzik a meggyőző válasz —, kell és olvasnak is az emberek, csak rá kell szoktatni őket.-—, Nem létszükséglet... * —• De azzá válik. A színházjegyekkel is igy volt. Kérem, egy szomszéd ingyen sem akart színházba menni, pedig a Tizes Szervezet-i előadásra adtam vclna neki jegyei. Végre rábeszéltem, Azóta leghübb közönségünk és leggyakoribb olvasóink egyike. A színházjeggyel könyvet is kiadók és az első ízelítő aranyira, jólesik, hogy „megynéttelyezem“ őket -ae olvasás bacillusávül. Csak.,. Igen... kitalálom én is, amit mondtatni akart.., Csak kevesen vannak a társadalomért dolgozó, adakozó magyar emberek. Széles tömegek estek ki gondozók hiányában a társadalom keretéből, ©kiket visszahozni fáradságos munkát igényel. És még tovább, a könyvek között selejtes anyag is van, kevés az igazán „szép“ könyv, több kellene. Talán annál is több... — Van, -add olvasson, van, aki művelődjék, csak ici-picit gondoljunk reájuk... hisz már típusaim is vannak, akik csak verset, vannak, akk csak regényt olvasnak. Ez ezt szereti, amaz csak azt. Igen színes néha a könyvtáréra. Meg kellene nézni... A vadún H&Htyidâ-b, akoí nen* & Umpi/ a teg,ßfr& kint# Takaros gazdasági udvarén ál men ve lépünk be a tizedik negyed könyvtárszobájába. Talán ez az elnevezés is kissé túlzott. Könyvtárszoba: erre valahogy gazdag, íöu-ri kényelemmel berendezett stílbútorokra, arannyal és ezüsttel díszített kötetekre, az élettől valahogy távol eső dolgokra kalandozik a gondolat. Nem, most nem könyvtárszo-b-áhnn vagyunk, hanem kisemberek job-bsorsakarásának ! kellős közepén. Pár lóca a manza-rdszoba mennyezete alatt. Gondos és tiszta kék- pipirossal behúzva, festetten asztalok, ! egy rokkant könyvál vány és egy jobb-ács- j ka szekrény. A falakon öntudatost tó hir- ■ det.menyek és sok-sok könyv... És talán furcsának fog tetszeni, hogy ebben a helyiségben mégsem ez a legfőbb kincs. Ami mcura-dékmilanul beßölti ezt a pici és sok enyhülést adó helyisénet, az a tizedes s egyben könyvtáros lelkisége, Belőle árad. negyede lakói felé a megsegítés akarása, népének, nemzetének szeretet*?; a vezetőség felé a.z eszközök és módszerek megvilépitása és serkentése a mindig jobb, a mindig tökéletesebb megoldásokra. írjuk ide példaként) nevét: Balogh József vizve-zetékszerelő, Vasvári-utca 4L szám... lewzeui „mítdytzís** b'áHtyWAÍ é* minkáz* Nagy munka folyik már több napjai a könyvtárban. Újabb könyvek érkeztek és ka rtotéfc'lapok, a minél sorsabb éis köny- nyebb adminisztrál! ás elősegí t évére. Balogh József családját is bevonttal ebbe a munkába. S csalódja szintén példakép lehet: hat gyermeke van. íme, a népes család nem ok a társadalmi munkai alóli kibúvásra, sőt segítségükkel megkönmyitő-dik a vállalt feladat. A könyvszekrényben és a rozzant: polcon már katonás rendbe!! sorakoznak a zöld kartotéklappeil ellátott kötetek. Sokan vannak. Közel ezer darab, ha nem több. Kissé csodálkozom is, hogy ekkora könyvtárat hoztak össze. (Főleg azért mert ismerem nem túlbuzgó -adakozó - • kedvét társadalmunknak.) A rejtély ha- I mar megoldódik: közel hatszáz kötetből ! álló könyvtárát szintén u tizedesi könyvtár rendelkezésére bocsátotta és -a,közadakozásból begyült négyszázzal bizony kitesz ezret... Balogh József szeméből szeretet sugárzik a könyvek felé. Érzem, hogy valóban - könyv meghitt barátja. Talán ennél is Öbb: rajongója, mert csak igy tud valii klko®ii valaki is a mindennapok szürke Egyik sarokasztalon folyóiratok vannak. A türelmi idő alatt ezeket olvasgathatják a cser él ők. Másik saraikban a Nemzeti Könyvtár füzetei láthatók. Ezekből árusítanak is. Igen népszerűek és sokam vásárolják. A gondoskodás még tovább is megy: kalandregényeket is számon .tart Balogh József. Van, akit ezek által hódit mei? csendes birodalma látogatására-. Idővel ezek fűzre kerülnek, mint a lelket- mérgező és defetista könyvek sorozata. Mart -a könyvtár selejtezése állandóan foly'k— Ebben -a munkában és iörz^könyviézés- ben v-olt így segítségére a- napokban két főiskolás: Szabó Ferenc és Tóth Sándor... Az egymásra találás ékes bizony Káka. BUDAPEST, március 30. (MTI.) A Budapesti Közlöny csütörtöki száma közli a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter rendeletét a belföldi távolsági távbeszélő- forgalom korlátozásáról. A rendelet az azonnali és igen sürgős távolsági magántávbeszélAz egyetemi könyvtár előadótermében tartotta meg előadását Nagy Dénes professzor Balogh Arthur szakosztályi elnök megnyitója után. Ismeretes, hogy a marxizmus a gazdasági, helyesebben technikai erőket tekintette a történelem egyedüli ^ meghatározóinak. A szellemi jelenségek világa csupán járulékos felépítmény. Ezzel a felfogással szemben a bölcselők és történelemkutatók mindjobban hangsúlyozták a szellemi erők hatását és nemrégiben jelent meg Németországban egy élénk tudományos vitát is kiváltó könyv, Müller-Armack professzoré, amely a materialista magyarázattal szemben a legkategó- rikusabban ellentétes felfogást képvisel és a A Tizes Szervezet 13 könyvtára, működik a varasban. A könyvállomány tulajdonképpen a Városi Népkönyvtáré, de tizedesi kezelésben van. Tizenhárom tizedes áll ekáppen, mint Balogh József, negyede- szolgálatában, ' hogy a társadalom minden egyes egyecfe öntudatossá és műveltté váljék. A civilizáció és müvedtsé!L egyensúlya regen megbomlott. Ügynökök szállították házhoz © civilizációt, most a műveltség mellett kell felsorakozni messzetekimtő célok érdekében, A harc áll és még sokáig tart... A tizedés-könwtároiS biztosan, áll a vártán... (sze.) gecé.sek forgalmik a belföldi viszonylatban a rendelet kihirdetésének napjáról felfüggeszti. A belföldi forgalomban a közön céges állami beszélgetések kapcsolása a sürgős hírlapi és magánbeszélgetéseket megelőző .sorrendben történik. gazdaságban és technikában a világnézetek leszürődését látja. A különböző korok gazdasági stílusait nem magukban, hanem az általános emberi életformák részei, kifejezéseiként kell tekintenünk. Az akónbrangu népeknek a fejlettektől való döntő különbsége világképüknek, másképen formált kategóriáiban rejlik. A legkezdetlegesebb gazdasági formák a mágikus stílus kifejezői, ezt követik az antirnisztikus, majd a politeisztikus, végül a monotebztikus vallások másjellcgü gazdasági stílusai. De ezek között is különbségek vannak. A mono- teisztikus vallások keretén belül is csak a • nyugati kereszténységnek sikerült egyfelől egy uj természetkutató módszer íelraiálásáA öonan Zeitung a magyarországi helyzetről A Donau Zeitung írja: A Magyar országon lévő néniét katonák jelenléte a német bajtárs segítségét jelenti, azonban semmiesetre sem. azt, hogy Németország pillanatra is le akarna térni arról az alapról, hogy nem törekszik Európában egyeduralomra. A Magyarországon bekövetkezett átalakulás józansága egyszersmind az egészséges emberi értelem józanságát mutatja. EsrMíszfái s belföldi MvbeszélőforgaiMűí A Porunca Vremii cikke a szovjet veszélyről Bukarestből jelenti a fP . Azzal össze fű ggésben, hogy Remania helyzetét újból a szovjetorosz hadsereg támadása fenyeget:, a Porunca Vremii azt írja, a román nép cros akadálya a szovjet ama törekvésének, hogy a földközi-tenger irányában a balkáni tengerszorosok uralmára törjön. Oroszország ennek az akadálynak a leküzdésére kísérli most meg utolsó erőfeszítéseit. Világnézet és gazdasági stilus Kisíégi Nagy Dénes úr, egyetemi ny, r. iinár előadása val egy uj technika alapját megteremteni, másfelől a vallási ékt erőit belevive etbizáim. a gazdaságot. Innen nőtt ki az újkorban az, európai munkaember páratlan energiája és fegyelme. A középkori kézmü szervezete azt a művészeién tagolt építményt ^ mutatja, amely a kor vallásos eszméit meghatározz? A kézmü a középkori gazdasági stilus általános képletét képviseli. Visszaesésének oka: sem gazdasági téren, hanem elsősorban világnézeti téren keresendők, A protestantizmus más szervezeti fonnának, a modern nagyvállalkozásnak kedvezett. Az. újkor gazdasági stílusában minden téren a dinamikus jelleg lép előtérbe. A kálvinista országok gazdasági stílusára jellemző a magánvállalkozás előnyben részesítése. E körből származik a gazdasági Liberalizmus, de az egész. kla.sczikus elmélet rs a kálvinista gondolkozás végső szekularizált, termékeként fogható fel. Viszont az uj dinamikus államgazdaság megalapozása a lutheránus területekre esik. A lutherizmus jó állampolgárokat, a kálvinista puritanizmus aszketikus munkaerős egyéneket nevel. Ennek az utóbbi embertípusnak a kifaragása a leglényegesebb adalék, amellyel a kálvinizmus az angol birodalom létrejöttéhez járult. A XVI—XVIII, században Európa különböző országainak gazdasági stílusát elsősorban vallási, világnézeti különbségek határozzák meg. Az állam-theoriák terén a katholikus országok az utópiák, a lutheránusok a kamerákz- mus, a kálvinisták a természetjogi irodalom megteremtői. A közgazdaságtan, a szociálpolitika, a biztosításügy, a szociális eszme :~. különböző formákban jelentkezik. Mindebből következik, hogy a világnézeti rendszereknek döntő befolyásuk van. a gazdasági stílusok keletkezésére. Kétségtelen, hogy ' az egyes népek biológiai és lelki alkata, valamin; a természeti feltételek is szerepet játszanak, de legalábbis a múltban e tényezőket a szellem, erők hatása sokszorosan felülmúlja. Ha e felfogás ellen kétségkívül számos ellenvetés tehető is — és Zsviedeneck Süden- horst professzor külön könyvben fejtette ki ezeket —, mégis igaznak látszik, hogy életünk magvát, középpontját metafizikai hely1 zetiink tisztázásáért folytatott szellemi küzI delmünk alkotja, világképünk, vallásunk legfőbb determináló elve a gazdaságnak és tecn! nikának is. \ CSÁRDÁS Operett a Nemzeti Színházban. 1 Megszokott operett a szerelmes svéd herceggel és a még szcrelrrmebb magyar gróffal, meg a primadonnával, aki egyik felvonásban falusi kislány, a másikban pedig világhírű párisi operaénekesnő. Mindezek ellenére vég:g- érezzük, hogv ezt a könnyű halt. amivel tegnap este a színház, vendégelt, hozzáértő kezek keverték. Szilágyi László irta a librettót és Budai Dénes keze alól kerültek ki a jól adagolt énekszámok, olyanok, mint a kis kacsáról szóló dal. Krémer Manci, volt az est Ízléses, finom és szép primadonnája, az érte vetélkedő bonvivá- nok: Borovszky Oszkár és Difrói P. Béla közül egyik nagyobb kedvvel és lendülettel játszott, mint a másik. Jatzkó Cia és Andrási Márton még jobban bevették magukat a közönség szivébe, ezernyi ötlettel tarkították az előadást. Tompa Pufi kitűnő színészi alakítási: nyújtott a cigányprímás szerepéién s igen szépen hegedült is, bebizonyítva, hogy azt is tud. Csóka József épp olyan jó volt, mint Tompa Pufi. De kitünően illeszkedett nz együttesbe Fülöp Sándor. Szentes Ferenc, Jánossi/ 7.pima . és még sokan mások. Keresztes Katalin. Dombi/ Imre és -a ballerinák jól inneniink Szabó Ica energikus, szép mozdulatokkal vezényelt. Fülön Sándor pedig igen jól látta el a rendező feladatát. Különösen azt írjuk javára, hogy pergő, gyors tempója, lendülete volt az előadásnak. A Népművelési Bizottság Falugon- ílozó Munkaközösségének felhívása a munkaadó gazdákhoz Kérjük a református vallóm szolgáló leányokat tartó munkaadókat, hogy alkalmazottaikat küldjék el az alább közölt munkarend szerinti lelkigyakorlatokra, melyeket a belvárosi ref. gyülekezet rendez a Király-utca 22. szám nlat ii férfiszöveiségi otthonban. Március 30-án, csütörtökén és március 3l-én. pénteken délután á—fél 7 óra között nrvaeso- rai előkészítő előadás, megbeszéléssel. Vezetik László Dezső lelkész és Csutak Csaba segéd- lelkész. Április 2-án. vasárnap délután 5 órakor ur- vacsoravétel a Farkas-utcai templomban. Hat órakor szeretetvendégség a Király-utca 22. sz. alatt. Felhívjuk a szolgálóleányokat, hogy pontosan vegyenek részt a lelkigyakorlatokon, beszámolva munkaadó gazdáiknak. Egyben ké- z rönk minden magyar munkaadót, hogy *n fent közölt időpontokra biztosítsanak szabadidőt a református szolgálóleányoknak, ellenőrizve a lelkigyakorlatokon való pontos részvételüket. ^ * HALÁLOZÁS. Fájdalommal tudatjuk, hogv szeretett férjem, idsb. Buearin József f. hó 27-én elhunyt. Temeté-e í. hó 30-án lesz a temetői nagvkápolnábói d. u. ; órakor. Ezúton meghívjuk azon ismerőseinket, kiknek a fájdalmas család gyászjelentésér nem tudta eljuttatni. Özv, Buga rin Józsefre cs családja, 01272
