Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-29 / 71. szám

t: L l l; N /. £ * 14 « i k & 7 «1 vi & 2« Elfoglalták »Eékhelyüket az uj püspökök A Magyar Kui'ir jelent i: A püspöki kar tauiácskoziséb61 hódoiló tá\ áu'aItal üdvo- itüd-lék ;i pá*>árt, akinek nevében NUtigJaone bíboros államtitkár válaszolt szántul táv­iratban Sered* Jusztiniám hercegprímás­nak. A távirat szerint a magyar püspökön üdvözlete különösen jólesett Őszen sepe­rlek. aki ; /A kívánja, h.ogy_ •' ennem es legyen ez értekeidet munkája, máért Is ten' megvilágositó segítségéi kéri, buzdí­tásul pedig apostoli áldását küldi. ’ Mindszentv József veszprémi megyés- püspök megérkezett szék vár csabs*, almi megjelent a káptalan ülésén. Felolvaslak a kinevezéséről szóló pápai bullát, amivel megtörtént a püspöki székibe való beik­tatása. Ugyancsak megérkezett székhelyé­re Kovács Sándor szombathelyi püspök is, akinek a püspöki székibe való beikta­tása hasonló körülmények között történt. _2 , , ­...—— Súlyos szerencsétlenség fadöntés közben KOLOZSVÁR, március 29. Germán Já­nos 53 éves szászfenesi lakos tegnap dél­előtt fáit döntött a szászfenesi erdőben. Vigyázatlansága következtében egy na­gyobb szálfái a fejére esetit és földre suj - \ tőtta. A helyszínre kiszállott men log 1 megállapították hogy Germán János ko­ponyaalapi törést szenvedett és igen sú­lyos állapotban szállították be a sebészeti mütéttatni klinikára. A törvényszékre kerüli ä kereskedelmi ügynök, meri nem fizette ki szállodai számláját KOLOZSVÁR, március 29. Nagy Dénes tel.sü- visói illetőségű, állítólagos fanagykereskedő és szállító, üzleti utjai alkalmával Kolozsváron rendszerint az Astoria-szállodában szállt meg. A múlt esztendő folyamán is többször meglor- dult az Astoriában. Legutóbb 1943 október hó 4-étől november 10-éig lakott az Astoria- Szállóban, mikor azonban elment, távozását elfelejtette bejelenteni és 48<S pengős számláját sem egyenlítette ki. Hogy szónélkűl távozhas­sák, otthagyta bőröndjét a szállodában A szálló portása, Szilágyi István, aki felelős­séggel tartozott a ki nem eg\rnlitett számláért, hiába várta hónapokon keresztül a pénzt vagy értesítést Nagy Dénestöl. Ez év február 20-án i elfogyott a türelme és feljelentette Nagy Dénest a rendőrségen. A rendőrség letartóztatta és az ügyészségre kisérte a kereskedelmi ügynököt, aki ellen csalásért eljárást indítottak és az ügyet gyorsított eljárással kedden már tár­gyalta is a törvényszék. A tárgyaláson Nagy Dénes arra hivatkozott, hogy távozását bejelentette az egyik portásnál és üzenetet hagyott Szilágyi István számára, hogy sürgősen el kellett utaznia és számláját rövidesen kiegyenlíti. Bőröndjét, amelyben körülbelül 1000 pengő értékű ruha volt, mim­egy kézizálogképpen hagyta a szállóban. Ké­sőbb azért nem tudta kifizetni a számlát, mert heteken keresztül súlyos betegen feküdt. Ezzel szemben Szilágyi István azt állította, hogy mindezekről semmit sem tud és a bő­röndben levő ruhát a rendőrség legfeljebb 200 pengőre becsülte. A törvényszék megállapította, hogy Nagy Dénes ellen a budapesti törvényszék is nyomo­zólevelet bocsátott ki, ezért elhalasztották a tárgyalást és a budapesti törvényszék megke­resése után esetleg egyesítik a Nagy Dénes el­len megindítandó bünpereket. JULA NÉNE Kanvar-i-tani lehetne a sötétségből, olyan ropogósán sűrű ez, hogy Jula nő­nének csak úgy csíki-ndozza hátgerincét, ahogy előre fur-akodik benne. Itt egy dúc. ott egy dúc, aztán gödör, meg gödör. Iga­zain isteni csoda, hogy még eddig fel nem hamburházott. Hej, nehéz a szegény em­ber sora. Míg kell szenvedni azért a. kis ennivalóért. Darabka szalonna, csipet kolbász, kiesd zsírozó, hej, hogy reszket a keze némelyik fehérnépnek, mikor adja, hogy mást ne is említsünk, Szepesiné, akinek a dolgát most is igazítja! Mert hiába no, meg kell adni, hc.gv a bajokon h® valaki, akkor — ő — seigit. Nagy fondorsággal kitapogatja még a leg­belsőbb csontrepedéseket is, aztán tam... tam... — közhírré tétetik. Na nem igy, csak óvatosan, surranva, lopva, súgva, hogy: csak magának mondom GM né lel­kem, ragadjon a. szájpadlásomhoz a nyel­vem, ha. hazudtok, igy, úgy... s igy to­vább a többieknek is. Aztán ha nem csur- ran, cseppen a kaszárnyában egy kis étolmiaradék. De, hogy meg kell érte dol­gozni, ez. szent igaz. Most is ebben a fe­neketlen kátyúban kell neki kikecmeregni a malomhoz, ezek a zsugori Szepesiék sem barnának várni holnapig. D? nem is menne a biróéként, ha nem reménykedne Ráoz Pali bőkezűségében. Csak kitesz ma­gáért, a mindenit, hiszen neki, csak neki, a Jula néne csürő-csavaró, f gombolyító munkásságának köszönheti, hogy a szép Birike- az övé 'esz. így morfondírozott Jula néne, amikor is azon vévé magát észre, hogy megérkezett Barátságos kutya­Polgári utasok száittái'fl is •necjityil't a tiszai záróvonal KOt.OZSVAn, március 2«. (Ar. Ellourák munkalársáléL) Tminnpl «2ámul.kb».i kfalllliik ,./t » B»ria|M»t- rol ór kereti hivatalos lelőnie-,', amely untat a Uw»l rá rá vonal i,»«jny>liV A hivatalos ko/lemeny lelhívla azokat a honvédekéi és katonai behivójOHSyel rendelkező személyeket, akik a vonal lezárása miatt nem tud- t .k osanaltestttkhtiz bevonulni, hogy a leHk#zelebl>i vonallal induljnnak el. A közleményhói azl lehetett kiöl- vatní huny a záróvonal kizárólaq katonai személyek, liléivé behívnunk részére nyílt mei| s polqárl utasok továbbra sem léphetik ál a tiszai vonalat, sem az orszáp belseje, sem pedí« a tiszaiéi keletre lekvu lerüle lek felé B/ n magyarázat tévesnek bizonyult. Ugyanis, mini tegnap délelőtt a kolozsvári állomáslonol »ég töl értesültünk két személyvonat érkezett Budapestről a kolozsvári állomásra, amelyek polgári utasokat is hoztak. Ilyenformán a polgári utasforgalom is leljesen szabaddá vált és minden korlátozás vagy külön enge- riélv nélkül utazhatnak a polgári szó mélyek. Vitéz Imrédy Béla í A kormány iránti bizalmunkat hall^atássai is dokumentálnunk kell A Budapesti Értesítő jelenti: Az Esti Újság írja: \ lap munkatársának nyilatkozol! vitéz Imrédy Béla nyugalmazott miniszterelnök, a Magyar Megújulás Pártjának vezető jc Egyc- bek között kijelentette, bogy nyugodt lelkiis­meretiéi fekhettek le ellenzéki küzdelmük min­den estéjén. Ezt a fügyetlenséget n jövőben is fenn akarja tartani. Támogat ink a kormányt, de független elhatározásból és mert a: ország jótfelfogott érdeke is kívánja. Egy uj világ kormányál akarjuk támogatni és éppen ezért sem közvetlenül, sem közvetve egyetlen fillért a párt számára a kormánytól el nem fogadok. Hiszem, hogy igy gondolkoznak mindazok, akik az uj kormányt támogaljók. Ha valakinek, hát az uj világ vezető politikai szervezeteinek kell példát mutatniuk a cifrálkodástól mentes egy­szerűségben Olyan kormányzatunk van. amely­nek működésében megbízunk és ezt n bizalmai fegyelmezett hallgatással is dokumentálnunk kell. Társadalmi kérdésekről azonban szívesen beszélek. Az anyagias, gerinctelen és mindig a BUDAPEST, március 29. (MTlt Vitéz. ,laro s Andor belügyminiszter az alábbi nyilatkozatot tette: — Meggyőződésem, hogy ez a nemzet és or­szág csak akkor lehet erős és tudja hivatását teljesíteni, ha a baloldali marxizmust és annak belső szövetségeseit maradéktalanul felszámol­juk. Ennek a felszámolási processzusnak első lépéseit jelentik a ma kiadott rendeletek — .4 magyarországi szociáldemokrata pártról és a független kisgazda pártról nem kell bő­vebben beszélnem. Azt hiszem, a nemzeti, köz­vélemény, valamint a magyar földműves túr sadalom tisztában van azzal is, hogy a most feloszlatott parasztszövetség olyan célok szol­gálatában állott, vagy olyan célokra kívánták felhasználni, amelyek minden tekintetben al­kalmasak lettek volna arra, hogy a magyar társadalom legegészségesebb és legősibb rétegét szembeállítsák a társadalom egyéb rétegeivel \z igy egységesen szembeállított hivatásrendek kezes eszközeivé váltak volna a baloldali mar­xizmus törekvéseinek. Tudom, hogy a paraszt- szövetség helyenkénti bevezetésével a földmü- vességnek csak egy egészen felszínes kis réte­w—g—ffMuni iwnmiiiiT niMiiiii».h m-Tr-nr piiiiibii« kedvező szelek irányában orientálódó Hgurák | tülekedéséből elég volt, A vörös és zsidó ági- i tárióbil elvakitoll inunkástömegek talán majd egyszer megértik, hogy azok a magyar kétké/i munkások, akik velünk együtt dolgozlak nem 1 renegátok. hanem épp úgy tájt m-kik a ma­gvar munkás sors megoldatlan problémája, mini azoknak akik szervezetekben maradtak. Ha felszámolásra kerül a marxizmus, ennek áldozatni nem eshetnek sem a munkásság szervezeti érdekvédelme, sem azok a pénzei, amelyeket magyar munkások keresményéből adlak össze 4 szervezetek pénzeit magyar munkások izzadtál: össze. Ez a pénz az övék, sóit ezután les: csak igazán a: övék, amikor nem áll nemzet közi célok szolgálat óiban. Ami­nek pusztulnia kell. az a marxizmus szelleme és ha ez elpuszlul, akkor majd meglátják a magyar dolgozók, hogy a mi világunk elsősor­ban az ö számukra jelent uj és boldogabb pillanatot A dolgozók jogos törekvéseit a jö­vőben is minden erőnkkel támogatni kívánjuk. gél tudta magának megnyerni.' Legyen tisztá­ban vele a magyar föld művest ársadalom, hogy 1 cselekedetem elsősorban az ö érdekében valót most, amikor múlhatatlanul szükség van arra, hogy nemzeti társadalmunk egyeteme a legna­gyobb veszéllyel *?zemben védekezzék; ez pedig a bolsevizmus. — A magyarországi szociáldemokrata párt feloszlatásával egyidejűleg szükségessé vált, hogy a magyarországi szakszervezeti tanács ve­zetése alatt miiködő miinkáseggesületekhez mi­niszteri biztost rendeltek ki azért, hogy egy­részt biztosítóim ezeknek további politikamen­tes tevékenységét a munkásság érdekében, másrészt, hcngv érintetlen maradjon az a vá­gyán. amelyet a munkásegyesüle.tek évek óta tagjaik áldozatkészségéből egybegyüjtöttek, va­lamint szociális és érdekvédelmi célokat szol­gáltak. Gondoskodni kívánok arról, hogv ez a vagyon kizárólag a magyar munkásság érde­keit szolgálja továbbra is és szociális életní­vója emeléséhez hozzájárulhasson. — A magyar munkásság meg lehet győződve arról, hogy a magyar államvezetés mindenkor érdekeit szemraeltartva cselekszik és fog csele­kedni. A mezőgazdaság átmeneti feladatai KOLOZSVÁR március 29 Az Or-zagos Me zŐguzdasági Kamura a közelmúltban az átm<- nelguzdiilkodás feladataival I oglalk o/.otl M. denekelött megállapította, hogv elsősorban * magyar mezőgazdaság termelésének fokozó* I ' van szükség, a 7 8 roélermá/.sás búzatermés átlagokkal a inagyai mezőgazdaság nem tn: hal ja lenn magát A termelés fokozása érdeke bet, a mezőgazdasági szakoktatás kibövitem).. A technikai haladás korszakában a magya; mezőgazdaságnak át kell térni a gépimurtka igény bevételére és már most meg kell szerkesz leni a magyar viszonyoknak megfelelő külön leges gépiket és meg kell kezdeni ezek töme­ges gyártását is. Nagy jövő vár a háború u*án a magvar ál lattenyésztésre Arra kell törekedni, hogy Ma­gyarország több európai ország rendszeres ír nyészállatszálitója legyen. A t-gmessz.ebbme- nöon kímélni kell az állatállomány minőségi érlékét s feljavítása érdekében az állami irá nyitásnak kell érvényesülni. Nem szabad elba iivagolni az állatállomány létszámbeli emelé sét sem. Rá kell vez.etni a gazdaközönségei a helyt-> szántóföldi takarmánytermelésre. El kell ter­jeszteni a silozást. Intézkedni kell a legelők i és rétek feljavítása érdekében .Szükséges, hogy J a mezőgazdaság által használt üzemanyagok ! és iparcikkek ára a mezőgazdasági termények j árával arányban legyen. Uj mezőgazdasági hí 1 t el poli t ik a előkészítéséről kell gondoskodni, amely alkalmazkodik a mezőgazdaság sajá»os - sálaihoz. Minden eszközzel elő kell segíteni a termelés fokozását célzó beruházásokat Meg kel! oldani a háború idán feleslegessé való ipari munkásoknak a mezőgazdaságba va! » zükkenésmentes visszavezetését. Intézkedésre van szükség a városba özönlés megakadáhozá- sára. A munkanélküliséget nem szabad a munkanélküli segély erkölcsromboló eszközé­vel megoldani, hanem elsősorban mezőgazda­ságilag hasznos közmunkákkal kell előkészíteni és végrehajtani. Átfogó és erőteljes mezőgazda- j sági iparosításra is van szükség. hogy az or- I szághan lehetőleg csak iparilag feldolgozott I termelvénvek kerüljenek kivitelre. Meg kell I szabadítani végül a gazdasági életPt a fulmére- j tezett adminisztrációtól, amely megbénítja a gazdasági életet és csirában fojt el minden ma­gánkezdeményezést. Megszűnt a budapesti telefon- korlátozás BUDAPEST, március 29. (MTI.) A m. kir. oostavezérlgazgaíóság közli, hogy a buck pesti távbeszélőhálózatban 1944 már­cius 6-tól kezdve hétköznap 10—15 óra ' között elrendelt forgalmi korlátozás már- I cius 28-tól megszűnt. Jaross Andor nyilatkozott a feloszlatott pártokról Irta : SÉR A ANIKÓ ugatás... nem fogadta. Ezen szinte meg­h öltként, s-zi-nte rosszul esett érzékeny szi- , vének, hogy a hatalmas cerberusok nem i rohannak rá fogaikat csattogtatva. — Hol \ rejtőzhetnek a dögök? Most mit tegyen? Kiáltson? Percnyi habozás után elindul j nesztelen miacskalepteivel a malom felé, j mert hogy onnan párádzik ki némi vilá- i gosság. Megáll, hallgatózik. Egy hang sem esik ott bevül, de hogy mégis vannak ; bent, ho-lmi gvan-us neszek árülják el. ’ Mintha ásnának, s néha élesen, meg.pen- ( dűl valami. Most hirtelen megszólal a l molnári egén y, Matyi: Édesapám, ez;t a j nagy kendért kiásni eltart reggelig is. — j Nem számit fiam, még egy év sem volna j érte sok. Jula néne meghökkent. Mint pár- J dúc kúszott a szeleiő lyukhoz, hogy be- ; leshessen. Szent.séges Isten, ezek aligha­nem kincset találtak. Ha'" idejekorán észbe nem kap, felkiált meglepetésében. Ki tá­gult szemekkel, lázasan, lih-egőn lesi a bent történőket... hiába. Mintha megállt ■ volna az idő, azok ott bent hang nélkül, nagy tempósan csak ástak, ástak, néha megálltak, összenevettek, aztán folytat­ták. Jula néne ott. kuporog reggelig, ha zajt nem hall a kert felől és lépéseket. Nosza zörög szaporán a nagy vaspántos ajtón, s mindjárt meg is nevezi magát. Venné befelé útját, de azok ketten útját állják. Zavarba vannak, úgy mutatják, M?ityd hebeg-habog, olyasmit nyögdécsel, hogy ide most nem érdemes bejönni, ■nagy rendet!-őség van, de menjenek fel a házba. Már toloncolja is a vendéget, miközben az öreg molnár belakatoija az ajtót. Jula néneben a gyanú érlelődik szépecskén. Az idő igy is nagyon eltelt a leskeiődéssel, hát most — szokása, elle­nén? — nem nyújtja a szót. Észbe veszt, hogy jó lenne még néhány helyre a friss hírrel beszólni. Spártai rövidséggel adja át az izenetet. A hatás — semleges — te­hát a gyanú teljesen beérik, valósággá alakul át Jula néni bún. Matyi mélabus arcot vág, sóhajt, szólni akar, de apja le­inti. — Hagyjad fiam. Jól van ez- igy. Neked most már úgyis kevés egy Szepesi lánya-. Megváltoztak a ' dolgok. Csak aztán majd bi-ró uramat meg ne üsse a guta. Nyo­matékül még egy bugyor lisztet is nyom Jula nőnének. Nosza kerekedik a harc, mint a fergeteg. Először is elrendezi a lisztet a többihez, aztán meghányj a-veti a dolgokat. Ugv dönt, hogy Szepesiéknek csak holnap szól, most Gá-lnét és Körieket részesíti előnyben. Kapja kopott keszke­nőjét s lódul. A h«<tás — s ezzel arány­ban az ajándékok felbecsülhetetlennek bizonyultak. Az asszonynépség csaknem elájult. A jól végzett édes munka boldo­gító érzésével tért nyugovóra az éjfél- utáni órákban Jula néne. Éppen a kin­cs-eket számi álg'atta, hogy felzörgették. Cs-ioás, szűk résnyit alig engedő szemek­kel pislogott ki az ablakon, s menten ki­ment belőle minden álmosság, amikor felismerte a kévéiy bírót. Lám, szárnyon- jár a h.i.r! — Na Jula, most szed’d össze az eszedet, mert ha- ügyeskedsz, hóttod napjáig lesz mit .aprítani a tejbe — igy biztatta saját magát. A bi-ró nem köntör- falazott, egyenesen a tárgyra tért. — Ar­ról lenne szó, hogy Maga mielőbb ki- menne a malmosokhoz, oszt kitisztázna- bennünket aképpen, hogy nem mi hanem Rácz Pali küldte tegnap. Fi-zetség egy ma­lac, ha jól vé.ezd. — Ez utóbbi hosszú vi­tának lett a tárgya, végül is, hogy a< nanó hajthatatlannak bizonyult — ,.meg- duflásodott“ szerinte. U.gy látszik, Jula néne ki érdemelte a két szopós malacot, mert egy hét lefor­gása alatt nyélbe ütötte az esküvőt. Joó Matyi ls-ien és emberek előtt feleségül vette Szepesi Birit. Hátországra szóló la­kodalmat csaptak, bíró uram megtagadta fösvény természetét ez egyszer. Csak mo­solygott a bajsza alatt, játékosan bab­rálva aranyláncát, tudta- ő, mit miér tesz, nem azért volt a falu esze," bírója. Mi-kor -aztán eloszlott a lakodalmas nép, csend borult a Szepesi portára — Gálné beszéli, aki tőszomszéd — egyszeribe ék­telen kiabálás hasított bele a csendbe, de mintha betömték volna a száját, olyan hirtelen el is hallgatott. Gálné igy hiába fülelt tovább, nem tudott meg semmit. ; Nem is nyugodott addig, míg valami ürüggyel át nem ment a szomszédba, de mi.ndten ajtót zárva talált. Itt valami nagy baj történhetett! Figyelt hát kitartóan to­vább. Más-nap meglátta a bírónőt kisírt . szemekkel, de az urát hetekig nem látták, j Ha valaki kereste, azt a* választ kapta, I hogy beteg, fekszik. Hogy mi volt igaz j belőle, nem tudhatjuk, az bizonyos, hogy j a pocakja erősen megfogyatkozott, s or- | cája me gsápad a-. A fiatalok pedig turbé- j koitak vígan, mint a galamb, csak Birike j szép bogár szeme homályos ad ott el néha, I ilyenkor apjára gondolt. — Mégis csak lelketlen ség volt sze­gényt így félrevezetni. De másképpen- most a mélák R-ácz Pali ölelne galambom, s ne félj, majd beletö­rődik az öreg, s egyszer majd 5 is moso­lyogni fog rajta. — Magához vonja az asszonykát és édes csókot lop tőle. — Ép­pen akkor nyit be rájuk Jula. néne, min­den bajok ügyvivője, szószólója. Baj vau valami? Majd segít o!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom