Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)
1944-03-23 / 67. szám
¥ Bxt*.rri' v °g&£kézt ér uö.;Yv í'.\:xa lt% fflH n £ CSÜTÖRTÖK nu mâi&m 35S. I.KV, évMyaai, |7, szám. ÁRA 16FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár* Jókai-u, 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egy®.. tenj-u. 8- Telefon: 29—23. Csekkszámla: 72056ILIPITOTIIs lIRTHfl UULÖS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÖVALLALAT** Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P. aegyedévre 12.40, félévre 24.80, Î évre 49.öÖ P. Nagybányai vitéz Horthy Miklós kormányzó kezébe a Sztóiay-kormány tetette az esküt NÉMET CSAPATOK MAGYARORSZÁGON - AZ UJ KORMÁNY TAGJAI BUDAPEST, március 23, (MTI) Abból a célból, hogy Magyarország a háromba talmi egyezményben szövetkezeit európai nemzeteknek a közös ellenség ellen közösen viselt háborújában, különösen pedig a bolseyizmus hatásos leküzdésében minden erő mozgósításával és á'íoyő biztosítékok megteremtésével támogatást kapjon, kölcsönös megegyezés alapján német csapatok érkeztek Magyarországra. A lemondott eddigi magyar kormány helyébe a Kormányzó Ur Őíoméltósága Sztójay Döme berlini magyar követet bízta meg az uj kormány megalakitásávaL Á kabinet a következeképpen alakult meg: Miniszterelnök és külügyminiszter: Sztójay Döme. Tárcanéikttü miniszter a miniszterelnök helyettesítésével megbízva.: vitéz Rácz Jenő. Belügyminiszter: vitéz Járass Andor. Pénzügyminiszter: Reméníyi-Schneller Lajos. Földművelésügyi miniszter, a közeli ál ásügyi miniszteri teendek «Hálásával is megbízva: Jurcsek Béla, Iparügyi miniszter: Szász Lajos« Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter: Kuiuier Antal» Igazságügyminiszter, a vallás- és közoktatásügyi miniszteri teendők ideiglenes ellátásával is megbízva: Antal István. Honvédelmi miniszter: Csatay Lajos, A. két kormány egyetért abban, hogy a megtett intézkedések hozzá lógnak járulni ahhoz, hogy a magyart1 és a német nép közötti régi barátság és fegyvertársi együttműködés szellemében Magyarországnak min» den segítő eszköze a közös ügy végső győzelme érdekében intbavettessék. Az uj kormány kihallgatása és eskütétele A Kormányzó Ür őfőméttőságs szrrdán délután 5 órakor kihallgatáson fogadta Sztójay Döme miniszterelnököl és a hivatalba lépő kormány tagjait. A kihallgatás után Sztójay Döme miniszterelnök, majd a kormány tagjai a királyi várpalota szertartástermében letették a hivatali esküt a Kormányzó Ur Ofőméltósága kezébe. A hivatalos lap mai száma, közli a volt kormány tagjainak felmentéséről és a« uj kormány taglal» nak kinevezéséről szolé legfelsőbb kéziratokat rA hivatalos lap csütörtöki száma az alábbi legfelsőbb kéziratot közli: Kedves Sztójay! önt magyar királyi miniszterelnökké kinevezem és egyben a m, kir; minisztérium vezetésével meghízom.“ Kelt Budapesten, 1944. évi március hó 22, napján. *> Horthy sk. Sztójay Döme sk, r A hivatalos lap ezután közli a volt kormány tagjainak felmentéséről és az uj kom many tagjainak kinevezéséről szóló legfelsőbb kéziratokat. Minisztertanácsot tartott az u| kormány A kormány tagjai az eskütétel után Sztójay Döme miniszterelnök eí- níllclésével a miniszterelnöki palotában megtartották első minisztertanácsukat. Sztójay Döme miniszterelnök üdvözölte u kormány tagjait és teljes bizakodását fejezte ki a kormány eredményes működése tekintetében, amiben a kormány tagjai is teljesen egyetértettek. Á miniszlertamimn, amely három órán át tartott, a kormány tagjai a legsürgősebb időszerű kerdeseket beszélték meg. UJ német kővetet neveztek ki Magyarországra marc. 23. A Kémét Távirati Iroda jelenti: A Führer von Ribben'trop német birodalmi külügyminiszter előterjesztésére dr. Edmond Weehsenmayert, a nagy Német Birodalom magyarországi követévé és meghatalmazottjává kinevezte. Von Jagaw eddigi ma;« gyarországi nemet követet ízolgalattetelbe a külügyi hivatalba rendelték, * . A hagyományos magyar—német barátság újabb dokumentációját nyerne már- düf 22-én, (imiicor a magyar és a német- állam legfelelősebb tényezői, nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország Fő méltóságú kormányzója' és Hitler Adolf \>ezér és birodalmi kancellár ú jból meg állapították kormányaikkal egyetértés ben a régi hagyományos barátságot és a fegyvertársi együttműködést. Mint e hasábokon is számtalanszor h ang áztattuk, Magyarország politikai vonalvezetésének a magyar királyság megalapítása óta első szent királyunk hagyományos külpolitikái koncepciójaként lényege m nőit, hogy a kelet felől felmerülő veszedelerrnn,dl szárában nyugatra — elsősorban a németségre — támaszkodva védekezzünk, A magyarság délkelepeurópai léte óta mindig ki volt téve a különböző ég tájiak felől ellene irányuló és egymással összeütköző erőpárok hatásának. Az idők folyamán az elnevezések változtak, de a lényeg azonos maradt. Kelet és nyugat, kereszténység és pogányság, germánság és szlávság, Európa és Ázsia ütközött össze Magyarország fölött egymással. Talán térjünk el a tragikus évszámtól 1526- tól, amelyet a lehetőségek negyedszázada követett és jelöljük meg a mohácsi vésznek 25-ik évfordulóját, 1541 augusztus 29 -ét, a csellel történi álnokság János fővételének napját, ama időpontnak, amikor az Árpádok az, Anjouk és Mátyás király birodalma. Összetörve hullott három részre, hogy az egymás ellen feszülő idege*, erők játékszerévé legyen. De ebben az időpontban is a magyar államiságot, a ma j gyár szuver évitást, a magyar nemzeti eszményt, műveltséget, kultúrát és európaiságot maradéktalanul képviselte a világ) színe előtt a fejedelmi Erdély, két mail lomkő között őrlődve, de megmaradva m egkisebbitett sorsában is egésznek: ma- ■ gyár birodalomnak, A három nemzeí és a négy vallás hazárja túlszárnyalta a kort amelyben élt és a Gusztáv Adolffal sző vetkezett Erdélynek számos korszerűtlen és ennélfogva örökké való Gusztáv Adó Ifja volt. Es cumikor Erdély az örökös tartományok egyike lett, az ököl fegyvere helyett magasra emelte a szellem fegyverét, tudósain, művészein és íróin által nem egyszer vetítette Básta és K&raffv. uralma ellenére a sajátos magyar arculatot az európai menny'ooltozatra. Wesselényi szelleme és vas ereje ihlette, meg Széchenyit, a magyar reform * mozgalmak kezdeményezőjét és Kossuthot, a legm.agya.rabb magyarság és az ember ; szabadságeszme legtökéletesebb kifejezőj ét. Azonban Széchenyi a monarchiában, Kossuth a német őirod'alonrwial való együttműködésében látta a magyarság jővén- ; dőjének feltételét. Deák Ferenc 1867-ben megpalósitotta 1848 követeléseit és An- drássy, miaut Bismarck politikájának nemcsak főmunkatársa, hanem délkeltet euró- pai és hármas szövete égi szempontból kezdeményezője, ugyancsak a magyar—ne met együttműködés alapján állott. Hogy a nagy mű, amelyet Bismarck és Andrássá.; alkotott meg, végül is az első világháború tragédiájába torkollott, arról nem ők. hxmem a kor követelményeihez fel nem érő utódok tehettek. A trianoni Magyarország már akkor visszatért az évezredes kühpölitühai koncepcióhoz, amikor a nemzeti lét gyalázatában fetvengő németség akkori vezetői minden fegypRrbarátságot, minden közösen kiontott vért és közösen vállalt eszmét feledve szembefordultak, vörös zászlókat lengetve a Moogen Dovid felé, Horthy Miklós nemzeti, keresztény és szociális Magyarországával! A változó időkben azonban az igazságok változatlanok maradnak. Két nemzet sorsközössége sok mindenben egyező jelleme egy táborba sodorra ismét a németet és a magyart. A trianoni és vevsaillesi Ítéletből mindketten k eresték ce utat a szabadság, függetlenség. Önállóság és a nemzeti becsület teljessége felé. A március 20-án Magyarországon át a Kárpátok periemére felvonuló némer. hadsereg, majd az este folyamán esküjét nagybányai vitéz Horthy Miklós kezébe letett és személyében a feltétlen német barátságot bizonyító kormányzat újabb mérföldkövét, jelenti a magyar nemzet t őrt éve1 mének azon az utón, amelyet egy magyarabbul magyar, független és szociális, a 7'ér örök törvényének megfelelően nemzeti Magyarország felé tesz évezredes kálváriájának utján„ Sztójay Döme életrajza Sztójay Döme a pécsi honvéd hadapródiskola elvégzése után 1902-ben zászlósként került a 28-isk honvéd gyalogezredhez. A hadi- iskoía elvégzése után 1910-ben a vezérkarhoz osztották be. Az első világháborúban előbb gyalogsági dandárnál, maid hadosztálynál volt vezérkar* tiszt, később pedig Bosznia- Hercegovina és Dalmácia katonai parancsnoka mellett volt a hadműveleti csoport vezetőié. Az olasz hadszíntéren a Dolomitokban egy hegyidandár vezérkari főnöke volt, a háború utolsó éveiben pedig a hadseregfőparancsnokságnál működött. A háború befejezése után a honvédség vezérkari főnöke mellett osztályvezető lett. 1925-től 1933-ig veJ zérkari ezredes, később mint tábornok Berlinben teljesített szolgálatot mint katonai attasé. 1933-tól 1935-ig a honvédelmi minisztérium elnöki osztályának volt a vezetője. 1935. decemberében a tábornaggyá nevezték ki. 1936. január 1. óta nyugállományú altábornagy. Ekkor nevezték ki rendkívüli követte és meghatalmazott miniszterré Berlinbe, 1940-ben m. kir titkos tanácsos lett. Kitüntetései: a Magyar Érdemrend nagykeresztje, a baddiszitményes III. osztályú Vaskorona- rend, a harmadosztályú katonai érdem kereszt a kardokkal, az ez.üst és bronz Signum laud s a kardokkal, a német Sas Rend nagvkeresztje és sok más magas külföldi kitüntetés. A
