Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-20 / 64. szám

1 I 1 9 4 i tu; á r « i u s 2 0. ELLENZIK Egy magyar munkatárs megemlékezése Virginio Gaydárél Római távirat jel?nti, hogy az ..Örök” Vápos ellen intézett legutóbbi angolszász légii ám ud ásnak áldozatul esett Virginio Gayda, a „Gáomale dTtulia“ éveken át volt főszerkesztője, akinek hires vezér­cikkei — mint ez kdatu-domásu volt —i az olasz fasiszta kormány bel- és külpo­litikai elgondolásait fejezték, ki. Virginio Gvyda... Önkéntelen mn^am elé vázolom kis, hailotthátu, markáns ar­cú, szemüveges alakját, amelyből felüle­tes szemlélő első pillantásra alig nézte volna ki a benne rejlő talentumot, ener­giát, akaraterőt. Egy volt munkatárs em­lékezik meg most volt főszerkesztőjéről. Körtünk ugyanis — ha inkább formailag is —, de a főszerkesztő és a munkatárs, viszonya állott fenn. Hogy miként? Arra h .amaros an re átérek. Virginio Geydát 1936-ban ismertem meg Rómában... 1936: Abesszíniát meghó­dít ó győzelmes fasiszta Olaszország, az uj és fiatal „imperium romanum“ első esz­tendeje, prosperitás, bőség, jókedv, fa­siszta „Impero“ gyönyörű Lendülete. „Impero“ — harsogták az ujságo’detafc. .Impero“ — ragyogják az arcok s meleg pillantással biecézgetik a teherautókról le- : “■miéit zöld-fehér-piros esi köz ás u kávés- j •vAkokat: ,.Ez nemzeti kávé, birodalmi ’ évé, signere, a miénk“ — mutogatták ! nekem szinte gyermeki örömmel és busz- ■ keséggel. A ,.festa di noantri“ ünnepén -a vén Trasteverében o Tibieris hadjárat, az ott emelt diadalkosoura Haile Szelassuté j ..Juda oroszlánjának“ mását akasztotiák fel. ..Éptilt az imperium első évében“ — olvashattuk latinul az akkor emelt éoü- [ letek homlokzatán, márványba vésve. 1°36: a fasiszta rendszer önigazolásának "'"■w esztendeje! Ekkor ismerkedtem meg Virginio Gay- ^ával. A Duce kétszáz magyar ifjút lá­tott vendégül, akik az oştiră tengerparton táboroztak. A budapesti olasz követség a "oítószolgálat ellátására, mint hivatásos •’’ságirót, a csapat tiszt1'karába osztott be. \ A miagyarok ekkor különösen „a fasiszta Válla szivében“ voltak. Magyarország udvalevői-n a. szankciók eben szavazott s "Tst nem felejtették el az olaszok. j Forró júliusi napon fogadott Virginio Govda. A C or so Umberto (ma: Corso del i opolo) elején egy kis beöblösödő piaz- ■“•tt-a: itt áll a régi palazzo Sóimra, aj Giornaie dTtalia“ újságpalotája. Tábori f őzetemben: fehér vászonnadrágban és 'ngVuzbain jelentkezteti nála, némi sziv- dobogássG, ami egy fiatal magyar újság­áé részéről a fasiszta újságírás európai hlrnevü hírességének kijár. A kinti per­zselő forr óságot kellemesen ellensúlyozta hévül a dolgozószoba hűvössége, s az a í szívélyesség, amive1 mindjárt fogadott, mindjárt elnyomta a bennem keletkezeit megt-Uatődöttséget. Az ej pár perc, amit : tenger elfoglaltságából nekem áldozha- j tett, mindig a legszebb emlékem marad. á nyujtottism akkor neki néhány olasz i vonatkozású versemet is tartalmazó „Köl- ' , ne fél!“ című uj verskötetemet, arme- i lyet elismerően meglepődő hungsulyozás- ?a>! vett át tőlem: „Ah, ön költő is... En­nek örülök... Grazie“... S ezzel eltette a könyvet és beszélgetésünk következő sza- j ’ "Vcában még melegebb volt hozzám. Azt j hi ♦■■'em, hogy eltemetődik a könyv a kéz- Ş ' 'at-újság és könyvhalmazban, De menü ; 'avd'". odaadta egy magyarul is értő olasz újságíróinak s rövidesen reá ,,Un pofa ungherese esalta la nouva Italia“ címmel ' .Egy magyar költő dicsőíti az uj Olasz­országot“) hasábos és meleghangú ismer­tetést közölt róla ■s> „Giornale dTtalia“ ■936. évi augusztu 22-i száma. A következő évben közel félévet töl­töttem Rómában és ekkor is összejöttem Virginio Gaydával, gyakoribb találkozá­sunk azonbun már a jelen háború idejére esik. Már nagyon hosszú ideje tartózkod­tam akkor Rómában, amikor 1942 őszén, teljesen váratlanul, elnyertem az olasz népművelési minisztérium 18.000 lírás új­ságírói ösztöndíját. Előírás, illetőleg a „Ministero della Cultural Popolare“ ren­delkezése szerint a nyertesnek féléven ár „egyik nagy olasz napál?..p kötelékében kell tanulmányoznia a modern olasz új­ságírást“. Ez a „nagy ok ez napilap“ — örvendetes meglepeíésirmze — „Gior- ■ de dTtalia“ volt. így lettem, én az o’asz félhivatalos lap, a „Giornule dTtalia“ szerény „munkatársa“ és igy lett Virgi­nio Gayda az én „főszerkesztőm“. Azonkívül, hogv hat hónapon át. min­den hó végén, felvehettem a „Ministere delir» Cultura Popolare“ pénztárából a 3f|00 lírát — ami mint újságírói fizetés- számba ment — a- legnagyobb olasz ktp egy külföldinek megmutatott, műhelyé­ben belepillantottam az olasz újságszer­kesztésbe. Egv újságírónak s más szabod- foy’alkozásu e""é.neknek Olaszországban na ffvobib a* társadalmi megbecsülése, mint nálunk. Maga a Duce is mindig büszkén vallott? újságírói voltát. Az olasz újság­írás módszere és technikája más, mint a rruenké, s főkén1 "-^nban abban a sajtó­etikában van külön^á- am,i a liberális kérsz?kban honosodott meg nálunk s ami még most se tudott teljesen eltűnni. Az olasz lapok néhány apró-betűs soros- rend­őri vagy törvényszéki hírben intéznek el ügy-eket, amelyek nálunk néha, némely sajtóorgánumban ma is oladtoas szenzá­ciók. A betegessé fajult sztárkultusznak nyoma sincs az olasz sajtóban s hiányz-a- j n?k riz olyan, Ízlésesnek nem mondható j „-elírások“ is, amelyek nálunk a Sajtóka- : mara rossz-adását. is kihívják. Viszont még a háború alatt leszűkített kétől dialnyi tér- ; je delem mellett is tudtak és tudnék min­dig teret adni valami komoly tudomá­nyos, irodalmi és művészeti, probiémátn-ak. A sajtó „n-emzetn.-evelő“ jeTegét a modern olasz fasiszta újságírás domborítja ki leg­jobban. (S ebben -?> tekintetben rokonsá­got mutat az — anélkül, hogy haza beszél­nék — erdélyi újságírással.) Virginia G-ayd:ának g-ondja volt reá, hogy mindezekbe belevezessen. S közeleb­bi érintkezés folytán meggyőződhettem az o'iasz fasiszta; külpolitika vonalán túl­menő őszinte m-agyarbarátságáról. (1988- ban, a komáromi tárgyalások idején ő ment b-e először át a komáromi hídon a «••ebektől s-panyol-l-ov-ksokk-a»1 elzárt Ko- máromiba, hogy a -lakosság' hangulatáról •a helyszínen tájékozódjék. (S megértéssel ■hallgatta végig az erdélyi problémára von-Etkozó fejte-ge.téseimet. A. fasizmus bukása után azt Iriresztel- ték róla — itthoni lapok is megírták —, hogy a csőcselék meggyilkolta. Egy má­sik verzió szerint rágyújtották -a házát és bennégett. Olyant is hi reszted a fáma, hogy külföldre szökött. Egyik se volt igaz. Ilyen hióbhirek vétele után találkoztam vele Rómában épe-n és sértetlenül! Utóbbi hónapokban visszavonult a köz­szerepléstől, nem vett részt a feltámadt tes ts Zita rendszer munkájában, s nem tért vissza a „Glorraié dTtalia“ főszerkesztői iróasztaláho-z sem. Miért? Erre nem áll módomban fel világosit ást adnom. Azzal búcsúzott el tőlem Rómában, hogy „Arrivederei“ és most olvasom, hogy amerikai bombák tépték szét testét. Egy barátunkkal kevesebb... Mussolinitól származik az a mondás: „Vive-re pericolo- s-amenite“... „Veszélyesen élni.“ Nos, Vir­ginio Gayda valóban megvalósitotta ezt életével és hősi halálával. Az uj fasiszta ujságiró-tipust képviselte. Ott halt meg, mint a toll hőse, ?z Íróasztala mellett, szél roncsolva a bombától. íróasztala mel­lett, amelyet a teglriadó jelére sem ha­gyott el. S'Tlsz-erü élet után s-tilszerü ha­lál, de olyan halál, amelynek az útja ne-ra az elmúlás! MIHÁLY LÁSZLÓ. Is:ztanbiliből jelenti a;z (MTI: Safeţ Árikan, Törökország berlini nagykö­vete Ankarába vezető útja során SERÉDI «JUSZTHVIÄN HERCEGPRÍMÁS £ A nyugalmat minden erőnkkel fenn kell tartanunk A Magyar Kurír jelenti; Az Ac-tio Catoüicia országos elnökségének ülé­sén Serédi Ju.Siztinián biboros-ber- cegpnimás a bábom által teremtett me-héz időkben előfordulható nyug­talanságokkal kapcsolatban -rámuta­tott arra, mindenkinek, de főként a vezetőknek arra kell törekedniük, hogy higgadtságukat megtartsák, azt másokkal is megtartassák. Fog- lalík-ozott a hábom után bekövetkez­hető eseményekkel s ennek kapios-án hangoztatta, hogy Európában a, leg­Bartha Dénes előadása Beethovenről Kivételes értékű előadást hallgatott végig szombaton este Bartha Dénes közönsége a zen-ekonzerv-atórium dísztermében. A pesti Zeneművészeti Főiskola zenetörténeti tanszé­kének tanára nem általánosságokban mozgó ismertetést ado-tt Beethoven művészetéről, ha­nem mélyenjáró stíluselemzéssel a bo-nn-i mes­ter alkotásainak legrejtettebb titkaiba avatott be. Beethoven müveit egyetlen szempontból, a temaalkotás), a témaformalás oldaláról nézve mutatta be Bartha Dénes. Kiindulásul el­mondotta, hogy a bécsi klasszikus triász. Haydn, Mozart és Beethoven zenéje három forrásból táplálkozik: a XVJII. századi népi tanc szabályos ritmusaiból, az ugyancsak XVIII, századi olasz operastilusból és abból a művészi szándékból, amely beszédes, köz­veti enüi ható. kifejező muzsika Írását vallotta céljának. A Fatal Beethoven még a zeneszer­zésnek azokkal az eszközeivel él, amelyek az olasz operastiilusra és Mozartra is annyira jel­lemzőek, később azonban mindinkább a rit­musbeli egyszerűsödés felé vezet fejlődése. Témáit nem terheli késleltetésekkel, sem gaz­dag ornamentikával, v-iszont annál inkább ki­aknázza a dallamok harmóniai tartalmát. Csodálatos harmóniai feszültség jellemzi az érett beethoveni művészetet. Ebben a stílus- változásban szerepe van Bartha Dénes szerint a XVIII, századi uj stilusu német népdalnak is. Mozart csak a hozzáértők, a szűk ariszto­kratikus világ szamára irta muzsikáját, Beethoven azonban, akinek legnagyobb él­ménye a francia forradalom volt s aki az Gyűlés, mozi, színház és tánc­tilalom  Bfanynr Országos Tudósító jelenti: Á m. leír. belügyminisztérium rendelkezésére további intézkedésig minden színházban, mozgóképszín­házban és mulatóban előadás tartása, mindennemű tánc (szállodákban is), továbbá gyűlések tartása tilos. A berlini tőrök követ jelentéstételre Ankarába utazott Iszta.n-bulba érkezett. A török fővá­ráéiba,ni tárgyalásokat fog folytatni a. török korm á n nya!. nyugodtabb állapotok Magyarorszá­gon vannak. Azt a meggyőződéséit fe­jezte ki, hogy a háború befejezésiéikor azok a hatalmak, amelyek a békére való áttérést irányítani fogják, első­sorban azokra az országokra fognak támaszkodni, amelyekben nyugatom van. Tehát a nyugalmat minden erőnkkel fenn kell tartamunk és oda kell hatnunk, hogyha valahol nyug­talanság mutatkozik, annak okát m egszü n fessük. egész emberiséghez akart zenéjén keresztül szolani, tudatosan alkalmazkodik a tömegek zenei nyelvéhez, a német népdal melódia-stí­lusához. Mozart a f-igurációk tömegével fonja körül és kendőzi el témáit, jellegzetesen ro­kokó-művész; Beethoven alkotásaiban a he­roikus, ünnepélyes, fegyelmezett, zenében rit- míkailag egyszerű, de annál dusabb harmóni- zálásu empire művészet testesül meg. Minderről, valamint a témaformáláson kí­vül Beethoven munkamódszeréről és összes ki­fejezési problémáiról hasonlóan eredeti és nagyvonalú elemzést nyújt Bartha Dénesnek Beerhovénről nemrég irt könyve, amelyhez fogható stilustörréneti munka nemcsak a ma­gyar, de az. egyetemes zeneirodalomban sem áll rendelkezésre. Nem mulaszthattuk el en­nek megjegyzését — a figyelem fölhívása cél­jából — Bartha Dénes kolozsvári előadása al­kalmából. Mintegy az előadás illusztrálására Zádor Dezső, konzervatóriumunknak hangverseny- pódiumáról pár nappal ezelőtt bemutatkozott tanára. Beethoven 32 variációját adta elő, va­lamint a Sonata juasi un,a Fantasia cimü és a Mondschein-szonátáva! közösen 27. opus­számot viselő Esz-dur szonátát. Zádor Dezső­ről elmondhatjuk, hogy szombatom este be­mutatkozó hangversenyét messze fölülmúló sikerrel játszott. Amellett, hogy határozott, fölényes technikáról tett tanúságot, a zenei frázisok ízléses megformálásával és az egész mii fölépítését tekintőt. átfgó értelmezésével komoly miivészi értékeket csillostatott mesr. A kolozsvári Zenrkonzrrm rőt ária in Szinészhepzíí Tagozatának vizsgavloadfis<t a Nemzeti Színházban A Z-enekonzervatóriumban működő sz:- n iá s-kofa teg.nap délelőtt t; irtott»a. vizsga- előadását a Nemz.e'i Színházban. Erre a vizsga elő,adásra kitűnő érzékkel választot­ta ki a sziniiskoto vezetősége Wilde Osz­kár Flórenci tragédia, Relasco Dávid Pil­langókisasszony és Sudermann Fricike cimü egyfelvonásos darabjait. Mindhárom; egy fel vonásodban kiválóan megállta, he­lyét a szint iskola növendékgárdája. Majd­nem valamennyi növendék, ha gyakorla­tilag nem is minden tekintet ben, de fel­készültség, színészi fegyelem és tudás szempontjából kitünően megállta a, he­lyét s a szereplőknek talán egyikét sem vethetjük vissza. Nem volt nehéz megál­lapítani, hegy mindnyájan az egyénisé- - gükben rejlő hajlamon kívül, a ke.lő. szorgalommal és bűz zó törekvéssel ké­szülnek eljövendő pályájukra. A vizsgaelőadás szereplői közül ki ke.I emelnünk Bencze Magda harmadéves nö­vendéket, aki különösen a Flórenci tra­gédiában, máris szinte kész és kiforrott, a színpadon biztos'in mozgó színésznőként jelentkezett. Forrni Ferenc harmadéves növendéknek különös képessége van a groteszk szerepekre, amint ez Simon étnek, a flórenci kereskedő szerepének megját- szásából látszott. Kitűnőién megái te he­lvét a Fricike Drosse őrnagyának szele­pében is.. Igen jó ulakitást nyújtott, mint Pillangó kisasszony Kudelász Ilona har­madéves növendék és Schuller Ilona har­madéves növendék S űzi ki, Szabó Irma, másodéves növendék a Fricike anyasze­repében. Reményre jogosát Domby Imre h,?ir.m)a,dév>es növendék, aki a F Arenei tra­gédia Guidó hercegének és a Fricike Fri­gyesének szerepét játszotta. Jók voltak még Kelemen Géza másodéves. Palotai László elsőéves, Jalgóczi Sándor elsőéves növendékek. Róluk már nehezebb véle­ményt nyilvánítani, bizonyos azonban, hogy jó adottságaik van ai színjátszásra. A Közjóléti Szövetkezet és a Tizes Szervezet egyévi munkájának szép eredménye KOLOZSVÁR, március 20. A várost Közjó-t léli Szövetkezet szociális működését, csak ha a: zatérésünk óta ismerjük. Ez. az intézmény ay segítésére érdemes sokgyermekes magyar csa > láclok életszínvonalát, szellemi és erkölcsi felemelésüket mozdítja elő. A kolozsvári Köz­jóléti Szövetkezet most. adott számot, múlt évL nagyszabású munkájáról. A beszámoló szerint 12 család kapott ház? és tenyészállatokat, 136 család konyhákért: céljára alkalmas parcellákat, vetőmagvakkal és palántákkal. A parcellákért 7 hónap alatt egyenlő havi részletben összesen 43 pengőt fi­zettek a családok. Ebben az összegben a mag­vak és palánták ára is benne volt. A sokgyer­mekes kisiparos és kiskereskedő családok megerősítésére egy családi favágógépet, egy asztalos-, egy kovácsmühely berendezésére él anyagbeszerzésre kölcsönöket. Egy 11 gyerme* kés családfő dohányáruda létesítésére, egy har diözvegy italmérés megnyitására kapott kői* csönl. A sokgyermekes családok felruházásán,1 kiadott különféle ruhaneműk értéke 23.711 pen­gőt, egyéb juttatások 17.087 pengőt tettek ki. A szövetkezet foglalkoztató műhelyeket: szervezett. Az asztalosmühelvben állandóan 3—5 ember foglalkozott. A téglaégető üzem a házépítésre szükséges téglát állította elő. Egy kőbánya bérelésre és üzembentartásra éppen úgy, mint a téglaégetőüzem, a szegényemberek építkezésének olcsóbbátételét szolgálta. A magyar kereskedőtársadalom megsegítésé­re hivta életre a szövetkezet a „Magyar Boltot’’, ahol 25 kezdő kereskedő talált megélhetést. Itt kapott elhelyezési a szövetkezet háziipari boltja is. A mult év folyamán a szövetkezet 14 lakó­házat épített, 28 lakással, amelyeket október végén adtak .át. A beköltözött 28 családban a lélekszám 199, a gyermekek száma 143. Bepillantást ad a jelentés a Tizes Szervezet sokoldalú munkájába is. A szervezet január hónapban összeírta a háztartási alkalmazotta­kat. februárban a kolozsvári kereskedőket és iparosokat, ugyancsak ebben a hónapban az Egyetemi Lélektani Intézel részére a város leg­különbözőbb rétegéhez tartozó közönséggel 2000 darab közvéleményt kutató kérdőivel töltetett ki. Áprilisban a tüzifaszükséglet szem­pontjából vette nyilvántartásba a város lakos­ságát, ezzel egyidöben a városi népkönyvtár javára 5000 darab könyvet gyűjtött össze. Má­jusban a vas- és fémhulladék gyűjtésében se­gédkezett. Junius 1-én a nagy lakáshiány el­lenére a kolozsvári nyári egyetem baliga n i részére 74 bútorozott szobái szerzett. Augusz­tus első felében 10.000 darab tüzifautalvánvt osztott ki. szeptemberben pedig kiosztotta a hatósági tüzifaellátási lapokat. Októberben a* elhagyott ingatlanok jogi helyzetét tisztázta. Az év utolsó három hónapjában 450.000 peng.» értékű ruhaneműt gyűjtött. Februárban meg­alakította a patronázs csoportját. Júliusban megkezdődött a családvédelmi szolgálata, tize­des táborozást rendezett a lotnbi cserkész- parkban, megnyitotta a Tizedes Otthont, ren­dezte 20 héten át a ..Magyar önismeret” tanfo­lyamokat. A szervezet családvédelmi pénzta­rába a múlt évben 39.398 pengő r’olvt be. ebből 30.336 pengőt fizetlek ki \ Nemzeti Színházban rendezett előadások bevétele 73.017 pengő, kiadása 62.299 pengő volt. _________________________________5 _

Next

/
Oldalképek
Tartalom