Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-18 / 63. szám

■

•<* i ft 4 { m á r c i u ti IS,

¥. I. L r. N 2 fc It

(íözellátásí kérdésekről beszélt választó1 kerületében Szász Lajos miniszter

Rövidesen u| lermésolgál(«ţiasi rendelef Jelenik meg — Átszervezik ;» horffiari ellátást — Fokozottabban támogatják a háziipari — Korlátoz,- zálí a luxtislpari — Csökkentik a textilkereskeiiok létszámát

KECSKEMÉT. március 18. (MTI.) Szász Lajos dr. kö'Zieiiátásügyi miniszter Kecs- jí kemétep, választókerületében részt vett az taisóvárosi 48-as Kör mârctusi összejövetelén és azon nrgy beszédet mondott, amelyben a közellátás különféle kérdéseivel foglalkozott.

A miniszter a!?zal kezdte beszédéit, hogy miután az össze-j öve felen résztvevők eleget tettek az ünnepi kötelességnek, a mindennapi élet g:odjairól káván, beszélni. — Általánosságban — mondotta — gazdasági életünket a teljes erőmegfeszítés jellemzi, amelynek célja a termelés folytonosságának, biztosítása. Amikor a közellátás ügyeinek intézését az erre hivatott alkdtmáinyos hatalmak rámíbázták, a legelső feladat a kenyérkérdés megoldása volt. Ezt a csatát, meg is vívtuk és meg is nyertük.

— Nem akarom ezzel azt mondani, hogy most már a közéle'mezés terén minden rendben van és nincs tennivaló. Természetes tehát, még mélyrehatóbb intézkedésekre van szükség abból a óéiból, hogy az eddig tett intézkedéseket, amelyeknek alapja a mezőgazdaság termés- beszolgáltatás! kötelezettsége, ez élet kívánalmaihoz minél jobban hozzácsiszoljuk, ~ tapasztalatokat, amelyeket eddig s z e re z t ün'k, ér tétkesi tsük.

UJ rendelet a mezőgazdasági beszolgáltatási kötél ezettségről

— 7gi/ ff legközelebb megjelenő rendelet, amely a mezőgazdaság 1944—1945. évi beszolgáltatási kötelezettséget szabályozza, uj mid eleteket is fog tarta liman t. amelyeknek célja, hogy minél simábban biztosítsák a gardáik részére a kötelesség- teljesítést és zz annak lebonyol dósában résztvevő szervek minél jobban elvégezhessék k ö t el ess ég ükét.

— Annakidején, amikor ennek a rendszernek a megalkotásához hozzákezdiünk, sok szemrehányást kaptam azért, hogy miért nem állapítottunk meg olyan bdr- tokmdnimiumot, amely a beszolgáltatást kötelezettségtől mentes lett volna. Mindig hangsúlyoztam ezzel a kifogással szemben, nem célom az, hogy a kis bír tok megélhetését lehetetlenné tegyem. Nem célom, hogy elvegyem a kisembertől azt, amire családja létfenntartása céljából szüksége van, de igenis célom — és ezért nem tudok beszolgálratási kötelezettség- tő1 mentes birtokminimumot létesíteni —, hogy az, akinek olyan kisbirtoka van, amely tulajdonképpen saját fenntartását is alig biztosítja, munkába menjen és szabadidejét, amit saját birtokának megművelése nem vesz igénybe, munkában töltse más gazdaság keretében, amely munkáskezekre szorul és igy megszerezze azt a terménymennyiséget, amellyel beszol- gáltatási kötelezettségét teljesítheti, anélkül, hogy ezáltal családja létfenntartása csorbát szenvedne.

— Amikor tehát a gazdasági rend keretében biztosítjuk, hogy a gazdák kötelességüknek ia különböző termények beszolgáltatásával eleget tehessenek, biztosítanunk kell azt is, hogy akik földjük kicsiny volta miatt nem tudnak annak eleget tenni, e kötelességüket munka teljesítése által is teljesíthessék. Nem gondolok robotmunkára és szó sincs munka- kényszerről. Önként vállalt, önként teljesített munkával szolgálhatják a közérdeket és szabadulhatnak beszolgáltatási kötelezettségük teljesítésétől, olyképpen, hogy munkát vállalnak olyan gazdánál, aki termelési viszonyai folytán fokozott mértékben tud eleget tenni beszolgáltatási kitté'ezet bégének.

— A munkabér minden pontja után bizonyos pontszámot a munkáltató pontjából a munkás javára irok, hogy ezáltal mentesítsem a tényleges terménybeszol- gál tatást öl azt a kisembert, aki munkájának teljesít ésével hozzájárul ahhoz, hogy más gazda fokozottan teljesíthesse beszolgáltat ási kötelességét.

ipari ellátás terén.

— A bőripari ellátás terén olyan rendszer kiépítésére van szükség, amilyent a mezőgazdaság terén is kiépítettünk. A lege'sö intézkedés, amely ebben az irányban íA’tént, bizonyos akciók utján kívánt átmenetileg segíteni a nehézségeken s amely széles körben éreztetni fogja hatását, a mezőgazdasági munkásság fél- talppal való ellátása. Az összes talpak kint vannak és azoknak igen jelentős részét ma már a gazdák, illetve az asrra jogosított mezőgazdasági munkások át is vették. Ez a kisipar felé is jelentős intézkedés, mert ezt a sok féltalpat a kisipar do’gozza fel s ezzel a mai nehéz viszonyok között valami keresethez jut.

A ruházkodás kérdése

— A buiza csatát megnyertük. Azonban nem állhatunk meg ennél, hanem uj harcot, uj csatát kell kezdenünk: az ipari csatát, mert nem elég csak a közélelmezés biztosítása. A közellátásba beletartozik a ruházattal való ellátás, ideértve a lábbeliellátást is és a mezőgazdasági termelő üzemeknek -a termeléshez szükséges anyagokkal való ellátása is. Ezen a téren megint olyan intézkedéseket kell tennünk, amelyek megkötöttséget jelentenek, amelyek a gazdasági forgalom szabadságát, vagy — mondjuk — inkább szabatosságát erősen korlátozzák. Márpedig az ellátás és általában a bőr ellátás terén a helyzet nem olyan súlyos, mint például a text.ilParkettezéai munkálatok«* ?u ——— lányosán váll«! • id. FŐREVCZY JÓZSEF,

lakás: Záoolysmktf! It szára., v«^,

— Folyamatban van az iskolásgyermekeknek is egyelőre ilyen féltalppal való ellátása. Ezt követi az ipari munkásságnak és a kistisztvise'őknek féltalppal való ellátása. Köziben készülnek bakancsok, cipők, hogy eme akciók lebonyolítása után. készénél! i un k arra, hogy elsősorban a mezőgazdaságot, de egyben az ipari munkásságot és a gyermekeket is készlábbelivel elláthassuk.

— Mindezekkel szemben, amit eddig mondottam — folytatta a továbbiak során a miniszter —. azt lehetne mondani, hogy én mindig mezőgazdasági munkásokról, gyermekekről és kistisztviselőkről beszélek. Bevallom, hogy abban a közellátási politikában, amelyet követek, súlypontokat állapítottam meg. Ezek a súlypontok: ipari munkás, mezőgazdasági munkás, kistisztviselő és a gyermek. Ők azok, akikért elsősorban gondoskodni kívánok. A többiről is gondoskodunk majd olyan mértékben, ahogyan csak lehetséges.

— Nehezebb e helyzet a textilellátás terén. Nehezebb, mert azt már mindenki vadja, hogy textilárukban, textilanyagokban mindinkább nagyobb behozatalra szorulunk. Nincs módunkban tehát a n yer sany agme nn y i s égnek tetszéssizerin ti növelése. Annviva! kell gazdálkodnunk, amennyi van. A textilellátás terén az az alapgondolat, hogy mezőgazdasági népességünknek részben a gazdáknak kell gondoskodniuk ruházatukról és bizonyos mértékben autarchiára kell herendiezked- niak_

Fel kell karolni a háziipari

— Magyarországon nagyon szépén fejlett háziipar volt és van ma is. A régi és a mai háziipar között azonban egy gazdasági szempontból sajnálatos elhajlás mutatkozik. Ma a háziipar a népművészetben látja célját, a népművészet tárgyait állítja elő és teljesen háttérbe szorul a háziipar e'sőbbleges feladata, célja, tudniillik a nép ruházatának biztosítása. Vissza kell térni tehát a háziipar eredeti elsődleges feladatához. Még ezen a hétenmegjelenik az a rendelet, amelyben az 1944—45. gazdasági év beszolgáltatási kötelezettségét szabályozom és ebben intézkedés történik aziránt, hogy minden család — nagyobb birtokon minden cselédcsalád is — 300 négyszögölön kendert, vagv 150 négyszögölön rosti ént termelhessen, amit azután saját ruházati szükségletei kielégítésére önmaga dolgozhat fel. Meg vagyok győződve arról, hogy igy sokkal nagyobb mértékben szolgáljuk a mezőgazdasági népesség ruházati kérdéseinek, nehézségeinek megoldását, mintha minden erőfeszítésünkkel azon igyekeznénk, hogy műszálakból, mürostokbó! és más cikkekből lássuk el — noha, ameny- nyiben sincs jobb, még ezzel is meg kell

elégedndök. Van elég lomb, szerfa az országban ahhoz, hogy rokkával és szövőszékkel el lehessen látni a népet és az idős asszonyok majd megtahatják ‘a fiatal asszonyokat és leányokat három hónap alatt, hogyan kell szőni és fonni.

— A gyapjuamyagokkal való e látás terén a nehézségek az idén is igen nagyok. Itt is valahogyan vissza kell térnünk a régi utakra. A rendelet szerint, amely az idén ezen a héten kell, hogy napvilágot lásson, a merino-gyapjúnál a beszolgáltatást teljes mértékűvé teszi, a cigája és a racka-gyapjúnál azonban nem. Az utóbbinál csak bizonyos mennyiséget kellene a gazdárnak beszolgáltatnia, mig a megmaradó mennyiséget saját szükséglete kielégítésére dolgozhatná fel. Aki 20—50 kilő gyapjút szolgáltatna be, annak három méter szövetet adnának. Ebben a megoldásban szociális elgondolás is van, mert 25 kiló gyapjúért például ugyanannyi szövetet kapna c gazda, mint 49 kilóért, tehát a kisebb gazda is hozzájuthatnai szövethez. A továbbiakban azután minden 21 kiló gyapjúért plusz egy-egy méter szövetet szolgáltatnának ki.

A luxusipar és a kereskedelem

Ki mint vet,

úgy arat

V dóknak, meghűlés eüe- Asp'rin l-oblet'át vesz be Ú bizhaf a gyes és jó Hatásban

....itinnmnnii.

» ' ’ f

Pártnap Magyarkapus és Magyar kiskapus községekben

— A nagy nehézségét fokozza azonban a luxusipair és kereskedelem a textilellátás téréin. Ezirányban tett intézkedéseinket kiséri, úgy látom, a legnagyobbfoku meg nem értés. Én ugyanis kötelességemnek tartom azt is, hogy ma, ebben az országban senkise űzhessen luxust. A fényűzésnek jna, amikor a gyermekek ruháit*- Iámul vannak, nincsen helye. A textilellátást rendkívül megnehezíti, annak rendszeres megszervezését tulajdoképpen lehetetlenné teszi a textilkereskedelemnek zz az elburjánzása, amely Magyarországon bekövetkezett.

— Hibák történtek először azáltal, hogy mindenki azt gondolta, hogy most neki a gazdasági életben kell elhelyezkednie, a gazdasági életből kell megélnie és olyan emberek, akiknek halvány sejtelmük nincs ű\ kereskedelemről, vagy áruról, odaterelődtek, odatolongtak mind a textilkereskedelem körébe. 28 ezer textilkie- reskedő volt Magyarországon, több, sokkal több, mint a Német Birodalom egész területén. Ezzel szemben a textiláruval való ellátás tulajdonképpen nem biztosítja békelélszámu textilkereskedelem megélhetését, foglalkoztatását sem. Ezenkívül van . niég egy nagy hiba. nevezetesen, hogy sokan kerültek kereskedői pályára olyanok is, akik tulajdonképpen nem is halandók hivatásszerűen foglalkozni =• kereskedelemmel.

— A gazdasági élet rendkívül nagyjelentőségű — mondotta beszéde további során a miniszter — és minden gazdasági tevékenység rendkívül nagyjelentőségű ) az állam, a nemzet szempontjából is. A

gazdasági életben sem szabad arra az álláspontra helyezkedni, hogy most az országból fogok megélni, hanem az, aki ái- érzi ezt a hivatást, annak azon az állásponton kell lennie, hogy az országért fo gok élni. Meg vagyok győződve arról, hogy -a közellátásnak ezt az újabb feladatát, amelyet az előbb ipari háborunak neveztem, szintén meg fogjuk vívni és Isten segítségével, kötelességteljesitéssel és önmegtartóztatással ezt is meg fogjuk nyerni. Kétségtelen azonban, hogy az áruhiánynak — amely hiánya megzavarja a világ gazdasági rendjét — nagyon súlyos következményei vannak. Ezeken a stuyos következm-ényeken nem tudok az által segíteni, hogy rendeleteket adok k Az áruhiány következményeit csak az ország, a nemzet fegyelme, a jövendő iránt érzett felelőssége és bizalma ellensúlyozhatja. E nélkül a három tényező nélkül nem tudjuk megvívni a győzelem reményében a csatát.

— Ezért kérem, hogy mindenki a gazdasági életnek bármely pontján álljon is, amikor kötelességet ke1! teljesíteni, amikor nehézséget kell leküzdeni, az önmegtartóztatás nehéz erényét gyakorolja. Gondoljon min derűd arra, milyen felelősség terheli a jövendővel szemben.

Dr. Szász Lajos közellátási miniszter ezután az e.lsóvárosi 48-os Kör helyiségében hosszú id'eig elbeszélgetett, még választóival.

KOLOZSVÁR, március i8. Gallus Viktor, felsőházi tag, tagozati elnök, Albrecht Dezső dr. és László Dezső országgyűlési képviselők, március 15-én Magyarkapus és Magyarkiskapus községeket keresték fel.

Magyarkiskapuson Nemes Dezső ref. lelkész, ügyvezető elnök üdvözlő szavai után Gallus Viktor felsőházi tag mutatott rá a magyar kötelességteljesités fontosságára es a mai időkben sokszorosan szükséges fegyelemre. Utána Albrecht Dezső dr. országgyűlési képviselő tartotta meg beszámolóját. 1848 márciusa, -— mondotta — két feladatot aih~- tolt a nemzet elé: a független Magyarorszag megteremtését és a független ország szabad magvar társadalmának kialakítását. Mindkét feladat megoldásra vár. Független Magyar- ország

^ 'szabad magyar nép pedig egy uj. az ugazságosságra, az altruizmusra és a munkára épülő társadalmi rendben. Ezután azzal foglalkozott, hogy mit kell tennünk e» két nagy feladat megoldása érdekében.

Végül László Dezső országgyűlési képviselő mutatott ra március 15-e jelentőségére. Március 15-e nemcsak a magyar szabadság, hanem magyar áldozathozatal _ ünnepe is és e napon arra a szellemre is kell gondolnunk es azt kell magunkévá tennünk, ami képessé, tette 1848 magyarságát arra, hogy minden erejét a nagy nemzeti célok kivívásába fordítsa. .

Magyarkapuson Ady László tagozati elnÖK^ ref. lelkész üdvözlő szavai után Gallus Vik- tor felsőházi tag. Albrecht Dezső dr. és László Dezső országgyűlési képviselők tartottak meg beszédeiket.

EGY NÉVEN EGYESÜLT NÉGY BIHAR- MEGYEI KÖZSÉG. Nagyváradról jelentik: Szászfalva, Gálosháza, Krajnikfalva és Rikosd községek elhatározták a négy község egyesítését Szászfalva néven. A községeknek egyen- kint csak 300—500 lakosuk van. Biharmegye kisgyiilése a négy község elhatározását jóvás hagvta.

* KOLOZSVÁR és VIDÉKE KERESKEDŐN KEK EGYESÜLETE ezúton közli az érdekeltekkel, hogy telefonszáma megváltozott. A: uj telefonszám: 30—87.

70 KILÓS DISZNÓ 1375 PENGŐÉRT. Sepsiszentgvörgyről jelentik; Renter Matild sepsibodóki gazdálkodó asszony 70 kilós sertését 1375 pengőért adta ej Inrze Sándor Csíkszeredái lakosnak. A törvényszék árdrágítás miatt háromezer pengőre ítélte.

Sirdessten. Erdély legelte rjetlfebte napilapjában, az Ellenzékben«

HITEL

NEM ZETPOLITIKAI SZEMLE

a márciusi szám tartalmából; BODOR GYÖRGY;

Kossuth

JAKAB ANTAL:

Az orosz élet — szovjet írók szemével MlKó IMRE;

Eötvös és Deák nemzetiségi politikája KÂLLAY ERNŐ;

Magyar—román vegyesházasságok INCZE ANDOR:

A magyar földrajz huszonkét éve ENTZ GÉZAA székelyföldi ösztöndíjas festők kiállítása

Magyar Fi g v e l ö;

Kossuth Lajos irataiból A sztálini

külpolitika —- Százéves az Erdélyi Magvar Gazdasági Egyesület Szerkesztik: .ALBRECHT DEZSŐ, KI KI BÉLA, VENCZEL JÓZSEF, VITA s\\ DÓR. -— Előfizetés égy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. — Szerkesztőség és kiadóhivatal; Kolozsvár. Mátyás király tér ő.. í. — Poslacsekk 72.800. Megjelenik havonta

r\

m