Ellenzék, 1944. március (65. évfolyam, 49-73. szám)

1944-03-16 / 61. szám

r L t. r N 7. f K 1 ti U mArcIti* 16 Megnyitl a Szinyei-Merse Pál Társaság képzőművész©!! kiáll! fása a M ü csarnokban k;i. Hermann Lipói natur'nlizrnu.sbaii fo­o;.vn 1 képein a szabadtéri megviláiiitás problémájának művészi megoldását cso­dálhat juk. Mar fi fi Ödön a látomásszerűen általa ki tó színekkel és vinal'akkal szuve­rén módon bánó festők közé tartozik Hatvanii Ferenc érdekes művészi megol­dású o'ajfestmémyeket és egy pasztellt áilldtott ki. Mikola Andrásnak különösen két olajfestménye mutatja, bogy ma ta­lán a legkövetkezetesebb s ugyanakkor á legfejlö-désképesebb képviselője a nagy­bányai iránynak. Molnár C. Pálnak, a .ró­ni1, i magyi.ir festőiskola kiváló képviselő­jének négy olajiképén Láthatjuk az olasz trecento- forrnia világába visszanyúló alko­tási módját. Rudnay Gyula utolsó évek­beli termékei közül hol lírikusán e',gyö­nyörködő, hol drámai vénával festett olkj- képeket állított ki. Szob atka Imre vala­mikor a kubizm.usn.ak volt képviselője, az itt kiállított képei már a formák mértani felbontása helyeit a szírnek meleg pom­páját helyezi előtérbe. Szőnyi István két olajképén látomásszerü belső elképzelé­si lo-l vetít ki. Érdekes es értékes müve szí megoldások eredményei Vaun klemet ts Zádor István o ajképci, illetve lernjx-- rái A festők közül legutolján' eni.lvke- /.íink meg Vidovszky Háláról, •* )'JÍál tevékeny rcndtvőjóről, aki táj kepén m- terieurj -in és csendéletén a kiállított les- fők közű1 talán legközelebb áll a való­ságos optikai képbe/.. A .szemlélőben az. az érzést kelti, mely különösen csend er- ţének Kék abroszán tűnik ki, mintha •> színtiszta vrvlóságot festette volna meg. E festői mód- mögött azonban mély ku - tura és nagy festői tudás van, amit ku­lim őse n fény- és ár nyék megoldásai áru­nak el. A szobrászok közül feltűnik Páczay Pa a Kormányzó Ur Arcképe oimü müvével, mely a mai szobrászművészet legtnngyoibb- vonalu terméke. Medgyessy Ferenc kot leány feje belső e1 mélyedésben fogant mu A Súroló című bronza ma is a legjobb groteszk ábrázolás. Kisfaludy Stróbl '/Ray­mond v. Horthv István kormányzóhelyet­tes arcképe cimü bronzmüve a legsike­rültebb magyar szobor-portrék egyike. Kiünő mü Beck ö ^ülöp festett gipsz­ből késül’t müvei közül a gróf riszt > Ist­ván cimü. Sidló F-rcnc Merengés című bronza érdekes művészi emléke a XIX. század neobarokkjának. ( ') Ä kolozsvári magyar munkásság márciusi ünnepe KOLOZSVÁR, március 16. A Műcsar­nok eddigi sikeres kiállitásaj során most programjának újabb jelentős állomásá­hoz érkezet.: é. A Szinnyei-Merse _Pa-l Társaság tagjai müveinek kiállításával megkezdődik -a jelentősebb magyar mű­vészeti csoportok és a tőlünk távolabb cső országrészek képző-művészeti kultúrá­jának ismertetését célzó kiállitássorozat. A Szinnyei-Merse Pál Társaság, mint cso­portosulás, nem egy felfogás vagy kifeje­zésben iskolát jelent. Alapjában véve egy fővárosi müvészcso-portosulás, amely nem egy kifejezett művészeti irány felé haiad, hanem tagjai megválasztásánál ki­zárólag a művészi érték ismérvének a ap­ján dönt, mint ahogy ezeket az elveket világosan elárulja a Társaság tagjainak mostani kolozsvári kiállítása is._ A Szinnyei-Merse Pál Társaságról tá­jékoztatóul még annyit kell elmonda­nunk. hogy azt 1920-ban alapították, a ..Majális“ "nagy művészének tisztelői és barátai. Tagjai időnként kiállításokat rendeznek s ezek a kiállítások immár hu­szonnegyedik éve a miagyar képzőművé­szeti élet legjelentősebb eseményei közé tartoznak. A Társaság azonban anyagi eszközökkel is szolgálja, ösztöndíjak ado­mányozásával és a kiválóbb mesterek ki­tüntetésével, a magy képzőművészet fej­lődésének ügvét. A kolozsvári Műcsarnok szombaton este megnyílt kiállítása töké­letesen áttekintő képet nyújt a Társaság tagjainak munkásságáról és művészi ér­tékéről, bár a tagok kökül sajmá’atosan nem szerepelnek müveikkel a kiállitáson Rét-hy István és Csánky Dénes. A Szinnyei-Merse Pál Társaság kolozs­vári bemutatkozó kiállítását ai város kö­zönsége nevében’ Keledy Tibor, a müvé- szetszeretö és művészetpártoló polgár- mester nyitotta meg, majd- Draskóczy Farkas Zoltán művészet töir t én éti ró, Ko­lozsvár tárlatokat látogató közönségének nagytudásu és kedvelt ciceroneja tartott szellemes és érdekes tár!?ftvezetés-t. A kiállitáson sorrendben végigmenve, Barcsai Jenőnek láttuk három érdekes képét, amelyek elárulják, hogy a mai festők közül talán ő a ma is legközvet­lenebb expresszionista művész, aki kom­pozícióját egy sajátos belső érzésnek megfelelően alakitjpi át. Értékesek Basch Andor olajképp, különösen- a mélytónusu „Gyümölcsök“ cimü festménye. Eredeti tehetségről, meglátó és megláttató festői erőről tanúskodik Berény Róbert három olajképe. Bernáth Aurél a színek hatásá­ra építi fel kompozícióit s mai lehigga- dása után is ér-zík még látomásszerüsé- gén, & hétkönapiból kiemelkedésre törek­vésén!, hogy egykor a magyar expresszio- nizmus vezető alakja volt. A legnagyobb élő magyar mesternek. Csók Istvánnak négy képét láthatjuk a kiállitáson. Csend­élete még közel van ajz impresszionizmus szinábrázolásához. Nirváná-ján és Édes semmittevés-én a színek érzéki szépsé­gének legmüvészibb ábrázolójaként tűnik fel. Nagyon szép a Hiszek Magyarország feltámadásában cimü paszt el 1-tónusb an festett képén a színek finom össze hango­lása. Egry József egy pasztellje és egy olajpasztellképe a művésznek néhány vo­nallal, viziószerü ábrázolásra való tuda­tos és sikerült törekvését árulja el. A mai magyar akvarell legjobb művelőjétől, Elekfy Jenőtől öt festményt láthatunk. Tájképben és alakábrázolásbtatn minde- nik egyformán becses és művészi. Feltű­nő Fényes Adolf Mese vár cimü olajképe, mely mint a különféle művészi irányel­vek útját megjárt, mester lehiggadásának tanújaként, tűnik elő. Az Alföldi ország­út eső után cimü olajképe a látom ány- szerüen megfestett magyar táj, egyik leg­szebb remeke. Glatz Oszkártól a Sokác asszony cimü olajképet láthatjuk a kiál­lításon!, amely a plein-air festészettől el­szakadt kiváló mester etnográfiai búvár­kodásának és elmélyedésének bizonyaté­KOLOZSVÁR, március 16. A ko­lozsvári magyar munkásság is lelkes hangulatban ünnepelte meg a törté­nelmi magyar március emlékét teg­nap délután 6 órakor a Nemzeti Munkaközpont bőripari szakcsoport­jának kul túr házában. A hichel vei énekkar nyitotta meg az ünnepélyt Pap Józisef kann agy vezényletével a Székely Himnusz -eléneklésével. Az ünnepi beszédet Lipcsey Ákos N1MK főtitkár tartotta. Ősapáinkat is a ma­gyar faj legszebb jellemvonása, a szabadság gondolata vezérelte, amit még akkor is megőriztek, amikor az egész viliág reánk tört. Ezt a szent örökséget tovább kell vinni és jöhet bármilyen sorscsapás, a magyar in­kább meghal, de szabadságát felad­ni, vagy megalkudni sohasem fog — mondta. Utána Dálnokv István Petőfi -.Sándor nemzeti dalát a ,,Talp­ra magyart“, maód Deák Inna a „Március 15" cimü költeményt sza­valta el. Saruba Ferenc tárogatómu- vész régi hazafias dalokat játszod. Lapp József Számadó Ernőnek „A honvéd“ cimü nagyhatású ve -ét szavalta el. Utána Szabó Duci szini- növeiül "k erdélyi tárgyú hazafias da­lokat énekelt. Az ünnepélyt özotyori Nagy Endre kulturális titkár fejelte he, aki utalt arra. hogy a jelenlegi március a magyar munkásságnak különösképpen örömünnepe, mert. ezen a márciuson a magyar ifjúság is a munkásság mellé állott, amint ezt a Hódmezővásáheilven lefolyt or­szágos főiskolás találkozón kiadott 10 pontból álló márciusi kiáltvány­ban is kihangsúlyozták a második és negyedik pontban. A kiáltvány­ban foglaltak nem üres frázisok, mert mint a 1848-as márciusban is történt: amit a magyar ifjúság akar, azt meg is tudja valósítani. Végeze­tül a Himnuszt énekeink el az ösz- szes megjelentekkel együtt. Dr. Miké Imre előadása Nagyváradon NAGYVÁRAD, március 16. (Saját tudósí­tónktól.) Az Erdélyi Fiatalok Körében hétfőn este dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő tartott nagy érdeklődéssel várt előadást Kos­suth és nemzetiségi kérdés címmel. A Magyar Ház nagytermét zsúfolásig meg­töltötték az érdeklődők. Ott volt dr. Sons Ist­ván polgármester, dr. vitéz Nadáni/i János al­ispán, Szabó János, Arvay Árpád és Patzlcó Elemér képviselők, valamint a nagyváradi közélet sok vezető egyénisége. különösen nagyszámban a nagyváradi fiatalság. Az előadót .Soós Lajos üdvözölte, emlékez­tetve Mikó Imrének a megszállás évei alatt végzett munkájára. Mikó Imre előadásában visszapillantást ve­tett azokra a fogadalmakra, melyeket a meg­szállás nehéz évei alatt teltünk arra az időre, ha majdan felszabadulunk. Ezekről a fogadal­makról nem szabad megfeledkeznünk semmi­lyen vonatkozásban. Előadása során a mostani aktualitással kap­csolatban mélyrehatóan foglalkozott Kossuth Lajos nemzetiségi politikájával. Kossuthot so­kan nem azzal a szándékkal ünnepük, hogy eszméit megvalósítani igyekezzenek. Sokan eszméinek csak azokat a részeit emelik ki, melyek számukra kedvezőek. A baloldal már régen a saját számára igyekszik kisajátítani Kossuthot. A szélsőjobboldal ugyanilyen téve­désbe esik. Ha Kossuthról beszélünk, el kell vonatkoztatnunk a pártpolitikát. A nemzetisé­gi élet tekintetében Kossuth politikája két, élesen elválasztó korszakra bontható. Az első­ben, mely 1848-ig tartott, Kossuth a nemzeti­ségi kérdés horderejét nem tudta felismerni. Abban a hitben volt, hogy a szabadság vonzó ereje a nemzetiségi ellenéteket megszünteti. A nemzetiségi öntudat ebben a korban olyan erős volt, hogy Kossuthnak csalódnia kelleit reményeiben. Éppen a nemzetiségi kérdésekben vallott felfo­gásuk állította szembe a reformkor nagy fér­fiad, Kossuthot, Széchenyit és Wesselényit. Kossuth igazi nagysága az emigrációban bontakozott ki. amikor a nemzetiségi kérdést már bölcs józansággal nézte. Az emigráció idején a nemzetiségek emigrációban levő kép­viselői megértést tanusitanak Kossuth nemze­tiségi politikája iránt. Az előadó a továbbiakban ismertette Kos­suthnak az emigrációban alkotott nembetiségi alkotmánytervezetét és széleskörű tevékenysó gét terveinek megvalósítása érdekében. Kossuth konföderációs tervezetében sok olyan télé! van amelv ellentmond add>' <v.: EGYETEM MOZGÓBAN ma UTOUÄKA Szabadiáy easy hali Holnap az idei évad nagy premierje: EGY NAP A VILÁG PAGER MURÁT I •ügyek elit vételben válthatók már most az égésit hét minden előadására fogásának, különösen az Erdélyre vonatkozó megállapítások, amelyek a hazai közvéle­ményben sok vitára adtak alkalmat. A konfö­derációs terv Kossuth hazai népszerűségén nagy csorbát ejtett, de mai utólagos szemlé­lettel azt kell látnunk, hogy Kossuth látnoki szemmel látta a későbbi katasztrófa bekövetke­zését. aminek elejét akarta venni. Időszerű, hogy a konföderáció kérdéséről mi, magyarok is beszéljünk és ismerjük a kér­dést. ne hagyjuk, hogy ezt a kérdést teljesen kisajátítsák ellenségeink és ellenünk használ­ják fel a maguk felfogásának megfelelően. Dr. Mikó Imre előadását magasszinvonalu vita követte, melynek során sokan felszólal­tak. A felszólalásokra az előadó kimerítően válaszolt. Mikó képviselő előadását a hallgatóság vé­gig nagy érdeklődéssel kísérte és az előadót meleg ünneplésben részesítette. KEDVEZMÉNYES TEXTILÁRUT KAP­NAK A KISFIZETÉSŰ ÁLLAMI TISZT- A ISF.LÖK. A közellátásügyi miniszter olcsó textilakciót kezdett a köztisztviselők textilel- latasanak biztosítása érdekében. Az akcióval kapcsolatban a városházira érkezett utasítás szerint olcsó textilt kap a három legalsó fize­tésű osztály, a gyakornokok, a dijnokok, ke­zelők, valamint az altisztek és szolgák. Az ellátás mértékében irányadónak veszik a tiszt­viselők nős, vagy nőtlen voltát. A kolozsvári igenyjogoSultakról elkészített névsort Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán, közellátási kor­mánybiztos már felterjesztette a közellátási miniszterhez. Súlyos bar:ö b intctősre ítélte a törve yszék a Bethlsn-báiíy3 tolvajait KOLOZSVÁR, március 16. A mult hó­nap folyamán városszerte nagy meglepe­tést és felháborodást váltott ki az a rend­őri hír. ?melyben, a lappok Kolozsvár egyik legszebb müerrüéke, a Bethlen-bástyában elkövetett bűncselekményről számoltak be. Ismeretlen tettesek február hó folya­mán leszerelték a Bethl ?n-bástya egész padozatát és a még mindig igen értékes deszkaanyagot eltulajdonLották. A rendőrség rövid nyomozás után e- trrtóztatta Mészáros Zoltán Cimbalom­utca 11. szám alatt lakó újságárust és Moldován Elemér Katona József-utca 6- szám alatt lakó napszámost, akik ellen az ? gyanú merült fel, hogy ők a bűnöse ek- ménv elkövetői. A két fiatalembert tet- tenérték ugyanis, amikor a Bethlen-bás- tvából származó deszkaanyagot árusítot­ták. Az ügyészség vádat emelt még Bar- ta Sándor és Szatmári Sándor asztalosok, valamint Dula Béla festősegéd eben. akik a vádirat szériát az orgazdák szerepét töltötték be az ügyben. A törvényszék egyes büntetőbirája, Lehner Richard dr. t?nácselnök kedden I tárgyalta a Bethlen-bástya tolvajainak a bűnügyét. A tárgyaláson Mészáros Zol- ' tán és Moldován E.emér tagadták a lo­pás elkövetését. Az orgazdák közül Dula I Béla ellen a tárgyalás folyamán az a j gyanú merült fel. hogy irányadó szelepe ! volt a lopásban és ezért az ügyész a tár­gyaláson vádat emelt Dula Béla ellen lo­pás bűntettéért is. A bizonyítási eljárás befejezése, valamint Gyulay László dr. ügyész vádbeszéde után a törvényszék Mészáros Zoltánt, Moldován Elemért és Dula Bélát 8—8 hónapi börtönre és 4—4 évi jogvesztésre itelte, Barta Sándor és Szatmári Sándor kihágásért 50—50 pen­gő pénzbüntetést kaptak. Az Ítélet Dula Bélával szemben jogerőre emelkedett, a többiek Ítélete ellen az ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Klleuzék.-------k LUTSCH ÖDÖN üveg) kristály és poreellánárultásn ismét megnyílt Wesselényi-u. 7. udvarán.) Régi előzékeny kiszolgálás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom