Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-04 / 27. szám

) 6 í i február i. ELLENZÉK Midaif luAczUnfi, „kÖH^cfak" léqiiáután Éjszaka riadó volt és tárniadás. A német légvédelem és a vadászi'épül ők azonban, szétszórták az ellenséges gépeket, melyek / közül csak néhány jutott be a város te­rülete fölé. A többi a környéken dobálta le bomba terhét, mielőtt elmenekült volna. .Kora réggel már utón váltam a város­ba. az egyetemre. A .közlekedési eszkö­zök, melyek n,agyré®z«e a novemberi nagy támadások után szánté egy hétig szüne­telt, mindenütt a régi pontossággal, me­net rendszerűim közlekednek. A Jcözismer- ten kitűnő berlini földalatti percek alatt röpített, az egyetemihez. Nemrégiben az egyetemet is újra gyujtóbombatalálat ér­te, s egyik részében még most is szüne­tel az előadás. A téglaporral, vakolattal, törmelékkel, piszokkal borított tanterme­ket egyéb munkaerők híján diákok taka­rítják. Ahelyett, hogy a padokban ülve jegyzeteket készt te nőnek a professzor elő­adásáról, söprűvel, lapáttal, rongyokkal a kezülkhon takarítják .szeretettek leikiis- meretesen a szivükhöz nőtt padokat, tan­termeket. Az utcákon mindenütt munkahelyükre, hivatalukba siető emberek. Munkámmal kapcsolatos ügvben felkerestem egv isme­rősömet. hivatalában. A máskor a háborús lehetőségekhez mérten finoman, tisztán, rendesen öltözőit ur rendetlen, ápolat­lan, szinte piszkos vált hajától cipőjéig. Észrevett? megdöbbenésemet, s szomor­kás mosollyal szabadkozott. Sajnos1, az éj­szaka leégett a házuk. Ódákon át men­tettek, ciltothak, szinte hajnalig, mert a házat több gyujóbombia találta. Sikerült is eloltani a tüzet, de az ő nqgryedikeme- letí, lakása teljesen elpusztult. Csodálko­zásomra, hogy ő ma mégis idejében., pon­tosan megjelent munkahelyén, azt felel­te: mi lenne, ha mindenki, akit bomba­kár ért, elmaradna munkahelyéről, hiva­talából. Hiszen nem állhat ott a főnök gépiró kisasszony nélkül, nem lehetnek a gyárak munkások nélkül, a levelek pos­tás, a villamosok kalauz nélkül, s a tejes­asszony, a zöldség-, kényé:-, élélmiiszer- kereskedők nélkül pedig eleve megbénul­na a. város élete. Beláttam, igaza van ne­ki és a többi sok porosán, piszkosan, fá­radtan, de pontosan hivatalba siető ber­lini bombakárosultnak. , Tisztek is taUaűtfák a UHn&hat Az utca. forgalma a régi. A leégett, vagy romba dőlt házaknál serényen dol­goznak a német katonák, s ha jobban fi­gyelünk, láthatunk nem egyszer tiszteket is, akik kezükbe veszik a lapátot, a csá­kányit, hogy mielőbb eltakaríthassák a ro­mokat a közlekedés útijából, hogy Berlin mielőbb visszakapja régi, komoly képit. Nagyobb romoknál szorgosan dolgának a keskenysinü, több kocsiból álló csillevo- natok, melyeket egy kis gözmozdony tol a romokhoz, s von telerakva a továbbszál­lításra odarendelt teherautókhoz. A bom­bázott Berlin hemzseg a romokat eltaka­rító francia és olasz hadifoglyoktól. Az1 éjszaka föl várnán leégett házakban reggelre már kialudt a tűz, csak a pincéd­ből csapnak ki még itt is, ott is kék láng­nyelvek. Ég a télimé felhalmozott szén és koksz. Lépten-nyomon látni embereket, pincéreket, üzletembereket, tisztviselő­ket, asszonyaikat, akiknek életükön s a hiten kívül semmijük sem maradt, 'de sí­rást, kétségbeesett kiáltást, vagy zokszót nem hallani sehol. Egy leégett bank előtt külön e célra ki­rendelt Latonaosztag egy páncélszekrényt nyit fel. A várt eredmény azonban elma­radt: a páncélszekrény tartalma elszene­sedett az éjszakai tűzvész nagy hőségében. Az utcán, üzletekben gyerekek és öre­gek sietnek kosarakkal, be vásári ószaty- rokkal, táskáinkéi. Már hónának óta, az általános munikakötelezettség elrendelése1 óta végszdk ők a bevásárlás terhes felada­tát. öreg -anyókák, apókák cipelik a ke­nyeret, vajat, főzeléket, s gyakran láitni, hogy a nehéz szatyrokkal, két kerékkel ellátott bot szögeire akasztva, sietnek baz-a, ahol majd szétosztják a vásá,volta­kat, mert egy-egv otthonmaradó öreg né­ha több család számára is bevásárol. Sok leégett üzlet a már régebben) be­zárt ékszer, csecsebecse stb. üzletek he­lyén újra megnyílik, hogy a környékbe­lieknek ne kelljen a legszükségesebb cik­kekért messzire menniök. Szinte nem akarok hinni a szememnek, amikor péket keresve, kérdezősködésemre egy asszony rámutat egy első emeletig leégett ház egyik üzletére. Nyitva volt, s tele vásár­lókkal. Ajtaja, kirakatablaka kemény­papírra! volt beszögelve, s bent lámpa- lény mellett dolgozott fáradhatatlanul az ,,üzletasszony“. Adta a kenyeret, zsörrtlé- ket, figyelmesen vágta le a jegyeket, s ügyes gyorsasággal tette a pultra a visz- szajáró pénzt. Ti& mádea Mit mm Az ebédidő külvárosban ért. Akinek — mint nekem — nincsen háztartása, meg­szokja Berlinben, hogy nem válogat az éttermek, korcsmák, étkezők között, mert egyrészt nincs ideje, másrészt inkább csak a leadott jegymennyiség különböz­teti meg az ételeket. A kiszolgálás azon­ban természetesen más a Bristol-szálló- ban, mint pl. abban a kis vendéglőben, ahová betértem ebédre. De mégis meg­hökkentem egy pillanatra, amikor a pin­cértől evőeszközt kérve a pénztárhoz uta­sított, ahol tiz márka betét .ellenében kap­tam meg a kanalat, villát és kést; ebéd végeztével be kellett uj.ra szolgáltatnom őket, úgy, használtan, hogy visszakap­hassam a betétet. Még hivatalzárás előtt egy beteg kol­leganőm ügyében elmentem egy hivatal­ba. Az épületet nemrégiben légnyomás érte. Ablakai, ajtói megrongálódtak, az üvegeket még nem pótolták. A hivatali szobákban a keménypapírral, deszkákkel beszögezett ablakokon befújt a hideg ja­nuári szél, s a hivatalnokok, titkárnők asztaluknál, egész napon át villanyfény­nél, pokrócokba bugyolálva ülnek, s vég­zik munkájukat. Egyiknek sem jut eszébe panaszkodni, hogy huzat van a szobában; pedig itt csakugyan volt! A szzíz'ádések elemiek, de az adások ţiztÎHtk Délután felkerestepri egy ismerős csalá­dot. Az apának nagy könyVkiadóvállalata volt. mely még az augusztusi bombázás­kor teljesen elpusztult. Beszélgettünk a vállalatról, melyet most épit fel újra, s hoz a régi kerékvágásba. Szóbákerülve az elégett -okmányok, értékpapírok, szerző­dések, a. kiadó a világ legtermészetesebb hangján mondja el, hogy a szerződéseket a felek betartják, s bár tudják, hogy a vállalat teljesen leégett, minden adósa pontosam, rendesen fizet. Semmi iiven- nemü károsodás nem érte, s eszébe sem jut, hogy ez másképpen is történhetett volna. Ugyluitszik, az adósoknak sem. Estefelé moziba mentem. Berlinben most is, mint eddig, minden szórakozó­hely, hangverseny, színház, opera, m-ozi, kabaré zsúfolásig telve van. Az utcákon fel-alá hullámzik a munkája után sétát, szórakozást, társaságot, felüdülési kereső tömeg. A kávéház-akban, bár fogy asztani - valókban gyér a választék, alig lehet he­lyet találni. Ha nem szólal meg korábban a sziréna, 11 órára a város lassan elcsöndesedik. A berliniek nyugovóra térnek, mert másnap kezdődik a munka, az éjszakai riadóra, támadásokra való tekintet nélkül. Nem tudnám megmondani, melyik ér­zés erősebb bennem a berlini nagy légi­támadások után: a támadások az égő és rombgdőlt házak feletti megdöbbenés, vagy a lakosság magatartása iránti cso­dálat. Mert- legalább is őszinte csodálatot és elismerést érdemel Berlin négy és fél­millió lakója, akik a nagy légitámadások alkalmával és munikahelyükön is éppúgy megállják helyüket, mint a német katona a fronton. Kifosztotta munkaadója pénzszekrényét a hűtlen bejárónő KOLOZSVÁR, február 4. A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi- 24 óra esemé­nyei között az alábbi adatokat találjuk: Betörés ügyében tett feljelentést a bűnügyi osztályon Cseke Albert Majláth püspök-utca 16. szám alatti lakos. Feljelentése szerint is­meretlen tettes feltörte padlásának bezárt aj­tóját és több mint 2000 pengő értékű sertés­húst és zsírt lopott el. Manea Gyula Kálmán király-utca 105. sz. alatt lakó szücsmester lopás ügyében tett fel­jelentést. Elmondta feljelentésében, hogy is­meretlen tettes két darab értékes, kikészített kanadai nerz szőrmét lopott el Mátyás király­tér 2. szám alatti üzletéből, mintegy 2100— 2200 pengő értékben. Ugyancsak lopás ügyé­ben tett feljelentést Rosenfeld Györgyné Ár- pád-ut 19. szám alatti lakos is. Ismeretlen egyen — nyilván besurranó tolvaj lehetett — 10 darab férfiinget és nagymennyiségű ango- rafonalat lopott éli, több mint 2500 pengő ér­tékben Hosszas nyomozás után két veszedelmes tolvajt vett őrizetbe a rendőrség bűnügyi osz­tálya. Nemrégen ugyanis özv. Papp Jenőné bejelentette a rendőrségen,, hogy bezárt vaska­zettájából nap-nap után rejtélyes módon tű­nik cl a pénze. A nyomozás során a rendőr­ség megállapította, hogy a tettesek az özvegy­asszony alkalmazottai voltak. Dukát Sándor 29 éves szobafestősegéd és felesége, akik özv. Papp Jenőn én cl bejárónői minőségben dolgo­zott'. A rendőrség mindkettőjüket előállította és azonnal megkezdte kihallgatásukat.. Ennek során úgy a bejárónő, mint férje beismerő vallomást tettek. Elmondták, hogy álkulccsal nyitották fel a vaskazettát és kisebb-nagyobb tételekben sorozatosan 7070 pengőt loptak el összesen ilyen módon. A rendőrség bűnügyi osztálya a kihallgatás után mindkettőjüket át­adta további eljárás végett a ügyészségnek. A fentebb említett lopások és betörések ügyé­ben erélyes visgá-lat indult a tettesek kézre- keritésére. Harminc: u] tizedes áll munkába Uj mozgalmat indított el a Tizes Szervezet Gépkocsik ha találkoznak KOLOZSVÁR, február 4. A Kolozsvár —hidalmási országuk javításéihoz 1942 őszén Mateosz-tehorgéipkocsik fuvarozták a kavicsot Mólra községiből. 1942 szeptem­ber 12-én egyik megrakott tehergépkocsi Magyarnádas előtt egy visszafelé térő üres tehergépkocsival találkozott össze. A két gépkocsi vezetője tülköléssel figyel­meztette egymást, mégsem tudták elke­rülni, hogy ne pont egy keskeny hídon találkozzanak össze. Mégsem történt vol­na különösebb szerencsétlenség, mert a két gépkocsi elfért egymás mellett, de a megrakott kocsi tetején két munkás ült: Chiorean János és Cibere Má'rton, mind­ketten a gépkocsi oldalán lógatták he lá­bukat,. Mikor összetalálkozott a két gép­kocsi, az üres teherautó széle lesodorta a két munkást a másik teherkocsiról. Chiorean Jánosnak teljesen leszakította egyik lábát a teherkocsi, Cibere Márton pedig bokáját törte. A súlyosan sérült munkások feljelenté­sére gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt a két gépkocsi vezetője, Mú- jercsik Károly és Varjú Károly ellen el­járást indított az ügyészség, azonban a törvényszéki tárgyaláson a vád' képvise­lője elejtette mindkét gépkocsivezetővel szemben a vádat, mert kiderült, h'.ogy a munkásokat megelőzőleg figyelmeztették arra. ne üljenek a gépkocsi szélére, ha­nem a rakomány tetejére. A sértettek képviselője pótmagánvádat jelentett be, s ezért újabb tárgyaláson döntik el, hogy a gépkocsi vezet őket terheli-e felelősség a súlyos balesetért és tartoznak-e kártéri- tést fizetni, vagy sem. Ady levele ti Lebovits és f ia céghez . . . A Nagyváradion létesítendő Ady-mu- zeurn gyűjteménye érdekes uj tárggyal gazdagodott. Egy levél került elő, amelyet a költő 1915 áprilisában Csusáról intézett a nagyváradi Lebovits és fia céghez: „Kedves Lebovits Ur! Igazán nem adtam okot, hogy a 215 koronáért — amely mult felszólításá­ban kevesebb volt — ennyire sürgessen. Ön nem fog bevonulni és én csak né­hány napra vonulok be — a kórházba. Továbbá tessék emlékezni, hogy sok pénzt adtam■ már Önnek rövid idő alatt. A számlát annyival is inkább rendezni szeretném, mert szükségem volna egy jó és szép kék, kétsoros ruhára, olyan­ra, amilyent látott nálam a grázi sza­bótól. Szeretettel üdvözli ADY ENDRE.“ KOLOZSVÁR., február 4. A kolozsvári Tí­zes Szervezet, amely az 1939-ben egész Er­dély területén megindult népközösségi társa- dalcmszervezés munkáját a felszabadulás után a legbiztatóbb eredményekkel vette át, kez­dettől fogva mmden társadalmi erőt mozgó­sító az élet minden vonalára kiterjedő szer­vező- és nevelőmunkára vállalkozott. Olyan erkölcsi erő létrehozását tűzte ki célul, mely áltál a dolgozó társadalmakban feszülő ener­giákat a korszerűbb társadalom épületéhez tudja felhasználni, mindig magunkért, soha mások ellen. Ebből a szempontból tekintve, nag)Jelentőségü az a mozgalom, amelyet a Tizes Szervezet a napokban indított el. A szervezet elnöksége ugyanis elhatározta,, hogy a város magyar lakosságát tizedenként és fő- tizedemként közös megbeszélésre hívja össze, hogy ismertesse előttük a Tizes Szervezet lényegét és minél több magyar embert meg­nyerjen a nemzeti közösségért való önzetlen munkának. Az első ilyen megbeszélés vasárnap volt. A város kilenc pontján, az elnökség által megbízott egy-egy tizedes elnökletével benső­séges hangulatú megbeszélések zajlottak le. A légkülönbözőbb utcákból, s a legkülönbö­zőbb társadalmi rétegekből gyűlt össze az a közönség, melynek soraiból harmincán azon­nal jelentkeztek is tizedesi munkára. Nem úgynevezett propagand'ajeilegü megmozdulás volt ez, hanem a tizedest munka ismertetése olyanok előtt, akik valami oknál fogva edidig még nem ismerhették meg azt. Sokaknak lel­kében él még a kisebbségi élet tanulsága: a másokért való önzetlen munka szelleme. Emellett tanúskodik a vasárnapi megbeszélé­sen jelentkezett harminc férfi egyhangú mun­kavállalása is. Jóleső örömmel emlékezünk meg a Tizes Szervezetnek ez újabb vállalkozásáról. Ma inkább, mint valaha, tiszta magyarságtudatra van szükség. Tiszta magyarságtudatra, amely­nek számára a legszebb kötelesség: megtarta­ni. a magyarságot, amely olyan sokszor volt önmagát pazarló, s amelynek sok drága ér­téke elkallódott, mert hiányzott fiaiból a má­sokért való önzetlen munka szelleme. Ez a szellem támadt fel a kisebbségi életben s ezt a szellemet tartja ébren, fejleszti és hirdeti a visszatért Erdély fővárosában is immár közel négy év óta a Tizes Szervezet, amelynek áh- dásos munkáját annyiszor és annyi sok válto­zatban ismerte meg és értékelte már a város polgársága. Midőn örömmel számolunk be a szervezetnek ezekről a felvilágosító meg­beszéléseiről, reméljük, hogy az elsőnek je­lentkezett harminc férfi után a további meg­beszélések során mind többen és töbebn fognak majd bekapcsolódni a Tizes Szervezet mun­kájába, ezzel a jelszóval: mindig magunkért, soha mások ellen! JEGYRE ADJÁK A GYUFÁT ZÁG­RÁBBAN. Zágrábból jelentik; Zágrábban ezentúl jegyre adják a gyufát. Naponta és fejenként egy doboz gyufát adnak ro kuna árért, amely körülbelül 83 fillérnek felel meg. (MTI) Gyűjtsünk tollat a vöröskeresztes hadikórházaknak A hadikórházak tollal való ellátását tűzte ki a Magyar Vöröskereszt erdélyi kirendeltsége a fiókszervezetek elsődleges céljául. A lehe- tőleg mosott és fosztott tollat nagyobb meny- nyiségben kell összegyűjteni és a pontos mennyiséget levelezőlapon közölni kell a ki- rendeltséggel, ahonnan pontos utasítást kap­hatnak a gyűjtők, hogy hova küldjék a fosz­tott tollat. Udvarhely vármegyében működő Vörös- kereszt fiókok 150 kiló fosztott tollat gyűj­töttek néhány hónap alatt. A kitűnő állapot­ban levő tollat a Csíkszeredái > Vöröskereszt hadikórházban fogják felhasználni. FELMENTETTEK HALÁLT OKOZÓ TESTI­SÉRTÉS VADJA ALÓL EGY VEREKEDŐ HÁZIURAT. Nagyváradról jelenük: Az ügyészség halált okozó téstisértés címén vádat emelt Palmer István ellen, aki a múlt év áp­rilisában egy fürt leszakított) orgonavirág miatt kertjéből kilökte az utcára Tasnády Antal volt szentesi polgármestert. Az öregur a Szaniszló-utcában sétálgatott, s közben meg­tetszett neki az egyik ház kerítése mögül ki- kandikáló orgonabokor virágai. Gement a ka­pun. és botjával leütött égy fürtöt. Amikor táVozni aifcarü, a tulajdonos, Palmer István oelekötött c-s kilökte az utcára. Az öregur submsabb sérüléseket szenvedett, úgyhogy agynalcesett. Közben tüdőgyulladást kapott és elhunyt. Az ügyészség megállapította, hogy halála összefüggésben van az elszenve­dett testisért isisek A tanuk egyrésze azonban a 'árgyaláson azt vallotta, hogy Tasnády An­tal erőszakosan vise'kedeit cs Palmer azért lökte ki az utcára^ A törvényszék* ezt a kö­rülményt figyelembe vette és Palmer Is'vánt felmentette a vád és annak következményei alól. Az elhunyt Tasnády Antal leánya fel­lebbezett az Félét ellen. Ncikalaprjyár keres gyakorlat tál rendelkező kalapk észitőnőket Budapestre. Úgyszintén egy na gyobb vidéki városba magas fi­zetéssel és teljes ellátással. Mül­ler kalapgyár, Budapest, 1Y. kér. Sammelweisz-utea 9.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom