Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-14 / 35. szám

" 1* í & 4 i lebrüár 14, ELLENZÉK filHMiiiin .. ifrnr Hatalmas hóviharok tombolnak a Dunántúlon NAGYKANIZSA, ícbruár 14. (MTI.) A szombati enyhe időjárást va­sárnap hirtelen hóviho** váltotta fel. amely ecjesz Déldunántulon, főként a Balaton mellett egyes helyeken, különösen a bevágásokban, közel másfélméteres hótorlaszokat emelt. A hóvihar olyan heves volt, hogy az egész város valóságos hótengerré változott. Az utakat belepte a magas hó, úgyhogy a lovaskocsik nem tudnak közlekedni és a gépkocsik forgal­ma is szünetel. Hóekés mozdonyok indultak a pályák szabaddátételére. A Kaposvár—pécsi vonalon az egyik vonat elakadt. A siófoki motorosvo- nai Nagyrécsén akadt el a hóban. A nagykanizsai állomásfőnökség ka­tonák kirendelését kérle. A nagykanizsai járásban a községek el vannak vágva a várostól. Minden közlekedés szünetel. A hóförgeteg délután is tartott az egész Dunántúlon, különösen a Balaton, mentén. ítéletidő Pápán PÁPA, február 14. (MTI.) Pápán olyan Ítéletidő tombolt, amelyre emberemlékezel óta nem volt példa. Vasárnap hajnalban öt órakor tört ki a hóvihar és egész délelőtt szakadatlanul dühöngött. A hóförgeteg sok közlekedési zavart okozott, különösen a vasúti forgalomban. Pápán, vasárnap délig az emberek ki sem mertek mozdulni az utcára, olyan szél­vihar és hófúvás tombolt. A környékbeli falvak teljesem el vannak vágva a külvilágtól- Az országúton két méter magas hólcrlaszok emelkednek. Internálták Romáiiláb^íi űr. Groza Páter vett ifíiniszteit 5 A gyermek problémája I SZÜLE PÉTER I Nagy veszteség érte a magyar képző­művészeti életet: Szüle Péter festőmű­vész, a képzőművészeti társulat köetiszte- letbe-n és közszeretetben álló tagja Bu­dapesten 58 éves korában váratlanul el­hunyt Szüle Péter a modern magyar kép- zomüvászet legmarkánsabb egyéniségei­nek egyike volt. Nagyváradon született 1886-ban. Tanulmányait Budapesten vé­gezte s a Képzőművészeti Akadémia ok­levelének megszerzése után részint Bu­dapesten, részint a szolnoki müvésztele- pen .dolgozott. Már 1926-ban, elnyerte a Szinnyei-Társaság nagydiját, egy évre rá pedig a tavaszi tárlat aranyérmét, amivel európai hírnévre tett szert. Már fiatalon figyelmet keltett egyéni stílusával, nagy­szerű emberábrázoló és karakterizáló te­hetségével. A tárlatokon bemutatott ké­pei a rendkívüli tudás és körültekintés, a színek finom harmóniájia, a lágy, de mé­gis erőteljes kontúrozás, amellyel képeit megoldotta, eseménj^számba ment. Müvei külföldön is elismerést szereztek a ma­gyar képzőművészetnek. Szerény egyéni­sége kedveltté tette a művészvilágban: törzstagja volt a képzőművészeti társulat­nak és vezető tagja több képzőművészeti egyesületnek. Híressé vált kompozícióit, mint a „Tükör előtt“, a „Templomban“ és az „Olvasó nő“ a Szépművészeti Mu­zeum, valamint a Fővárosi Képtár őrzi. Halálával nemcsak kitűnő festő távozott el az élők sorából, hanem egy igen kiváló, nagyfelkészültségü és közkedvelt művész egyéniség. Uj rendszer a kisiparosok vasáru ellátásában KOLOZSVÁR, február 14. Az Ipari Anyag- hivatal vasi- és fémosztálya tájékoztatót adott ki a kisiparosok vasáruval történő ellátásáról. A vasjegyek szétosztásának uj rendje az ipar­testületek feladatait a következőkben szabja meg: Az ipa-rtestületek látják e! a kisiparosságot aa összes vasjegyekkel. Ezeket eljuttatják a vaselosztó bizottságokhoz. A kerék-, sinvas és patkóvas utalványokat, továbbá szeg és vas­huzal jegyeknek húsz százalékát községenként) megoszlásban a mezőgazdasági érdekképvise­letekkel állapítják meg. Az' ipartestületek lát­ják el továbbra is a. közbirtokosságok ezegőd- rriényes iparosait, valamint) az összes iparoso­kat, tekintet nélkül arra, hogy tagjai-e az iparbestü’.etnek vagy sem. A vase’osztó bizottságnak feladata a kerék- sinvas és patkóvas utalványoknak, valamint a rájuk eső sz'eg- és huzaljegyeik, a gazdák és fu­varosok között vai’ó szétosztása. A vaselosztó bizotteá/gnak adandó szeg- és huzaljegyek aránya megváltozik, az eddigi 30 Í6 25 szá­zalék helyett községekben és városokban egy­aránt húsz százia’léikban állapították r^g. A vasjegyek továbbra is hathetenként kerülnek szétküldésre, a jegyeken feltüntetik azt a na­pot, ameddig a jegyek beválthatók. Az ab­roncsvas ellátása érdekében a Tudacél jegyek tizszázalékát felülnyomással látják el, hogy azok zárolt abroncsvasra is beválthatók le­gyenek. A lakatosok, kovácsok részére be­nyújtott külön abroncsvas igénylésekre az anyaghivatal a jövőben fe’oldást nem ad. A vaslemez jegyek kibocsátálsával kapcsolatban a kereskedelmi és iparkamarák által régebben kiadott utalványok érvényüket vesztik. A vas­lemez jegyek hatbetenikénti kerülnek szétkül­désre é6 eajek fedezete biztosítva van. A szét­osztásba kerülő kieréksinvas és patkóvas je­gyek számát e7év első negyedére felemelték, a szegjegyek és huzal jegyek számáti gyártási okokból azonban csökkenteni kellett. Az Anyaghivatal véleménye szerint azonban előreláthatólag ezt a nehézséget mar ez év második negyedében ki fogják küszöbölni. AZ EMGE FELHÍVJA a gazdaközönség fi­gyelmét arra, hogy petrezselyem, sárgarépa, cikória, hagymiai és céklamagban az elmúlt évben olyan tultermés volt, hogy a magot sem belföldön, sem külföldön nem lehetett el­helyezni. Az érdeke't gazdák közül tehát sa­ját jólfelfogott érdekükben csak) azok foglal­kozzanak az emlifett növények vetőmagter­mesztésével, akiknek a földművelésügyi mi­nisztérium által jóváhagyott termesztési szer­ződésük van. A szerződésen kivü'i termesz­tésből származó magvak elhelyezésénél 1944- ben ugyanis jóval nagyobb nehézségekre le­het számítani, mint aiz előző években s ennek kárát oedig egyedül az érdekelt termelő gazda viselné. Deutsches Wissenschaftliches Institut) Lektorat der Deutschen Akademie DALEST febr. Í6*án este 7-kor. Közreműködnek: Erich Jörgensen (ba­riton) és Werner Dommes (zongora- művész), mindketten a müncheni ál­lami zenei főiskola tanárai. Jókai-u 2. 6zám. 1. emelel. NAGYVÁRAD, február 14. A „Nagyvá­rad“ című lap megbízható bukaresti értesülése szeműt, a román kormány internálta cir. Gróza Péter volt minisztert, az ismert erdélyi román polmkust. Dr. Grúza Péter dévai ügyvéd volt a ro­mán megszállás kezdetén. 1920-ban megala­kult az első Avarescu-kormány és á román néppárt: az erdélyi közönséget Goga és Gróza akarták ennek az ismeretlen uj pártnak be­szervezni Maniu Gyula nemzeti pártja ellen. Grózát tárcanélküli miniszterré nevezték ki. Tulajdonképpen őt tekinthetjük az első pro- pagandannniszternek, mert egyéb feladata nem volt, minthogy Erdélyben hangulatot próbál­jon teremteni] az Avarescu-kormány mellett és Maniu ellen. Ez elég meddő feladatnak bizo­nyult. Gróza ezenkívül amolyan kisebbségi miniszteri szerepet is töltött be. Végigjárta az erdélyi városokat és a hatóságok bevonásával értekezletet tartott. Fogadta Nagyváradon is a magyar kisebbség képviselőit, meghallgatta összes sérelmeiket, sok ígéretet tett, lehet, hogy őszintén úgy is gondolta, ahogy Ígérte, de azokból semmit megvalósítani nem tudott. — 1922-ben együtt bukott az Avarescu—Goga- kormánnyal és többé parlamenti szerepet nem is játszott. Elvált Gogától is és baloldalra tolódott. így alapította meg — egyébként KOLOZSVÁR, február 14. A kolozsvári Tár­sadalmi Együ'.tmüködés elnökségének meg­hívására1 tegnap délelőtt a> Mátyás király- diákház zenetermében Boda István dr. a kul­tuszminisztérium nemzetiségi ügyosztályának vezetője tartott) előadást ,,A nemzetiségek és az eszményi államvezetés" cimen. Bevezetőjé­ben az előadó utal arra, hogy Magyarország legfontosabb problémái közül egy sincs, amelynek tekintetében a magyarság és. a nem­zetiségek közvéleménye egyenetlenebb volna. Ezért múlhatatlanul szükség van mind a két iráhyban bizonyos tájékozódásra és tájékozta­tásra. A magasabb szempontok azt diktálják, hogy lehetőleg önuralommal és önfegyelem • mel, magas szinten törekedjünk arra a szin­tézisre, amelynek révén tisztába jöhetünk a nemzetiségi problémával. Boda István a to­vábbiadban három kérdésre adott választ: hogyan áll' elő egy nemzetiség, mi is lényegé* tekintve a nemzetiség, és hogyan szűnhet meg a nemzetiségi kérdés az állam számára pro­bléma lenni. Kifejtette az előadó, hogy a nemzetiség a ■közös vérnél és leszármazásnál fogva előálló oly közösség, amely önállóan nem vesz részi az államalkotásban. Végső fokon tehát bioló­giai, természeti tényező, akár rendelkezik megfelelő öntudattal, akáir nem. A magyar á’- lamvezetés arra törekszik, hogy a magyarság, mint önálló államalkotó közösség a nemze­tiségek közti ellentéteket letompitsa és ezál­tal egy ‘termékeny szintézist teremtsen. Az ál- lama’kotó népnek és a nemzetiségek együtt­működésének feltételei1 mindkét oldalon a leik) képesség és haj’andóság. Ha most Magyar- ország esetét ebből a szempontból vizsgáljuk, aizt találjuk, hogy a képesség mindkét olda­lon megvan,, a hajlam azonban már nem eny- nyire egyöntetű. Mindazonáltal a magyar ál­lamvezetés arrai törekszik, hogy egy re'ativ nyugalmi állapotot teremtsen. Ehhez természe­tesen szükséges az, hagy atz illető nemzeti­ség kellő tárgyilagossággal és önura'ommal legyen képes saját helyzetének felmérésété annál is inkább, nehogy e'számitva magát, kalandba bocsátkozzék. Ennek a rendes körü'- mények között meg’évő harmonikus együtt­működésnek és együttélésnek ellenkezőjét, a rossz iskola, rossz közvélemény túlzott érzé­kenység, alkalmasint kivikről jött izgatás idéz­heti e ő. Ebben az esetben ugyanaz a gyógy-* dús közgazdasági tevékenység közepette — körülbelül 15 évvel ezelőtt az úgynevezett Ekés Frontot Hunyadmegyében. azzal az in­dokolással, hogy a román parasztságot elvonja a kommunista agitációtól. de viszont demo­kratikus táborba szervezze. Az Ekés Front azonban nem tudott tért hódítani. A bécsi döntés előtt való években Gróza Péter látha­tólag visszavonult a politikai élettől, de köz­tudomású volt, hogy Maniunoz keres közele­dést. Maniu azonban akkor éles ellenségeske­désben állott Károly királlyal és Grúzának, mint baloldali embernek, súlyos rizikót jelen­tett volna, ha magára vonja a hatalom harag­ját. A bécsi döntés óta hire járt, hogy Buka­restben sűrűn érintkezik Maniu Gyulával, aki állandóan memorandumokkal bombázza An- tonescu államvezetőt és hívein keresztül lialk propagandát folytat az angolok mellett. Ezt a kormány nemcsak azért nézi el, mert Maniu Gyula nagy tekintélye miatt nem tehet ellene semmit, de meg is felel bizonyos politikai kö­vetelményeknek, amely két vasat akar a tűz­ben tartani. Gróza Péter Maniu mellett a társaságaiéban a suttogó németellenes propa­ganda egyik jelentékeny tényezője, a román kormány felfogása szerint zavarja a közvéle­mény egységét és ezért egyik bukaresti tá­borba internálta. mód ajánlatos, mint az egyén esetében. Utalt ezután az előadó arra, hogy a nemzetiségek iránti bánásmódjában Magyarország minden­kor az eszményi követelményeket tartotta szem előitlt, gyakran éppen ez olkozott félreér­téseket, olyan értelemben, hogy a türelmet és a nagylelkűséget gyengeségnek magyarázták. Az előadás egyik legérdekesebb részlete az volt, mikor az előadó arra utalt, hogy a kö­zös' események és a közös érdekek tudják, mint például a Rákóczi-, vagy a Thököly-fé'e felkel és, vagy akár a mult század eleji re- I formmozgalom idején, egy táborba tömöríteni az államalkotó népet és a nemzetiségeket. Ha ma Magyarországon megindulna egy nagy re- íormmozg.a’om, mondotta Boda István, bizto­sak lehetünk abban, hogy ismét számosán csat1 atkoznának a nemzetiségek köréből e ma­gyar törekvésekhez. A lováiabiakban kifejtette, I hogy a magyar önismeret az utóbbi években | 6okat fejlődött, megvannak tehát a személyi I és tárgyi biztosítékai annak, hogy a magyar- | ság ma még jobban megoldhatja a nemzeti- ségi kérdést, mint bármely más állam a vilá- gon. Az előadást Illés Gyula dr., tankerületi fő­igazgató nyitotta meg és zárta be és az elő­adáson a helyi románság köréből is többen vettek részt. Hatalmas erejű tűzvész pusziit DélcliiBében LISSZABON, február 14. (MTI.) A brit hírszolgálat jelenti Santiago di Chiléből: A délchilei erdőségekben tűz tört ki, amely nemzeti katasztrófa méreteit ölti. Tenuce kikötőtől a tengerpartig többi kö­zött négyzetmértföldnyi területre terjedt át és ezt a hatalmas területet egyetlen égő kemencévé változtatta. Nvolc major teljesen a tűz martaléka lett és a becslé­sek szerint több mint 200 ember pusztult el a lángokban, valamint nagymennyisé­gű mezőgazdasági készlet. Az óriási tűz­vész pernvéjét egészen Santiago külterü­letéig fújja a szél, több mint 370 mért- földnyi távolságra. Szombaton hajnalban a lángok már a gabonaföldek felé kezd­tek átcsapná. a Reíonnálus IVőszoiieL ség vitaestjén KOLOZSVÁR, február 14. Három lélek­emelőén szép előadást haHo-Huink szom­baton a Református Nőszövetség harma­dik és egyben befejező vitaestjén a leány- gimnáziumban. A megvitatásra kerülő probléma ez volt: a gyermek a család, az iskola és a külvilág pergőtűzében. Mi­előtt röviden méltatnánk az elhangzott előadásokat, rá kell vil ágiiban un k ennek a vitaestnek egy olyan sajátosságára, amely bizonyára mindenkit megragadott, aki csak jelen volt és végig hallgatta az előadásokat. Ez pedig az, hogy a kétórás előadás során mindvégig az volt az érzé­sűnk, mintha valami családi összejövete­len volnánk és nem pedagógiai értekez­leten, mintha valami közös nagy asztal körül ülnénk, amelynél nemcsak a felnőt­tek vannak jelen, de itt vannak a gyer­mekek is, a kis iskolás növendékek, akik­nek sorsáról, jövendőjéről beszélgetnek most közvetlen hangon, keresetlen, sza­vakkal, de szivük és lelkűk minden izzó szeretetével a felnőttek: a szülök és a ta­nárok. Igen, ezt éheztük, hagy láthatatla­nul itt vannak a gyermekek is, hiszen minden szó és gondolat, amely elhangzott, őroluk és őértük szólt. A tétel ez volt: milyen hatással van a gyermekre a család, az iskola és a kül­világ. A három előadó gróf Telekiné, Ko­vács Zsuzsanna, Dóczyivé Berde Árnál tanár nők és dr. Imre Lajos teológiai tanár, a Legemelkedettebb szellemben szóltak a szülőkhöz. Voltaképpen nem is előadást tartottak, hanem egyszerűen megbeszél­ték a teendőket. Felvetették a kérdést és nyomban válaszoltak is rá. Gróf Telekiné, Kovács Zsuzsanna a gyermekek és a csa­lád, Dóczyné Berde Árnál a gyermek és az iskola, m: g dr. Imre Lajos a gyermek és a külvilág kapcsolatáról vázolta mind­azt, amit minden szülőnek és tanárnak a gyermeknevelésnél szem előtt kell tarta­nia. Azt sem hagyták figyelmen kívül, hogy a különleges mai helyzetre is rávi­lágítsanak, vagyis arra, hogy a gyermek ma háborús világiban él. Mert sajnos, a háború hatása alól a gyermeket sem tud­ja elvonni sem a család, sem az iskola. A fejlődő korban levő, szemlélődő gyermek is tudomást szerez arról, hogy* háborús légkör veszi körül és éppen itt, ez a pent az,, ahol családnak és iskolának össze kell fognia, hogy a háborús külvilág rom­boló hatását a, gyermek gyengéd lelküle- tében jótékonyan simítsa el s a gyermek érdeklődési körét amennyire csak lehet, a lelkiség felé irányítsa s alkalmat nyújt­son 'kissé az elmélyülésre. A családnak és iskolának kell őrködnie afölött, hogy a gyermek önismerete ne legyen hamis és téves. Ezen a téren az irányító szerep egyformán hárul az iskolára, a csatáidra és”az egyházra. Meg kell értetni a fogé­kony gyermeklélekkel mindenekelőtt azt, hogy a külvilágon kívül, amely körülve­szi és amely a bűn világa, van egy rej­tett világ is mindenki lelkében. Az Isten világa ez és annak megtartó erejében és kegyelmében higyjenek. A)z emberségesen szép, gondolatokban dús mindhárom előadást a termet zsúfo­lásig megtöltő közönség, a szülők, feszült figyelemmel hallgatták végig, majd né­hány hozzászólás után Vásárhelyi János püspök szólt közvetlen szavakkal a szü­lőkhöz.. Nehány mondattal mintegy ösz- szefoglalta a három vitaest egész lénye­gét: Csak szeretettel lehet nevelni, mert a gyermeki élek olyan gyengéd és törékeny valami, hogyha durva bántálom éri, akár az iskola, akár a család részéről, ez örök­re mély és fájó sebet ejt rajta. Emberségesen szép, tisztult gondolatot fejezett ki a püspök zárószava.iban, ami­kor arra kérte az apákat is. hogy ha a mai háborús idők munkájának ideges, túl­feszített tempójában el is fáradnak, mégis szakítsanak maguknak annyi időt, hogy odahaza, az otthonukban naponta üljenek le egy kicsit gyermekük mellé és beszél­gessenek vele. Mert a gyermek elvárja ezt. A hárem estére tervezett előadássoro­zat a szombati értekezlettel véget ért. A‘ Református Nőszövetség vitaestéivel való­ban szép és rendkívül értékes munkát végzett. ____________________(—) KARL KURT KLEIN ELŐADÁSA NAGY­VÁRADON HANS GRIMMRŐL. Nagyváradról jelentik: A Nagyváradon rendezett magyar- német kulturhci keretében vasárnap este KK. Klein professzor, a kolozsvári egvetem tanai a tartott nagy érdeklődéssel kisírt előadás1- Hans Gnmmről, a világhírű német politikai íróról, a laj és élettér problémájának első nagyszerű kutatójáról. A mindvégig éidekes előadást szépszámú előkelő közönség haígatta végig. Megjelent d Soós István polgármester is A kulturhéft keretében keddeo este Erick Jor­gensen baritonista es Dörnberg zongoramű­vész, a müncheni zeneművészeti főiskola ‘a- nára adnak hangversenyt és innen Ko;o,s- várra ulaznak Ltt szerdán mutatkoznak be a közönség előtt. A nemzetiségek és az eszményi államvezetés Boda István dr. előadása a Mátyás Király Diákházban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom