Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-03 / 26. szám

r L L r; N 7. £ K 19 4 4 I e b r II á r L o Szabó Endre nyílt levele Tasnády Máriához Sfert (<>, l'os't textil m .. . Kjí'dt’tv iWiit'éüznv! A b-csület és a ielkiasmerel parancsá­ra túrom fel a Müvésanö es a nagynyil- vánusság elöli egy sí ük körben elhang- üot.t beszélget«* lényeget. Tennem kell ezt, mert elégtétellel tarL zo-m mlndazok- jvuik, alkokét illet: a művészetnek, a szi- nészíTu'k e.s a ltüBDÖnségivvk. Hogy .soraimat éppen u Művésznőhöz kell intetnem, ab­ban több a véletlen, mint a tervszerűség; de hiszem, hogy levelemmel jó szolgála­tot teszek mtn(kulinyiunknak, akiknek lel­kében felbonthatatlan egység az Ízlés, a színház és a magyarság. A miivéeztnö már hetekkel ..Az árnyék“ bemutatója előtt Kolozsvárra érkezett' és vállalta abban a városban a szürke minden napok idegölő színpadi próbáinak fáradt - Ságjait, amelyben a magyar színjátszás egy évszázad távolában, egyforma elnyo­más alatt bőd cső je s majdnem koporsója ringott. Nem tekintheti ezt a vállalko­zást senki külön érdemnek, de le sem be­csülheti, hisz a sulnész kötelessége, h-?gy amikor felmegy a függöny, művészetének teljét adhassa közönségének. A mi közöt­tünk átélt napjai alatt jóérzéssel tölthette el — ámbár idővel ez megszokottá vál­hatott —. hogy éttermekben, kávéháziak­ban, az utcán az emberek összesúgtak és kedvesen mondták. hogy né. Tasnádv Fekete Mária.... Pedig csak a filmről is­merték Magát. Művésznő. Feltűnhetett az is. hogy a sajtó — négy napi és meg­számlálhatatlan hetilap, meg folyóirat — nem közölte életrajzát, fényképét, mir: ahogy az már a ..vidékhez" illik, ha 50 ki­lométeres körzeten tuli toppan1 be. Nem közölték színes riportok sem érkezését. Nem jelentek meg hasábos nyilatkozatom eddigi sikereiről, sem római és berlini élményeiről, sőt nem sziámcltak be lap­jaink mindennapi reggelijéről sem... Amióta Kolozsváron van. volt néhány kimagasló vendége a városnak, sőt sző­kébb életkörének, a színháznak is. Ugye, róluk sem olvasott mást, csak szürke hír­adást és tárgyilagos ■ bírálatot művészi teljesítményükről. Avagy látott-e lapjainkban kedvelt szí­nészeink valamelyike körül hírverést? Pedig mi maradéktalan szeretettel vész- izük körül őket és nyiltszdni tapsok ju­talmazzák művészetüket. Khdves Művésznő! Ne vegye mindezt csipkelődésnek. A fentebb elmondottakat vádként hozták fel a kolozsvári sajtó el­len azon a szükkörü beszélgetésen — be­mutatkozását, megelőző órákban — a pes­ti színházi élet Simoni aktusai, akik szín­padi fellépte alkalmából „leereszkedtek“ hozzánk. Azt is mondták ezek az urak, hogy járatlanok és udvariatlanok va­gyunk, nem értjük mesterségünket, ha ..a Tasnádv Feketében nem éreztetek meg a szenzációt és nem fújták fei“. (Az „a“ be­tűt nem róttam fel bűnükként, hisz az ő „anyanyelvűk“ legelemibb szabálya kö­veteli magánnevek előtt is névelők hasz­nálatát és hogy „nem fújták fel“, ez el­len éppen a Művésznő tiltakozott volna a legjobban.) Tőlük értesültünk arról is, hogy Egyed Zoltán egyik római levelé­ben már megírta: „a Mária elhatározott szándéka színpadra először Kolozsváron lépni“. Mindezt nem tudtuk — hiszen (óh, rettentő vidék) nem olvassuk itt sem a kicsi kövér, sem a hosszú vékony szín­házi lapok főszerkesztőinek és munkatár­sainak semminemű termékeit és „szenzá­cióit“. Hát imigyen kell ezt csinálni kedves művésznő, ahogyan a fővárosi szakértők felvilágosították a szegény vidékit? Gondoljuk — talán — mégsem! Tudta ezt éppen olyan jól, mint mi, hisz magatartásával már felelt is erre. Uigy viselkedett, mint minden komoly művész hasonló esetben Pedig megtehet­te volna, hogy felhívja a vezető napila­pok felelős szerkesztőjének egyikét, aki­hez például régi barátság és az ö részéről igaz tisztelet fűzi. Ö bizonyára utasította volna illetékes munkatársait, hogy foglal­kozzanak az „üggyel“. Kedves Tasnády Fekete Mária, ugy-e nem tette ezt, mert tudta, hogy az igazi művész sikerének titka nem az előzetes „felfújásban“, nem a „reklámban“, nem a „megrendelésire“ Íratott cikkekben és nem is „intimitások“ szellőztetéséiben rejlik.\ A siker ott kezdődik, abban a lélegziet- visszafojtó pillanatban, amikor felmegy a függöny és kezdődik a játék. Ott, a kö­zönség ezer szálból összefont lelkisége előtt, amikor a művészinek est érői-est éré tanú-bizonyságot kell tennie képességéről, tehetségléről, művészetéről. Más ugy-e minden hiábavaló?! Tehetett volna még mást is ■ Művésznő, l\u .,unnak“ a s'iollémnél híveként kopog­tat nálunk: választhatott volna olyan da­rabot, melyben szépsé ■ az estélyi ruhák és l ürdödu esszék sorozatában rag víg, amelyben bemutatja külföldi fővárosok legújabb cipő- ás hujfantáziáit s amelyben a fór fák halmaza hódol előtte. Művészi becsvágya ezzel szemben rn.it választott? Egy nem is ép-pun hí bálion darabot, amelyben egy bénaságra Ítélt szenvedő asszony lelki vergődése az emberi tra­gédiák csúcspontjaira hág. Toilletlek he­lyett barosszéki t, mezítelenség helyett vastag házi-harisnyát, c-ipöálmok helyett, egyszerű antilopot. Arcán nem vast agio tt a festék és haja nem volt az „utolsó di­vat“. Kellékek nélkül, a tiszta művészet igaz módszerével indult a színpad meg­hódítására: a lélek nemességével. így győzött és igy aratott igaz, őszinte, maradandó sikert . . . És mennyivel több volt igy, roggyant lábbal kivívni a nyílt színi tapsot, a sok vasfüggönyt, kartársak elismerését és a kö önség tetszését, mint agyon propagan- dázjott lelkek felett múló sikert?! Mennyi­vel öröm tel jesebb n tapsoltam, kedves Művésznő, több estén át a közönség sorai­ban nemes alakításának és sokra hivatott művészetének, hogy igy kerültünk szem­be színész és újságíró, nem egy esetleges fesz,él veikkel teli vacsora pohárcsengései­ben. Semmi sem zavarta kapcsolatunkat: Ön já'ts’ oU és én gyönyörködtem benne... Kedves Művésznő, nem lehet ezt a tisztaságot megvalósítani ott, ahonnan minket rend eu‘ásították a jövőre nézve? Ott kötelező máshol is szerepelni, talán a színpadot kivéve? Ott a tehetségnek is fel kell adnia magánéletét, hogy bizto­sítsa a .sikert? Nem hiszem és nem is akarok benne hinni . . . Abban látom az igi/. utat, ami sze­műnk elölt zajlott le ittléte alkalmával. Csendben ri> >1 go zni és a színpadon ját­szani ii w, ahogyan az estéről-estéré megismétlődik kedves hajlékunkban Si­kert elérni dobszó nélkül . . . Ehhez a tiszta élvezethez kell hívnom a Művésznő és a többi Művésznők segít­ségét: zárják ki életükből a simoniákusok kasztját. Éljenek művészetüknek és ne a nyilvánosságnak. A siker úgy is felkeresi mindannyi ük at, ha megérdemlik. Úgy mint önt, kedves Tasnády Fekete Mária, itt vidéken, a kolozsvári Nemzeti Színház nngvmultu deszkáin, ahol a magyar szín­játszás nem egy büszkeségének szemében csillant me? az öröm könnye vagy a fáj­dalom keserűsége annyi nemzedéken át. Ahol előtapsolók hiányában — most is, mint a múltban — egyszerre tört ki a tetszésnyilvánítás ősi szokása; ott és any- nyiszor, ahogy kellett és ahogy megérde­melte a művész. Még csak annyit: induló színpadi si­kereinek előestéjéről vigye el magával azt a képjelt ékszert. amelyet egv ég? arany míves készíthetett volna a nézőtéren meg-megcsillamó kön nycsepn ékből és a simoniákusok hadának kellemetlenkedé­sekor, z páncsoskodás és rosszindulat okozta percek szomorúságában, mikor úgy érzi, hogy a t'sz>ta művészetet érte bánta- lom — gondoljon reánk . . . széo szavakat időszerűi lenül oly nehezen találó — er­délyiekre. Dixi et salvavi an imám meam . . . Sslenfős draelfdfási eredményekről számoltak be a gazdasági értekezleten Bornemisza és Szász miniszterek BUDAPEST. február 3. (MTI.) Apid István dr. nemzetvédelmi pr pagan da mi­niszter ein ölelés éviéi hétfőn délelőtt a bu­dapesti Kereskedelmi és Iparkamara ta­nácstermében tartották meg a nemzetvé­delmi propagandaminiszter által rende­zett szokásos hava gazdasági tájékoztató értekezletet. Az értekezleten megjelent Bornemisza Géza iparügyi miniszter, Szrász Lajos dr. közeliétásügyi miniszter, báró Bánffv Dániel föl c művelés ügy i mi­niszter és Zsindely Ferenc kereskedelem­éi közlekedés ügyi miniszter, valamint a különféle gazdasági érdekképviseletek, in­tézmények és testületek meghívott ve­zetői. Antal István dr. nemzetvédelmi propa­ganda miniszter megnyitó beszédében rá­mutatott arra, hogy az előttünk álló uj esztendő nemzetünkre és azon belül köz- gazdasági életünkre is súlyos megpróbál­tatások időszakát fogja jelenteni. Szembe kell néznünk azzal a helyzettel, hogy az elkövetkezendő hónapokban mind az ál­talános é’.etviszonyok, mind a gazdasági funkciók, a termelés, az elosztás, a fo­gyasztás egyre nehezebb és nehezebb problémák elé kerülnek. A megpróbálta­tások minden erőnket igény beveszik majd mind anyagi, mind lelki szempontból. Az anyagi és lelki tényezők a dolog termé- ' s>zete szerint a legszorosabban kapcsolód­nak össze. A legteljesebb erőkifejtésre lesz szükség anyagi, lelki vonatkozások­ban egyaránt. Ezután Bornemisza Géza iparügy? mi­niszter emelkedett szólásra. Rámutatott arra, hogy tulajdonképpen két probléma­körről van szó. Az első a mező gazdasági üzemeknek üzemi iparcikkekkel való el­látásáról és másodszor a mezőgazdaság­ban foglalkoztatottaknak ruhaneművel és cipővel való ellátásáról. A mezőgazdasági üzemeknek üzemi ipari oikekkel való el­látása terén a főprobléma állandóan a vasárukkal való ellátás volt. Az 1944. év­re szóló mezőgazdasági vastermelés és szétosztás terén sikerült olyan programot kidolgozni, amely lényeges javulást, hoz a múlttal szemben. Ezután a közeliátásügyd miniszter emel­kedett szólásra. — A köze 11 átiás lényegileg szervezés — kezdte szavait a miniszter. Alapja: a ter­melés. A gazdasági élet szervezését a há­borús viszonyok természetszerűleg min­dig .megbolygatják. Olyan szervezeteknek a létesítésére van szükség, amelyek a gaz­dasági élet egy-epy ágazatát összpontosí­tani tudják. Ez történt legutóbb a bor- gazdálkodási kormánybiztos kinevezésé­vel. Az ügyeknek olyan centralizálására v,olt szükség, amely lehetővé tette a köz­ellátás szempontjából az egész borgazdál­kodás minden, részlet ében való áttekinté­sét, ami által az égés? bőrtermelés és e- osrtás a különböző tényezők mérlegelése­iéi megtörténhetik, hagy a közellátás minden irányban biztosítva legyen, ter­mészetesen a lehetőség határain belül. — A textilanyaggal való ellátási szintén nagy nehézséggel jár. A mezőgazdasági munkásakció folyamatban van. Méretei­ben ötször akkora, mint az elmúlt évi ak­ció volt, mégpedig nem árban, hanem mennyiségben ötször akkora, mint az el­múlt évi. — A köiziellátás három gócpontra he­lyez súlyt: a mezőgazdasági munkásokra, az ipari munkásokra és a kistisztviselők­re. Ez a három réteg az. amelyre a leg­több gondot kell fordítani. — Az árakról is állandóan sok szó esik. A mezőgazdasági és az: ipari árak viszo­nyának megállapítása nem olyan egysze­rű dolog. Tulajdonképpen egy matemati­kailag ki sem fejezhető viszonyról van szó. A mezőgazdasági és az ipari cikkek közöri akkor van megfelelő árharmónia, ha a mezőgazdaság és az ipar is meg tud élni a termelésből. Az ár-rést maximálni kell, bármilyen értékes áruról ;s legyen szó, mert a kereskedői ár-rés bizonyos összegiet meg nem haladhat. Ennek elle­nére az ár-rés maximálását megcsinálom vmmoKmmmmăMmmmmmmmmummmwmmamm *i‘ií f/.«*ri ;» bélen kiadom .«x.t a * fele­letet, amely ezt megkezdi Ezt .■ • i« . • - d lmot fenntartani a mai h< y/ 1 •' i 1 in agyai gazda,sági é let n-crn lm | ■ > M- d< l:rzt<*|i U ni Ivi e.* k' dőí <- ■ - I a: ilVlí'zonyok iri'IU'll d< a mii n- - v ‘/.(.nyolc közöli som - ind az /• ; ■’ö (h,(J textilk'-roskedöl <- 2Ö00 ' keddi v tarlani. Ezeknek a ke’e.-,,;i-dó o nek igen jelentékeny része egyáltalán nem is kereskedő és nem is aita- ■ kedd lenni. Nyugodt lélekkel vesz :••• . embe az irányítást és r.yuijk hozzá kei ( .d;< delemnek ehhez a v .'.ád k síhez, mert a kjereskedek-rnnek i.em 1 t ás a, hogy a gazdasági élet parazitáit h z~ lalja. Az értekezlet nagy helyeidcs.se: f-.gadM Bornemisza Géza ipa rügy: minüzt er és Szász La jós közellátásügyi miniszter lei- világositdsait. Baleset a tornateremben KOLOZSVÁR, február 3. Szerdán az e*ti órákban baLeßeti történt a Barlha Miklós-u. 1U. sam alatti feísokereskedelmi iskola tor­natermében. Bi:kózóedzé6t rendezlek a !e- ventiék a egyikük, Balázs Gyula Majláth püs- pök-utca 24. 67,ám alaiö lakó 20 éves kdrn vea egy másik társával való birkózás kd/ber olyan szerencsétlenül esett a földre, bngv karját törte e az egyébk.'n' gyakorlott birkó­zót a mentők :ré«zesLtf5tn'k első segélyben Az orvosi segélynyújtás után beszál itották a sebészeti klinikára^ A Bácsi-utón egy téglával megrakott sze. kér elütötte Hetman Ferenc 25 éves gyár ­munkáit, aki a kerekek alá kerülve, lába' törte. Öt ie a mentők részesítenék első se­gélyben, majd beszállítottak a sebÍ6ze'i kli­nikára. A baleset ügyében megindult a rend­őrségi vizsgálat a fele ősség kérdésének lüz- tázásara. A mentők a bőrgyógyászati klinikára szál­lították súlyos égési sebekkel Deák Magda Bajza-utca 16. szám ala^' lakó 14 éves tanu- ló’ányt, aki vé’etlenül magára húzta a kály­háról a forró teat és súlyosan összeforrázta magát. AZ UZLETZÁRÁS NAPJAIN KOCSIÁLLÁS­PÉNZ MENTESSÉGET KÉRNEK AZ ÉRDE­KELTSÉGEK. Az uj zárórarendelet több tisz­tázásra váró helyzetet teremtett. így például felvetette a kocsiá láspénz kérdését is. A szállítások lebonyolítása tudvalevőleg igen sok vasúti kocsi! köt le, éppen ezért enged­ték meg a teheráruknak vasárnap és ünnep­napokon való kirakását is. Az újabban ér­vénybe léptetett heti zárórák megnehezítik a? áruk elszór Irtását. A vagonok gyors fel­szabadítását gcizdasági körök véleménye sze­rint csak ugv lehetne elérni, ha az üz'eti zár­órákat és a vasárnapi, valamint ünnepnapi munkaszünetre vonatkozó rende’kezéseket a kötelező rakodással és fuvarozással össz­hangba hoznák. Azi érdekeitek cé'szerünek tartanák, ha az újabban, elrendelt heti zárórák ideje alatt érkezett szállítmányoknál a cím­zetteket felmentenek a kocsiálláspénz fizeté­sének kötelezettsége a’ól. Természetjárás A kolozsvári Gyopár Turista Egylet február 6-án, vasárnap délelőtt testületi­leg megtekinti a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem Állatrendszertani In­tézet Állattárát. Gyülekezés délelőtt 10 órakor az Egye­temi Könyvtár előtt. Vendégeket szívesen lát az egyesület vezetősége. Ugyancsak ezúton kén a vezetőség a tagokat arra, hogy február 8-án, kedden este fél 8 ora­ra, lehetőleg minél nagyobb számban ve- gvenek ruszít a tagértekezleten, melyet az egyesület helyiségében tartanak meg. J átalakítva* Tlekktíi küiú-ntzfyt$-&éfycU. A kitti kattikát a faudapes-ti Duna^ţialaia szakácsa Minden a vendég-élt és &zéit tiszt7tettei vackuk Önt is:- MöJMÁll ÍTiZStBél tuiajdú-nos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom