Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-14 / 35. szám

( f Hótilmr az I/>/##*«in**/»then I iasBBiboniilxM jelenti u MTI: Mint n Im it hii szolgálni egyik tudósítója jelenti ,i • oki''/' I ■v /; I ‘i ltnr<“l riok <>/. A ppon i I tok ben a S. hnds-orog konv^égói a í oiwIki\ v11 hideg idő os a }i ’\ i!tarok akHulaIyo/./ak, úgyhogy ni r.sik jármok rsalaro/nak. A földművelési? c yJ minis í lé - rium kirenddiségéneU tavaszi vetőmagakciója KOLOZSVÁR, február 14, A földművelés- ügvi minisztérium erd.lvi ki rendel iscge a tor. mele-; minőségi fejles.-tése és egységesítse érdekében a mult évihez hasonlóan ez év ta­vaszán is minőségi sőrjipa-, takarmány.upa- <ő> Mbvotrmagakc'ót bonyolít le. Az akció során sörárpa az összes erdé'vi vármegyékben, de fő eg Háromszék megy han, takarmányárpa a 6Ö'árpát nem termő vi­dékeken, míg zab eg. v Erdély te;öleién ke­rül kiosztásra. A minőségi vetőmngakc'ó lebo- nvolitása során a gazdaságok igénvlését a vármegyei gazdasági teliigve ős gek gyiijt k ö szc és. elégítik ki, de csak kés/.pén/lizetés mel’ett­A tavaszi vetőmagakció so'-'ti kiosztásra kerü ó vetőmagvak ára a közellátásiigvi mi­nis ‘er alta' megillapilott ár. va'amin!' a s/a- poritó gazdaságokat megillető, métermazsá'i- ként 8 penoő* fe'ár. A verőmagakcióban ié- szp=ii ő gazdaságok kedvezményben is része­sülnek ugvan:s a nvnóségi vetőmag vasúti fuvarköl’ség.t és a 8 pengős fe r te' t a fiéd- miive’ésügvi minisztérium erdélyi kitendelt- sége vi-e i. A vetőmagakc óra je’en'keTni ‘ebet a vár­megyei gazdasági felügyelőségeknél. A fö’dmüve ésügyi miniszté inm erdé'vi ki- rendeltsége nvomatéko-.-.an felhívta a gazda­sági fe’ügyelős gek figye’mét arra, hogy a gazdaságokat figyelmeztessék: a vetőmago“ m;nden körü’ménvefe között elsősorban a gaz­daságnak magéinak ke'! megtermelnie. A ki- rende’tség akciója csak azt célozza bogy a jól vezetet,1 gazdaságoknak rrpnősroi'eg jó vetőmagot b'z’ositson A rendelkezésre a'ln minőségi vetőmag csekély mennyisége mialt valamennyi igér.vt kielégíteni nem lehet. Be kell fejezni a félben^ maradi építkezéseket KOLOZSVÁR, február 14, A hivatalos lap legutóbbi sízámában rendelet jelent meg, amely' a lakáshiány enyhítése érdekében lehe­tővé teszi a félbenmaradt építkezések befeje­zésének hatósági elrendelését, ha az ahhoz szükséges építési anyag rende’kezís e áll, vagy a még hiányzó anyag beszerezhető. Ab- b=>n az ese’ben. ha az épit’ető a hatósági ren­deletnek nem tesz e'eget, vagy ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodik, az épít­kezése befejezésének biztosítása végett szük­séges intézkedéseket a hatóság által kirendelt épibísi gondnok teszi meg. Az építési gondnok működése és e’járása a gyámhatóság felügyelete alatt áll, de a rende­let ettől függetlenül gondoskodik, az ingatlan- tulajdonosok érdekeinek minél ’teljesebb meg­óvásáról­Ennek a rendelkezésnek kü’öncsen kolozs­vári szempontból van nagyje’entőscge. Sehol az országban nincs annyi befejezetlen épület, mint Kolozsváron. Ezeknek az épületeknek tu­lajdonosai a bécsi döntés idején Romániába költöztek, s félbe szerbe hagyták itt házaikat. A legtöbb már be is van fedve, s csupán a falak bevakolása, az ajtók és ablakok, fe'.sze- re’ése és a padló lerakása szükséges. Ezeket az anyagokat a háborús nehézségek e’lenére is meg lehet szerezni, s ha’ majd a rendelet végrehajtásaira sor kerül, egy sereg uj nagy befogadó képességű h-áz já-ul hozzá Kolozs­váron a lakásínség megoldásához. HASÁBFÁVAL AGYONVERTÉK. — Szatmárnémetiből jelentik: Batiz község­ben eddig ismeretlen tettes megtámadta a lakásán özvegy Czinka Józsefné Varga Margit 34 éves asszonyt, s egy hasábfá­val addig verte a fejét, amig szét nem nyílt a koponyája. Kétségtelenül rabló- gyilkosság történt. Szatmárnémetiből a vizsgálóbíró szombaton ment ki a hely­színre, ahol a törvényszéki orvics felbon­colja a fiatalasszony holttestét. A nyoma- zás megindult. KICSERÉLTÉK A ZÁGRÁBI ROMÁN KÖ­VETET. Zágrábból jelentik: Dimitiria Buzdugan román követet a bukaresti külügyminiszté­riumba rendelték haza. Buzdugan egyébként már az ősz óta szabadságon volt. Az uj zág­rábi román követ kinevezéséig Zeno Cam- peanu követségi titkár fogja a (követség ügyeit ügyvivő minőségben vezetni. (TP) ' if Ilii ITlimWll riTÍTHHtr glIEtlliillilH .»um ÍIÍÉTIIBta'MhlU Utoljára Aranypáva Corvinban Holnap: Botrány! MUJ1.J1«—hm—iiiimiiiiii ii—mumaoammw r 1.1, t: n 7. r. k ,,A jövő Európájában Magyarország a Balkán és a Dunavldék érintkezési pontján a legszilárdabb fényező lesz" ISTANBUL, feb' uár 14. (MTI.) Sadni képviselő, az Aksmn eimü lap főszerkesz­tője, aki hosszabb időn keresztül Török­ország meghatalmazol! miniszteri rang­ban népszövetségi t'ömogbi/oltja volt és ina a török politikai életnek és publieisz- , ’ kanak kiemelkedő egyénisége, lapjának I február 8-i számában „Magyarorszüy I helyzete“ címmel vezércikket irt. Sadak képviselő cikkének bevezető ré- * s’zében arról ir, hogy miközben a keleti I arcvonalon a helyzet a vé.gkdfejlődés felé I halad, a szövetségesek egyre sűrűbb és I erélyesebb felhívásokat intéznek Némot- ! ország szövetségeseihez. Az,t várják tö- ; lük, hogy a háború utáni büntetés elke- 1 i ülése végett a cselekvés terére lépjenek. Erek közé a fenyegetett országok közé I tartozik Magyarország is. Nehéz volna el­képzelni, hegy ez a szeretet reméltó or- , száí terjeszkedési vágyból lépett volna ) be a háborúba. Magyarország abban a meggyőződésben él, hogy az előző háború ' igazságtalan bánásmódjának esett áldoza­tául és ezért az elégedetlenek táborában, kereste érdekei védelmét. Politikai hely­zetét tehát Európában u trianoni béke- szerződés határozta, ftteg, mint ahogy a SZÍ VII ÍZ és I 'i-.S7.KT háborús események fejlődé.'••'•ben Olaszor­szág hadbalépAe gyakorol döntő b Jo- lvúst a magyar politikára. Abban a kér­désben, hogy midőn Németország bevo­nult u Balkánra és Romániába, Magyar- ország földrajzi helyzete lehetővé telt volna egy másik magatartást, csak a tör­ténelem fog ítélkezni. Bárhogy is álljon a dolog, a sz-övetso- gesok Magyarországot minden történelmi, földrajza és politikai szükségszerűség fi- gv lmenkivül hagyásával a háborús bű­nösök közé számit iák. A cikk ezután igy fohdatja: Noha politikai téren nincs kizz- ; vétlen érdekazonosság Magyarország és I Törökország között, a történelmi és faji kapcsolatok a két ország között mégis ba­ráti érzelmeket teremtettek. Hiszünk ben­ne. hogy u jövő Európájában Magyaror­szág a Balkán és a Duna-vidék érintkezési pontján a legszilárdabb tényező lesz. Azt kívánjuk, hogy Magyarország a lehető leggyorsabban átessék ezen a nehéz idő­szakon, amelyet a sors kijelölt számára. A háború végén mi is független és erős Magyar országot szeretnénk látni — feje­zi bu cikkét Saduk képviselő Örökmozgó Molter Károly életképének bemutatója a Nemzeti Szinháizban Bő humorú, crederi izü, hangulatos életkép Molter Károknak ez az első színpadi müve. A szerző bizonyára tudatosan élt ezzel a mű­faji megjelöléssel — bár manap ág nagyobb­részt hirtelen ötlet vagy szeszén diktálja a szerzőknek a cím alá :rt müfaj-meghatiroza- sait. Ez a megjelölés feltétlenül tudatos, hi­szen már a néző rátapint, rögtön az első fel­vonás után, annak igazára és helyes voltára. A színpad szerűség, a színpadiasság meg a dra­maturgia szempontjából ugyanis sek érvet le­hetne kalapálni, hogy az örökmozgót, mint színpad!’ művet kifogásolhassuk. Voltaképpen már az is vitatható, hogy az ..életkép“4, mint műfaji meghatározás, számba- jc'hetőcn envhuheti-e a fentebbi szempontból felhozható hiányosságokat? Bizonyára nem. Túlságosan érezzük meg, megálló, aztán kissé nehézkesen meginduló képei mögött a novel­lát, amely m:nt olyan, pergő cselekménnyel, nagy mozgékonysággal volt megteremtve. S bár a műfajok közül a novella áll legköze­lebb a színpadhoz, mégis ami könnyedén gör­dült az előbbiben, annál nehézkesebbe válik a színpadon, ha nincs tökéletesen „lefordítva'4 a színpad nyelvére. Ezért nincsen az örök­mozgóban igazi drámai, vagy ha jobban tet­szik, színpadi súrlódás, ellentét, amely foko­zatosan épül kiegyen hihetetlennek látszova, hogy a forrponton túljutva, ismét csak egyen­letesen feloldódjék. Ennek megfelelően aztán hiányzik belőle a szinpadi ütem, hiányzanak a felvonásvégi csattanok, s ugyancsak ebből az okból elhibázott az utolsó felvonás, s an­HÍRADÓ PIROS BOGYÓ Herczeg Ferenc történelmi 6zinmüvének vig6zinházi bemu-j tatója után a társulat Tamás: Áron: Piroá bogyó cimü szé­kely játékéin hozza színre. Pi­ros bogyó: ez a hősnő, egy kis zsellérleány neve. A kis­leány szivhezszóló töténetét dolgozza fel a kiváló író leg­újabb darabjában. Úgy hírlik, hogy Tamási Áron legújabb színjátékénak első két felvoná­sa már elkészült és rövidesen befejezi a harmadik fe vonás megirásáb is. Hírlik az is. hogy a Piros bogyó rendezé­sére a Vígszínház vezetősége a kolozsvári Nemzeti Színház fiatal és tehetséges rendezőjét: Tompa Miklóst Ikéri fel, CHAPLIN — A LEÁNY SZÖKTETŐ A Hollywoodi törvényszék a tegközelebbi napokban von­ja tele össégre Chariie Chap­lint, a hires, sőt hírhedt ame­rikai filmszínészt. A vád: kis­korú leány elszöktetése és el­csábítása. Chaplin a vád sze­rint Newyorkba szöktette és ott elcsábította Joan Barrit, aKinek apja azt ajlitja, hogy Chaplin az ő leányának tör­vénytelen apja. Amennyiben a törvényszék a már nem fiatal ,,amoroso"-t bűnösnek találja, úgy 23 évig terjedő börtön­nel és 26..000 dollár pénzbünte­téssel sújtja. UJ TAGOK A KAMA­RÁBAN A Színművészeti Kamara választmánya újabban ismét több tagot' vett fel kötelékébe. Az előadó művészek szak­csoportjába került Benkő Sán­dor, Erdőst Ilona, Rimóczy Viola, Hidy Franciska, vala­mennyien a kolozsvári Nem­zeti Színház tagjai. MIT JÁTSZANAK PARISBAN? A háború dúlt a párisi színhá­zi életet az utóbbi időben az je!lemzij hogy a VgnagyobL' sikereket irodalmi értékű szín­müvek aratják. irodaim! szín­vonalon álló, komoly színmü­veket hónapokig kel! a játék- renden tartani, hogy az érdek­lődők tömegét kielégíthessék, így pl. váratlanul nagy sikere vö t Giono ,,Az ut 'ige“ cimü darabjának, de hasonló érdek­lődés kísérte Montherlant ,,A holt királynő", Cocteau „Re- naud és Armide" és Gi- raudoux „Sodorna és Gomor­ra“ cimü színmüvét, A Comé­die helek óta Claudel ,,A se- iyamcipő" cimü darabját játsz- sza, amely természetesen le­rövidített formájában is 5 óra hosszat tart és 33 részre osz­lik. A francia kritikusok da­rabját a „Faust" és „Peer Gynt" mellé állítják. ŐSBEMUTATÓ KASSÁN A kassai színtársulat Gön­dör József „Minden külön ér- tesitésAhelyet ' cimü zenés já­tékát mutatta be. A Felvidéki Újság szinikriitiikusa' nem a legjobb véleménnyel van a darabról, amelyben időszerűt­len operettek „kisértetjárá- sát" vélte felfedezni. A szerep­lők Iközött két ismerős kolozs­vári névre buikikanunk, akikiől a következőket Írja: „Tihanyi Magda ügyes volt mint Mária, csak azt nehezmé­nyeztük, hogy mint szegény gépirónő káli ezüstrókába bur­koltan jelent meg az első fel­vonásban. A többi szereplő közül e'sősorban Selmeczy Mihályt kell megemlítenünk. örcVkiké éhe6, csak a hasával lliörődő Gombóca élő alak a da­rabban". UJ HAUPlMAiNNjDAKAB A BÉCSI BURCBAN A bécsi Burgszinházban most mutatták be hatalmas siker mellett Gerhardt Hauptmana „Iphigénia Auîist’an" cimü színmüvét, amely a kiváló itó a fa: tervezett trilógia elfco; része. A második részt, amely „Iphigénia Delhiben" címet vi­I I se'i, már régebben bemutat­ták, a harmadik részen a 80 éves költő még mos! is dolgo­zik. A bemutatott színjáték Agamemnon történetéről szól s é dekessége, hogy az idős költő kilencszer dolgozta azt át, mig a bemutatásra megfele­lőnek találta. Vajha íróink is okulnának Hauptmann példáján ■ . . MEGHALT PAULAHARJLl FINN KÖLTÖ Az ismertnevü finn író, kö tő és népkutató Paulaharju, 69 éves koréban északfinnországi otthonában elhunyt. Pau’.ahar- ju nemcsaíki tudományos érté­kű népkutató munkát végzett, hanem szépirodalmi tevékeny­ségében a finn parasztság éle­téit vitte át irodalmi területre. Müveit számos európai nyelv­re lefordították; sajnos, regé­nyei közül a legsikerültebb, „Tunhiri árnyék" cimü munká­ja sem jelent meg magyar nye’ven. Ebben a regényében Északfinnország sajátosságait mutatja be az avatott író tol­lával. A SPANYOL FILM. Az (egyes európai országok a háború folyamán arra töreked­nek, hogy kiépítsék a belföldi filmipart és függetlenítsék ma­gukat a behozataltol. A spa­nyol filmipar is — bár e'őíel- teteiei nem túlságosan kedve­zőek — érezhető fejlődésen ment át. 1939-ben még csak 15 filmet gyártottak, mig 1943- ban 36 spanyol íilm került ve­títésre. Az állam jelentősen járul hozzá a filmipar kiépíté­séhez: nagy összegekkel támo­gatja a filmgyártást, a forga­tókönyveket állami díjazásban részesiVi és a kormány elren­delte, hogy minden filmszínház minden hetedik hétben köteles spanyol filmet bemutatni, illet­ve vetíteni. 1 fj : 1 o h r u ú r 14. I ■— mâămm nak is a vege. incly kellő elől <’■/it* r l’. :], szinte váratlanul éri a nézőt. Mindennek ellenére van a darabban < játos és öntörvényű belső kic^yenl. tődén, amely a fenn liiányossáyoi, ha nem r. pótol ja teljesen, de nagy mértékben tiökkenti. 1 itdcti figurákat mutat be Molter darabjában f/v korszak sóba többé es sehol mâum. mű t ná­lunk, pontosabban mint cselekménye 7iii! e- lyén, eb) nem forduló ligurákat, amelyek.'“;, megörökítése nvndeukor az író legigazibb tel- adata volt. Ha ezt teljesitertc, elérte irói célját ha a műfaj kereteit nem is sikerült ki­töltenie. A ..Surlott grádics“ a maga tipiku­san kisvárosi uraival, s azoknak szemléleté­ben a világtengely szerepét betöltő ürücomb- bal, meg flekken-filozófiájival egyedüli volt és maradt a magyar életben. S ma már utolsó szimbóluma előttünk egy világnak, amelynek kései izeit még éreztük, de amely vószavon- haiatlanul letűnt, s már csak az. irodalom kincsesláda ja őrzi tovább. Így nézve é. fogva fel a darabot, minden alakja, minden mon­data, kipccéző szándéka és nevettetése, színe és hangulata; irodalom, művészet. S mindezek felett a Bedő Pali parasz.t-1 igurája alkalmiból olvan időszerű hangokat is hallat, amely mö­gött a szxr/őben örömmel ismerjük fel — nemcsak akit benne régóta ismerünk — a tel­jes értékű irót, hanem az. időszerűen harcolni tudó magyar szellemi embert is. A darab egyetlen gyúpontjában. Gyaraki Tóm vendéglője áll. A vendéglőst, akinek asz­talánál a kisváros felső szintjének élete lefo­lyik — Tompa Sándor játszotta. Soha egy­szerűbb és természetesebb nem volt és soha nem talált inkább magára. Tompa elemében volt ebben a közelálló témában. Szinte az az érzésünk, hogy az iróró! függetlenül s néha talán ellenére, tudott játékával központot te­remteni és központot adni a daraonak, amely humora és a színpadot egészen betöltő meieg embersége nélkül könnyen szétesett volna. Az. előadás másik remeklése a Görbe János Bedő Pali-alakitása volt. Ö a láthatóan vagy lát­hatatlanul, de minden időpontban felemelke­dő nép, az élet friss lendülete és hajtása, alti áttöri a megcsortosodottak, az állott vízben evező „vezető osztály“4 gőgjéből és tehetetlen­ségéből emelt sorompót. Maga volt a megtes­tesült okos, ha kell, furfangos, de szerény, méltányos és emberséges, kellő pillanatban azonban emberi méltóságának megvédésére bicskát is ragadó paraszt. Fényes, tehetséges alakítása őszinte sikert hozott. Sallay Korné­lia Zsuzsikája kissé egyszínű és kevésbé eleven volt. ölvedy Zsóka a korcsmáros kisebbik leányának, Eszternek szerepében, finom és üde volt, mint mindig. Igen jó alakítás volt a Szécsi Ferencé. A nehezen vizsgáztató ügy­védjelölt figurájában helyes ösztönnel, jól ér­zékeltette alakjának nemcsak egyéniségét, de tipusát is. Feltűnt Kenessey Ferenc Páldéák Mihály pénzügyigazgatója. Ezt az alattomos ,.spicli“4-figurát Kenessey megdöbbentő, s a legapróbb részletekig kidolgozott élethiiség- gel ábrázolta. Alakítása (mint a közelmúlt­ban több ízben a Váradv Rudolfé) felhívta figyelmünket arra. hogy mennyire fontos és nélkülözhetetlen a jellemszinész számára a gondos és aprólékos maszk-tanulmány, s a hozzákopcsolódó kor- és izléstörténeti tudás. Borovszky Oszkár Pécskai Frigyes polgármes­tere igen jó alakítás volt. társaival, műit a vá­ros uraival, Csóka Józseffel, Várady Rudolf­fal. Senkálszky Endrével és Ross Jenővel együtt. A feltalálókat Szentes Ferenc. Bodó György, Dane só György, Dar day Antal és Perényi János alakították. Kitűnt közülük Bodó, Dárday és Perényi. Tompa Miklós rendezése sikerrel teremtett a darabnak egységes hangulatot. Varga Má­tyás színpadképe kiváló. A bemutató előadás közönsége tapsaival sokszor hívta a függöny elé a szerzőt és színészeket. SZABÓ ISTVÁN. MEGÖLTE A NYOMOR. Marosvásár­helyről jelentik: A Barak-táborban idő­sebb asszony holttestére bukkantak. A rendőrség megállapította, hogy az áldo­zat özv. Szász Mihálvné, aki az utóbbi időben igen nagy nyomorban tengette éle­tét és aki valószinüieg a nélkülözések és súlyos betegsége következtében az utcán pusztult el. Deutsches Wissenschaftliches Institut Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Jókai-u. 2. I. em. Telefon 27—48. w Ingyenes német nyelvtanfolyamok Beiratkozások mindennap, hétköznapokon délutní 4—7-ig az Intézetben. Betracko- zási dij io pengő. I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom