Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-12 / 34. szám

1844 február 12. Käßsaa ELLENZÉK „iS AlZ erdélyi gyáriparosok éskézmtiiparosok hely­zetéről tájékozódott kolozsvári látogatásának első napján Bornemisza Géza iparügyi miniszter 4 miniszter megtekintette a kolozsvári gyárüzemeket és hosszasan elbeszél­getett a mim kasokkal. Egeresen résztvett a munkás családi házak felavatásán KOLOZSVÁR, február 12 Bornemisza Géza dr. m. kár. titkos tanácsos, ipa.rügyi miniszter vonata pénteken reggel érke­zett Egeresre. Kolozsvárról a miniszter fogadására á reggeli órákban Szász Fe­renc d.r„ Kolozs vármegye alispánba ve­zetésével népes küldöttség utazott ki Ege­resre. A miniszter pontosan reggel fi órakor lépett ki szalcnkocsijából vitéz dr. Guóth- falvy Zoltán miniszteri osztályfőnek, Tó­biás Korvél miniszteri tanácsos, Kora Zoltán dr. miniszteri osztálytanácsos, Ras­say Gyula, a Rima murányi Müvek vezér- igazgatója és Várady Béla kormányfőta­nácsos, az IMI elnöke kíséretében. Szász Ferenc dr. alispán rövid beszédében üd­vözölte a minisztert, aki néhány kereset­len szóban válaszolt, majd a menet meg­indult az egyik felavatandó munkásház­ba, ahol Polonyi Istvánná, mint lázi isz- szony reggelin látta vendégül a riinisz- tert és a megjelenteket. ReggeM után Bornemisza Géza dr. meglöki ntette az egeresi villanyerőtelepet, majd a Calcit Rt gyártelepét. Felavatták az egeres! immkásliázakat .SrCÍte í feni9s öbns-í 39saaö ni9b 32iroL A Az üzemek megtekintése után került sor a munkásházak felavatására. Az egeresi inllanytelep három teljesen modern, az egészségügyi követelmé­nyeknek minden tekintetben megfelelő munkásházat építtetett munkásainak. A munkásházakban még óvóhelyek is vannak. Bácz Rudclf gépész négytagú. Keserű Mihály szíva ttyukezelő öttagú, Schpielhmitter János üzemvezetőhelyet­tes né?vtagu, Albert Lajos kőmül zes hat­tagú, Magyarossi György villanvezereiő hattagú és Zsksnyovszki Aladár gépész héttagú családjával költözik be az épü­letbe. A ház használatáért bért nem fi­zetnek. hanem azokat természetbeni já­randóságként kapj ák. A két-h árom szobá s, összes mellékhelyiségekkel felszerelt mo­dern kőhazakat Papp Sándor és Telegdy József építészek építették. A háziak avatására nagy tömegben gyűlt össze a Kalotaszeg pompás ősi. téli viseletében öltözött népe. Bállá Mihály református esperes avatóbeszédében töb­bek között a következőket mondotta: „Ezek a házak a munkaadó részéből a munkás munkájának megbecsülését jelen­tik és azt is hangsúlyozzák, hogy a ma­gyar munkaadó nem kizsákmányolandó alanynak tekinti a munkást, hanem>, em­bernek, akit megilletnek az összes emberi jogok. Olyan időket élünk, amikor ilyen megvalósításban csak az Isten kezét lát­juk. Szerte a világon rombadőlnek a há­zak, nálunk Isten dicsőségére ég felé eme­lődnek. Adjunk hálát az Istennek, hogy magyar földön, magyar munkásoknak ilyen házakat építhetünk és kérjük az Örökkévalót, hogy ugyanígy építhessük fel az uj Magyarországot.“ Az esperes imája után Török István jegenyei plébá­nos szentelte meg a háziakat és áldást mondott a beléjük költözőknek, majd Bornemisza miniszter intézett rövid be­szédet az egybegyűltekhez, amit nagy él­jenzéssel fogadtak. A Iwak felavatásával véget árt a mi­niszter látogatásának egeresi programja. A miniszter és kísérete az állomásra haj­tatott, ahonnan külön vonaton jönek bv Kolozsvárral A kolozsvári gyártelepeken jsö; Délelőtt 11 árakor futott be a miniszteri kiilönvonat a kolozsvári állomásra. A minisz­ter Kolozsváron először a Fermata Fámáru- gyár telepét látogatta meg. A gyártelepen Varga András és Rosier Ferenc igazgató fo­gadta a minisztert és kíséretét. Bornemisza Géza végigment a munkatermeken és a ta­pasztaltaik felett a legnagyobb megelégedését fejezte ki. Több munkással elbeszélgetett. Köztük Albert Márton segédmunkással is akinek két fia harcol kint a fronton. Beha­tóan érdeklődött a miniszter a munkások fi­zetése -és ellátása felől, mţajd megtekintette az egészségügyi berendezéseket és a gyártelep vendéglőjét. A Fermatától a gyufagyárba hajtatott a miniszter. Itt Werner Röncke és Walström svéd gyufagyári igazgató , valamint Szilassy Károly igazgató fogadták. A miniszter itt is közvetlenül érdieklődött a munkásoktól sorsuk és kívánságaik iránt. Kedves jelenet volt. ami­kor SziJawy Károlyban régi karonabajtársát ismerte fel, akivel együtt szolgált a műegye­temi zászlóaljban, Á gyufagyárban Heltay József és Somlyai Arthur munkással beszél- gettt ed hosszasan a miniszter. A GyOSz rendkívüli közgyűlésén A gyufagyárból a Dermata Müvekhez haj­tatott a menet. Ekkor már fél 3 volt az idő. A bejárat előtt a Dermata Müvek énekkara a Magyai" Hiszekeggyel várta a minisztert. Itt Zudor János vezérigazgató és Emmerth Béla igazgató, főmérnök fogadták. A munkater­mek megtekintése után. a Dermata Müvek üzemi éttermében ebéden látta vendégül Bor­nemisza Géza minisztert és klisémét. A Der- matától pihenés nélkül a miniszter egyenesen az Erdélyi Gyáriparosok Országos- Szövetsé- génak nagygyűlésére ment és résztvett annak az iparkamara nagytermében délután 4 órakor megtartott rendkivülíi közgyűlésén. Az ipar­kamara nagytermét zsúfolásig töltötték meg Erdély minden részéből egybesereglett gyár­iparosok, hogy a miniszter elé terjesszék idő­szerű kéréseiket. A minisztert a terembe lépésekor hatalmas taps fogadtai s azután Rimanóczy Kálmán, a gyáriparosok elnökének kíséretében helyet foglalt az elnöki emelvényen. A rendkívüli közgyűlést Rimanóczy' Kál­mán elnök nyitotta meg. Meleg szeretettel üdvözölte a minisztert, aki eljött Kolozsvár­ra hogy megismerje a magyar ipar helyzetét. Ez az első eset, amikor a magyar kormány ipari életének vezetője seregszemlét tart az erdélyi ipar felett. Bornemisza minisztet azonban nem (először van Kolozsváron, mindjárt a visszacsatolás után, mint az IMI elnöke, itt járt), hogy az erdélyi, ipar segít­ségére legyen és lehetőséget nyújtson arra, hogy'" a hátrányos helyzetben levő gyáripar bekopcsolódbassék az anyaország ipari életé­be. A miniszter jóindulatú támogatása báto­rítja fel az erdélyi gyáriparosokat, hogy őszinteséggel tárják elő bajaikat és panaszai­kat. Ezeket a bajokat azonban erős és céltu­datos munkával el lehet majd hárítani. Be­szedte végén üdvözölte Bertalan István dr.-t. a GyOSz képviselőjét. Beszámoló az erdélyi gyáripar helyzetéről A miniszter üdvözlése után Rimanóczy Kálmán hosszabb előterjesztésben ismertette az erdélyi gyáripar jelenlegi helyzetét és há­romévi működését. A bécsi döntés után a gyáriparosok célja az volt, hogy bekapcsolód­janak az ország gazdasági életének vérkerin­gésébe, legyőzzék azokat a nehézségeket ame­lyeket a már megerősödött anyaországi gyár­Jöjjön enni, inni, mulatni a* „ARANYPÓK«- Un.iá-u. 74. Ma húsiser1é& Isolbáttz róni on és sertésfíehken. HitÜHÍ kon Uu* Täß&wU. 2 ! U&puicii! iparral szemben le kellett győznie. Elégtétel­lel^ állapította meg, hogy a kormány az ez- iranyban előterjesztett kéréseket jóindulattal es a lehetőség határain belül teljesítette is. A Szövetség munkatervének fő célja a Szé­kelyföld iparosítása, a vasúti hálózat kibőví­tése. a földgáz felhasználása, az elhanyagolt erdélyi részek villamosítása és az ipari de­centralizáció megsürgetése volt. Vázolta ez­után az erdélyi ipar továbbfejlődésének ne­hézségeit, a forgótőke hiányát, amely a leg­nagyobb mértékben megnehezíti az üzemek fenntartását és termelési kapacitásuk kihasz­nálását. Rátért az anyagellátási kérdésekre, vázolta a munkáskérdés helyzetét, s felemli- tette, hogy a hazatérés következtében a Dél- erdélyben maradt javak likvidálása még min­dig nincs befejezve, az erdélyi gyárak volta­képpen nemlétező vagyonuk után is fizetnek közterheket s ezért kéri, hogy ennek ellené­ben az iparpáfto-lási törvény fokozottabb al­kalmazásával kárpótolják az erdélyi gyár­ipart. Előterjesztését összefoglalva, az ipari közigazgatás decentralizálását, a földgáz ki­használásának gyorsított iramban való meg­valósítását, az uj gyárak alapításához meg­M a «• r rí r Elet könyrhiadó- újdonságai; Sínka István : HALLADÁSKÖNYV Sinka nagyszerű ba’ladái díszes kicüli- tsisban, Muhoray Mihály ezines képeivel. Ara; Művészi! kötésben 40 P, SZÁRSZÓ A szárszói táborozás a magyar élet leg­égetőbb kérdéseit tárgyalta meg. A nagy­hírű ta'álkozó hü beszámolóin ez a könyv. Ara: fűzve 7.20 pengő. Nagy István : A Boldog-utcán túl Elbeszélések a munkásság küzde’mes és kevés örömmel fűszerezett életéből Ara fűzve 14 pengő, kötve 20 pengő. Féja Gé*a: Magyar iradalomtörlénete I. Régi magyarság. Fűzve 11 pengő kötve 16 pengő. II A felvilágosodástól a sötétedésig. Fűzve 13 pengő, kötve 18 pengő. III. Nagy vállalkozások, kora. Fűz­ve 16 pengő, kötve 22 pengő. Kapható: Budapest, IV., Szerb-utca 17. Telefon: 186—058 és könyvesboltokban. felelő tőke biztosítását, az anyagellátás gyor- sabbátétele érdekében erdélyi kirendeltség lé­tesítését és a gyáripar részére azoknak a ked­vezményeknek a megadásár. amelyben a ro­mán iparpártolási) törvény részesítette. Időszerű gyáripari kérdések Az általános helyzetkép után vitéz Zudor Sándor a négy székely vármegye iparosításá­nak lehetőségeivel kapcsolatban részletes ipari sztatiszittiikát terjesztett elő, Veress László az erdélyi, faipar helyzetéről adott számot Vasicsek Zsigmond mérnök az erdélyi ércbá­nyászat helyzetét és kívánságait ismertette, Bauma Viktor márnök Erdély szénbányá­szatának időszerű programjait terjesztette a miniszter elé, Szolnoki Gyula az Acélárugyár kolozsvári fiókjának igazgatója az erdélyi vas- é? gépipar helyzetéről beszélt s sürgette a földgáznak Kolozsvárra való minél gyor­sabb bevezetését. Kompanek Janos, a kolozs­vári Villamosmüvek igazgatója, Erdély vil­lamosításának fontos feladatairól tartott rend­kívül figyelemmel hallgatott és érdekes elő­adást. Felemlítette, hogy az egeresi villamos központ termelőképessége oly nagy. hogy Nagyvárad, sőt Debrecen áramszükségletét is ki tudiná elégíteni. Megfelelő állami támoga­tás hiányában azonban ezt a nagyszabású ter­vet nem lehet megvalósítani. Dr. Szirmai. La­jos, a mezőgazdasági és élelmiszer helyzetét ismertette, felemlítve, hogy egy húszmillió- pengős állami kölcsön segítségével milyen vi­rágzó iparvállalatokat lehetne Erdélyben é létrehívni. Pálffy László dr. a szesz- és ital­gyártással kapcsolatos ügyekről tájékozhatta a minisztert, felsorolta azokat az óhajokat, amelyeket ez a már keresztény kézben levő szakma a kormánytól a továbi fejlődés érdé, kében teljesíteni, kér. Vitéz Kerekes István x malomipar helyzetét ismertette, felemlítette, hogy a legolcsóbb energiával dolgozó vízimal­mok őrlemény hiányában teljesítőképességüket csak a legminimálisabb mértékben tudják ki­használni, már pedig nemzetgazdasági szem­pontból nagyon fontos feladat lenne ezek ne .< a malmoknak minél nagyobb mértékben való foglalkoztatása. Andor Endre mérnök az er délyi textilipar helyzetéről terjesztett elő je­lentést, Somodi András dr. a gipsz gyárak helyzetéről számolt bte megállapítva, hogy az erdélyi gipszgyirak nemcsak az anyaország, hanem a szomszéd országok szükségletét is el tudnák látni, ha megfelelő állami támogatás­ban lenne részük. Pohl Béla tanácsos a tégla- és cserépgyárak működésének nehézségeit és a segítés módjait sorolta fej. \ égül dr. Ka- zatsay Emiink az erdélyi házi’par szükségle­teiről beszélt. Az elhangzott felszólalásokra Bornemisza miniszter válaszolt. A kolozsvári iparosok között Fél 8 órakor az ipartestületben tett látoga­tást Borenmisza dr. Itt Bereczky Ernő dr. a Kereskedelmi és Iparkamara miniszteri biz­tosa és Demeter Ferenc, az Ipartestület el­nöke tájékoztatta a kolozsvári kézmüiparos*- ságnak az anyagellátással kapcsolatos pana­szairól. Bornemisza Géza dr. figyelmesen végighallgatta a panaszokat és megígérte, mindent elköveti, hogy enyhítsen a kézmű­ipar osság súlyos helyzetén. A panaszok meg­hallgatása után Demeter Ferenc átnyújtotta a miniszternek a kolozsvári kezmüiparossag ajándékát a ,.Kárpátok őre"“ kicsinyített ma­sát, egy kolozsvári szobrászművész remekbe készült alkotását. A szobor eredetije — mint ismeretes — a városházával szemben, a Deák Ferenc-utca középén állott, de 1919-ben a román csapatok bevonulása után, barbár ke­zek egy éjszaka lerombolták és összetörték. A miniszter este 9 órakor távozott az ipar- testület székháziból és a Központi-szállóba hajtatott, ahol tiszteletére az erdélyi gyáripa­rosok és mérnökök társasvacsorát adtak. Va­csora után a miniszter a Szieszta-szállóban levő szállására hajtatott. A látogatás második napján a miniszter az asztalosiparosok közös műhelyét, a Dani-féle fonógépüzemet, a gázgyárat és a Magyar Acélárugyár telepét tekinti meg. Körútját a tanoncotthonok meglátogatásás al fejezi be. Délben 12 órakor az iparkamarában külön­böző küldöttségeket fogad, később pedig az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatánál tesz lá­togatást. Délben a város ad ebedet a miniszter és kísérete tiszteletére. Délután pedig az Erdelv- részi Gazdasági Tanács ülésén jelenik mer. azonkívül résztvesz a mérnökegyesület gyűlé­sén is. A miniszter látogatásáról a Magyar Flm- iroda munkatársai helyszíni felvételeket ké­szítettek. Tervben volt a helyszíni közvetítési is, amelvet Budinszky Sándor, a magvar rá­dió országoshirü szerkesztője csinált volna de a rádió közvetítései Budinszky Sándor hirte- j len megbetegedése miatt elmaradnak. Leleplezték a ravasz sikkasztó* Támadóiáva! együtt börtönbe körült a „rablómorénylet" áldozata BALASSAGYARMAT, február 12. (MTI.) A balassagyarmati királyi ügyészség előzetes letartóztatásba helyezte Schlezinger József banktisztviselőt és Sebön féld Miksa ügynököt, Schllezinger a balassagyarmati közgazdasági bank tisztviselője volt. A pénztárban hianya volt és ezért felbérelte Schön féld Miksa ügy­nököt, hogy üsse le öt és rabolja el zsebéből a bank helyiségének és pénztárának kulcsait, hogy rablás látszatát keltse. Ezért Schönfeid- nek átadtott 11.000 pengőt. A megbeszélés értelmében január 20-án, esti? Schlezinger kisétált az Ipoly partjára, ahol Schönfeid egy fadoronggal többször fejbe- ütötte. mire Schlezinger eszméletét vesztette. Amikor magához tért. bevánszorgott egy kö­zeli házba. A házbeliek a mentőket hív iák, kórházba szállították. A rendőrségi kihallga­tása .során előadta a leütés meséjét, de a de­tektívek gyanúsnak látták az esetet, keresn- kérdés alá fogták. Schlezinger belezavarodott vallomásába és csakhamar beismerte, hogy é> bérelte fel Schönfeldet, hogy üsse le. A detek­tívek a nyomozás során a bankpénztár átvizs­gálásakor 26.000 pengő hiányt találtak. Csak­hamar kézrekerük Schönfeid ,s. ak: Schlezin- gevhez hasonlóan mondotta el az ál támad..s ílefdlyását. Kihallgatásuk után átszállították őket az ügyészségre. r>

Next

/
Oldalképek
Tartalom