Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-11 / 33. szám
19 4 4 februar lî. ELLENZÉK Kolozsvár magyar társadalmának osztatlan nagy részvéte mellett Eltemették tfr. Papp főzsefei KOLOZSVÁR, f^Kr^ár ti. Csütörtökön délben Kolozsvár magyar társadalmának igaz cs mely részvéte mellett a házsongárdi temető halottas kápolnájából kísérték utolsó útjára ár. Papp Józsefet, aki a trianoni összeom- kiskor utolsó magyar főispánja volt a városnak. Dr. Papp József koporsóját előzőleg Budapesten a Kerepesi temetőben ravatalozták fel. A budapesti gyászszertartáson a miniszterelnökség második ügyosztályának tisztviselői teljes számban megjelentek. A koporsót ezután, beszentelték és dr. Papp József utolsó kívánságának megfelelően, Erdély fővárosának nagy halottját Kolozsvárra szállították. A temetésre a nr niszterelnökség képviseletében Kolozsvárra érkezett Pataky Tibor dr. miniszterelnökségi államtitkár. Papp József dr. munkatársai közül eljöttek Kolozsvárra Bállá Pál dr. miniszteri osztályfőnök és Dávid Mihály, aki a román impérium alatt hostsizu éveken keresztül a kolozsvári konzulátus vezetője volt. Kolozsvár magyar társadalmának minden rétege képviseltette magát a temetésen. A gyászszertartást P. Boros Fortunát ferencrendi tartományfőnök végezte, nagy papi segédlettel. Az egyházi szertartás után dr. Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkár lépett a ravatalhoz. Gyászbeszédének bevezetőjében elmondotta: úgy érezte, hogy az utolsó Istenhozzádot a miniszterelnök, a miniszterelnökség tisztikara és dr. Papp József munkatársai nevében nem Budapesten hanem itt, Kolozsvárt kell elmondania. Di*. Palaky gyészbeszétle Ki voltál, mit jelentettél a haza, a nemzet, szülőfölded, szőkébb hazád, Erdély részére és mi voltál mit jelentettél nekünk, munkatársaidnak, barátaidénak — mondotta gyászbeszédében dr. Pataky Tibor. Nagy képességekkel megáldott, kiválóan képzett elméleti és országosan ismert és elismert gyakorlott jogász., e mellett az ország viszonyainak, de különösképpen drága szülőfölded mindennemű viszonyainak alapos ismerője. Amikor a körülmények arra kényszeritet- tek, hogy a trianoni országba átjöjj, az első naptól kezdve annak a földnek. annak a népnek szent ügyét szolgáltad nálunk is, amely szivedhez nőtt és aöielynek áldozatos,, rajongó szeretett egész lényedet betöltötte. Munkatársaid, barátad nem tudtuk és nem tudjuk mit csodáljunk Benned jobban; széleskörű nagy elméleti tudásodat és felkészültségedet, vagy kiváló gyakorlati érzékedet? A mai elspecializálódó világban a kiveszőfélben levő polihisztornak típusához tartoztál. Pataky Tibor dr. meghatott hangon méltatta néhai Papp József kiváló jogászi tudását, amely nagy gyakorlati érzékkel párosul. Méltatta gyors és biztos Ítélőképességét és hangoztatta hogy nem volt kicsiny dolog, nem volt jelentéktelennek látszó dolog, ha az magyar dolog volt, ha az erdélyi dolog volt, hogy ne lett volna nagy és fontos az ő számára. Hü fia volt egyházának, de ugyanakkor bölcsességgel és igazi testvéri szeretettel viseltetett a többi keresztény egyházakkal szemben. Egyéniségétől távol állott a gyiiiöl- ség szelleme. Felül tudott emelkedni kavargó idők sokszor időleges jelenségein és teljes tárgyilagossággal és megértéssel intézte a magyar hon másajku fiainak ügyeit is. Ebben is a régi erdélyi hagyományok vallója és követője volt, amint hogy ha a sors kényszere a trianoni országba is vitte át. lelkében és szellemében olt is erdélyi maradt a szó legnemesebb értelmében. Dr. Pataky Tibor államtitkár végül néhai munkatársának páratlan munkabírásáról emlékezett meg. Ezt annak köszönhette, hogy nagyszerű képességeihez egész lelket és teljes hitet adott neki a Teremtő. A hivatalnoki tisztben szent hivatást látott és mindenkivel érzékeltetni tudta, hogy feladatát csakugyan igy akarja ellátni — mondotta befejezőül az államtitkár. Ezért áldanak és foglalnak könnyes imáikba azok, akiknek könnyeit felszántottad', akiket bölcs tanácsaiddal eligazítottál, akiket látóvá tettél, akiknek csüggedésükben biztatója voltai, ezért fognak Rólad mriclig szólani azok a különböző magyar intézmények, amelyeknek sorsába mint vezető, vagy mint munkatárs befolytál. Ez a nagy, ez a teljes lélek, ez a szent hit a megfejtője annak a titoknak, miért lettél, ha beteges is voltál egészen megifjodott, miért sugárzott az arcod az örömtől, a boldogságtól, ha akár pár napra iis ebben a városba, ebbe a szivedhez *&&*-:** n m ■»«■rr ti t annyira odanott varosba jöhettél. Mert ilyen voltál; voltál teljesen és egészen magyar és ugyanakkor teljesen és egészen erdélyi. Tudi- tad, erezted, hogy a magyar és az erdélyi gondoláit nem zárja kii egymást, csak kiegészíti színezi, sx íresebbé, ízesebbé, gazdagab- oa teszi. A kettő csak egvmásban, egymásba fonódva egymásba forrva teljesülhet ki. Életeddel példáztad, hogy az erdélyi gondolat a magyar élet kovásza, az. erdélyi ember a legelevenebb serkentője, mozgatója a magyar életnek, az élniakarásnak. Ha nyugtalan voltál, magaddal és másokkal soha meg nem elégedő voltál: erdélyi voltál. Javítani] jobbá tenni, szellemileg és gazdaságilag erősebbé tenni minden igaz magyarnak hü kötelessége, de az erdélyi ember, az erdélyi lélek valami szent nyugtalansággal cselekszi ezt, mert ösztönösen érzi, bogy a helyzet állandó szorgos, gyors és határozott cselekvést ir elő a számunkra. Mert ilyen voltál), mert ilyen lélek, teljes lélek, szent céltól teljesen eltöltött lélek és hit vezérelte munkásságodat: nem fog az idő feledtetni és példád késő nemzedékek előtt is élő marad. Az államtitkár beszéde után dr. lnczedy- Joksman Ödön, Kolozsvár város főispánja mondott búcsúbeszédet a város tiszviselői kara és közönsége nevében. Megbatottan hangoztatta, hogy Kolozsvár igazi szerelmesétől vesz búcsút, aki az ősi várost mindhaláláig rajongásig szerette. Segíteni akart mindazokon, akik hozzá fordultak és ezért hosszú közéleti pályája alatt mindig csak barátokat szerzett. Végül vitéz Boga Álam* pre Iá tus-kanonok, a Minerva Irodalmi és Nyomdai Müintézet nevében vett búcsút a vállalat érdemes elnökétől. A gyászbeszédek után dr. Papp József koporsóját a gyászmenet a város által adományozott díszsírhelyhez kisérte ahol az egyházi szertartás után abban a földben hántolták el, amelyen szive utolsó dobbanásáig dolgozott. Elhiheiő-e, hogy a harmadik világháború veszélye elmúlt ? — hérdexi Yalcsin a Taisitihan Ankarából jelenti az MTI; A török sajtó behatóan vizsgálja azt a bizalmi válságot, amely a teherárai értekezlet óta a Szovjet- Unió és az angolszászok között bekövetke zett. Yalcsin a Tanúi cimü lapban emlékeztet arra az amerikai állításra, hogy a moszkvai értekezleten négy külügyminiszter megegyezése révén kiküszöbölték a harmadik _ világháborút. amely végzetes katasztrófába döntötte volna az emberiséget. Vájjon elhihető-e — kérdezi Yalcsin —, hogy ez a veszély elmúlté Meg kell vallani., hogy a moszkvai és a Teheránt értekezlet után kialakult remények sokakban eloszlottak. Kiderült, hogy jóformán egyetlen kérdést sem rendeztek. Ezután felsorolja azokat a kérdésekét, amelyekben nézeteltérés áll fenn s amelyek eddig megoldásira várnak. A balti államok és a Balkán sorsa, az európai országok háború utáni kormányzata szintén a megoldatlan kérdések közé tartoznak. Feltehető — írja Yalcsin —•, hogy a Szovjet- Unió Ígéretekkel felhívja a vele szomszédos népeket, hogy csatlakozzanak hozzá Ami pedig a leginkább zavar bennünket, az a mély bizalmi válság, amely Moszkva és Teherán óta a szovjet köztársaságok uniója és az angolszászok között bekövetkezett, * I * I Vita a lordok húsában a légiháboruról Lisszabonból jelenti az MTI: A brit hír- szolgálat jelentéséből kitűnik, hegy a chicii esteri érsek a lordok házában szerdán vitába szállt a kormány bombázási politikájával. Beszédében a polgári lakosság, mint nem katonai és ipari célok elleni légitámadásokra célzott. Vájjon tisztában van-e a kormány nemcsak azzal, hogu milyen helyrehozhatatlan, hatalmas méretű anyagi kárt okoz, hanem azzal is, hugy milyen eredménye lesz ennek az európai népekkel való iövendő kapcsolatok és az erkölcsi kihatások szempontjából, leljes mértékben megértem — mondotta a püspök —, hogy hadiipari és szállítási központok ellen végrehajtott támadásokban polgári személyek is áldozatul esnek, de meg kell vonni a különbséget a használt eszközök és az elérni szánd, inait célok között. Egész várost elpusztítani azért, mert néhány részében bizonyos katonai és ipari beiendezések vannak, ebben nincs arány. A hamburgi és beriii bombázásokról szólva, a püspök ezeket mondotta: Nyíltan elismert dolog, hogy itt az elpusztítás politikájáról van szó, ezt pedig a háború tévesen igazolhatja. Róma bombázásának lehetőiséigével foglalkozva a püspök a következőket mondotta: Róma esetleges sz.ét rombolása oly gyűlöletet ébresztene, amely még akkor is élne, ha a katonai és politikai vor atkozások már rég feledésbe mentek. Lord Lang érsek, Can.terburry volt érseke megállapította, hogy az oly m varos, mint Homburg, Frankfurt és Berlin ellen a közelmúltban lezajlott támadások tul- mennek azon a határon, amit eleddig a kormány és a bombázó parau -.snokrág politikájának nyilvánitottak. Cranborne lord a kormány részéről eré- j’yes választ adott és kijelentette, hogy a brit királyi légierő sohasem hajt t; végre pu. zta terrortámadást. A németek haditermelése kép -:st égének I sökkentését más módon nem lzh.ee elérni, mint az alkalmazott módszerek utján. A nagy német hadiüzemeket csak akkor semlegesíthetik, ha megállítják az egész éietet azokban a városokban, ah ü el vannak helyezve és igy lehetetlenné teszik, hogy a munkások dolgozhassanak. Bizonyos, hogy a brit parlament két háza nem fogja visszautasítani a városok es más aicvonal szempontjából fontos helyek bombázásának gondolatát. Márpedig ezek a városok az aircvonalban vannak. légii Józsefi AfnieM écd&mej ívni 8 9 Parkett esési munkálatokat ju- tányosan vállal • id. LŐRLXCZY JÓZSEF, lakás: Zá olye-utca 14. szám., vag-, SEBÖK»cukrászda, Mátyás király-tér 23. Tel. í í 9—59. Hat késik a Htegóidás? A jelszabadulás óta eltelt három esztendő alatt állandóan cikkeztünk a székelyföldi borvizek tragédiájáról. Pontos számadatok alapján m,egirtuk. hogy milliós kincsek vesznek kárba évente és a székelyföldi borviz- források majdnem teljesen kiaknázatlanul maradtak. A székelyföldi borvizek elsősorban az üveghiány miatt ' nem tudnak hóditó útra indulni. Annakidején az Ellenzék hasábjain több cikkben beszámoltunk arról, hogy miért nem sikerült üveggyárat alapítani a Székelyföldön. Magáévá tette a kérdést az Erdélyi Párt is. A székelyföldi képviselők felszólalásaikban állandóan sürgették a bor viz értékesítésének megoldását. Életrevaló terveket vetettek fel, a kormányzat is a legnagyobb jóakarattal tanulmányozta a kérdést, de a gyakorlatban a helyzet napról-napra romlik, az anyaországban már egyáltalán nem lehet székelyföldi borvizet kapni, sőt már Kolozsvárra és — ez a legnagyobb anakronizmus — a székelyföldi városokba is csak nagy nehézségek árán lehet borvizet szállítani. Az utóbbi hetekben a székelyföldi borviz problémája ismét aZ> érdeklődés középpont jába került. Egyrészt székelyföldi laptársaink vetették fel a legnagyobb elkeseredés hangján hogy meddig kell még várni valamilyen áthidaló megoldásra, másrészt az Erdélybe utazó budapestieknek tűnt fel, hogy sem a vonaton, sem a vendéglőkben nem lehet székelyföldi borvizet kapni. Ezt a kérdést nem lehet elodázni a háború utáni időkre. Annakidején a Hangya a kezébe vette a dolgotj megfelelő tőkét bocsátott volna a Székelyföldön alapítandó üveggyár rendelkezésére. Az üveggyártáshoz megfelelő mennyiségű és kitűnőéit alkalmas nyersanyag bőven van a Székelyföldön, tehát ez sem okozhatott volna fejtörést a vállalkozóknak. A tervet még sem lehetett megvalósítani, főleg az üvegkartell által támasztott nehézségek miatt és a Hangya vé- gülis más vállalkozásba fektette be az üveggyártásra szánt tőkét. Azóta minden kísérlet csődöt mondott és a jószándéku tervezgetések sohasem váltak valóra. Jogosan feltehetjük a kérdést; hol késik a megoldás? Meddig kell még várnunk arra hogy csakugyan egészséges vállalkozás alakuljon a székelyföldi borviz- források hasznosítására. A helyzet azt mutatja, hogy a magánkezdeményezések nem vezetnek eredményre. Most, az irányított gazdálkodás idején igazán könnyű volna, hogy állami. beavatkozással teremtsenek rendet a székel y földi borvizek hasznosítása körül keletkezett dzsungelben. Meg kell állapítani, hogy ki a felelős az eddigi kudarcokért és hatalmi beavatkozással kell lehetővé tenni a természet felbecsülhetetlen értékű ajándékának, a székelyföldi borvizeknek kiaknázását. Időszerű határozatot hoztak a budapesti házmesterek. Legutóbbi gyűlésükön fölpanaszolták, hogy csak zugforgalomban lehet zseblámpa elemet kapni, holott a fővárosban a. .házmesteri foglalkozásnak elengedhetetlen kelléke a zseblámpa. Különösen most, a légvédelmi elsötétítés idején, amikor a földszintes családi házakban is alig lehet eligazodni a sötétben; hát még a nagy bérpalotákban, amelyeknek lakói számtalanszor éjszaka is fölcsengetik a házmestert. így jutottak a házfelügyelők arra a gondolatra, hogy zárolni kellene a zseblámpaelemeket és hatósági utón kellene gondoskodni arról, hogy az elosztás igazságos utón történjék. Mióta a légvédelmi elsötétítés életbelépett, Kolozsváron i.s nagyon gyakran panaszkodtunk a zsebMnipedernek hiánya rniaitt. Ebben csakugyan igaza van a budapesti, házfelügyelőknek. Az is tény. hogy a zugforgalomban két háromszoros áron ma is sokkal könnyebb zseblámoaelemet kapni. mintha villamos cikkek eladásával foglalkozó üzletekből szerzi be az ember. A zseblámpa- elem hivatalos ára évek. óta alig emelkedett valamit. Talán ezzel magyarázható, hogy a gyártónak nincs sok kedve az előállításához, mert a mai rendkívüli kereslet mellett is kevés hasznot hoz. Nem valószínű, hogy a zseb- lámpaelemek zárolásával enyhítem lehetne a helvzeten. Inkább az lenne helyes, ha bizo- nvos százalékkal felemelnék a zseblámpade- msk árát, mert a zugforgalmat a törvénves áremeléssel lehet a leginkább letörni. Mindenesetre valami megoldás feltétlen szükséges, mert háborús időkben a zsebiámpaelem —■ elsőrendű közszükségleti cikk. rzcencz Qtyâcţâs- siUuc Nem kell külön bemutatni az Ellenzék olvasóinak Fercncz Gyárfást, lapunk széke!y- lö'di munkatársát. Mindig érdekes és eredeti írásait a legnagyob szeretettel varia olvasóközönségünk. A Székelyföld problémáit tárgyilagos és alapos felkészültséggel ismerteti a nyomtatott betű ereién keresztül. Eerencz Gyárfás nemcsak szükebb pátriájának, a Székelyföldnek kérdéseit vitte a lapok hasábjain keresztül a magyar közvélemény elé. Több mint egy esztendőn keresztül, mint haditudósító az első élvonalban, volt alkalma megfigyelni az orosz hadszíntér eseményeit. Riportjai és színes leírásai az összes magyarországi lapokban megjelentek. Annakidején statisztikát készítettek a magyar haditudósítók munkásságáról is megállapították hogy a legtöbb háborús írás Ferencz Gyárfás tollából jelent meg. Amint lapunk más helyén megírtuk, a Sa'tókamara haditudósítói pályázatának eredményét most hirdették ki Budapesten. Az első dijat Ferencz Gyárfás és Pados Pál nyerték el. akik között egyenlően fogják elosztani a jutalom összegét. Ferencz Gyárfás sikere, amely komoly ujságirómunka jutalmazása. Erdélyszerte nagy örömet keltett. A magunk részéről különös melegséggel emlékezünk meg erről az eseményről, mert Ferencz Gyárfás egyik leglelkesebb dolgozótársunk, aki mondanivalóinak ereiével a jobb magyar jövendő legbecsületesebb épitőmunkásai köze tartozik. Ülést tartott az Erdélvi Párt parlamenti csoportja és elnöki tanácsa BUDAPEST, február n [MOT) Az Erdélyi Párt elnöki tanácsa és parlamenti csoportja gróf Teleki Bé’c. elnöklétével ülést tartóit a budapesti pártirodák in, ahol megjelent Bánffy Dániel b-’-'ó földrnüvclésüzyi miniszter is. Tájékoztatót adott az erdélyi agrárpolitikai kérdésekből. A miniszter tájékoztatójához több képviselő szólt hozzá, maid az értekezhet M’kó Imre be számi', óda alapi'-’ megvitatta, az általános politikai helyzetet, tár gyalt az Erdélyi Párt kérdésé r 7 és megállapította a parlamenti ’Vésck szünetelésének idejére a párt munkaprogramját. Megegyezés Egyiptom és Yemen között Zürichből jelenti az MTI: Hivatalosan közlik, hogy Egyiptom és Yemen kénvi- selői által folytatott pánarab megbeszélések szerdán végetértek. Tel ies megegyezés jött létre az együttműködésre vonatkozóan.
