Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
1 8 ti I 6 b r « a t §, i—nma ELLEN2CS Boldogabb magyar jövendő épül az Egyesült Női Tábor munkája nyomán SZAMOSÉN VAR, 1944 február hó. / Az Örmény metrópolismak nevezett kisváros egykori gazdagságáról csak az ódon barokstiiü házak kövei beszéltek s a legendáshírű és értéikü 'aranymarhíák, drágaságok '8§y-.egy ittfelejtett, nehéz időkből átmentett diarabja. Nyomor, n in este- lenség, külvárosi viskók penészsczagu férőhelyein beesettarcu, sápadt gyermekek, vány.adt-testü, agyon dolgozott anyák, sorsuk, elesettségüik megmásltihatatlansá- gába beletörődőit el jegyzettjei a fehér halálnak fogadták kifejezéstelen tekintettel a felsiziabaidíiitó honvédséget három esztendővel ezelőtt, azon a feledhetetlen, csodaszép őszi diéfelőftön. Ott húzódtak meg félve, szerényen a díszruháiba öltözött helyi előkelőségeik szinpompás sorai mögött, halállal társalkodó köhécselésü- ket„ sóhajokat hallatlanná tette az örömujjongás. Az ünmepnapok-ftt a hétköznap váltotta fel s a rendet, fegyelmet, építeni akarást hozó polgári közigazgatás első . beszervezési munkájánál kétségbeesetten döbbent rá arra, hogy a huszonketóves idegen járom begyíóígyithatatlanul mély sebeket váigott a magyar polgári társadalom meggyötört testébe. Leggyökerén, a család uj életet termő fáján kezdte ki a halál rászánt magyarságot, meglazítva a házastársak egymást. . összefűző kapcsot, a gyermeket a szülőhöz kapcsoló Jélekszá- lát, szabad útjára engedte az ösztönöket, hogy az adíott pillanatoknak élve s a jövendőre miit sem tekintve" lépjen naponta egyet megásott sirjia felé az erdélyi magyar. A felekezetik női köziületei képtelenek voltak küzdeni a feltomyosuló társadalmi bajok ellen, főiképpen anyagi erejük nem volt hozzá, az idegien hatalmasságoknak pedig nem fájt semmi, ami magyar seb volt. Megindul a munka Sötét, vigasztalan helyzetkép volt ez, de a pillanatnyi elkedvetlenedést a ten- nivágyás, a mentési szándék váltotta fel. A közigazgatás első beszervezője dir. vitéz Horváth Kézmér polgármester, majd híva,tali utóda, dr. nemes Tamássy Károly hamarosan belátták, hogy a szociális téren rájuk váró feladatok megoldását a város nőtársaldalmának bevonása nélkül eredményesen nem vállalhatják. Előbb a felekezetek nőszövetségeit akarták munkába állítani, de ezen az alapon bajosan boldogultak, a részletkérdések között elsikkadt a lényeg s a szociális bar- jók egyre hangosabban, egyre piarancso- lóbb erővel orvoslást követeltek. A gü- rnők&r elhalálozások száma ijesztően nőtt, a gondola ti anság egyre több csecsemőt követelt áldozatul., a törvénytelen együttélések szomorú, véletlen virágai sem sokáig élvezhették az áldott napsütést. Szerencsés és a jövő szempontjából eléggé nem értékelhető gondolat volt tehát mikor dir. vitéz Badómé Cz\e<ke Vilmát, - az Egyesült Női Tábor vezetőjét1 felkérték a nőd munkaközösség beszervezésére. Hölgyeknek tetszetős módon, magyaros divatbemutatón kezdődött el ez a munkatoborzó s az országos ügyvezető elnöknő a szemnek-szivnek tetsző parádé után komolyabb hangot ütött meg, magával sodró erejű beszédében összefogásra, épifcő cselekedetek vállalására hívta Sza- mosujvár asszonyait és leányait. Egyéni- séjglének varázsa, kedves közvetlensége s a lélek mélyéből sugárzó hivatástudat csodákat müveit. Különböző nzeteket. felfogásokat és elgondolásokat kovácsolt egybe szinte pillanatok alatt a magyar nemzetrnientés .mindennél magaszitiosabb gondolatában. 1941 májusában alakult meg a szamosujvári Tábor s Kabdebó G er öné főszolgabiróné -személyében a szervezésre, a részletkérdések megoldására minden kívánalomnak megfelelő., lelkes vezetőt választott. Megindult a munka. Nehéz, kitaposat- lan utakon indult el az egyre népesedő Tábor a nagy cél szolgálatára: megmenteni, megerősíteni és megtartani a kallódó magyar életet Erdély megszentelt, ősi földjén. Számba venni minden -magyart, segélyny-ujit-ó kezet nyújtani az elesettnek, hitet, reménykedést és magyar öntudatot önteni minden kétkedőbe, minden csüg- ged6.be. Alig egy esztendő alatt Csodával határos az akarat és ten ni vágyás, amely egyre ■ növelte, gyarapította a Tábor számát s amely naponta észlelhető eredményeket mutatott. Méltóságos asszony és egyszerű polgárnő menetelt egymás mellett a kibontott fehér zászló alatt, palotától a kunyhókig '-jutott el a békefront hőslelkü nőkatonája. A szeretet és megértés fegyvereivel megkérgesedett. élettel megíráson lőtt lelkeket vett be s békét, megnyugvást hagyott maga után. Megtanította az elégedetlenkedőt, hogy örvendeni lehet gyermeki örömmel a mindennap parányi boldog történésein is, megtanított lemondásra az országépiités, a nemzetmentés javára. Felekezeti és faji különbségre való tekintet né;kiil mindenütt ett volt, ahol segíteni kellett s az Egészségvédelmi Szövetség megalakulása után ezen intézménnyel karöltve munkált a gyönyörű, uj Zöldikeresztes-házban. Elamarosan ismerté és népszerűvé vált ez az intézmény is t a romár.nyelvű anya is magyarul emlegette az áldásnak, a boldog lelki nyugalmat adó szolgálatnak ezt a búzát, melyre anyanyelvén nem talált kifejezést. De a szórványmunkából éppily derekasan kivette részét a szamosujvári Egyesült Női Tábor. 1941 nyarán 56 gyermek kapott szállást és ellátást az örmény árvahúz tágas, egészséges termeiben, s vette magára boldog büszkeseggei a gondos női-kezek-vama holmikat, amelyeket szegényes rongyai helyett magáénak vallott. A külső öltözék mellé lelke is uj magyar ruhát kapott, a tábo> leánycsoportjá- mak íelügyelete alatt eltöltött kér hó-nap alatt visszakapta elfelejtett anyanyelvit, hosszú né- maság után,újra magyar szóra nyílhatott ajka. hogy áldja Istenét a szamosujvári nők jóságáért. Alig egy esztendő munkájáról büszkén számolhatott be Kabdebó G er öné elnöknő vitéz Keresztes-Fischer Ferencné országos elnöknőnek. az r942 október 5-én tartott közgyűlésen, mert eredményekben gazdag és az államveze- tes további támogatására méltán számot tartó és érdemes teljesítményt mutatott fel, körvonalai bontakoznak ki a szemlélő előtt az azóta lepergett idő munkáját tekintve. A felépült és ünnepélyes 'átadásra váró kilenc ONCsA-ház már magyar gyermekektől népes. a beteges sápadtságot, mit az egészségte1- len lakás irt az apróságok arcára, az élet pírja váltotta fel. Boldog örömmel várják hetenként ' a házgondnok-nénit, hogy előadják neki apró kiváltságaikat, panaszaikat. Mein minden háznak gondnoka van a Táborból, akik a legkörültekintőbb 11 nyelemmel őrködnek a magyar élet felett. köntös és eléggé fel nem becsülhető munkát vállal az Egyesült Női Tábor a rendkívüli viszonyok-adta közellátási nehézségek áthidalásánál. Hogy a közellátási hivatal feladatteljesítését elősegítse s a lakosságot a felesleges utánjárástól megkímélje s igy munkavégzésében ne akadályoztassa, magát avail alta a negyedévi élelmiszerjegyek kiosztását. Ház- ról-házra, utcáról-utcára járnak a fáradhatatlan asszonyok s adják át az életfenntartás biztosításához szükséges liszt- és cukorjegye- ket. Negyedévenként 15:399 drb. jegyet osztanak ki. s egy-egy ilyen kőrútjuk egyúttal alkalom a környezettanulmányok megejtésére is. Közvetlen kapcsolatba kerülnek igy a város legegyszerűbb polgárával is, személyes tapasztalatot szereznek a szükségekről és hiányokról s beérkezett jelentéseik alapján már megy is a gyors segítség a ráutalónak. E segélyezéshez szükséges pénzösszeget is ők teremtik össze, az önkéntes felajánlásokból amelyeket havonta szintén összegyűjtenek. Munkájuk nyomán elégedettség és megn)~ugvas fakad- erős pillérei az egyre szilárdabbá épülő belső arcvonalnak. Szilárddá épülő belső arcvonal Sérelem, ha nem dolgozhatnak S végzik zúgolódás nélkül, egymással ver- | senyezve az eredmény felmutatásban a folyto- | nos készenlétet kívánó, ms-gszakitásnélküli munkát. A polgármesterné, az ez te des né csak úgy, mint a kereskedő hitvese. Sértődöttség, a női munkáknak ez a kerékkötője csak akkor merül fel1 között ült, ha egyikük-másikuk kimarad a munkacsoportból pillanatnyilag. Ilyenkor komoly szemrehányással fordulnak az. elnöknőhöz r részt követelnek maguknak a beindított feladat teljesítéséből. Szerencsére ezt a sérelmet hamarosan orvosolni lehet: munka, te- -uvaio akad mi"ái? bőségesen. A város uj polgármesere, dr. Györffy Lajos érthetően minden lehető támogatást készséggel mégad a lelkes szamoujvári Egyesült Női Tábornak. Messzemenő jóindulatot mutatott és eredményessé tette a karácsonyi ru- hasegélyző akciót támogatásával, mely egész sereg szegény gyermeket juttatott értékes ruházati cikkekhez, minden mellékszernpontot félretéve s csak a ráutaltságot tekintve. Azóta is minden alkalmat megragad, hogy segítségére legyen munkájában a szamosujvári Egyesült TŰői Tábornak, mert tudja, hogy felelős vezetőállásában elsőrangú munkatársai a belső arevonai megszilárdításában a szamosujvári lelkes magyar asszonyok. FüLÖP JÓZSEF. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET A jfáMt fmagóU kUáfyfi BARTÓK TÁNCJÁTÉKA HAP.ANGOZÓ GYULA FELLÉPTÉVEL Ba>rt ák-bemubai ó, mfcdbrm fánicjáték, Banan.§)02Ó\ Gyula koreográfiája-, Vaszy Vákto-r zenei vezetéke, Varga Mátyás, díszletei., csupa olyan Ígéret, amelyből nem lehet mást, mint rendkívüli színházi eseményt jósolni. S színházunk nem maradt adós az Ígéretek beváltásával. Modern balettet láttunk a kolozsvári Nemzeti Szánházban, modénnt és magyart. Bartók- müvet, amely a pesti Opera balettjének is legkimagaslóbb teljesítménye és a háború után a legyisszíhangiosabb nemzetközi sikerek elé néz. A fából faragott királyfi másfél évtizedes szünettel kiétázben került színre Pesten sikertelenül, távolról sem zenéje, csupán a színpadion történtek miatt. Úgy látszik,, előbb le kellett zajlania a színpadi 'tánc forradalmának! jhiogy Bartók fabábja megtanuljon a mü zenéjéhez illően táncolni. Sőt,, a mesét is át kellett dolgoznia Harangozó Gyulának, hogy a mü megkapja azt a mély emberi értelmet, amelyet koreográfiája ma kifejez. Három hőse van ennek a táncjátéknak. Egyik- a mondabeli' Nároisnál. nagyobb hiúsággal eltöltött kiráilykisasszony. Másik a királyfi, aki meglátva a világszép királyikdsasszonyt, szempillantás alatt szerelemre gyullad iránta és koronáját, palástját elhajítva, indul mieghcllitására. Harmadik a fabáb. Ezt a busongó királyfi ' faragja ki és palástot akaszt a nyaká- be, koronát illeszt a fejére, hadd tessék a hiú kírállyleánynak. ö hiába tört keresztül az útjába álló erdő fáin, kúszó gyökereken és a patak hullámain, a király- kisasszony ügyet sem vetett rá, amíg meg nem csillogtatta a koronáját. Lám, az életire keltett fabábon kapva kap, mert ho fából is van, korona ragyog a fején. Csak mikor a fából faragott királyfi össze roggyan, akkor ébred rá :a hiú királylány, hogy a horomátlan délceg ifjút kellett volna szeretnie: az embert és nem a rangot, a méltóság jelvényeit. Persze niem volna mese a mese, ha a jó tündér nem hozna uj, még ékesebb koronát az ifjúnak s a királyfi meg a királykisasz- szony nem dicsőülne meg boldog szerelemben. Zenéj léről szólva, azzal kell kezdenünk, •hogy Bartók A fából faragott királyfi megírásakor, 1914—1916 között, sőt már korábban, a Két arckép cimiü zenekari szierzemiány óta teljiesen fölszabadult a német zenei hegemónia alól s ott jár az uj Ízlés úttörői, között. Müveiben a lineáris szerkesztési mód válik uralkodóvá. A fából faragott királyfi. írása kötzben azonban nem vonta le Bartók uj irányának minden következményét. E táncjáték zenéjében nem annyira a melódia-vonalak szabad mozgásán van a hangsúly, mint inkább a harmóniákból alkotott színfoltokon. Innen van az, hogy az erdő zsongását hallgatva Bartók zenekarából, Debussy muzsikája jut eszünkbe. A fabáb tánca közben pedig, amely nemcsak a -színpadon — hála. Harangozó Gyula remek táncművész etetnek —, hanem a partitúrában is a legpaziarabib, az egész műből ki ragyogó rész, Stravinsziky neve villan fel. E neveket azonban csak a gondolattársítás keld véért idéztük, mintegy megkönnyitve velük a mü helyiének meghatározását. a zeneirodalomban, mert kü- 1 ölben Bartók zsenijének eredetiségét egyikük sem veszélyeztette. A kolozsvári előadás előkészítésében és sikerre vitelében három kitűnő művész játszott elhatározóan nagy szőrénél: Vaszy Viktor, Húrranigozó Gyula, és Vavga Mátyás. Vaszy Viktor már edldtg iis jón ahány (£k Ö óráit belül Húl&z,wáci fózm&tá és- Jlfi./ Muss&íuU-U't 53, sz. IxteţbH: 23-32. I ____________________ Bartóik-müvet mutatott he Kolozsvárt, A fából faragott királyfi, pedig éppen szervesen illeszkedik a modern magyar zene eseményeit szem előtt tartó művészeti programjába. Nagy lépést tett ezzel a bemutatóval Vaszy Viktor művészeti céljai felé. Az előadás zenei megoldását most is kivételes hozzáértése és őszinte beleélése tette elsőrangúvá. Harangozó Gyula munkája avatta A fából faragott királyfit, mint balettet, kiemelkedő eseménnyé. Először láttunk valóban modern balettet a kolozsvári Nemzeti Színházban, olyat, amelyben a zene és a tánc annyira szorosan összetartozik, mintha a tánc csak egyik szólama lenne a zenének, éspedig az a szólam, amelyik legjobban megvilágítja a zene értelmét. Gyagilevék forradalmának leszűrt eredményeit láttuk itt, azt a balettet, amelyben nincsenek sivár némajátékok, hanem a szereplők minden érzelmüket ,,elitáncolják*. A J&aöáb táncában Harangozó Gyulát, mint táncművészt ismertük meg s elmondhatjuk róla, hogy ritmikai lag és mozdulat szempontjából is olyat nyújtott, ami bámulatra ragadta a nézőteret. Varga Mátyás „mesébe illő“ színpadképet tervezett s díszletének külön értéket ad erdélyi jellege. A királyfi fából ácsolt várának hegyes sisaku tornya s a király-kisasszony büszke köváfábian a templomerőd kalotaszegi és székelyföldi emlékeket idézett megható módón. A szereplők közül Komáromy Attila (királyfi) újból bebizonyította, hogy komoly tehetség, akire külön gondot kell fordítani a színháznak. Bartes Irén (ki- ráiykisasszony) ismét megcsillogtatta fölényes biztonságú tedhloikai tudását. Ri- móczy Viola, Keresztes Katalin, Fulda Gizella és 2. tündér szerepéiben fellépő Tóth Jolán is kitünően megállotta a helyét. A tánokarnak azonban még h.osz- szabb iskolára van szüksége ahhoz, hogy tökéletes illúziót keltve és zenével hibátlanul ősze forrva meg tudja oldani azokat a feladatokat, amelyeket az olyan mü hárít reá, mint Bartók táncjátéka. Mindenesetre fejlődés kép esnek ítéljük a tánckart. csak még edződniük kell a nagy feladatokra. A fából faragott királyfi bemutatója sok ujjal lepte meg a közönséget, de sikerült, arról is meggyőznie, hogy nem hétköznapi színpadi produkciókról van szó, hanem tömény, modern művészetről. Bartók táncjátéka után Farkas Ferenc szép sikerű Bűvös szekrényét játszotta operaegyüttesünk annyi változással, hogy asztalosmesterében dr. Sikolya István s Hasszán szerepében Gál József lépett föl. KÉKI BÉLA. AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOMBAN vasárnap délelőtt 9 óra 50 perckor kezdődik a magyarnyelvű istentisztelet. Szolgál járosi Andor esperes, theol. m. tanár. * AZ APA KEZÉBE VAN LETÉVE a család ^sorsai Ö a kereső, ő a családfenntartó, övé a feladati, a családról gondoskodni — de nemcsak az életben, halála után is. Ennek egyedüli lehetősége az életbiztosítás, mely még a síron ml is a családfő gondoskodását jelképezi, A S> éves, legrégebb magyar biztosító: Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság helybeli; Egyetem-utca 1. fő- ügynöksége tájékoz látást nyújt Önnek az ösz.- szes biztosítási módozatokról. Hirdessen Erdély ieg&UerjedteiíU aajíilapjóbaib az EUí&niékbejx,
