Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-05 / 28. szám
I 3 4 i i&hiuiLr ÎL ELLENZÉ A FALU SZEMEVEL Fények az éjszakában írta: Kassay Géza Van úgy az ember, hogy csak két lépést tesz és mégis később megbánja- Igaz, rendesen későn jön rá, hogy tossz volt ez a lépés -és igy a bánat későbánat, mert nehezen vagy • egyáltalán sehogysem lehet helyrehozni ezt a két lépést. Van azonban úgyis az ember, hogy nagyon sok lépést (esz és mégsem bánja meg. így voltam én szerdán. Nagy tócsákat kerülgetve eubikoltam ki az állomásra, nyakamba csurgóit a szitáló eső, a cipőm átázott, a vonatnak késése volt és végül csak a lépcsőn kaptam helyet, ahonnan majd Lefújt a szél. De végre mégis csak megérkeztem Kolozsvárra és elmondhatom, hogy nem bántam meg a nagy nehézségek árán megtett sok lépést. — Te mit keresel itt? — szólított meg az áUomáskijáratnái'. egyik szóm szed falu beli barátom. Elmondottam, hogy Eszterházy János tart előadást és ezért jöttem be. Tanácsoltam, ha már Kolozsvárt vám el ne halassza meghallgatni, Elmosolyodott és ebből megértettem, hagy ő is csak ezért tette meg a nagy utat. Me'sgen keze szállítottunk. És estefelé történt, a villany'ámpák sötéten hunyorogtak, de én éreztem, hogy fények gvulnak a sötétségién. Ez az aprócska fény aztán a maga teljes ra yogásában sugárzott felém a Mátyás király Diákház dísztermében hallott előadáson- Eszterházy Jánosnak, a szlovákiai magyarság vezérének nemesveretü egyénisége nem isme- riítlen nálunk és kolozsvári előadásának érté é.e sem kell nekem fe’hivnom a figyelmet. Voltak ott és hallották Hálámnál sokkal ava- tottabb&k, akik munkájukra további biztatást és útmutatást találhatnak. Az előadás során azonban többször felragyogott, helyesebben az egész felolvasás menetén, mint egy aranyszál vonult végig variam! amit nem tudok elfelejteni és> amiről szinté kényszerítve érzem magam, hogy írjak. Ez a „szlovákiai magyar család“. Igen, igv intmt'-ä; „szlovákiai magyar család". Nem tőszóit, szlovákiai magyar középosztályról, nem szlovákiai magyar munkást, és nem szlovákéra magyar földműveseket emlegetett, hanem „magyar családot". így mondta és éppen ezért a felolvasás minden szavát, de azt is, ami a sorok közé vöt írva, azonnal és maradék nélkül megértettük. Csodálatos a magyar lelkiségben az erd lyi és ín vidéki alkat azonossága. Ez már kitűnt a- múltban. A székeLyíöldön nevelődött, az izig-vérig erdélyi Bethlen Gábor felszabadító hadjáratához a Felvidék csatlakozott elsőnek. Kassa megnyitotta kapuját és az ott tartott erszéggyülésen a felvidéki rendek minden szavát olyan világosan és maradék nőikül megértették, mintha közöltük született és nőtt volna fel. Mikor pedig az erdélyi fejedelmi szék megüresedett, akkor a sok pályázó közül azi izig-vérig felvidéki Rákóczy Ó örgyöt hivtiáik meg az erdélyi rendek, Eszterházy János minden szava ezért volt érhető számunkra, hiszen azt mondta, amit nálunk Teleki Bála, az erdélyi magyarság vezére soha nem szűnik meg hangoztatni „az érd-lyi magyar család" gondolatáról. Az erdélyi irányvezetés1 ezért, nem akar pártpolitl- Kát tnhozni, nehogy a pártpolitikai küzdelemben összetörjön az, ami a megszállás alatt megtartó erősségünk volt, a jövőben pedig a felvidéki'' lelkiséggel megerősödve az egész nagy magyar családnak például szolgáljon sokakban. Az előadásról azzal a jóérzéssel távoztunk barátommal, hogy a nagy magyar család gondolata — ha lassan is — de biztos lépéssel halad a megvalósulás felé. Azon beszélgettünk a csöndes és sötét utcákon hazafelé tartva barátommal, hogy ebben a nagy magyar csa- Hódban mi a szerepe az egyes magyarnak? Füveset beszéltünk és nagyokat hallgattunk. Hiába, mi magyarok már igy szoktuk. Aki nagyon hangosv akinek a keze nagyon lendületesen. jár, annál szépséghiba van a magyarsága körül. Ahogy igy hallgatagon mentünk, egyszer csak jött egy gépkocsi. Lámpája végig pásztázta a sáres-jegesi utat és szemünket is úgy elkápráztatta, hogy sokáig nem láttunk a hirtelen fénytől. — Erről .a nagy világosságról valami eszembe jutott — fogta meg uíitársam a karomat és elmondotta», hogy az a meggyőző- d 'se, hogy azok a nagy egyéniségek, akiknek megadatott, hogy reflektorok legyenek, világi? anak. Nekünk azonban, hétköznapi, ki' csíny embereknek pislogó életgyertyánk nem hivatott erre a szerepre. Elváltunk és igy nem volt időnk ezt a kérdést megbeszélnünk. Később rájöttem, hogy más megíogalmazásr ban, (te ugyanebben az értelemben gyakran hal’om ért a megállapítást felbukkanni. Sok töprengés, után rájöttem, hogy ennek az állás- fog'*.?! ásnak az alapja az idő^ mostani megnehezedett járásában keresendő. Ez nemcsak azt je'enti, hogy éppen az említett okok miatt némelyek szeretnének olyan neutrális életet élni, amelyikből felelősség vagy elköteiezés semmi irányba nem származik, de főképpen azt jetenli, hogy a legtöbb ember nemcsak azt a kérdést teszi fel maga előtt, hogy mi a helye és rende’tetése a nap alatt máma annak a nemzetnek, amelyikhez a sors rendeléséből kifolyólag tartozik, de arra is kiváncsi, hogy annak a nemzetnek az életében, hol van az ő helye. Ezen kérdéssel kapcsolatosan két betegséggel kedi szembenéznünk: az egyik az öntulér- tckcJés és a másik az önlebecsülés. A mai nehéz időkben tehertétel mindkét típus és ezért szomorúan látjuk rezeknek képviselőit s r-aink között. Az önhilértékelő típusnak két válfaja van: a könnyed és a nehézkes, A könnyed öntulértékelők azok, akik elég szerencsések voltak ahhoz, hogy rokoni vagy egyéb összeköttetés alapján képességükön és szorgalmukon túlmenő poziciót töltsenek be. Tularanyos keretben ülnek és mivel önkritikával nem rendelkeznek, túlbecsült képességüket trónnak nézik, ahonnan irányítani és ítélkezni akarnak elevenek és holtak fölött. Természetszerűleg tu'hangcsak é3 tuliigykö- dők és ebben a hang és cselekvési zavarban nem veszik észre, hogy esetleg más helyen a közösségre nézve egészen hasznos munkát töStheitnéneiki be. Az öntulértékelők zord fajtája az, amelyik ugyan nem sziófukar, de hangossága csak vád és panasztkedás. Ezek többre vágytak, mint ahova kerültek vagy nem hozták elég gyorsán a kitüntetést, amit megköveteltek munkájuk után. Ezért magukat félretottnak, sorsül- dözöttrek tekintik és önmagukat ítélik tétlenségre. Sajnáljuk ezeket és szeretnék megmenteni a közösség számára, mert az ilyenekről tudjuk, hogy dolgoztak és ezután is tudnának dolgozni. Az ilyeneknek azért azt mondhatjuk, hegy nem a rang, a cim, nem egyes körök, — akik talán r??m is képviselik a magyarságot — bírálata a fontos. Az a fontos, hogy kaplak talentumot és ezt nem szabad eüásniok. Éppen ilyen betegségünk és cseppet sem kisebb jelentőségű az előzőnél az önlebecsü- lé-s. Sok ilyen betegségi i:-n szenvedő nagy magyar tehetség engedte, hogy munkájának babérját idegenek szedjék le. De jelentős ez azért is, mert tömegbetegség. Rendesen egy egész társadalmi réteget száll meg. Az ilyenek aztán kivonják magukat a nagy magyar család feladatainak rájuk is kötelező érvénye adói, megvonják váilukat és azt mondják: semmi közöm, csinálják a nagyfejnek. Az ilyenek nem veszik ésrzire, hogy egy ügytől való e’zárkózás, az úgynevezett passzivitás egy pontos aktivitássá lesz, cselekvésé, mégpedig káros cselekvésé. Káros azért, mert veszendőbe megy egy csomó értékes’ munkaHa a nagy magyar család megvitágitásá- ban nézzük ezt a kérdést, akkor azt mondOkos háziasszony tudja, hogy olcsóbb a Diana sósborszesz, ha as üres üveget összegyűjti és abban as üzletben9 ahol vásárol, pénzért visszaadja ! hatjuk, hogy a gondviselés által kijelölt helyen mindenfci szolgálhatja, de kell is szolgálja, mégpedig tehetsége legjavával azt az ügyet, amelyikhez a beüesziiletettség, a történelem, a jelen, az aniyanyelv, a tesi és lelkialkat és sok mici® szálak hozzákötik. Máma nem állhat léire senki azzal a hamis önaltatássa’: én olyan kicsi pont vagyok, hegy úgy sem tehetek semmit. De nem. âîl- hatnalk félre a 'számító-előrelátás azon szándékával! sem, hogy legkifizetőbb most nem csinálni semmit, mert n&m lehet tudni, hogy j mi lesz. Mivel erről az utóbbi típusról nem beszélünk, Így az cnlebecsüiőknek üzenjük, hogy a nagy magyar család megvalósulásá- ho. egyformán fontos a vezető egyéniségek villalgitó és útmutató fényessége, de ugyanolyan fontos, hogy a földműves az ekeszarva mellett, a munkás az esztergapad előtt vagy j a bántya mélyén, a tanár és tanító a taute- j nemben, a hivatalnok az íróasztal mellett, a j kereskedő a reábizott áru szétosztásában, egyszóval mindenki át érezze, hogy munkája olyan fontos, hogy a mi kicsiny családunk és mindnyájunk közös nagy családjának a jövője fordul meg azon, hogy munkánk és életünk- néki talán kicsinek látszó gyertyácskájának fénye világi (son. A sok kicsiny lángocskából lesz ez a nagy fényesség, amely áttörni képes a nagy éjt- szakát. Most van az az idő, amikor tehetünk olyan két lépést, amit valamikor nagyon megbánhatunk, mivel ez vezetett el h nagy családtól és akármilyen sok lépésbe is kerül, a javunkra szolgáé, ha ezáltal közelebb jutottunk egymáshoz,, azek. akik egyugyanazon családnak vagyunk gyermekei. Ü fogházban elkövetett bűncselekményért Ítéltek eí egy szélhámost KOLOZSVÁR, február 5. Kurucz József többszörösért büntetett, szélhámos jó- csgngjésü nevére az ország több törvény- széki székhellyel rendel kiét?,ő városában szoktak felfigyelni) a bűnügyi hatóságok. Kurucz József, akii hol főszerkesztőnek, hol főtitkárnak, hiol egyéb közéleti nagyságnak szokta feltüntetni maigát, több- rendbeli börtönbüntetése kitöltése1 után legutóbb mult év tavaszán ,,bukott le“ ismét. Annakidején többször foglalkoztunk Kurfucz József esetével. Az ellene megindult bűnügyi eljárás kapcsolatban volt az emlékezetes ,,Repülőgépet Erdély- neik“-miozjgialom botrányba fűlt ügyével, amelynek vezetői több esztendei börtön- büntetéssel lakottak szélhámosságukért. Kurucz József égyiik kolozsvári megbízottja volt e mozgalomnak. A mozgalom felszámolása után nem szolgáltatta be a nála maradt gyüj tőiveket és nyugta- könyveket, hanem Ladó Lajos nevű, szintén büntetett előéletű székely szolgalegény társával saját szakállukra továbbfolytatták a gyűjtést és az összegyűjtött pénzt elmulatták. Annakidején a törvényszék Kurucz Józsefet 8 hónapi, La:dó Lajost 6 hónapi börtönbüntetésre Ítélte. Kurucz József mult év március havában kezdte meg büntetése ki töltését az ügyészség fogházában. Mialatt a fot?hárban ült, a jó beszélő tehetségű szélhámos rabtársait rávette arra, hogy kérvényeket írassanak maguknak ügyes-bajos, dolgaik elintézésére. A kérvényezők között volt Nagy Sándor, Koch László és más közismert elítéltje a fogház társadalmának. A kérvényekért 200—500 pengőket kötött ki magának Kurucz József, s hogy a haszna még nagyobb legyen, okmány- bélyeg helyett régi kérvényekről, aktákról leáztatott bélyegeket ragasztott a kérvényekre az ötletes szélhámos. A börtönből való kiszabadulása után zu «frásza tért és- hasmáit bélyegek felhasználásának kísérletéért indítottak ellene eljárást. A törvényszék Szenczei-tanácsa mosi foglalkozott a bűnüggyel és Kurucz Józsefet egyhónaoi fogházra ítélte. Az Ítélet nem jogerős. _______________ IGEN SOS ADOMÁNY ÉRKEZIK AZ ERDÉLYI VÖRÖSKEKE8ZTHE2 Sebők András és Németh István leventék Lfbmckos faluból 100 pengőt, C-ögö'. János Szmnassizentmiklósról 300 pengőt a kolozsvári római katolikus fiú népisko la 201 pengőt, dr. Szentkirályi műszaki é elektrotechnikai szaküzlet 200 pengőt, t Kolozsvári Első Erdélyi Papirlemezgyái mAinkásai 71 pengőt, Állami Népiskoh Tacs 25 pengőt, Torboszlói Ref. Iskola Ifj Vöröskereszt Csoportja 30 pengőt, Majo László Szász fernes tű. o. felügyelő 24 pen gőt, Nagyszántói Állami Népiskola 1 p\e\ngőt, Tusnádi György Szék-ről 15 pen gőt, Légvédelmi Ficivelő Örs 10 pengői Dipsoi Áll. Iskola 11 pengőt küldött be Fejérdi Sándorné Nyárádszereda környék falvakból 1500 cigarettát, Máthé Murgi és Isztl Jenőné Rorsaujfaluból szeretetcso magokat, Czigel Mária tanítónő Borgóti nőiről 350 cigar,eittát küldött a Magyar Vo röskereszt kirendelségének. A sepsiszentgyörgyi. Vöröskereszt Fiók hoz is sokan küldték be adományaiké úgyhogy a helyi sajtó minden száma köz a kisebb-nagyobb adományok adakozóina nevét. fi honvédéiül! miniszter nyilatkozott a képvIselEház vétlsriblzotlsásáiíati BUDAPEST, február 5. (MTI.) A képviselőház véderőbcbiottsága gróf Takách- Tolvay József elnöki ésével pénteken délben ülést tartott, amelyen a kormány részéről KáMáy Miklós miniszterei nők, Csa- tsy Lajos honvédelmi miniszter és GÍhyczy Jenő külügjnnlnisafer vett részt. Az ülés során Csiatay Lajos honvédelmi miniszter tájékoztatást adott aiz, általános katonai helyzetről, majd a hozzászólások kap-. csán a felvetett kérdésiekre adott felvilágosítások után néhány időszerű kérdést is szóvátett. Kitért Fefcetebalmy-Czeyd- ner és társai szökésére, .amelyet mind katonai, mind nemzeti szem pontból súlyosan elitéi. Tiltako'ziott a,z ellen, hogy a cselekmény a honvédséggel, vagy annak tisztikarával bármiképpen összefüggésbe hozassák és elitélőLeg nyilatkozott mán•den olyan általánosító beállítású megjegyzésekről, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a honvédség és a nemzet közé j éket verjenek. Rámutatott a honvédőim! miniszter ar- | ra is, hogy a hosszú háború következtében a közvélemény hajlamos áLhirek befogadására és a hozzájuk fűzött alaptalan következtetésekre. Őrizze meg tehát —■ mondotta — mindenki nyugalmát, ítélje meg hűvös feijel az eseményeket, mert ez az alapj*a. küzdőképességünk fenntartásának és megőrzésének. A védleirőbiziottság tagjai a honvédelmi miniszter tájékoztatóiát, nemkülönben a hozzászólásokra adott részletes válaszát és ezek után tett kijelentéseit megnyugvással és helyesléssel vették tudomásul. JÚNIUSBAN NYÍLIK MEG A FÜSTÖSEN SZÉP FELLEGVÁR TETEJÉN A KOLOZSVÁRI ISKOLASZANATÓRIUM KOLOZSVÁR, február 5. A Magyar Iskolaszanatórium Egyesület, amely kizárólag iskolásgyermekek gondozását látja el, tudvalevőleg a napokban elhunyt ne- írueslelkü államférfinek, gróf Zichy Jánosnak egyik leglsEiefob alkotása. Az ő színtiszta magyar gyermiekszerető lelke és gondolata hívta életre azzal az elképzeléssel, hogy iskola és gyógyintézet, nevelő és orvos gyönyörű összhangban dolgozzék egymás oldalán. Találóan fejezi ki a lényegiét azt intézmény neve is: iskolaszanatórium. Ez az áldásos intézmény már két uj intézetet létesített a múltban. Az elsőt a Dunántúl, az Alpok lábánál, a kitűnő éghajlatú Szentgotthárdion, a másikat fővárosunk legegészségesebb helyén, a Svábhegyen. Az- elszakított területek visszatérése után az alapitó elnök, gróf Zichy János társelnökével, dr. Radvánszky Albert báróval Erdély felé irányította tekintetét és a harmadik intézet székhelyéül Kolozsvárt jelölte ki. A Magyar Iskolás zamat ári um Egyesület tudvalevőleg egy évvel ezelőtt megvásárolta Kolozsvár égjék legszebb helyén, a Fellegváron létesített régi Kozmutza-sza- natórkimot és a legnagyobb anyagi áldo- tlattal hozzákezdett annak átépítéséhez.. Az időköziben megnehezült gazdasági heljrziet ellenére is alig egyévi munka után a Fellegvár tetején ragyogó szépségben kezd kibontakozni már a kolozsvári iskolaszanatórium. Az összhangzatos épületcsoport egy nagy, közel öt hold terjedelmű parkban fekszik, fenyőfákkal körülvéve, terjedelmes játszótérrel és sport- helytségeklkel felszerelve. A kolozsvári iskolaszanatórium 130 iskiolásgv, érmékét kényelmesen, befogadhat. A növendékek leányok és fiuk lesznek, népiskolások, gimnátisták, kereskedelmi középisfco! ások és líceumi növendékek vegyesen. És ami a legfontosabb: a növendékek a gyógykezelésien kívül okleveles középiskolai tanárok irányítása mellett tanulmányaikat is folytathatják. A közoktatásügyi minisztérium ugyanis a legmesszebbmenő jóakarattal minden lehető kedvezményben részesíti az liskolaiszianatórium növendékeit. Amint értesülünk, ezév júniusában fel is avatják ünnepség keretében az uj erdélyi iskolaszanatóriumot, amely méltóképpen sorakozik majd nemcsak a kincses város és. Erdély, de egész Magyar- ország legszebb, alkotásainak siorába. MEGNÉMULT EGY JPOFONTÓL. Zom- borbói jelentik: A rendőrség* > évi körözés után elfogta Janatovics Bozso bérkocsist aki még 1939-ben egy verekdés alkalmával úgy pofonütötte Nárai Mihályt, nogy az meg‘- némult. DUO ANGELO bombasihere a NEW-YORK GRILLben /
