Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-29 / 48. szám

2 ri.ur.V7t* ■fül» >1—»Mtf* Ferenci Gyárfás: Tanulságos látogatás az EMGE gazdasági tanfolyamának vizsgásán CSIKJk'S.X AD, lehnt.;' ho. l nnék a fejlődésre hivatotr és haladni aka­ró községnek bel vi" vonatkozásban igen nagy ünnepe volt. Ötvenkét: önálló gazda tett nyil- s.’no- vi/.sgár háromhetes H.VIGh! gazdasági tanfolyam után. Fokozza az eredményt, hogy a tanfolyamon egész idő alatt rcsztvett a község főjegyzője, bírója, igazgató-tsinstója, kántor-tanítója és a község egyik, tisztviselője is. Mögöttük zárt egységben sorakoztak fel a falu tekintélyes, önálló gazdái. Néhány harc­teret járt s igy az élet viszontagságaival telje­sen ismerős, tüzkeresztes legény is ült i tan- fotya m padjaiban. A szekely természethez és jellemhez any- nyira illő katonás fegyelem mellett folytak az előadások. A vizsga napján nemzeti zászló alatt sorakoztak a gazdák s katonás menetben vonultak a templomba. Istentisztelet után a falu és a környék nagy érdeklődése mellett helyezkedtek el a hallgatók a padokban. /jitia Géza plébános a község nevében üdvö­zölte Szóké Mihály ny. földmű vesiskolai igazgató, vizsgabiztost, köszönetét mondott a földművelésügyi kormányzatnak, hogy a szé­kely- mezőgazda társadalmat megalapozott, korszerű szakismeretekkel igyekszik az ország életébe bekapcsolni. Éltbe5 Pá! gazdaköri elnök hitet tesz a székely1 mezőgazdák egységes és céltudatos megszervezése mellett. A szervezés kerete az FMGE, mely a gazdatudomány fegyverével vértezi fel minden tagját, ugyanakkor arra nevel, hogy ne várjunk mindent masoktól, ha­nem igyekezzünk hazánk és önmagunk javára önállóan. saját kezdeményezésünkből cseleked­ni. A csiki gazdák örömmel fogadnak minden ismeretet és tudást bővítő lehetőséget, mert értékes, hasznos gyermekei akarnak lenni a nagy magyar családnak. Köszönetét mond Bozin Imre vármegyei gazdasági főfelügyelő­nek, hogy az EMGE munkáját támogitj.i és személyes munkával is elősegíti. Ismerteti a gazdakör elnöke, hogy a tanfolyam lelkes és komoly hangulatban indult. Bittay Emire. az EMGE csíki kirendeltségének vezetője. Virágh László tanfolyamjvezető, Biró Gyárfás, Burda Rezső igazgató-tanító és Székely Endre kán- tor-tamtó előadók igen nagy és hasznos mun­kát végeztek. / Szőke Mihály ny. földmű vesiskolai igazgató, vizsgabiztos, először a talajmüvelés és növény- termiés terén szerzett tudásról akar meg­győződni. Virágh László kérdésemé a hallga­tók meglepően jól. egészen szabatosan fogal­mazott mondatokban válaszolnak. Már az első feleleteknél tisztán látja az ember: itt a lehető legkomolyabb és leglelkiismeretesebb munka- \ val töltötték az időt. A feleletekből megtud- j juk, hogy a magnakvaló pityókát úgy vá­lassza ki az okos gazda, hogy virágzáskor, a legkorában virágzó fészkek mellé cövekeket vernek. Kiszedésnél aztán ezeket, terméshozam szempontjából ellenőrzik s ezt a kiválasztást mindaddig ismétlik mig a talaj és éghajlati viszonyoknak legjobban megfelelő vetőmagot kapják. Érdekes megállapítást hallottunk a gyom­irtássá! kapcsolatosan egyik hallgató fogalma­zásában. Az élesen gondolkozó gazda min­denekelőtt megállapította, hogy a növények tüdeje a levél. A burjánnak a tüdejét kell megtámadni és megsemmisíteni s igy aztán elpusztul. Másik gazda eredeti gondolkozással állapítja meg, hogy a mész a földnek olyan, mint az ostor a lónak, de nem olyan, mint a zab. így, aztán a föld gyakori meszezésével ragyobb termésre ösztönözzük a földünket, de egyúttal koldusbotot nyomunk utódaink ke­zébe, mert kizsaroljuk a földet . . . Figyelemre méltó eredetiséggel rögzíti egyik hallgató a tarlótörés és az őszi mélyszántás óriási fontosságát. Azt mondja: a tarlótörés és az őszi mélyszántás olyan a földnek, mint a papnak a Miatyánk. Nem maradhat el. Szoba kerültek az oltmenti nedves tőzeges talajok, is. melyeknek kihasználását Lecsapo­lj, mély kútfúrás, vagy alagcsövezéssel lehet biztosítani, ahol lehet. így is azonban jelen­tős területek maradnak vizesen. Ezeken a teL riil'Steken a mostani vad csigolya helyett —• nemes füzet kellene termelni. A nemes fűz termelése lehetővé tenné, hogy kosárfonásra nagyobb üzemeket létesítsenek. Jelenleg né­hány cigány fon igen-igen rossz kosarakat. A nemes iüz termelés és kosárfonóüzem létesí­tésével nemcsak önmagunkon, hanem az or­szág gyümölcstermelő vidékein is segíthetne C.sik. A sarlót még mindig szokatlanul kedvelő s ahhoz ragaszkodó csiktusnádi gazda már látja, hogy helytelen utón halad ezen a té­ren. Rengeteg időt és munkaerőt pazarol, í zért így fogalmazaz meg az aratással kap­csolatos tennivalókat; a gabonát viaszérésben aratjuk, kaszával, mert nem az a fontos hogy szép kévéket kössünk, hanem minden kalász csűrbe juttatása. A talajmüvelés és növénytermelés vizsgái feleletei után. a tan­folyam hallgatói ajkán két népdal: „Elindultam szép hazámból‘ és ..Legyen úgy. mint régen volt" . . . csendült fel. Az ember érezte, hogy ezeket a minden magvar leikéhez annyira .közelálló népi gyöngyszeme­ket igazi szeretettel, szavból énekli. Az. állattenyésztésből Bíró Gyártás előadó kérdéséi re- adtak feletetet a gazdák. Már az első megállapításuk egészen találó volt arra a kérdésre, hogy: állattenyésztő vagy csak állattartó-e a székely gazda? — A cigányok és hanyag gazdák csak állat­tartók. a többiek állattenyésztők — hangzott a válasz. A további fektetek részleteiben és egészük­ben is 1 eh azoltak azokat az óriási lehetősé*' geket, melyek második Svájccá tehetik a Sz.ekeiytőidet, de különösen Gsik vármegyét. feleletek azt bizonyították, hogy három I l et alatt a takarmányozás lényegével, is tisz- 1 tába jöttek. A gazdák megtanulták, hogy miből mennyit és miért kell adni állatjaiknak. Isménk. hogy kell takarmiriyozni a tejelő, növendék, igás, vagy hízó állatot. Tudják például, hogy teheije nélkül nincs növekvés, hogy hasas sertésnek nem szabad csírázott pityókát adni, mert elvetélést idéz elő és igy tovább. Ilyen vizsga alkalmával látja az ember, mennyi mindent kell tudni a gazdi­nak. ha boldogulni és haladni akar az élet­ben. Szavalatok, népdalok és kertészeti kérdések után, melyek során azt bizonyították a gaz­unk. hogy Csíkban is eredményes, .sőt igen jó kertészkedést lehet, sőt kell folytatni. Szőke Mihály vizsgabiztos kiosztotta a bizo­ni-lyányokat es az EMGE kalászokat, majd többek között megállapította, a tanfolyam ere­di-!: célkitűzésének teljesen megfelelt. Most már attól függ minden, mii és hogy valósí­tanak meg a gazdák gyakorlati síkon a tanul­takból. Csiktusnáil község mindig a székelj élet élvonalában haladt értelmes és aránylag igen jó anyagi viszonyok közölt élő népével. Ez a község főispánokat, főpapokat, püspök- köket s más vezető embereket adott a nemzet­nek. Továbbiak során megállapította Szőke Mi­hály, hogy nincs szebb foglalkozás a földmű­velésnél, mert a teremtés é.s termelés rokon­ságban van egymással. Ezért vallásos minden gazda. A földnek Istennel békében élő, jól képzett gazda lelhet csak az ura. A föld sze- retetéból következik, hogy az ország legvité­zebb. legmegbízhatóbb katonája a mezőgazda. A mai fejlett mezőgazdasági tudomány gya­korlati alkalmazása mellett a föld hozama jó és kielégítő. Éppen ezért tanulni kell a gaz­dának, hogy jól és céltudatosan művelje a földjét, de ugyanakkor az élet más vonalaira is saját soraiból kell biztosítania a vezetést. Pillanatig sem szabad, nem lehet szem elől téveszteni, hogy a magyar életből száműzni kell, száműzni kötelesség minden idegenséget. A tanfolyamhallgatók nevében /(brahám Albert talpraesett beszéd keretében mondott köszönetét a földművelésügyi kormányzatnak és az EMGE vezetőségének, hogy a székely gazdák tudását fejleszteni akarják. Beszéde végén arra kérte az illetékeseket, hogy ne engedjék közel hozájuk azokat az elemeket, akik el akarják lopni közülük az egyetértést, munkakészséget és testvéri szeretetet. A csiktusnádiak vizsgája a Szózattal zá­rult. HU fubruáT 2*1. fl csépiési ellenőr megvesztegetéséért fogház és pénzbüntetésre ítélt a törvényszék 1 busz gyeröfalvi földművest KOLOZSVÁR, február 29. » %■ i . ♦ , t , Cr V1 * < TV 194- nyarán több középiskolás, fia­talkorú diák is jelentkezett a csépiési ellen- őt: tisztségek betöltésére. Az egyik kolozsvári középiskola fiatalkorú növendékét. A«.,,,:-' :.. ■'* I »V* * V* » é. a*,« »«.,,* , i / ‘ rí 3 ­• * \ * * *-•.**< i . Kine­veztek Llindrich Lstván magyarlónai gazda i cséplőgépjéhez ellenőrnek. A cséplést Magyar- ! lónan kezdték meg. A fiatalkorú ellenőrt az I első hetekben megdöbbentette. hogy milyen j kevesen jelentkeztek az ő gépükhöz, a csépel- I Tető gazdák közül és már azt kezdte hinni, i hogy veszteséggel zárul le nyári megbízatása, ! amikor egyes gazdák részéről külön ajánlatck- I -kai kezdték csábítani. A tapasztalatlan, ki­csiny akaratú fiatalembernek felajánlották, hogy rendes napi étkezést biztosítanak szá­mára és külön pénzösszegekkel is honorálják, ha nern vezeti olyan szigorúan a csépiési naplót és kevesebb mennyiségű ^auonat jegvez be a gazdalapokba, mint amennyit tényle­gesen elcsépeltek. A fiatal diák eleinte ellenállott a csábítás­nak,^ de amikor a szomszédos Gyerőfalva községben kezdtek meg a cséolést, szinte a félfalu lakosságától elfogadott bizonyos össze­geket, rendszerint 5—10 pengőt es ennek e'Je- né-be'n. valamint a napi ellátásért meghami­sította a cséplcsi iveket. Mikor az eset k de­rült, a fiatal ellenőr beismerte az összes bűn­cselekményeit és megnevezte bűntársait. Köz­öl; irath am isitás, megvesztegetés és honvédelm: bűncselekményért indult eilene eljárás. Vadai emelt az ügyészség közel harminc gyerőfalv; gazdálkodó, köztük a község görogkatohku: lelkésze ellen is. A Törvényszék többizben tárgyalta az ügyet Srenczei József tanácselnök elnöklésé/el. A törvényszéki tárgyaláson, nunc az egész eljá­rás során is csupán a fiatalkorú diák ismerte be bűnösségét, a többi vádlott még a szembe- sirés alkalmával is tagadta. Hogy a fiatalem­bert kötelességének megszegésére és bűncselek­mény elkövetésére biztatta volna. A hosszadalmas bűnügyi eljárás után a tör­vényszék huszonegy vádlottat bűnösnek mon­dott ki, egyet felmentett a vád' és következ­ményei alól. A fiatalkorú diákot egyévi pró­baidőre bocsátották. A földművesek közül Pctrura Tamást, Galat an Jánost, Copaci Já­nost, Copaci Jánosnét, L'ine Ábrahámot, Op- ris Jánost és Szabados Lászlót két-két h-ivii, Diné Demetert és ozv. Fuhala Jánosnét egy*. cgv havi fogházbüntetésre Ítélték. Dine Péter, Dme János, Lazea Traján lelkész, Tósa Jó­zsefire. Petrus Ján-osné, özv. Diné lllésné, Di­ne János, Drezsán iláriusz és Bagiu Péter 200 — 200 pengő pénzbüntetést kaptak. A cséplő1- j géptuia jdenosok közül, akiket hamis mázsá- j lásért és engedély nélküli gabonayásárlásért is felelőségre vontak, Hindrich Józsefet 2000, j Hindrich Istvánt rooo pengő pénzbüntetésre j itéhék. Az ítélet ellen /illurcbt Zoltán dr. j ügyész, a vád képviselője, súlyosbításért fel— I lebbezett. ARANY NT PÓK étterem. Unió-utca 14. szám Tdi-ts-th, átalakítva» - TícUtien Uidütt’ttytssé- fytk. 7í Ic&h'i^'hafc' a budapesti Dutta-pa- tata szakácsa friztasitfa htíbideu a v ndíty&t és ezíbt tiszUíeHtt váfyuk önt is : MOLNÁR ERZSÉBET TULAJDONOS kolozsvári líís notesz Sok hűhó „Piros Katinka" miaííL Ha megkésve is, de jel. k<4l jegyem nünk néhány apró kis kedve g amelyek egy bizonyon Piros Káint nevű hölgy műin történtek Kalóz M rori. De előbb hadd mulassuk be a;, » aurának önagyságát, aki egyébként lom lőtt személy, s mint ilyen, tuluj<iom,m nője egy ugyancsak ké-pzeletbeli muőA lőhelynek, amelyet tulajdonostól <J gyűli egyik filmírónk agyait hí, (majd r >* muntikus mesét körített hozzá, s a j,lM met szerte az országban hét ekem-hóm-A pokon keresztül vetítették. Jdáíy miri den rendben volna. Hogy jó, vagy ros-z volt-e a film, arról 'most nem vitázunk Forradalmat természetesen fiem cs vált a magyar filmgyártásban. Dt annál több galibát okozott legalább Kolozsváron Piros Katinka, akinek gadóját az aranypáváról nevezték el. 1 Az -történt ugyanis, hogy hetekkel e:-J előtt a kolozsvári Corvin-mozgóba isi elkerült a film, s a mozi igazgatója aj reklám kedvéért ötletes, ügyes trükkom eszelt ki. Több mint -tízezer levelezőlap pót nyomatott, amelyen ez állt: Tvszte-j lettel van szerencsém -értesíteni b. Ci- j met, hogy átvettem az Aranypáva fo­gadót, s a pompásan átalakított étter­met ma este ünnepélyesen megnyitom. Kitűnő konyha! Remek borok! Szolid árak! Pontos kiszolgálás! Elsőrangú ze­ne! Az ünnepélyes megnyitásra, ame­lyen Sulyok Mária, Páger Antal és Somlyay Arthur is személyesen jelen lesznek, van szerencsém b. Cimet is tisztelettel meghivni. Piros Katinka, az Aranypáva fogadó tulajdonosa. Valahogy igy szólt a szöveg a meghí­vón. Na mármost: a sokezer levelező­lapot szétvitte a posta sokezer kolozs­vári címre. És itt kezdődött a baj. Egy ifjú házaspár lakásába is bekopogott a postás. A férj távollétében >a fiatalasz- j szony vette át a lapot, majd később ha­zatérő férjének villámló szemekkel és ezekkel a szavakkal nyújtotta át: Tes­sék — itt ,a meghívód, Katinka küldi! Elmehetsz, de nélkülem! Szép kis le­gényéleted lehetett efféle fogadósnék- kal!... Azután jöttek a könnyek... hogy igy, meg úgy — mindjárt a házasságuk első hónapjaiban igy kezdődik... satöb­bi, már ahogy az ilyenkor szokás. Sze­gény férjuram alig győzte a kimagya­rázkodást. Szerencsére, nem lett éppen válóper a >dologból, s amint utóbb ér­tesültünk, happienddel végződött a cse­tepaté. De ezenkívül állítólag onég több hasonló jelenet játszódott le Piros Ka­tinka meghívója minit. Nem hisszük azonban, hogy valahol is válóperre ke­rült volna sor. Egy másik andalítóan kedves esetet is feljegyeztünk. Egy 45—46 év körüli özvegy asszony, akinek férje valamikor korcsmáros volt, szintén kapott meg­hívót Piros Katinkától. Elolvasta, aztán figyelmesen mégegyszer végigolvasta', közben a szemét is megdörzsölte-, még a zsebkendőjét is elővette, mert a köny- nyei is kibuggyantak, azután •csöndesen bólogatva, és kicsit büszkén azt mondta két gyermekének: Látjátok, milyen hi­res vendéglős volt édesapátok? Vj ét­terem nyílik Kolozsváron, s neki is küldtek szegénynek meghívót... Nagyon szomorúan, könnyes szem­mel, de mégis nagyon jólesően mondta ezt. És gondolatban, titokban bizonyá­ra sok jót kívánt az uj fogadó tulajdo­nosnőjének, az ismeretlen Piros Katin­kának. hogy olyan jól ismerte az ő sze­gény urát és nem feledkezett meg róla. Mindez valóban megtörtént. Nem mese. Az adatok hitelességéért készséggel vál­lalja a felelősséget a „Kis notesz“... (g. a.) ' NAGYBÖJTI SZENTBESZÉDEK A KO­LOZSVÁRI SZENT MIHÁiLY TEMPLOMBAN A kolozsvári Szent Mihály temp’omban min­den vasárnap este 6 órakor lesznek a nagy­böjti szentbeszédek. A beszédeket Bertáján Balázs, ©. lelkész mondja. A nagyböjt folya­mán a szokásos keresztúri ajtatosßägokai minden hét csütörtökén délután 6 órakor tart j ák. A MEGRÖVIDÍTETT ÜZLETI IDŐ MIATT VAN-E HELYE A FELMONDÁSNAK? A megrövidített üzleti időkkel kapcso’atban több esetben előfordult, hogy egyes keres­kedők alkalmazottainak azonnali hatállyal felmondották. Ebben a kérdésben a szegedi ipa.karc-ara tájékoztató m-agyárázatot adóit ki, amely szerint abbó’ a tényből, hogy sza­bályszerű időre történő felmondásnál a fel­mondást indokolni nem kell, következik az is, hogy kölcsönösen úgy a munkaadó, mint a munkavállaló a felmondás okául bármit f-elhózhatnak.. Kihágást követ el azonban 3: a muka-a-dó, aki a megállapított legkisebb fizetéshez, a megállapított leghosszabb mun­kaidőhöz és a fizetéses szabadsághoz való 1 j'ogát érvényesítő a’-kahnajzottat elbocsájtja, I vagy elbocsájtsssal fenyegeti;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom