Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-26 / 46. szám

o mm irr,tirwTf k 1 O 4 i I • li r ii & , 2 8 „URAM, HALLGASD ! a ii. t K t v (. o I. I s I I.11. r I f i 1 H e n I r. i* /* h « i ki. \ o n a m Lillafüred, február hó. A hatalmas Ha 1 o ta-.s^. álló egyik napozó­ján ülünk. Mi nditnma pl kérdések körül forog a szó. Férfiak cserélik ki, vitatják ni>vşî gondolat alkat, akik a magyar arc­vonal él vonalában állnak. A hogy, mi­ből, miként élünk meg? nagy kérdéseit pörgeti, vizsgálja a szó ... A sziklából, a teljesen kiszárad ínak látszó talajból is életet kel] varázsolnia a írva gyár erőnek, mert nagy és nehéz feladatok előtt ál­lunk. Meg kiéli mutatnunk a világnak: nemcsak beszélni, hanem cselekedni is tudunk. Látnia kell mindenkinek: „nem fajult el a magyar vér...“ A törökverő nándorfehérvári magyar hősök szelleme él minden magyarban s az élet minden vonalán hl.Jyt akar és helyt tud ál lőni. A gondolatoknak ksomoly és nagyszerű hátiberot biztosit í. mtszköszikl ilckalj bük­kösökkel övezett táj, a pompásam kiépí­tett téridét s hirdeti a magyar él ni akarás fS élnitudás tényét. Hisz két óé! ized del ezelőtt sivár, kietlen volt ez a táj. El­hanyagolt, Isten tudja hány a dn mdü utón banduklolt, döcögött kn,tyuTÓl-kátyura> célja felé a szekér. Most betonúton sza­lad hegyinek föl, völgynek le, Eger felé a gépkocsi s az erdei vasút kétónámkémt. fordul: viszi é3 hozza az utasokat, mert ikt állandó az élet. Aki pihenni akar, örömmé keresi fel a tájat, hol nagyvonalú európai kény lem, nagyszerű kiszolgálás és csönd fogadja. A kincstári igazgatás alatt álló szállók vezetőségétől tudiuk: már a nyárra le varrnak foglalva a szo­bák. Ilyenkor is csak előzetes bejelentés alapján tudnak biztosítani szállást. Sfr A pihenést komnly természetjárással lehet és kell összekötni itt. Tudósaink immár hosszú idő óta úgy tairtották nyil­ván ezt a területet, mint egyik legnagyobb barlangrendszerünket. Ebben az irány­ban komoly kutatásokat is végeztek. Kü­lönösen a „Szilva“ patak útirányát és medrét figyelték. Megállapították, hogy a patak egészen jelentős területen a föld alatt halad célja felé. Megindultak a nyo­mába ... Már az első napokban felfedez­ték, hogy cseppköbaarlangrendszeren sza­lad át a patak, amit fel kell tárni. A munkálatok megkezdődtek. Egészen kor­szerű eszközökkel és módon — több ki­sebb és jelentéktelenebb mellett — két nagyszabású cseppkőbarlangrendszert fe­deztek fel: az „István“ és „Anna“ bar­langokat. Előbbi a szállótól északnyu­gatra fekszik, míg a másik közvetlen a Palota-szálló alatt terül el. Elragadtatás­sal beszélnek róluk, akik látták. Ilyenkor nem sokat tanakodik az em­ber. ^ Emeljük a kagylót, vezetőt kérünk K_ rnár a bástvaszorüen kiépített szerpen- : tinen _ kanyargunk le, célunk, a barlang- bejáró felé ... Tavaszias napsütésben | úszik az egész táj. A Szilva-patak víztö­mege nekivadulva vágtat 20—25 méteres | sziklafalnak s aztán tajtékzó fehérséggel ! esik. zuhan a száklamólybe, hogy aztán tovább száguldjon néhíányszáz méterrel arábfo, szabályszerű, komoly csatornába szorítva igyekszik a papirgvárak üzemei felé... >• Vezetőnk bekapcsolja a villamosára- mot, aztán csikorog a zár, s hosszú, jól kivájt, bolthajtásos folyosón megyünk az plső terembe. Itt-ott tócsát képez a meny- nyezetről szakadatlanul csöpögő viz. mely a mészköveken keresztül szivárog állan­dóan s itt csepeg... Az ilyen csepegés nyomán képződik a cseppkő... Tíz esz­tendő alatt egyetlen millimétert nő a cseppkő ... Hány évezredre volt szük­ség, míg egy-két, sőt sokkal többméteres alakokat, egész nagy termeket alakított ki cseppkő?!.,. Élesen, szinte metszőén hat itt a föld alatt a villanyfény. Az első nagyobb te­remben mélységes áhítattal állunk meg. Simára csiszolt fehér márványtáblán ol­vassuk: „A Paradicsom, Éva almafájá­val“. Egészen találó az elnevezés. A cseppkövek nagyszerű összhangban való­ságos Paradicsomot formálnak. Éva alma­fája pedig a természeti tobzódáshói élesen kiválik. Még a kígyó is rajta fceke- rőzik ... A természet erői és utjai szinte kiszámithatatlamok, ' Lépcső következik .. „ Alább ereszke­dünk, hogy 30—40 méterrel arrébb újabb terem táruljon elénk. „Jézus szive“ bar­langjában vagyunk. A mennyezeten és köröskörül a falakon óriási sziveket for­mált acélkemény cseppkőből a természet. Ha mifgkopogtatja az ember, kellemes, mélyzengésü hangokat adnak a nagyszerű ősszé- ngban, egymás mellé, fölé és alá sorakozó kövek. Az ember templomban érzi magát. Újabb, most már valamivel hosszabb folyosó következik. Egyik társunk dene­vérekre lesz figyelmes. A barlangok la­kói jellegzetes testtartásban, sziklafalak­hoz tapadva alusznak, pihennek... Le lehet venni őket és újból visszamenni. Mintha mi sem történt volna — tovább alusznak. Vájjon miről ólmodnak?... Tágas terembe érkezünk. Egyik leg jel­legz.'tcsebb cseppkőülakulatra hívja fel a vezető figyelmünket. A buja őserdőit for­máló cseppkőhalmazat egyik kiugró fo­kán, üveg alatt őrzik és védik „Szent Pé­ter Hálóját“. Éhez hasonló, egészen fi­nom, hálószerű cseppkővel tán a világon sehol sem találkozik az ember*. Ezért óv- [ jók, féltik és rejtik üveg alá... — nehogy I simogatásra hajló kezek helyrehozibat’at- ! lan kárt idézzenek elő ... Az összecsu- i költ, illetőleg összehúzott halászháló sok 1 évezred term ászé ti munkájának csodálatos eredménye. Itt, ebben a teremben figyelünk fel először a moha életére is. Itt, 'messze lent a föld gyomrában is jelentkezik és él ez az igénytelen növény. Elég neki a láto­gatások alkalmával kigyuló villanyfény, hogy a környező sziklákon jelentkezzék üdezölden, apró alakzatban. Földalatti utunk további során élesen figyeljük ezt a jelenséget s minden villanykörte kör­nyékén találkozunk a falakon egyre job­ban szaporodó csenevész mohával... Finom, szinte áttetsző cseppkőalakula- tokkal díszített terembe érkezünk. * „Brüsszeli csipke-terem“ hirdeti a tábla, és igaza van. Ritka finom és nagyvonalú munkát végzett itt a természet — Isten tudja hány ászt end cm keresztül.. Most a szemlélő ámulva nézi. mit tud formálni a mészköveken keresztül utat kereső víz- j cseppek milliója a magával sodort és utolérhetetlen művészettel egymás mellé rakott kőmolekulákbo!?!... Lám. brüsz- szeli csipkét is sző az idő — kőből. A föld mélyének elérhető csodáit csak akkor is­meri meg az erriber, La fel tudja tárni. A krokodilok terme következik . .. Ha­talmas szörnyek éktelenkednek egymás mellett köröskörül a falakon. A mennye­zeten valósággal tobzódnak a szörnyete­gek. A benyomást még élénkebbé teszi, hogy irtó sebességgel, jól kiépített me­derben eszeveszett vágtál ássál igyekszik szabad levegőre a föld alól a Szilva-pa­tak. Itt, ezen a helyen találkoztak először nagyobb cseppkői érinek kel a kutató tu­dósok. Itt állapították meg, hogy az or­szág egyik legérdekesebb és legértéke­sebb természeti nevezetességéit tárhatják fel. Könnyező falak között igyekszünk ujiabb termek felé. Már egy kilométernél többet jöttünk. Hol fel, hol lefelé visz utunk. Szeszélyesen alakítja a természet, formálja a maga csodáit. Nagy oszlopok, szebbnél-szebb, csodál atosabbnál-csodála- tosabb caeppk5forrnak között haladunk. Itt még mindig „nőnek“, formálódnak a kövek. A gyöngyöző, „könnyező“ falak 10 esztendő alatt 1 milliméterrel nőnek, száz esztendő 1 centimétert jelent... könnyű kiszámítani, hány évet jelent egy méter cseppkőben, itt a föld mélyén?! $ Nagyobb, kápolnaszerü terembe érünk. Még nagyobb átutal költözik a lélekbe. Igaz, természetformálta, csúcsíves temp­lom ez. Díszítéseit, formáit a legnagyobb művész sem tudná ilyen tökéletesen, ilyen nagyszerű összhangba hozni. A ve­zető áhitatosan ismerteti: bennebb, azon az egész szűk folyosón túl áll a magva? fájdalom felszentelt oltára. Csak kettesé­vel lehet megközelíteni ezt a felségesen szép, szzent helyet. Mélységes hivő lélekkel közeledünk az oltár elé. Csodálatosan formált cseppkö­vek közölt, magasba törő, óriási, csodála­tosan szép sziklaormokat utánzó alakza­tok között, ist/< ni mag-.V ágban áll izzó villanyfényben a magyar fájdalom tovi.- koronával befont Jcon.wztj*\ Alátts, >/lk- láha kapaszkodva tündókhk a rn..y korona. Kék színekben játaz k< tttviskosaoru és a fzent km ma egyaránt Márvány tábla hirdeti: „FcI.'.zpm:. re /. Urnák 1926-ik esztendejében, növi mb r 12-én P. Za.dravecz István tábor; p Messze fénylik, a latin felírás: „Domine exaude vocem mearn!“ (Uram hallgasd meg szavunkat!) Itt, ezen a megszentelt helyen egyet érez minden magyar lélek. Egyed: a magyar feltámadást! Rendíthe­tetlenül hiszi minden magyar, amikor mélységes fájdalommal térdepel az Ur színe és jelképei előtt, hogy nem hullha­tott hiába annyi vér s nem szállhat el meghallgatás nélkül annyi imádság! Y< i- frissült lélekkel, tiszta lelkiismerettel, bízó, rendíthetetlen hittel önkéntelenül imát rebeg az ember. Imát mond a ma­gyar testvéreiért, ezért a földórt, melyet megszerzett s melyet megtartani mind- annyiunknak egy 6s oszthatatlan köteles­sége. Néhány merészebb kanyarulattal, kis- sebb, de igen-igen értékes és szép termie­ken keresztül érkezünk e-i a kijáratig. Az éles levegő valósággal felszínre huzza az embert. A maga csodálatos szépségében bontakozik ki a Palota-szálló, a hatalmas kőoszlop rengetegei nyaldosó nagykiter- jedesü tó. Nem véletlen, hogy a trianoni béklyók közé szorított, megbilincselt or­szág szenvedő leikiismerete itt talált pi­henést, itt építette ka a maga szellemi ta­lálkozó helyét. Mert ha az esztendő túl­nyomó részében pihenők, szórakozik töl­tik is meg ennek a csodálatos épületnek nagyszerű, minden sarkukból magvar le­vegőt sugárzó termeit — heteken keresz­tül itt találkozik az ország értelmisége és cseréli ki gondolatait. Azokban a neháá időkben, amikor napról-napra kémén ve ob kaccenjámenben remegett a magyar lélek, jó volt ezen a tájon találkozni. A korán tavasz-odó hangulatban az' susogja a ter­mészet. hogy Lillafüred a megnagyobbo­dott, most már egészen nagyvonalú lehe­tőbe ??ek előtt álló magyar életben is meg­találja a. maga helyét. FERENCZ GYÁRFÁS FEBRUAR 26 Szombat SZÍNHÁZ - MOZI - RÁDIÓ A Nap kél 6 óra 46 pérdkor, nyugszik 17 óra 39 perckor. A Hold kel 8 óra 22 perckor, nyugszik 20 óra 48 perckor. A prot. naptár szerint Sándor, a róm. kát. naptár szerint Kort. Sz. Margit, az ujgorög naptár szerint Porfir napja van.- ,, Emlékeztető 1552-ben, e napon Tóth Kálmán hajdúi éj­nek idején rajtaütéssel megrohanják a tö­rök kézen 'evő Szegedet és gazdag zsátkjnány- nyal térnek vissza. S7.QÍ,m.Tiitös Fortuna, Mátyás kir.-tér 33, telefon: 21—52. Hygea, Széchényi-tér 32, teliefon: 24—04. Vik­tória, Horthy M.-ut 47, telefon: 15—69. Opera, Hunyadi-tér 1, telefon: 11—96. (914 február 27. Vasárnap. A Nap kéL 6 óra 47 perckor, nyugszik 17 óra 40 perckor. A Hold kél 8 óra 50 perckor, nyugszik 22 óra 05 perckor. ' A prot. naptár szerint Ákos, a róm. kát. naptár szerint Gábor Passz., az ujgörög nap­tár szerint Prokop napja van <- Emlékeztető 1865-ben, e napon halt meg báró Jósika Miklós, a magyar történelmi regény megala­pítója. Társadalmi események 4 Délután 4 órakor "a Szt. Vince Szeretetegye- sü'.et műsoros délutánja a róm. kát. főgimná­zium diszkemében. (Farkas-u. 2.) Népművelési előadás: A Kajántó-u. áll. iskolában 3-—4-íg: „Ka­tonai előadás'' (Sipos András),. MÚZEUMOK EGYETEMI ÁLTALÁNOS NÖVÉNYTANI! INTÉZET (Farkas.u. 1., Közp. Egyt, udvas felől bejárat) múzeumai: Alföldi múzeum, är° délyi ezoba, Tanszer- és Axaerikif-AlasskaJ” muzeum, nyitva minden hónap e’ső vad&ra^jj*, jáa d. e 10—12 óráig (dijmeatesea,. NÖVÉNYTANI MUZEUM. A Botanika kertben, Majáiis-u. 42. Nyitva: 8-—13, 13—öi Állattani muzeum. Miké-a. 5, »a. NjÁ. Vcva 9—12 óráig. t . ERDÉLYI MUZEUM őskor?, a római, séffc vándorlási, iparművészeti é® milvé«zettáiii, Renaissance kőemléktas. Bástya-utca !. 8>—13 éráig. . Íí9l X6NYVTÁBAS EGYETEMI KÖNYVTÁR, Nyitva hétkősasp jpokon délelőtt 8—1-ig és déluftán 3—& ótéí§, A népkönyvtár nyitva (vaeirosp is) íMi&tés 3—Ö óráig, IPARMUZEUM KÖNYVTARA. Nyitva héfc kőzaapoc d. e. 9—-1-ig. Kedd, esätörtäk» szombat dáJutá© 5-tő' fél 8 ig, , 'Jk k*lözavúrí Swoiiiáüi heti män>r& Február 26, szombat 6 órakor: ÖRÖKMOZGÓ. Napi bérlet B. 18. szám. Rendes heiyáraí. Február 27, vasárnap d. u. fél 3 órakor: AZ ÁRNYÉK. Tasnády Fekete Mária vendeg- fellépésével. Bemutató helyárak. Február 27, vasárnap 6 órakor: ELÉRHETET­LEN ASSZONY. Bérletezünet. Rendes helyárak. {Február 28, hétfő 6 órakor: FEKETE PÉTER A Tizes Szervezet e'őadása. Bgvozetőt mond: Csontos Andor tisztviselő, tiaedö* Jegyeket a pénztár nem áru3it- Február 29, kedd 6 órakor: A MOSOLY OR­SZÁGA. Operabéiiet 11. szátm. Opera- ^ helyárak. * Március 1, szerda 6 órakor: ÖRÖKMOZGÓ- Bérletszünet. Rendes helyárak. I Március 2, csütörtök 6 órakor: AZ ÁRNYÉK. Tasnády Fekete Mária vendégfellépésé­I *" ve!. Bemutató helyárak. j Március 3, péntek 5 órakor: FAUST. Bemu­tató bérlet 18. szám. Bemutató helyárak. ‘ Március 4, szombat d. u. fél 3 órakor: A PI­ROS BUGYELLÄRIS. Ifjúsági- előadás. Je­gyeket a pénztár nem árusit. Március 4, szombat 6 órakor: FEKETE PÉTER Bér’elszünet. Rendes helyárak. Március 5. vasárnap d. u. fél 3 órakor: A SZÖKÖTT KATONA. Rendes helyárak. Március 5, vasárnap 6 órakor: ELÉRHETET­LEN ASSZONY. Bérletszünet. Rendes helyárak. Március 6, hétfő 6 órakor: VIHARLÁMPÁS. A Tizes Szervezet előadása. Bevezetőt V mond: Nagy .Ferenc un. lelkész, főtizede6. I Jegyeket a pénztár nem árusít.. â kolozsvári Neo&xeti Sziafoás műsora a SzinkŐr&sm Február 26, seombat 6 órakor: JANOS VITÉZ Rendes he’yáriaik. [ Február 27, vasárnap d. a. féS 3 órakor: MÁ­RIA FŐHADNAGY. Randes helyárak. ‘ Február 27, vasárnap 6 órákon TACSKÓ. Rendes helyárak, MOZIMŰSOR ÁRPÁD: ORIENT EXPRESSZ. Főszerep­ben: Ajtay, Pelsőczy. Csortos. Va'zary, Pethes. — Vasárnap délelőtt fél íz órakor: Matiné olcsó helyárakkal. CORVIN: BOTRÁNY! Vidám színes film. Csak i6 éven felülieknek. Kezdet negyed 4, negyed >5, negyed 8. Vasárnap délelőtt íi és déli X órakor is matiné. Magyar és Európa világhiradók. ERDÉLY: AZ UTOLSÓ DAL. Főszerep­ben: Simor Erzsébet, Jávor Pál, Bárczy Kató, Sárdy lár.os, Makláry Zoltán. Előadások kez­dete 3, j, 7. Vasárnap délelőtt 11 órai kez­dettel matiné. EGYETEM; DAMASZKUSZI OROSZLÁN. (Az európai színházak káprázatos és iz­galmas újdonsága!) Vasárnap délelőtt 11 órakor és délután egynegyed 2 órakor két rendkívüli előadásban: Damaszkuszi oroszlán. MÁTYÁS; TILOS A SZERELEM. Zsígray Julianna nagyszerű vigjátéka. Rendezte K?í- - már László. Zene; Dr. Sándor Jenő. Fősze­replők: Kelemen Éva, v. Gozminy György, Vnszary. Pethes, Makláry. Előadások: 3, 5. 7 és vasárnap délelőtt n órakor matiné. RÁKÓCZI: JELMEZBÁL. Főszerepben: Szörényi Éva, Ajtay Andor. Greguss Zoltán, Bilicsi, Turay. Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. Köv. műsor: CSODAREPÜLÖ. RÁDIÓ VASÁRNAP, FEBRUÁR 27. ^ 7.30: Szózat. Reggeli zene. 8.15: Hirek. 8.39: Őszinte beszéd. 3: Müvészlemezek. 10: Egy­házi ének és szentbeszéd a terézvárosi pléh A hiatemplomból. 11.15: Evangélikus istentisz­telet a Bécsi-kaputéri templomból. 12.20: Le- ventemiisor. 13: Az operaházi zenekar műso­rából. 13.45: Időjelzés hirek, vizá’lésjelentés. 14: Müvészlemezek. 15: A földművelésügyi minisztérium rádióelőadáseorozata. 15.45: Nóta- fáink virágai. 16.10 Vidám zenei kalendárium Felolvasás. 16.55: Hirek. 17: Szerelmes asszonyok — szerelmes férfiak. Bajor Gizi és Tímár József e’őadóestje. 18: Az operaelőadás szereposztásának ismertetése. 18.05: Az Ope­raház előadásának közvetítése a Magyar Mű­velődés Házából. 18.50: Hirek. 20.30: Indul a labdarugóbajnokság. Majd Sporteredmények,. 21.10: Négyszemközt Kolozsvári-Grandpierre Emiliei 5 könyvtárszobában. 21.20: Hallgassák meg három uj dalaimat. 21.40: Hirek, sport­eredmények. 22.10: Hirek német, angol és francia nyelven. 22,40: Szórakoztató muzsi­ka. 23.45: Hirek. üí RK€Ji f 6R€HCf" f.T,’ . í A Kolozsvárt Zenekonzerva* lóríum Collegium Musícu- mának negyedik előadásfa február 27-én délelőtt 11 óra­kor a Konzervatórium dísz­termében: Bartók Béla Mik' rokozmosza. Előadó Bartók János.--»•nTiT-girrrrf'iírrii-rírii-iTMTTTiri _ ... _g PAPIBBAN, Írószerben, irodai lel« szerelési tárgyakban raktárt talál m ,^UIeBzék‘s köayveábsJt^^,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom