Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-25 / 45. szám

PÉNTEK, 1344 ídtmiá* 25. . m SzerkeszV&sés; és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. iö . Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. 8- Toiefoo: 29—23. CsekluKumia: 72058 (ISPITO 1TJ: SgEIHá M1KLÖ3 Kiadó tulajdoni»: „PALLOS SAJTOVAiXAl»A7 ftr. Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P. negyedévre 12.40, félévre 24 80. 1 év.e 49 80 P, MTI. TAVIMAT: Vnori íannímúiivasta a ssorjei fegyverssüneti feltételeket Fokozódó erővel tombol a légiháhoru Rogqcsev és Dno kiürítése az infer in fi berlini jelentéseiben iau $bi tói A tavasz közeledtével az inváziós ideghá- bábom- teljes erővel fellángolt. Az angol- amerikai világlapok katonai szakértői ohm- sóiknak bevonásával vitatják a nyugati par­tok elözönlésének lehetőségeit, s a cenzura, nyilván felsőbb utasításra, nem akadályozza meg a vélemények szabad kifejtését. A leg­nevesebb angolszász szakírók cikkeire vála­szolt- a „Das Reich'' legújabb szénában Oöb- bels német propagandaügyi miniszter. A né­met hírverés vezetője cikkének bevezetőjében figyelmezteti olvasóit. hogy „egyre közeledik az az időpont, amelyet az angol-amerikai hadvezetés az európai szárazföld nyugat felől való elözonlésére kitűzöttA Roosevelt kará­csonyi. szózata után az elnök bizalmasai a Fehér Ház sajtókonferenciáján azt jelentették ki, hogy az invázió kilencven nap alatt meg­válóiul. A kiszabott három hónapból eddig kettő telt el, s ha a most folyó hallatlan mé­retű legiháborut az elözönlés előkészületei­nek tekintjük, valószínűleg a karácsonykor bejelentett időpontban nagy eltolódások nem lesznek. Vannak olyan tényezők az invázióval kap­csolatban, amelyeket még az elfogult szemlé­lők is egyformán bírálnak el. Elsősorban a geopolitikai helyzet megváltoztathatatlan. Tá­madónak és védőnek egyaránt figyelembe kelt vennie, hogy a partraszállásra alkalmas terület Norvégia legészakibb részétől. Ham­mer f esttől a spanyol határokig, a déleurópai partokon pedig a Pirreneusoktól török Thrá- ciáig terjed. Az invázió szempontjából, ami a második arcvonalat illeti, a francia, belga, holland, dán és norvég partoknak van első­rangú jelentősége. A földközitengeri partok elleni esetleges szövetségi vállalkozást ugyanis sem Moszkva, sem az angol-amqfikai köz­vélemény nem tekintené a második front megvalósulásának. Bármilyen áldozatokat kö­veteljen is, bármekkora kockázattal járjon is. a londoni inváziós vezérkarnak nyugaton kell megkísérelnie az európai erőd falainak be­nyomását, ha eleget akar tenni a Moszkvában és a Tekeránban vállalt katonai kötelezettsé- r einek. Általában, nyugaton három szakaszt külön­böztethetünk meg. amelyek más és más stra­tégiai. adottságokkal rendelkeznek a lábukat megvetni Audi) szövetséges csapatok számára: 1. Norvégia. 2. Dánia. j. Franciaország, Belgium és Hollandia. i. Kétségtelenül igen csábító Eisenhower és Montgomery számára a hosszú és jól ta­golt norvég partok megrohanása. Az itteni sikeres hadműveletek esetén ugyanis egész Észak-Európa stratégiai helyzete egy csapásra megváltoznék. Válaszút elé kerülne az eddig semleges Svédország és a régóta vajúdó finn probléma automatikusan megoldódnék. A partraszállók győzelme esetén az . angol, ame­rikai és a vörös hadsereg között a Tegközvet- hnehb összeköttetés megvalósulna. Az eddig Murmanszkba és a Perzsa-öbölbe irányított szövetséges ■ anyagszállítás lényegesen leegy­szerűsödnék. A szövetséges légi-támaszpontok a keleti német iparvárosokhoz köz cl eb kerül- r.ének, s az újabban bevezetett divergens légi- ójjenzvák m irányból in dúl ha‘nana1? ki. enné szele >en euk mind olyan elképzelések, amelyeknek leglényegesebb és egyúttal leg­nehezebb alapjeltétele Norvgia teljes meg­hódítása. A támadók a priori, a következő előnyök­kel rendelkeznek; a) koncentrált erőit azon a ponton dobhatják be, amelyeke; a legal- ! kalmasabbaknak vélnek. b) A több mint 2000 kilométer hosszú par-ö tok lehetetlenné teszik a vedelem mi de pc-i* ■ ziciójának egyforma kiépítését, tehát azalatt az idő alatt, amíg a német taktikai tartalé­kok a partraszállás helyszínére érkeznek, az invázión köilelékck hídfőállást építhetnek ki. c) A fölényes erejű angol-amerikai flotta a szárazföldre tett csapatokat nehéz ágyúival fedezheti a tenger felől. rí) Megjelelő légibiztositásr nyújthatnak az anyahajókról felszállt, vagy éppen a távoli szárazföldi bázisokról elinduló hosszutávu re­pülőgépek. Ezzel szemben a védelmet részesíti előny­ben az a körülmény, hogy a) a partraszállók a terep nehézségei miatt csak nagy nehézségek .árán fejlődhetnek fel­es a nagyobb arányú hadműveletek el sem képzelhetők. b) A partokon felállított német partvédő ágyuk súlyos kárt okozhatnak a támadóknak. c) A védelem repülőterei közvetlenül a front mögött terülnek el. rí.) A német haditengerészet könnyű egy­ségei állandóan zavaribatják a szövetséges hajóforgalmat, nem beszélve a tengeralattjá­rók különleges lehetőségeiről./ 2. Sokai kockázatosabbnak látszik Dánia, illetve a Jütland félsziget megtámadása. Azok a szövetséges katonai vezetők, akik a dániai­Tanner: invázió mellett szálltak síkra. elsősorban arra, hivatkoznak, hogy az itteni sikeres angol­szász hadműveletek „kétfelé törnék az euró­pai erőd gerincétA norvégiai és a finnor­szági. német hadosztályok hatalmas katlanba kerülnének, a krimi f élszigeti nérdkt hadse­regekhez hasonlóan, s elvágnák az utánpótlást az erőd északi, bástyáitól. A brit és az ame­rikai flotta behatolhatna a Keleti és a Balti tengerre, s a régóta vitatott svéd acél német- országi útját is elzárná. Ennek a tervnek a propagálói sem tagadják, meklcora kockázatot vállai magára az a hadvezér, aki Dánia meg­hódításéit tűzi ki célul. A 'Mehrmacht pa­rancsnokságának módjában lenne a legrövi­debb utón a legnagyobb erőket a veszélyez­tetett pontokra küldeni, s az esetleges kezdeti sikereket az állandó fokozodó nyomás végül is kompromittálhatná. j. A legáltalánosabb rokonszenvnek a Szi­geten és az USA-ban a holland, belga és a francia partok elözönlesének terve örvend. Bár a Tocit-szervezet a világ egyik legna­gyobb erődmüvét építette ki a Rajna torko­latiétól a Biscay a-öbölig, az angolszász had­seregek elé tornyosuló feladat a szövetséges katonai szakértők szerint mégsem látszik meg­oldhatatlannak, kivált ha az egyesült angol amerikai erők anyagi túlsúlyúkat a támadás első pillanatától kezdve érvényre tudják jut­tatni. A nyugati sikeres inváziónak első fel­tétele a légi-uralom abszolút biztosítása lenne. Liddel Hart, a legismertebb angol katonai szakíró szerint nem elég a relativ légi fölény, hanem az angolszász repülőgépek tömege annyira cl kell homák'ositsa az eget, hogy a német védelem vadászgépeinek tevékenységét (x legminimálisabbra, csökkentse. Ha tekintetbe vesszük, hogy a korszerű Vadászrepülőgépek négy óra hosszat tartózkodhatnak a levegő- ben, s óránkénti átlagos sebességük 600. km., hozzávetőlegesen kiszámíthatjuk, hogy egy Angliából felszállt szövetséges vadász állag két órát tartózkodhatik a hadműveleti zóna felett, l-ţa tehát egy bizonyos parti sávon vég­rehajtott invázió légi biztosítására joo szö­vetséges vadászt vetnek harcba , ezt a bizto­sító erőt legalább minden két órában fel kell váltani, s a repülő személyzetnek időt kell adni a pihenésre is. A neítunói tapasztalatok ■azt mutatják, hogy egy 4c km. hosszúságú partraszállási helyen többszáz vadászrepülő­gép állandó tevékenysége szükséges, hogy a bid főállást és rí kirakodást megvédhesse az elleniéi bombázóival szemben. Ebből a tapasztalatból kiindulva, képet nyerhetünk arról, hogy a több ponton végrehajtott elözön- lés milyen hallatlan mértékben igénybeveszi a támadók légierejét, sőt, ha megfontoljuk, hogy a nyugati inváziónál a német vadászok és bombázók még impozánsabb erővel' lepnek fel, mint Olaszországban, láthatjuk, hogy a kockázat meghatványozódik Bizonyos azonban, hogy az elenönlés leg­kritikusabb időpontja a vállalkozás megkez­dése utáni első néhány óra. Ha a támadók s meglepetés előnyéi kihasználva, akkora erejű kötelékeket tehetnek partra, hogy azok az állandóan áramló ember- és anyagtömeg ki­rakodásáig ellen tudnak állani a védők össz­pontosított tüzének, az elönöndés a megva'ó- sttlás második szakaszába lép, miáltal a ku­darc veszélye rohamosan csökken. \ NAGY JÓ7SEF Készek vagyunk elfogadható feltétel ehet elfogadni Stock hol inból jelenti az MTI: Ivé- 'szek vagyunk elfogadható fettétele­kéit elfogadni — ez, a legfigyelemre­méltóbb mondat abban a sajtóbe­szélgetésben; amelyet Tanner pénz­ügyim in fezt e>r folytatott a Stock­holms T ión ingón munkatársával. A írót az állításról, hogy személye akadály a béke utján, aztt mondotta, hogyha valaki óhajtja a békét, ak­kor ó az. Nem letkesedilk a háború ént, Finnország azonban nem fogad­hat el mindem. Ka a feltételek elfogadhatatlanok, akkor összeszoritott foggal tovább harcolunk. ila elfogadható feltételeket szabnak, készek vagyunk elfogadni. Arra a kérdésre, hiszi-e, hogy a Szövi-e: előnyre tehessen szert Finnország •megszállásával, azt válaszolta, hogy ilyen előnyt alig tud elképzelni. Gu-erillaháborura, rombolásokra ke­rülne a sor és ez a helyzet hasonlít­hatatlanul rosszabb' lenne. Szigorú elsotétiiés egész Finnországban Mim a Finn Távirati iroda jelenti* Marineeheim tábornagy, a finn véd­erő lőparanesneka elrendelt«, hogy az Ibii julius 15-én és 23-án ir*egál- 1 a rmon el.-öfé'.itő nttdélkttéc február 24-től az egész országra ter­jesszék ki és a legszigorúbban hajt­sa U végre. Paasikivi stockholmi tapogatózá­sáról- felmerül az a gondolat, hogy amerikai vagy brit es-apat szán­nák meg a háború alatt. Finnorszá­gon Washingtoni é- londoni politi­kai körökben igen tartózkodóan, részben ékíted ir/>»n nyilatkoztak er­ről, mig a «.zoviet egyáltalán 3 m foglalt állási. Stockholmi diplomá­ciai körók. nem (ártják valószínű­nek, hegy ilyen javadat számíthat Moszkva elfogadására. Rámutatnak a szovjetnek arra a látható törek­vésére, hogy a finis kérdést közve­títő nélkül oldja meg. .Telemesőket lehetett olvasni Svéd­országnak közvetítő lépéséről, is. block holm ban mindig igen erős volt a rokoni érzés Finnország iránt- Stock hó! mi politikai körök öröm­mel fogadíák azt a hirt, hogy finn államférfiak érkeznek Stockholmba' a szovjet feltételek kipu ha tolása ve­geit. Hivatalos körök azonban a Finnom?.ág iránti n k .névzés ebiem­re is érezhető fariúzkO'iás! mutat­nak különösen az im bb 1 ! ■!> m. Í z a köt öknény nem sz •! annak való- szmü b?e mellett, hosrv Sv dország köz vei i*ő szerepe' játszod a legutób­bi puhatolózásban. ‘■Cikkünk te?\• itáscr itoteá MdMo" 1 Paasikivi fontos javaslatokat vitt Helsinkibe

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom