Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-22 / 42. szám

te is L fi N fr. t K i H'i i i « b r o-é r 12. ÓVÁRl-ÓSS JÓZSEF Az ember Nyomában RIPORTSOROZATA ........._ A MATURAHDUSO Kolozsvár, február hó, t Néhány hónap múlva 'megnyíl­nak előttük az Alma Mater ölelő tág kapni és kát árul kozák nekik a világ, övék az élet és a harc minden gyönyörűsége, adottsága, nekik virulnak a virágok a réten, nekik csicse­reg a l-evegő pacsirtája, az övék a szikla tövén a moha, nekik csobog mesét fia­talságról, duzzadó erőről, szépségről a ro­hanó hegyipatak árja és a havasok bér­cei között az ő eljövendő dicsőségüket hozeannázziáik a zúgó fenyők. Ök a holnap erősei: a mat urán dusok. Nem tesznek hadi érettségit, mint az előttük járó nemzedék, nem állítanak bé ' az érettségiztető terembe magas-kemény- gailérosan, marconán kardot csörtetve, de a feszes, vadonatúj extra alatt mégis do­bogó szívvel, mert nem tanulták meg elég jól az ablativus cum infinitivot, vagy a defferncíálszámitás és a trigonometria abrakadaíbrás világának különös tételeit. Ok jól felkészültek az1 életre. Nem elő­ször érettségiznek. Negyedikesek voltak akkor, vagy ötödikesek, amikor már ta­nú bizon yságot tettek érettségükről az; Anghelescuról örökségképpen ránkmaradt román iskola- és kultúrpolitika bogáncs-, csál telehintett ösvényén. Hiszen tudjuk jól mindannyian, mennyire fesszMutás- számiba ment akkoriban kisebbségi ma­gyar diáknak lenni. Kis érettségi re állni, románul vizsgázni magyarul tanult tár- gvekbói, Regétből id esz akadt fanarióta- ivadéfeok, barniáképü, komolykodó taná- rocskák előtt a megszámlálhatatlan re- mán mithoszből. megtagadva mindazt, ami igazság, történelem és igazi, kültur- érték. Ma tanáraik elé állnak, hogy memutag- sák, mennyire készültek föl az életre éj holnap talán már szakaszok élén vezé-, nyelnek rohamra, tüzcsapásra, üldözésre, , kitartásra, helytállásra, mint a honvéd­ség tartalékos tisztjei. Ők azok, akikre fölépül a magyar jövő. Lássuk, mennyire veszik komolyan a rájuk váró hivatást, mennyire készültek fel annak véghezvitelére, mennyire tud­ják és mennyire érzik, hogy kicsodák ők, mennyire ismerik az erejűiket és az esz- ? közöket, amelyek rendelkezésükre állnak, hogy erős fiai lehessenek az uj Magyar- országnak. Megszavaztattuk a hetedikes és nyolca­dikos gimnazistákat is. ..A nemzet fennmaradásának zálogát ők.“ „Nagyon szűkös életmódban élnek és a Wel yze t ük sa j n ála Iraméi tó.“ ..Meg kell adni a lehetőséget számukra, hogy éppen úgy tanulhassanak, mint az úri körök gyermekei.“ „Meg kiéli teremteni a. lehetőséget, hogy arra a pályára mehessenek, ahol legtöb­bet dolgozhatnak hazájukért.“ „Csak a legtehetségesebb falusi fiukat taníttatnám, máskülönben nem lenne elég földművelő és ez teljesen átalakítaná életforma áiinkat. ‘ ‘ „Ki, kéne találni valamit, hogy a pa­rasztim is ugyanolyan kezdősebességgel induljon neki az életnek, mint egy jómó­dú polgári gyermek.“ „A parasztgyeimekekben van az első­rangú életen ergo a, ezért taníttatni kell őket. De mem kell sokat elvenni a nép­től, mert ez káros hatású a nemzetre. Az az igazán ideális müveit állam, amely­ben a parasztok is legalább polgárit jár­tak.“ Arrg a kérdésre: „HOGY GONDOL­JA ÁTALAKÍTANI“ a társadalmat, így válaszoltak fiataljaink: „Széchenyi elgondolásai szerint.“ „Mindenki megfelelő jogokat és meg­becsülést élvezzen a munkája után.“ „A nagybirtokrendszer megszüntetésé­vel, a méltóságok, címek és rangok eltör­lésével és a munkásosztály és a paraszt­ság felemelésével.“ „Földreform, a munkások színvonalá­nak emleiése. Szociális intézmények felál­lításával.“ „Az uj Magyarország legyen magyar.“ „Eltüntetni a hagy társadalmi és va­gyoni külön őség e ke t. “ „Címek eltörlésével, a parasztság kur- furális fokának emelésével. Meg kell va­lósítani a teljes egyenlőséget“ „HISZ-E ABBAN. HOGY VAN EGY, SAJÁTOSAN MAGYAR SZELLEMISÉG és Magyar életforma?" „Igen, de már csak a parasztság őrzi.' „Van .ilyen életforma, de a b.eszürémke- dett nemzetiségek hatására elkorcsosult.“ „ELKERÜLHETETLEN SZÜKSÉGES­SÉG-E A HÁBORÚ?“ Erre a kérdésre a megkérdezettek, egy kivételével, igennel feleltek, < „EL TUD-E KÉPZELNI TARTÓS BÉ­KÉT?“ — kérdeztük ezután. Érdekes, mennyire tisztán látják fiatal­jaink a helyzetet. Egész sereg gazdasági, politikai, nemzetiségi érvet sorolnak fel és mind azt bizonyítják, hogy addig, rnág az egész emberiség társadalma át nem alakul, a tartós béke elképzelhetetlen. \Kéit vagy három világhatalom kezében van ma mór az egész gazdasági erő. Ér­dekeik ellentétesek és ha két kisállam háborúskodik egymással, sokszor nem is i tutijuk, hogy a háttérből kij mozgatja, a titkos rugókat. í Hí ’ „TUDNA-E PARTIZÁN LENNI?” — kérdeztem ezután, de előbb megmagya­ráztam, hogy a partizán költéli dogéit, vas szervezet, eÍnyijjhetetlen test, fáradhatat­lanság, kitartás, a hideg és meleg, az éh­ség, a számjuság iránt való érzéketlenség, harcos szellem, hallatlan lelkierő, halál- raszántság, halált megvető bátorság és egész sereg más, kimagasló emberi tulaj-, donság nélkül mit sem ér. Itt bizony ala­posan meg kellett dicsérni az ellenfelet, *vagy legalábbis helyesen kellett értékel­ni, már csak azért is, mert a kérdések és válaszok kiértékelése előtt Lefektettük az alaptételt, hogy; csak őszintén, lássuk a tükörképet! fíuliss-zálc előtt is tnfyöét- - A I .1 * Elsőnek azt kérdeztük tőlük: .TANU­LÁSSAL, MUNKÁVAL EL LEHET-E ÉRNI VALAMIT AZ ÉLETBEN, VAGY JOBB A TÁRS AD ALMI ÖSSZEKÖTTE­TÉS? Lássunk egy-két kiragadott választ: „Jobb tanulással és tudással elérni cél­jainkat, mint protekcióval, miért, külön­ben olyan efnibferek kerülnek vezető he­lyekre, akik semmit sem használhatnak nemzetünknek, sőt...“ „A jelenkor legnagyobb hibája a tár­sadalmi összeköttetések felhasználása. Éppen ezen kell változtatni az uj szociá­lis Magyarországnak.“ „Igazi eredményt ‘csak tudással lehet elérni, a társadalmi összeköttetések csu­pán pillanatnyi előnyöket jelenthetnek. Az életben nem lehet mindig a társadalmi kapcsolatokra 'hivatkozni,“ , „Sajnos, nálunk az a szomorú valóság, hoirrv egy jó nagybácsi fontosabb. mint munkában eltöltött öt esztendő.“ Folytathatnánk akár reggelig. A fen­tebbi véleményeket ajánljuk, bátyám- uramék szives figyelmébe. Hí ' . A második kérdés az volt: „MIT TART A PARASZTGYEREKEKRŐL?“ íme, a válaszok: „Neveléssel sokat el lehet érni velük.“ „Tulajdonképpen ők a magyarság ge­rince. Az ő leiküket, még nem mételyezte meg a városi élet.“ „Velük kell felfrissíteni a magyar kö­zéposztályt.“ „Tehetségéhez mérten éppúgy kellene érvényesülnie, mint másoknak.’ Sajnos, a nemesi származású emberek gyermekeit előttük előnyben részesítik.“ BÉLYEG ÜZLET ? \ Világvárosi választék Szolid árak. A!bumo> bélyegkellékek raká­son. HERCZEG ER­NŐMÉ bélyegkereske­dő,Dávid Ferenc-u.12. Vétel f Eladás! Csere 1 Telefon 10—o& „HAVASOK FIAI“ A honvédelmi minisztérium liVmosztályának vezetője, Ke-, viczky Kálimén százados es egy filmes csoport! Marosvá­sárhelyre érkezett, hogy eUké. sziitse az e'ső magyar katonai tárgyú ismeretterjesztő film külső felvételeit'. A film címe: a „Havasok fiai" s a hadap- /ródiskcl ások sioíktatá6át és harcszerü kiképzését mutatja be. A fita’endezö társaság, valamint a hadapródok a Gyil­kos-tóhoz utaznak, hogy tudá_ fiukat az erdélyi havasok pá­rában természeti szépségei kö­zött örökítsék meg. A film egy-oegy tömegjelenetében több mint 6záz növendék is részt- vesz. A filmet1 a külföld szá­mára szinkronizálják. EGY HIRES BOLGÁR SZÍNÉSZ HALÁLA Geno Kirov, a bolgár nem­zeti Szinház tiszteletbeli tag­ja, az egyik legkiválóbb bolgár színész, aki 34 éven át volt a szófiai állami szinház tagja, va­sárnap Szubindol északbulgá- fiai válrosban meghalt. TOMPA-JUBILEUM A SZÉKELY FŐVÁROSBAN Múlt év decemberében ün­nepelte szülővárosa, Székeiy- udvarhely Tompa Lászlót, a neves erdélyi írót. Köze­lebbről Marosvásárhely rendez ünnepélyt tiszteletére. Az est két illusztris előadója Kemény János báró és Tamási Áron lesz. Marosvásárhely közönsé­ge reméli, hogy az estélyen ott lesz a hivatalos Magyarország s’is, bogy póloija az éjjmuiasz* tottakat. KÉPZŐMŰVÉSZETÜNK SIKERE SVÁJCBAN A napokban nyílt meg Bern­ben a magyar képzőművészeti kiállítás. A jelen kor 79 mű­vészének 305 képét és 68 .plasztikai müvét állították ki. A berni bemutató megnyitásán ré#z^vettek q. magyar követség vezető személyiségei. A tárlat­nak haa más sikere van. A bernf műcsarnokban nap-nap után megforduló ezer és ezer 1 svájci rnüértő, valamint a sváj­ci tápok kritikái az elragadta­tás hangján beszélnek képző­művészetünkről. A siker oly nagy, hogy Bern után a ki­áll itási anyagot Zürichbe, Ba- felbe, Naucúateibe is, at kell vinni* SZTÁROK A SZAKADÂR- FRANCIÁK KÖZÖTT. A hollywoodi, filmvilágról érthetően kevés hir érkezik mostanában hozzánk s ezért érdeke« az az értesü'és, mely- lyel Jean-Piérne Aumo>nt, a francia katonasz,inész szolgál a filmváros eseményeiről. Had­nagyi rangban most vonult he Aumont a közelkeleti szaka- diám-hadsereghez, miután négy propaganda-film főszerepét ját­szotta el az amerikai stúdiók­ban s a Rea’ilté munkatársának elmondotta: kik dolgoznak rajta kívül pillanatnyilag Ho’_ lywoodban, Charles Boyer, MicheSie Morgan, Simone Si­mon, Victor Francén, Tal’io, Jeanne Crispin, Jean Gabin tartózkodnak! ezidőszerint a sztárok városában s valameny- nyien főszerepeket! játszanak, többnyire propaganda-célra ké­szült játékfilmekben. Jean Ga­bin egyébként szintén bevonult katonának, ó a flottához ke­rül;*, VIHARLÁMPAS A SZÉKELYFÖLDÖN Szabó Lajos népi drâmâjâ- na'ta, a ,,Vrharlámpás"-nak •marosvásárhelyi bemutatója a legszebb siker jegyében tön­ként. A Székely Szó írja: „A daraL’ meséjét és a sze- renlőket az életből készen kapta a szerző s ragaszkodnia kellett hozzájuk még akkor is, ha a színpadra vitt alakok a drámai helyzetek izzásában '•szírül függetleníteni Igyekez­tek magukat az iró szándékai­tól, hogy egyéni életüket ef- Jék. s az időszerű problémákon duí a tiszta művészét síkján az örök emberi érzelmek meg. szól alta tói legyenek. A darab­ban egy mást örík a drámai;- belvzetek, de az Írónak nincs rá ideje, hogy- kiaknázza a mélységükben és bonyolultsá­gukban rejtő lehetőségeket, csak néhány nagyvonalakban megrajzolt jelenettel ábrázol­hatja a szereplők lejjki töré­seit, mert a tárgy végkiiejlü­dest követe’: a szinmü nem az egyének egymáshoz való vi­szonyának drámai helyzetére, hanem a közösség egyetemét érintő problémákra épül fel. Szabó Lajos fontosabbnak be­csülte ezt a drámát, mint azt a másikat, amelyik a szerep- ijők lelkében játszódik le ". A lap szinházkritikusa di- csérőleg emlékezik meg a darab valamennyi szereplőjé- rő\ majd igy végzi cikkét: „Az előadás tetszett; a kö­zönségnek és a oyakran ki­robbanó tapsok azt bizonyítják, hogy a vásárhelyi közönség nem mindennam élménnyel gazdagodott" „IMMENSEE'* ,,A szürke film meghalt — éljen a színes film" — adták ki a jelszót a német film- gyártók. Es valóban: a „Li- dércíény", a „Botrány" vagy a ,,Münchhausen" sikerei iga­zollak őket. A napokban von Jagow budapesti német követ meghívóit vendégek elolt mu­tatta be. Veit Harlan, a világ­hírű német rendező „Immen­see" cinni uj színes filmjét. Az iró és nendező Volksliednek, népdalnak nevezi a történetet, ame.y valóban egy régi német népdaf regényesitett változata. A bemutatón résztvevőknek az volt az érzésük, hogy a fim főszerepét Goethe csodá­latos Gott-Naturja, a felíogha- tajtlan és fcgyözhetelíen Ter­mészetisten játssza. A film ala­kítói: Krisztina Söderbaurn, Kari Radetz, Paul Kiinger, Ottó Gegübr és Albert Florath. Az „Iimnensee" bemutatójá­nak hatalmas sikere van. ............................. 8 _ Nyolcvanba! válasz érkezeit; he, ezek közül , tizenegy . őszintén. bevallotta, hogy nem érjA miagát elég erősnek' ahhoz, hogy partizán legyen, de a többi gcmdblkocbW nélkül, .a kiérti ősire spontán, azoru'Lal vá­laszolva kijelentette, hogy: igen, szive.-) örömest lenne partizán.. VaLasauikiat igyj fogalmazitáik meg: ■ „Tudnék minden ellenséggel szemben, aki földünket veszélyezteti.“ „Az életiem a Legkevesebb, amit ha­zámért feláldozhatok.“ ,.Szivvel-Lé’lekkel. ha a bazo érdekeit el ősegl th e tném / ‘ „Bármilyen eszközzel, utolsó csepp vé­remig harcolnék “ Legtöbben csak egy szóval válaszoltak? igen. . Egy válasz szerint az orosszal szemben, legszívesebben, de más nemzettel is. ki­véve a németeket. Egy másik: „Végső esetben.“ „Tökéletes partizán tudnék lenni.“ Láthatjuk tehát, hogy nemzeti érzés-1 ben nincs hiány ifjúságunkban. Nem va­gyunk alább valók senki más nemzet fiá­nál és nem kellene pironkodnunk, ha, úgy hozná a sors. Nemcsak ők, a hetedik; és nyolcadik gimnákisták lennének perti" zánok, de a társadalom minden rétegéből igenlő választ ka utam erre a kérdésre., De ne vágjunk elébe a dolgoknak, ez egy másik cikk tárgya. „TUDNA-E ÉLNI A KOMMUNIZMUS­BAN?“ — volt a következő kérdés. A válaszok, öt kivételével, tagadók, lit már érzik a propaganda hatása. A legfőbb ben azért nem tudnák elviselni a kommu­nista államformát, mert n:em hisznek ab­ban, hogy az emberek egyformák. Azon­kívül szeretik a szabadságot. Az egyik igenlő válasz ezt irja: „Ha az oroszok tudnak, ha keservesen is, én is tudnék al­kalmazkodniEgy másik kikötést teszí „Kérdés, milyen annak a kommunizmus­nak a megvalósítása. Az eszményi kom­munista életformát jobbnak tartom, mint a mi nvai élet-formánkat, de nem■ tartom járandó és járható útnak.“ Egy másik szerint: „Lehet úgy is élni“ Egy harma­dik mindjárt hozzá is teszi, hogy „élni ig%g is lehet, csak éppen vem érdemes!“ ■ . <«= „HOGY BÁNTUNK A NEMZETISÉ-* GEKKEL A KÖZÉPKORBAN ÉS KÉ-* SÖBB ÉS BÁNHATTUNK VOLNA-E MÁSKÉPP IS?“ v Ma, amikor szomszédaink kiásták elle­nünk a harci bár dot és kigyót-békát ki­áltanák „elnyomó“ nemzetiségi politic Icánkra, égen. időszerű ez a kérdés. A válaszok: ..Teljes közömbösséggel viseltettünk irántuk, nera is véve tudomást arról,'hogy elnyomó politikát is gj-a^ro-lhattunlä volna.“ Kígyót melengettünk a keblünkön Kedvük szerint szaporodtak és olözönlöt- ték az országot. Ha földesuraink tisztáb­ban látnak, ma nincs nemzetiségi kérdés Ma gyár o rszá g on. ‘: _,,Ha megtanultak magyarul gagyogni* jptalmul rögtön vezető helyekre ültettük őket és kiváltságokat adtunk nekik a ma­gyarság rovására. Ha másképp bántunk: volna velük, most nem ülnének a nya­kunkon,“ „Igen megértőik és türelmesek voltunk a nemzetiségekkel.“ „Mig mi hadakoztunk és fosvíunk 3. csatákon, ők alázatosak voltak és szapo­rodtak idehaza, föuraink jóvoltából.“ A válaszokhoz nem is kell kommentár. Egy másik kérdés arra kért választ, miiven volt a magyarság számaránya mohácsi- vész után a többi európai, nép­hez viszonyítva? E kérdés célja az volt, megtudni, mit gondolnak a fiatalok, hely­reállhatott volna-e a mohácsi vész után a magyar birodalom, hiszen a mohácsi csa­tában mindössze tizen nér vezér ember pusztult el az akkor körülbelül hat és fél­milliós magyarságból, míg ötven évvel később. Szent Bertalan éjszakáján.. ki­lencvenezer hugenottát gyilkoltak le és az akkor a magyarsággal körűibe1.:^ egyenlő szám-arányú francia nemzet még­sem vesztette el nagyhatalmi állását. A válaszok általában tudják, hogy a. mohácsi vész ideiében körülbelül egyfor­ma volt az angolok és a magyarok szá­ma, a franciák valamivel többen voltak, a németek miég többen, a -spanyolok vala­mivel kevesebben. A válasz arra a kér­désre: „MIÉRT BUKOTT EL MÉGIS A MAGYAR IMPERIUM?“ az. hogy nem akadt megfelelő ember, aki .kézbe tudta volna fogni az oldott kéveként széthulld manvarság nemzeti erőit. Tanulságul a válaszokból egyetlen meg­állapítást szűrünk le: Nem féltjük a fiatalokul

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom