Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-03 / 26. szám

ELLENZÉK 1 5 44 február 2. •ffli TIBIM nif iBürfUi é’it 7 _ KÖZGAZDASÁG Az átmenetgazdélkodés kérdései Irta: Vita Sándor A világháború javában tombol még és semmi: jel sem mulat közeli békekötésre, mégis a gazdasági élet igyekszik felkészülni a háború utáni munkára és szakértekezletc- k.n, tanulmányokban tisztázza azokat a fel­adatokat, amelyeket a hosszúnak ígérkező át­menet, időszakban az állam mellett a magán­gazdaságnak és a gazdasági szervezeteknek vállalnioik kell. Érthető ez és nem jelenti semmiképpen sem azt, hogy figyelmünket és minden belső erőnket nem elsősorban az előt­tünk álló veszélyek leküzdésére ossz pon­tosítjuk. Erőseknek kívánunk bizonyulni az előttünk álló próbatétel alatt, de azt is tud­juk, hogy a veszély egyszer elmúlik, 3 eljön az uj munka időszaka. Azt szeretnék, ha a magyarság az egyszer mégiscsak ránkköszöniő békemunkának felkészülten és feladatait tisz­tán látva foghatna hozzá. Fel kell készülni a békére mert éneikül az éppen olyan súlyos megrázkódtatásokkal járna nvnt ahogy világ­szerte — tehát a győzteseknél is — 1919-ben járt, és lehetőleg el kell kerülni azokat a hi­bákat} amelyek az előző világháború után gazdasági válságra, munkanékühségre, gaz­dasági anarchiára vezettek.' Elő kell készíteni a magyarországi termelésnek a várható világ- gazdasági viszonyokhoz való alkalmazását, a haditermelést at kell állítani fogyasztási ja­vak termelésére és gondoskodni kell a lesze­relő katonák és hadiipari munkások elhelyezé­séről. A magyar gyáripar ma százezer em­berrel többet foglalkoztat, mint békeben. Bárányos Károly államtitkár egy nemrég tar­tott előadásában félmillióra becsüli azoknak a munkásoknak a számát akikről a háború után gondoskodni kell. A tervszerű felkészü­lés tehát, mindenképpen fontos feladat, és kü- lösösen az egy kis országban, amely a há­ború után elsősorban saját tőkéire, saját ter­melésére és saját piacára lesz utalva. Természetesen ma sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nincs szó munkanélküliség­ről. Azonban a trianoni országban —- Ma­tale sy Mátyás adatai szerint — a mezőgazda- sági lakosság évi mmikateljesitó képessége 471 millió munkanap volt. ezzel szemben csak 360 millió munkanap állott rendelkezésre, mert ennyi is elegendő volt a mezőgazdaság akkori termelési szükségletének elvégzésére. A mezőgazdaság munkahiányát az ipar igyeke­zett kárpótolni azonban ez eddig sem jelen­tette és a jövőben sem fogja azt jelenteni, hogy a magyar ipar el tudja helyezni a né­ző gaz daságban megélhetést nem találó egész népességet. Szükséges tehát magának a mező- gazdaságnak is jobb megszervezése, a munka-, alkalmak szaporítása, hiszen ha a mezőgaz­dáig válsággal küzd, nem lehet erőteljes az ipari élet sem. Ebből a szempontból érdemelnek figyelmet azok az írások, melyek a magyar mezőgaz­daság háború utáni, feladatait és az átmenet- gazdálkodás programjának előkészítését tár­gyalják. Erdély nemrég élrtrehivott mezőgaz­daságtudományi folyóiratában, a Mezőgazda­ságé Szemlében V’.'.z Bíró Gyula, ési vitéz Szász István érdekes tanulmányokban tár­gyalják ezt a kérd. ,1 ebből ragadunk ki né­hány gondolatot. A békegaz dálkod.bra való áttérés kérdésé- Den talan a legnagyobb helyet a búzaterme­lés jövőjének kérdése foglalja el Egyelőre megszűnt az amerikai verseny, és talán túl­zott dolog a háború, után nyomban' beköt ét­kező búzaválságtól félteni mezőgazdaságun­kat, hiszen a tengerentúli gabonakészletek na­gyon lecsökkentek, a szállítási eszközök hiá­nya és a szállítási költségek aránytalansága miatt valószínűleg néhány évig nem kell attól félni, hogy a tengerentúli buza nehéz vvrsenyt támaszt a magyar búzának. De eppen ez a néhány év alkalmas arra, hogy a később valószínűen bekövetkező nagy ver­senyre a magyar mezőgazdaság felkészüljön. Ezeket az éveket kell tehát gazdaságunk át­állítására felhasználni. Mind a két tanul­mány megállapítja, hogy a gabonatermelés nálunk még a legintenzivebb gazdálkodás mellett sem kecsegtet nagy eredményekkel és ezért viszonylag nagy területen kell majd gabonagazdálkod'ásunkat feladnunk és be­iseite takarmanynövenyek és ipari növények termelésére kell áttérnünk. Ez a kérdés azon­ban bizonyára sok meggondolást kivan majd, ha figyelőibe vesszük, /hogy a trianoni terüle­ten ^ 1923 és 1938 között a hektáronkénti termésátlag 13.4 métermázsa buza volt. Át­laghozam mellett r.6 millió hektár területen összesen 21.04 millió métermázsa buza ter­mett. Igen. de egyik évben ez a termésmenv- nviség 16 millió, a másikban pedig 26 millió métermáz.sa. Ilyen ingadozások mellett nehéz kiszámítani mennyi lehet, a búzával bevetett terület, hogy saját szükségletünket minden­képpen fedezze, Az ipari jellegű nyugateurópai országokban a mezőgazdasági termelésből évente átlagban két-háromszor nagyobb a nyers-jövedelem, mint nálunk, ahol pedig még mindig mintegy )0 százalékkal jobb a helyzet, mint a bal- kain államokban. A nyugati országokban te­hát nemcsak azért nagyobb a lakosság jöve­delme, mert az túlnyomórészt a mezőgazda­ságnál jövedelmezőbb iparból és kereskede­lemből él, hanem magából a mezőgazdasági termelésből is két-háromszorta nagyobb jöve­delmet tudnak előállítani, mint mi. Az ipar és kereskedelem évente 2—j-szor, esetleg y—6-szor is megforgatja a befektetett tőkét. Hol van ettől a mező gazdaság! A tiszta ne- zőgazdaság csak ott rentábilis, ahol gyér a lakosság, mert a mezőgazdaság négyzetkilo­méterenként legfeljebb 35—4; lakost tud el­tartani. Nálunk egy négyzetkilométeren már 80—90 ember él, mihez kezdjen ftehát a negyvenen felüli 40—50? Természetes, hogy a városok felé tódul és az iparban, kereske­delemben igyekszik elhelyezkedni. Azonban az iparosodásnak is megvannak a maga hely- hezkötött feltételei! és így közgazdasági éle­tünknek továbbra is alapvető kérdése marad a mintegy 50 százalékot kitevő mezőgazdasági lakosság sorsának megjavítása. Fokozni kell a mezőgazdasági kultúrát, mert évtizedek óta nem mutatkozik mező- gazdasági termelésünkben lényeges javulás. Nem emelkednek a termésátlagok, mert — amint vitéz Bíró Gyula megállapítja — nem b ztositottuk a talajerő fenntartását és foko­zását. Ezért sürgeti elsősorban állatállomá­nyunk feljavítását annyira, hogy egy holdra egy számos állati jusson, s- ugyanakkor a bel­terjes termelési ágakra, tejtermelésre, huselő- állitásra való áttérést. Ez a programváltoztatás azonban csak úgy' lehetséges, ha takarmányo­zási viszonyaink megváltoznak. S itt nem csupán, a rétek és legelők feljavításáról van szó, hanem minél több olajos és pillangós növény termesztéséről is. Vitéz Biró Gyula bebizonyítja, hogy áll at állományunk ma is elegendő volna az ország hús- és tejellátásá- hoz, ha okszerű volna a takarmányozása. Az átmeneti gazdálkodás ideje alatt a legfonto­sabb feladat az intenzivebb talajvédelem, a vét*- éa legelő javítás, a fokozottabb takar­mány termelés és állattenyésztésünk fejlesztése. Ezekbe a termelési ágakba kell majd tőkét vinnünk, mert itt lehet a tőke cs a munka­erők okos felhasználásával azonnali és jelen-, tős gazdasági hasznot produkálni. Hasonló eredményekre jut vitéz Szász Ist­ván á aki erdélyi szempontból vizsgálja a helyzetet. Ha ma némi túlzás is — Írja —- hogy Erdélyt állattenyésztési szempontból a jövő második Svájcának nevezzük, mégis kétségtelen, hogy Erdélyben viszonylag nagy területen kell feladnunk kevéssé jövedelmező gabonagazdálkodásunkat és az állattenyész­tésre kell a fősulyt fektetnünk. És itt a cél elsősorban a minőségi állattenyésztés, tehát tenyészállatok tenyésztése kell hogy legyen, mert itt mutatkoznak legkevésbé az árhul­lámzások szeszélyei és itt vannak a legna­gyobb lehetőségek Délkelet-Európa kipusztult állatállományának pótlása terén. Nemcsak takarmányozási szempontból fontos az ipari növények termesztése, hanem azért is, mert igy nyílik lehetőség a Székelyföld iparosí­tására és a székely népfelesleg, elhelyezésére. S valóban, a mezőgazdaság mint nyersanyag, kitűnő kiindulópontja lehet a speciális agrár­ipar kiépítésének, s itt Dánia példája jut eszünkbe, amely nem nyers agrártermékeivel, hanem agráriparával lett gazdag. Ebben a te­kintetben mi sem vagyunk szegényebbek Dá­niánál, a lehetőségeink nekünk is megvannak, és a mezőgazdasági iparunk majd százezer embert is foglalkoztathat. De fontos szerep jut ebben —. amint Szász István megállapítja — a mezőgazdaság gépesítésének Is, mert ezen a téren nagyon el vagyunk maradva. S ez a gépesítés már önmagában is erős ipa­rosodást jelent és éppen az átmenet idejére foglalkoztathat számos munkáskezet. Megoldásra várnak ezeken kivi.il az utV kérdésf. a vízgazdálkodás, a tagosítás, a lakás- kérdés, a víllamositás, csupa olyan munka- lehetőség, amelyek végrehajtása egy uj Ma­gyarországot teremtene meg. Nagyszabású közmunkák mellett egész sereg aprómunka megvalósítása is az átmenetgazdálkodás fel­adata lesz. Ha gazdasági életünk idejében el­végzi ezeknek előmunkálatait és kidolgozza terveit, ezzel a magyar mezőgazdaság há­ború utáni verseny képessegét biztosítja min­den versenytárssal szemben. ÜZLETI KÖNYVEK, Ijénzrsomarjoló, bérjfiCjyíék és mind-e-r*féle jiyorn látványok Deák F.-u. 18. BOROSNÁL ElkúsxOH a háborús l®ved«lmek sdóita Sásának tervezete KOLOZSVÁR. február 3. A költségvetési vita során a> pénzügyminiszter már bejelen­tettle, hogy gondoskodni fog a háborús nye­reségek megadóztatásáról. Az erre vonatkozó terveket a pénzügymireisz'íériumban mái elké­szítették és hozzászólás céljából a gazdasági érdekképviseleteknek is elküldőitek:. A terve­zet szerint a hadinyereségi adó’: a megadóz­tatott jövedelem i’tetőleg a társulati adónál e’ért főbb1 e’i alapján fizetik a magánszemé­lyek és a vállalatok, míg a beruházási hozzá­járulás az időközi vagyonelfolódátsó-k követ­keztében szé'es rétegekTe fog kiterjedni. A lerovás időtartama három év lesz, a hadinye- resíg adóbehajtását pedig két év alatt bonyo­lítják majd le. Az; előirányzott kincstári be­vételek körülbelül egyforma arányban oszla­nak meg a két adónem között. SPORT Legjobb csapatával áll ki a KMTE az országos birkózó csapatbajnokságokra KOLOZSVÁR. Az országos ökölvívó­ba jn okság. :k után, szombaton megkezdőd­nek az országos birkózó csapatbajnoksá­gok. A birkózó csapatbajnokságokon az ország legjobb 8 bdxkózócsapata vesz részt. Ezek között van a Kolozsvári Mun­kás Testedző Egyesület csapata is. A KMTE már hetek óta készül Kovács Jó­zsef birkózó szövetségi kapitány vezeté­sével az országos bajnokságokra. Heten­ként 3. edzést tartottak a piros-feketék birkózói, akik első mérkőzésüket vasár­nap, február 6-án délelőtt 10 órakor játsz- szák le Cegléden a CMOVE ellen. Kovács József birkózó kapitány a kö­vetkező csapatot jelölte ki a CMÖVE el­len: Légsuly Harmath Sándor. Pehelysúly Kovács József. Könnyüsuly Ko-lozsd Ká­roly. Váltósuly Péter József. Középsuly Bihari Béla. Ftédnehézsuáy Giájlíl Istvánj Nehézsúly Szilágyi Antal. A KMTE .birkózócsapata a szombat esti személyvonattal utazik Szolnokon keresz­tül Ceglédre, ahova a mérkőzés előtt ér­keznek meg. A kolozsvári munkáscsapat birkózói második mérkőzésüket február 12-én, szombaton este félbét órakor Budapesten a Nemzeti Sportcsarnokban vivják meg a BVSC csapata ellen. A harmadik forduló­ban a KMTE csapata Kolozsváron méri össze erejét a Kecskeméti Testedző Egy­let ellen, mely február 20-án, vasárnap délelőtt kerül lebonyolításra. Márton Zoltán vezeti a Postások edzéseit KOLOZSVÁR. A Postás Sport Egyesü­let labdarugói is megkezdték tavasza ed­zéseiket Márton Zoltán edző vezetésével. A Postások hetenként háromszor: ked­den, csütörtökön - és pénteken délután tartják edzéseiket a városi kispályán. A KORVIN labdarugócsapata február 8-án, keddien kezid'i meg tavaszi edzéseit saját pályáján Endreffy Iván edző veze­tésével. A csapat hetenként háromszor: kedden, csütörtökön és pénteken tartja meg edzéseit. A KOLOZSVÁRI EGYETEMI ATLÉ­TIKAI CLUB ma, február 3-án, csütör­tökön este fél 9 órakor tartja tisztújító közgyűlését a Ferenc József Tudomány- egyetem bölcsészeti karának nagytermé­ben. A KAC két vegyescsapata tegnap dél­után edzőmérkőzest játszott egymással. A pirosak“ 3:2 (1:1) arányban legyőzték a „kékek“ csapatát. Góllövő: Kovács III, Kerekes, Csákány, illetve Kovács IV. és Tolnai. VASÁRNAP mái: az egié-sz országban megindulnak a labláarugóküzdelmek. Sze­geden a város honvéd válogatottja a bu­dapesti honvéd válogatót tat látja vendé­gül. Budapesten a Ferencváros az FTC- vel, az Újpest az Urak ellen, a Csepel a MÁVAG-gal, a Gamma az OTE III. kerü­lettel, az Elektromos a VÁC ellen, mig a Szentlőrinci AC a DVSC csapatával ját­szik. Újvidéken az UAC az óbecsei Bocs- kay csapatával, Szabadkán a SzVAK az SzVSE-vel, Diósgyőrött a DiMÁVAG a Perec'esi TK ellen, Cegléden a CMOVE a Szolnok csapatával, mig Kolozsváron a KAC az MSE ellen játszik barátságos mérkőzést. A VASÁRNAPI KAC—MSE barátságos mérkőzés után a városi kispályán déli 12 órakor a KAC II. a KMTE csapatával játszik barátságos mérkőzést A KAC ’abdarugó szakbizottsága február 11-én, pénteken este fél 8 órakor tartja első ezidei megbeszélését. A vezetőség kéri a szakbizottság tagjait, hogy a 'fenti időpontban szíveskedjenek megjelenni. LŐRINCZ SÁNDOR, az MLSz. kolozsvári kerületének főtitkára felhívja az MLSz. köte­lékébe tartozó összes törpejátékosokat, hogy Grimm Kálmán csoportoktató vezetékével az. előadások február 16-án, szerdán délután ö órakor veszik kezdetüket, a Mátyás király-tér 30. az. alatti MLSz hivatalos helyiségében. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP négyes ko­sárlabda mérkőzés lesz az unitárius kollégium­ban a DEAC, DVSC, KEAC és BÁSTYA csa­patat közölt. A FERENCVÁROS labdarugó csapata teg­nap tartotta első szabadtéri edzését a tavaszi idényben Schaffer edző vezetésével. Szombaton és vasárnap Mátraházán tartják meg az országos si-bajnokságokat KOLOZSVÁR, február 3, A Magyar Si Szö­vetség február 5-én és 6-án a Mátrában ren­dezi meg Magyarország 1944. évi országos sibajnokságaií. Szombaton délelőtt 9 órakor a 12 és 18 ki’oméferes futóversenyeket bonyo­lítják le, mş.jd déiután a Kékes-Kupa e!o- futamait tartják meg. Vasárnap délelőtt 9 órakor az összetett ugróversenyt, 11 órakor az egyéni ugróversenyt tartják meg a mátra- házai nagy ugrósáncon. A Kékes-Kupa döntő futamaira déiután 3 órakor kerül a sor. Szabó Ödön és Lőrincz Sándor tart ma előadást a Redout nagytermében KOLOZSVÁR, február 3, A kolozsvári labdarugó kerület február 3-án, csütörtökön este 6 órakor a Redut, Unió-utca 21- szám a’aiti nagytermében tartja meg utolsó téli szakelőadását. Ezi az előadás eredetileg vasár­nap délelőtt 10 órára volt kitűzve, de közbe­jött akadályok s az egyesületek szabadtéri edzése miatt az előadást a fenti időpontban tartják meg. Szabó Ödön országos egvesbLó a fegyelmi, szabályzatró’., majd Lőrincz Sándor az MLSz kolozsvári kerületének főtitkára a játékos vándorlásról, játékos csábításról és felhajtásról fog beszélni. Az előadáson va’ó megjelenés kötelező úgy az egyesületi veze­tőkre. mint a játékosokra nézve. A KAC és a KEAC a Mátyás király­dijat megkapta az MLSz-től * KOLOZSVÁR, február 3. Az MLSz vasár­napi közgyűlésen kiosztották a Máttyás király és a sportazerüségi verseny dijait, A Mátyás király-dijat csak 6 NB. I-es csapat kapta meg. A KAC, NAC, Ferencváros, GAMMA, Újpest, és a Csepel. A fenti egyesülteken kívül az NB. III. erdélyi csoportjában a KEAC kapta meg a Mátyás király-dijat­Opata edző pénteken állítja össze az MSE ellen játszó tizenegyet KOLOZSVÁR, február 3. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor a városi sporttelep nagypályá­ján. kerül lejátszásra a tavaszi labdarugó idény első mérkőzése. A KAC csapata a Ma- I rosvásárhelyi Sport Egylet labdarugó csapatát látja venégül. A piros-fehérek1 már január 10-ike óta készülnek Opata edző vezetésével az izgalmasnak ígérkező tavaszi idényre, melv- nek első mérkőzése február 6-án lesz Kolozs­váron. A legutóbbi edzéseken, különösen • a KAC védelmének és fedezefsorának ment jói ■a játék, de remélhetőleg a február 27-iki Szol­nok mérkőzésig Opata edző megtalálja azt az ö? csatárt, mely az NB. I. küzdelmei során a tavaszi idényben játszani fog. Az MSz ellen készülve a KAC együttese pénteken déiután újabb erőnléti edzést tart, amely után jelö­lik ki azt a csapatot, mely az MSE ellen ját­szani fog. Az MLSz felhivása KOLOZSVÁR, február 3. Az MLSz ko’o's- vári kerületének ügyvezetője ezúton értesíti az összes elnökségi tagokat, hogy az elnöki értekezlet nem február 4-én', hanem február 18-án, pénteken este 6 .órakor lesz megtartva, mikor is jelen lesznek az MLSz országos el­nökké gének a tagjai is. Barátságos mérkőzések voltak Gyertyaszentelő Boldogasszony napján Több barátságos mérkőzéssel kezdődött a tavaszi labdarugó idény. A NB I. több csa­pata Gyertyaszentelő Boldog Asszony napján barátságos mérkőzéseket vívott másod- és harmadrangú csapatokkal, hogy a bajnokság e hó végén kezdődő összecsapásaira kellőkép­pen felkészüljön. A DVSC Szabadkán a II. osztályú SzVAK csapatával mérkőzött meg. Az első félidőben a SzVAK 3;0 arányban vezetett és a debre­ceniek csak a második félidőben tudtak dön­tetlen eredményt kiharcolni — 3:3 lett a gól­arány. Az Újpest 4:1 (2:1) arányban győzött a 11. osztályú MÄVAG ellen. Az Elektromos a III. osztályú Futura TE csapatát 14:3 arányban ..lelépte“. Kecskeméten a Honvéd Válogatott S:o (3:0) arányban győzött a Kecskeméti AC ellen. Miskolcon jó! mutatkozott be a DiMÁ­VAG, amely 9:2 (4:1) arányban győzött a vasutasosapattal szemben. AZ IDÉN IS ELMARAD 4 TENYÉSZÁL­LATVÁSÁR. A mult évben, mint ismeretes, a háborús viszonyok következtében elmarad; az országos mezőgazdasági ás lenyé$zái:<r- váfiér. A kiállítáerendező bizottság úgy haté rozot.t, hogy a fennálló körű.mén vekre tekin­tettel a szokásos mezőgazdasági tenvészá.lat- vásárt az. idén sem tartják meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom