Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)

1944-02-18 / 39. szám

* "ELLEN ZftE 19 4 4 üffitettiang» február 18, i t i.ll JÓZSEF: Amlúl écd€ín-&5 lúd... feu.cz& jCipó* c*ntélcc\ t Nehéz feladat Nyári embernek emlékét / idézni, akit a város egész társadalma őszin­tén becsült és szerpf/,tt. Nagyon kevés olyan ember van ugyanis, akinek ne lennének ellen­ségei és pályafutását ne kereszteznék a titkos áskálódások és az 'Egység kicsinyes gáncs­vetései. És mégis önkéntelenül az jut az eszünkbe,, ha a tragikus hirtelenséggel elhunyt Grucz.a lápot városi tanácsnok tisztviselői és emberi egyéniségét akarjuk jellemezni, hogy nincs a városban olyan ember, aki életében haraggal gondolt volna rá és ne erezne őszinte részvétet ravatalánál. Talán a régi világ titka volt. a társadalom minden rétegét ma­radéktalanul megnyerni. Annak a régi Ko­lozsvárnak, amelynek bonhomiáját Grucza Lipót haláláig megőrizte. Égyre többen tá­voznak el örökre azok közül, akik valamikor ezt a várost jelentették. Ha végigbarangolunk a Házsongárdi temető sirhantjai között, mind több és több olyan névvel találkozunk, amelyeknek viselőit jól ismertük, az ifjúság számos gyönyörű emléke fűzött hozzájuk és akiknek törhetetlen magyarságát jó és rossz sorsban egyaránt becsültük. Ennek a régi Kolozsvárnak volt egyik leg- nepszerüb és legjellegzetesebb képviselője Grucza Lipót. aki a trianoni összeomlás előtt, mint rendőrkapitány, a kolozsvári városi rendőrség kötelékében teljesített szolgálatot. Sohasem volt kizárólagosan a paragrafusok embere. A törvény ridegségét össze tudta egyeztetni a gyakorlati élettel és a szív meleg­ségével. Néhai Hadady Endre kolozsvári rendőr főkapitánynak legbizalmasabb munka­társai közé tartozott. Mint rendőrtisztnek, főérdeme volt, hogy mindenkinek a panaszát készségesen meghallgatta és főleg a kisembe­rek igazságos ügyeiben igyekezett eljárni. Nem volt az u. n. „hivatalnok urak“ típusa. Ember tudott maradni a hivatali• szobában is és ennek a szellemnek volt köszönhető, hogy annakidején sohasem volt súrlódás a vá­ros lakossága, a rendőrség és a sajtó között. Grucza Lipót a trianoni összeomlás után Ko­lozsváron maradt. Megtagadta a hivatali es­küt és a magántisztviselői pályán helyezke­dett el. Először a Dermata bőrgyárban volt főtiszt-viselő, majd a Lapkiadó Rt. szolgála­tába lepett és egészen a felszabadulásig a Keleti Ujság kiadóhivatalának főnöke volt. Ebben a minőségében az erdélyi magyar sajtó munkásaival őszinte baráti viszonyba került és teljes munkaerejével kivette részét a ma- j gyár betű fenntartása érdekében vívott har- i cokból. A sors kegyelmes volt hozzá és megérhette, j hogy Erdély egy része ismét felszabadult. Az í újra magyarrá lett Kolozsváron a felszabadít- ! lás után visszatért a köztisztviselői pályára. A városi iparhatóság vezetője lett. Kolozsvár magyar iparos társadalma minden kérésével a legteljesebb bizalommal fordult ,.a tanács­nok úrhoz“, mert biztosak voltak abban, hogy a törvényadta lehetőségek határai kö­zött megértésre és támogatásra számíthatnak. Felelősségteljes időben a gazdasági őrségvál­tás korszakában intézte az iparhatóság ügyeit es ténykedéseivel mindenki részéről elismerést és megbecsülést szerzett. Hogy a kisiparosok mennyire méltányolták velük való együttérzé­sét, annak legszebb bizonyítéka, bogy a kis­iparosok temetkezési egylete diszelnökévé vá­lasztotta. Magáévá tette az elhanyagolt ko­lozsvári munkás-sport ügyét is. Elnöke volt a KMTE-nek és elnöke a Magyar Kerékpáros Szövetség erdélyi kerületének. Bebizonyította, hogy Kolozsváron olyan munkás sport-tehet­ségek vannak, akikért érdemes dolgozni. Elalála nemcsak az iparostársadalom köré­ben keltett őszinte részvétet és megdöbbenést, hanem kiveszi - részét a család és a város tisztviselői karának gyászából a kolozsvári magyar társadalom, minden rétege. Szómba- ! ton délután j órakor, amikor a házsongárdi temető halottas kápolnájából, mint a város halottját, utolsó útjára kísérik, olyan ember kihűlt teste fogja megtalálni az örök pihe­nést az ősi kolozsvári földben, aki életében csak a közösségért dolgozott és igyekezett mindenkihez jó lenni. A Ulus-uq. vts-sz&fui sa Egyik kiváló budapesti heeedümüvész hangyersanyt adott a közelmúlt napokban. A művész nevét külföldön is előnyösen ismerik, érthető teliár, hogy koncertlét nagy várakozás előzte meg. Ebből az alkalomból a budapesti ,.Uj Magyarság“ nagyon figyelemre méltó és megszivleiéire erdemes beszámolót közölt. Bí­rálat tárgyává tette, hogy a hangversenyterem külső képe úgy nézett ki, mintha nem ko­moly zenei eseményre, hanem revübemuta- tóra készülnének. A terem minden sarkában reflektorok meredtek fenyegetően a közön­ségre. Három mozifényképész is elhelyezke­dett a teremben hogy a hangos híradó szá­mára megörökítsék a művész szereplését. Bu­dapesti laptársunk igen komolyan megjegyez­te, hogy nem kételkedik a művész tehetségé­ben, azonban a legmélyében elitéli, hogy eddigi egész pályafutása során átlátszó és tul­ii an gos önreklámmal igyekezett előrejutni. A kritikát azzal fejezte be, hogy a hegedümü vesz akkor fogja megtalálni önmagát, ha fe­lülemelkedik a reklámok hétköznapiságából és a művészi átélés szépségeit többre becsüli a t'iszavirágéletü reklámoknál. Azért tartjuk érdemesnek, hogy ezt a bírá­latot idézzük, mert a hiúság ilyenfajta vessző­futására Kolozsváron is szükség volna. Mos­tanában nálunk is divat lett az öndicséret és a puffogó hangoskodás. Hiába mosolyogja meg a magyar társadalom komolyabb rétege azokat, akik két könyökkel akarják, a karriert kierőszakolni, a hiúság legyőzi a józan bírá­lat hangjait. Legyen a budapesti kritika intő példa azok számára, akik Erdélyben is ^ame­rikai stílusban“ szeretnének érvényesülni, mert a visszatetsző és kirívó ön dicséret és reklám előbb-utóbb megkapja a maga méltó büntetését. Az eítnacúd1, szo-UaUsta-^uiés Röviden megemlékeztem már ennek a ro­vatnak hasáb min arról, hogy az elmúlt vasár­nap a nagybányai bányakerület munkássága milyen gyönyörűen tett hitet a magyar egység mellett. Erre a napra ugyanis Felsőbányán szervezkedő gyűlést hirdetett a szocialista párt, mire a nemzeti alapon álló munkásság KOLOZSVÁR, február 18. Mint emlékezetes, a közelmúltban Kolozsváron megalakult az E déíyi Párt iparos szakosztálya. Az alakuló gyűlésen elhangzott megnyilatkozásokban ki­emelték, hogy ez a gyűlés az egész ország­részt átfogó iparos egységnek kiinduló állo­mása, amely mint éidekképvise'eti közösség lesz hivatva továbbfejleszteni Erdély iparos- táisadalmínak szilárd szénezettségét. A kolozsvári mintára most Erdétyszerte megalakulnak az Eidélyi Párt iparos szakosz­tályai. Február 20-án, vasárnap Marosvásár­helyen tartanak alakuló gyűlést, amelyen a KOLOZSVÁR, február 18. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter leiratot intézett az ipa kamarákhoz, melyben közli, hogy o'y-n iparágakra, amelyekre az iparengedély! nem a miniszter adja ki, az iparhatóság a keres­kedelmi és iparkamara vé'eménvének meg­hallgatása után dönt, utána pedig a kijelölés, illetőleg a névjegyzékbe való felvétel végett az engedé’yt köteles az illetékes felügyeleti hatósághoz felterjeszteni. A kötött forgalmú KOLOZSVÁR, február 18. A dé’erdélyi me­nekültek kötelező összeirására vonatkozó’ag a kolozsvári rendőrkapitányság atz alábbi fontos felbivást adtai ki: Az összeírás mindazoknál a személvekre vo nafkozik, akik 1938 január elseje után Romí­niából Magyarország területére menekültek, akár útlevéllel, akár hazatérési igazolvánnyal léptük át a határt, valamint’ azokra is vonat­kozik, akik minden utiokmány né’ífoül, vagy pedig optáiási okmánnyal érkeztek. Az össze­írás alapján mindazok, akik az összeírásra je­lentkeznek, állampolgársági okiratot helyette­sítő ,,Igazolvany”-t nyernek A régi tartózko­dásra és munkavái'alásra jogosító ,,Igazol. vány''-ok érvényessége ez-év március 31-ével megszűnik. Felhívja a rendőrkapitányság mindazokat a 18. életévet betöltött személyeket, férfiakat és nőket, akik 1938 évi január hó elseje után jöttek Romániából Magyarország területére, hogy összeírásuk céljából saját jó; felfogott I érdekükben Ipar-utca 20. szám alatt, a To- j loncház irodájában összes személyi okmá­ny a tikkal! (menekült igazolvány, véghatározat, születesd, házassági anyakönyvi kivonat, haza­térési igazolvány, utlevé', optáiási okiral. ál­lampolgársági igazolvány, bejelentőlap) min­den külön idézés bevárása nélkül az a’ább kö­zölt napokon és sorrendben délelőtt 8—12 óráig és délután 2—6 óráig jelentkezzenek: Február hó 21-én azoknak keli je'entkezni, akiknek neve A, C, Cs-, D betűkkel kezdődik. Feb uár 22-én B betűsök közül az A— K-ig keresztnevüek, február 23-án ugyancsak a B betűsök közül az L—Zs-ig keresztnevüek, február 24-én az E és ,F besüsök, február 25-én a G és Gy betűsök, 26-án a H, T. J betűsök, 28 án a K betűsök közül az A—K-ig kereszt­nevüek, 29-én a K betűsök L—Zsig keresztné­vnek. Március 1-én az L, N, Ny betűsök, mar­hatalmas tömegekkel youli fel és rögtönzött gyűlés keretében visszautasította a nemzetközi eszméket. A szocialista vezetők idejében ér­tesültek a nemzeti megmozdulásról, letettek arról, hogy Felsőbányán gyülésezzenek ér Szatmárnémetiből a legelső vonattal vissza­utaztak a fővárosba. Érdemes részletesebben és újra foglalkozni a bányamunkásoknak, ezzel a nemzeti meg­nyilatkozásával. A. kapnikbányai munkások, élükön dr. Búzás Gerő esperessel, hajnali 4 órakor indultak útnak, hogy a felázott, dom­bos és fáradságos hegyi utat gyalogszerrel megtehessék Felsőbányára. Nagybányáról több- s7.áz bányász utazott át, de nem maradtak el a go kilométerre fekvő Erzséfyetbánya mun­kásai sem. Eljöttek Férnezclyről, Szatmárné­metiből és Kőbányáról is a munkások, hogy hitet tegyenek a magyar lelkiközösség mellett. Együtt vonultak fel a felsőbányái ország­zászló elé és amikor a nemzeti lobogó előtt kifejezésre juttatták, hogy a nagybányai bá- nyakerület munkásai visszautasítják a hangza­tos Ígéreteket és kitartanak a nemzeti eszmék mellett. Így tett önkéntelenül is jó szolgálatot a magyar nemzeti eszmének a szocialista part. Mert a nemzeti alapon történő felvonulásban pártkülönbség nélkül resztvettek az összes munkások. Pártjelvények helyett nemzeti szinü szalagot tűztek a kabátjuk hajtókájára és ezzel jelezték külsőségekben is, bogy a sors minden megpróbáltatása között magyarok akarnak maradni. Olyan vidéken történt ez. amelyet joggal nevezhetünk az erdélyi mun­kásság legfőbb középpontjának és a nemzeti érzésnek ezt a gyönyörű megnyilatkozását ér­demes minden részletében az egész magyar közvélemény tudomására honi. Tanulságait máshol is szerencsésen fel lehet majd hasz­nálni . . . székeíy főváros iparostársadalmának vezetői teljes számban részt vesznek. Eza’kaiomból Marosvásárhelyre utazik Kolozsvárról De­meter Ferenc kolozsvári ipartestületi «elnök, az Erdélyi Párt kolozsvári iparos szakosztályá­nak elnöke, Lengyel Albert nyomdaíuiajdc- nos, a szakosz’ály alelncke és Páll György dr a párt országos főtitkára. A marosvásárhelyi szakosztály megalakulása után mindhárman Szél e yutívarhetyre utaznak, ahol február 21-én, hétfőn résztvesznek az Erdélyi Párt ud­varhelymegyei iparos szakosztálya alakuló gyűlésén. cikkekre vonatkozó iparengedély kérést a kamara véleménye után feltét!enü' a minisz­tériumhoz kel] felterjeszteni. A másodfokú iparhatóságok kötelesek a miniszterhez soron kivü' felterjeszteni azokat a kötőit forgalmi cikkekre szóló iparigazolványokat, melyeket a vonatkozó iparügyi miniszten rendelet figye­lembe vétele nélkül adlak ki, mert ezeket, a mini.’zterium vissza fogja vonni, cius 2-án az M betűsök közül az A—K-ig ke_ Tesztnevüek, márciüs 3-án ac M. betűsök kö­zül az L—Zs-ig keresztnevüek, 4-én az O, P, R betűsök, 6-án az S, Sz közül az A—K ig keresztnevüek, 7-én az S, Se betűsök közül az L—Zs keresztnevüek é6 március 8-án a T, U, V, W, Z és Zs beüisök. A fenti időpontban je'entkezni tartoznak azok is, akiik; időközben magyar állampolgár- sági bizonyítványt szereztek, továbbá azok. akik háizassáigkötéei által váltak magyar ál­lampolgárokká. Az általános rendelkezéstől eltérői'eg jelentkezni tartoznak azok a 18 életéven aluli személyek, férfiak és nők is, akiknek a szü'ei nem tartózkodnak az ország jelenlegi területén, valamint azok a férjes nők is, akiknek bázasiársa nem tartózkodik az 01 szag jelenlegi területén. Ugyanakkor azok a menekült férjes nők, akiknek házastársa az ország jelenlegi területén tartózkodik, kü'ön jelentkezni nem kötelesek. Figyelmezteti, a rendőrkapitányság mind­azokat, akik a fentemilitett időpont után jöt­tek át Romániából Magyarországra és mind- ezideig bármilyen oknál fogva még iehol sem jelen!keztek, hogy a fenti időpontokban jelentikezési kötelezettségüknek feltétlenül le­gyenek eleget, mert annak, elmulasztása ese­ten a vonatkozó belügyminiszteri ' rendelet alapján kihágási e'járás indul ellenük. A rendőrség felhívását a kolozsvári kapitányság vezetője, dr. HoUósy-Kuthy Lajos főkapitár.v. helyettes irta alá. „CSAK TEJET REGGELIZEM.44 (Z) Soha wem gondoltam volna, hogy vaJaha is cselédkérdéssel foglalkozzam a nyilvánosság színe elolt. Megszoktam gyermekkorom­tól fogva, hogy a cseléd, (pardon, háztartási alkalmazott) minden ügyes-bajos dolga és a vele kap­csolatos összes ügyek és bajok ki­zárólag a háziasszonyt terhelik és illetik. Ebbe férfiembernek bele­szólása nincsen. Most azonban egy olyan dolog adódott, amiért mégis kénytelen vagyok hozzászólni e kérdéshez, annak ellenére, hogy mindig igyekeztem elhárítani ked­ves háziasszony ismerőseim buxdi- tását, hogy Írjak erről a — gondo­lom — évezredes kérdésről. Azért hárítottam el, mert emlékszem azokra az időkre, amikor déd­anyám és nagyanyáim ugyanúgy panaszkodtak a cselédek felől ba­rátnőiknek, mint a mai fiatalasz- szonyok, holott az akkori cselédek kétségkívül különbek voltak a maiaknál. Február 15-én azonban cseléd­változás történt nálunk, ami egyébként, sajnos, sehol sem tarto­zik a ritkaságok közé. Uj háztar­tási alkalmazottunk igen derék, jó- ravaló györgyfalvi leányzó. Ég a keze alatt a munka, mosolygó, szó- fogadó, habár a nyelve kissé fel van vágva. Ez utóbbi tulajdonsága következtében az első 24 óra letelte előtt tudomásunkra hozta, hogy ha nem javítunk a koszton, úgy nem marad meg. ,,Én csak tejet regge­lizem — - mondotta —, nem iszom meg sem a kávét, sem a teát.“ A húst is keveselte, amiben egyéb­ként tökéletesen igaza volt. Némi­leg elfutott a csodálkozás és men- kérdeztem, hogy vájjon a holdban, élt-e idá g, hogy nincsen turiomá sa a háborúról, jegyrentlszerről, fejadagról és minden egyébről, aminek ma ugyan kevéssé örven­dezünk, de amit szó nélkül és be­csülettel kell tűrnie mindenkinek. Kiderült, hogy nem a holdban, hanem ugyancsak erősen földi he­lyen lakott, mégpedig egy olyan férfiú háztartásában, aki, hogy úgy mondjam, a „közösség husosíazaka“ közvetlen közelében él, sőt abban, telies joggal kavargat is. Cseléd­pletykára soha sem adtam, de mi­után tej és hús hiányában kitűnő háztartási alkalmazottam egysze­riben megevett egy kiló kenyeret, kénytelen voltam elhinni, hogy valóban a gyomra szólalt meg, amikor kifogásolta a vele megosz­tott sovány kosztunkat. Elmondot­ta szépen, hogy az előző helyen ,.hat liter tej volt naponta és hús rogyásig*. Miután, mint lentebb is emlitet- tem, egy csak most megismert ház­tartási alkalmazott előadásáról van szó, aminek igaz voltát kizáróan éhsége bizonyította előttem, nem teszem közzé előbbi gazdájának il­lusztris nevét, bár fölötte érdekes vclna megtudni, hogy kinek áll módjában 8 liter tejet fogyasztani naponta a „rogyásig“ lévő hús mellett. Érdekelné ez úgy a nagy­közönséget, amely velem együtt nem tud a gyermekének tejet és vajat adni, saját magának pedig annyi húst, amennyit jólesően el- fngyaszthaina, de gondolom, a ki­tünően ellátott úriember kiléte egynémely hatóságunkat is köze­lebbről érdekli, ak k számára ne­vét és lakcímét szívesen rendelke­zésre bocsátom, abban a remény­ben, hegy rangemelés történik ná­la, amennyiben besorolják a tisz­tességes magyar emberek közé­Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben. KOLOZSVÁR S z E N Z Á € I Ó J A a budapesti Hungária (Angol)-park európai hint it ásmegdejtőj e. Az élő agyrébusz! Erről beszél mindé n k i. O k v et len keresse fel Ön is Banhidai grafológust. Hozott írást is a nalizá-1. Fogrí id naponta vásár­és ünnepnapokon is reggel íktői es te ? óráig Buza-utca, ?. sz. alatt. 1 Piaristák templománál.) Marosvásárhelyen és Utívarhey megy éhen is megalakul az Erdélyi Párt iparos-szakosztálya V.mawenfáfc a szabá/yfafanuf kiielőtt keretxedök iperiogontványát Kik kötelesek jelentkezni a menekült-összeírás során?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom