Ellenzék, 1944. február (65. évfolyam, 25-48. szám)
1944-02-18 / 39. szám
1944 február 1 8. ELLENZÉK 3 ÓVÁRí-ÓSS JÓZSEF —— RIPORTSOROZATA Az ember Nyomában /i TIzi;Vii,4 vEs------ KOLOZSVÁR, február i8. Tizenhat Ml I éves az ember, tele van költészettel, I -* lendülettel. Most rohan neki az életnek, habzsolja a tavasz friss illatat, akkor is, ha vastag hó és jégtakaró boi-uja az aszfaltot, eltűnik előle a valóság es a képzelet sűrűsödő kodén keresztül csak az élet csodálatos boldogságait látja . . . Ilyen volt előttünk nem tudom hány nemzedék és ilyen volt a mi fiatalságunk is ti- zenhatcvességünk teljében. Ám. vannak ma is tizenharévesek, akiknek mindezt ellopták az életéből. Jött egy komor • és rosszindulatú varázsló, tele baljós Ítélettel. Gúnyos volt és öreg és rőt szakálla mögött bibircsók nőttek. Jött és azt mondta-. „/Vem akarok több nevető arcot látni."' A varázsló túl öreg volt, megkopott és varázslata nem volt elég erős a mai időknek. A nevetés nem iagyott le tizenhatéve- seink arcáról, de az életet mégis komolyabb szemmel nézik, mint ahogy mi néztük annakidején. Bizonyság erre azok a válaszok, amelye'- ket a közvéleménykutatás során a feladott kérdésekre ötödik és hatodik gimnazistáink válaszoltak. Az első kérdés ez volt: „Mi szeretne lenni?" Hetvenhét válasz érkezett be a kérdésekre. A válaszok a következőkép oszlanak meg: mérnök 23, orvos 17, katona 14, bizonytalan 6, pap 5, politikus (diplomata) 3, közgazdász, színész, tisztviselő 2—2, gazdísz, jogász, festőművész i—r. Ezek a válaszok már sokkal fontosabbak, mint az alsóbb osztályok válaszai, éppen azért, mert az ötödik gimnázium az a választó vonal, amelynél' a kereskedőnek, iparosnak és más nem magas szellemi előképzettséget feltételező pályákra menők kiválnak az iskola padjaiból. Feltűnő a gyakorlati pályák iránt való előszeretet. Igen sokan, a kérdezettek egyhar- mada készül mérnöki pályára. Ezt azonban nem lehet különválasztani a hivatásos kato- nasztiszti pályától, mert a mérnöki pályákra készülőknek csaknem a fele úgy fogalmazta meg a választ, hogy repülőtiszt-mérnök, katona-mérnök stb. Számosán választották élethivatásul az eletktromérnöki és a repülőgép- építői pályát. Ugyanakkor zárójelben megjegyzik. hogy rendszeresen modelleznek és nincs hőbb vágyuk, minthogy egyszer, ha kiszabadulnak az egyetemről, repülőgépgyárban építhessenek komoly repülőgépeket. Ez mind csak azt bizonyltja, hogy a ma fiatalságát mennyire magával ragadta a véghetetlen égbolt iránti szeretet, mennyire bennük él a repülés gondolata, mennyire igazán a ma fiai ők. A másik jjellegzetetsség, amelyet okvetlen fel kell jegyezni a válaszok margójára, hogy a megkérdezettek egynegyede orvosnak készül. Magában nem ez a döntő, hanem az, hogy a tizenhét közül, tizennégy meg jegyzi: falura is elmegy szívesen. Itt meg keli állni egy pillanatra! Éppen azért, mert az orvoskérdés Magyarországon az utóbbi években akuttá vált. A legteheZ- ségtelenebebb szigorló orvomövendék i,s, akinek kezébe nyomták a „cselédkönyvet“, egyetemi tanári állásra pályázott és inkább maradt klinikai gyakornoknak 80, később 120, majd 180 pengőért és még később tiszteletbeli tanársegédnek fizetés nélkül is, minthogy falura menjen és a széles népréteg némelye helyen nemtörődömségbe fulladt köz- egészségügyét szolgálja. Tudjuk azt, a statisztika számai világosan beszélnek: ma Magyarországon nincs orvoshiány, a nagy' városokban egymást tapossák agyon az orvosok és kint a falivakon hányszor, de hányszor kell orvos nélkül megszülnie gyermekét a paraszt- asszonynak, vagy7 pedig igénybe vennie a „.tudós asszony“ segítségét, mert orvos hét- mérföldes körzetben nem található. Éppen ezért tiszteletreméltó az orvosnak készülő ifjak elhatározása, Ök már eleve vállaljak a missziót^ amelynek végcélja végered- mény'ben: a harmincmilliós magyarság. Nehéz időkben a nemzet kitermeli magából azokat, akik megválthatják az életét. És ha nem tudja kitermelni, nem tudja felvenni a versenyt a sors nagy versenyfutasában, nem méltó a megmaradásra. Mi katonanemzet voltunk ezer éven át. Csak a harcok, a csaták és ütközetek szünetében ültünk le a lant mellé, vagy fogtunk kezünkbe tollat, hogy megénekeljük a harcok hőseinek dicsőségét, vagy pedig kolostorok magányában elmélyült magunkbanézéssel munkálkodjunk a tudományokon. Ha ellen tört hazánkra azonban, újból kivonta kardját minden fegyvert forgató férfi, lett légyen földesur, vagy köz- nemes. beleszámítva a papokat is. A vérünkben van, hogy katonáskodjunk, ezért nem csodálatos, ha a megkérdezettek negyedrésze kifejezetten katonai pályára készül, nem számítva bele azokat, akik szintéit katonák akarnak lenni, de mint katona-mérnökök és katona-ovosok akarják szolgálni a hazát. A szokatlan a statisztikában az, hogy mindössze egy hatodikos választotta élethivatásául a jogászi pályát, a hetvenhét közül. Ha ez a magatartás állandósul, úgy az a szinte sajnálkozó jellegű megállapítás, hogy „jogász-nemzet vagyunkmegdől. A: második kérdés; ,,Hogy gondolja elérni élete célját?“ A válaszok egyöntetűek: szorgalommal, támadással, kitartással. Egy-kettő tűnik k;i: „Nagy nyelvtudással, széles ismeretekkel, megfelelő képzettséggel.“ Más: „Becsületes munkával1'. Abban mindegyik megegyezik, hogy az. életcél elérése nehéz es komoly dolog. Ingyen nem adják a sikert, meg keil dolgozni érte keményen. A harmadik kérdés az olvasmányokra vonatkozik. Kiderül, hogy feltűnően sok a szak- könyv az ötödikesek és hatodikosok kezében. Ök már most megkezdték a differenciálódást, nem hagyják érettségi utánra, mint ahogyan az előző nemzedékek tették. Sok az életrajz, a komoly tudományos munka, a folyóirat {■„Egyedül vagyunk“) Van egy ötödikes, aki Hitler: „Mein Kampf“-]át is olvasta. Érdekes a következő kérdés: „Mit gondol, hogy élnek az urak?“ A válaszok nem nagyon hizelgőelY 1 íszte- let a kivételnek, — beleértve a születési és pénzarisztokráciát, nem nagyon örülhetnek a tükörképnek: „Kényelmesen“, „Fényűzően“, „Szeretik a külsőségeket'". „Cím cs rangkórság.“ „Dolgozni nem szeretnek“, „Pénzért mindenre kaphatók'-6, „Pazarolnak“. „Lenézik a szegényeket és azt, aki kézimunkájából él . ..Feketéznek“, „Protekcióval vezetőállásba jutnak“*, „Nem lehet hozzájuk jutni"4, „Boldogtalanok“. ..Szerencsétlenek". Egy akad, aki menti őket: ţlSok felelősséggel és verejtékez munkával szerzik meg pár órai kényelmüket“. Mások ’ szerint; „Gondtalanul élnek“, „Nem ismerik a háborús nehézségeket és nem is törődnek a háborúval“, „Felelőtlenek“, ,.A nemzeti szocializmus rendre tani- tani őket"*, „Irigyek, gőgösek, szívtelenek*", „A vagyont nem tudják helyesen felhasználni“ és „Nagyképűek“. ■JT. Arra a kérdésre, hogy a „A gazdagabbat különb embernek és különb magyarnak tart- ja-e saját magánál?'" egyöntetű a válasz, hogy „Nem"". A gazdagság nem szellemi érték és sokkal .inkább várható, hogy a szegényebb inkább megteszi a kötelességét, mint a gazdag. Egyik legfontosabb kérdésünk ez volt: „Tudja-e, mi a kommunizmus, a nemzeti szocializmus és a fasizmusItt bizony — sajnos —, igen lesujtóak a válaszok. Mindössze heten feleltek meg kielégítően, tizenöt részben, a többinek fogalma sincs e világalapitó eszmék mibenlétéről. Abban csaknem mindeRómából jelenti a DNB.: Kessehmg vezér- J tábornagy, az Olaszországban harcoló német csapatok főparancsnoka, a montecassinói j apátság ellen intézett angol—amerikai bomba- támadással kapcsolatban a következőket jelentette ki: Február 15 én délelőtt négymotoros haTci- repülőgcpek több hullámban számtalan bombát dobtak a Bencés-rend ősi kolostorára, A kolostor teljesen elpusztult. Lakóinak nagy- résizét a bombák megölték, betemették, vagy megsebesítették. Az ellenséges hadvezetőség *zt állítja, hogy a támadás a kolostorban elhelyezett német csapatok ís védelmi berendezések megsemmisítésére irányultak. Ezzel szemben a valóság az, hogy német katona a kolostor területére, vagy közvetlen környékére nem is tépett. Az erre vonatkozó parancs szigorú teljesítését állandóan »ellenőrizték, viszont sok olasz menekült kapott engedélyt, hogy a kolostor védelme alá helyezkedjék- A támadás napján is többszáz menekült tartózkodott az apátság épiiletéL*en. A kolostor pótolhatatlan kuUurértékeit a német csapatok már régebben elszállították a Vatikánvárosba, Ab az állítás, hogy a kolostor a világ legerősebb tüzérségi erődítésévé építtetett ki, célzaton. a valósággal éppúgy ellenkező állítás, mint az, hogy ott bármiféle katonai berendezés léit volna. A kolostor körzetében egyetlen német katona sem tartózkodott, s ezt írásban bizonyítja a Bencés-kolostor főapátja, az apátság intévője és a monlecassimu egyház- kerületi iroda pénzügyi megbízottja is. Á kolostor épületének most, 'jes elpusztítása után a mottleca&smói arcvonalba való bevonása és a német védelmi Lerendezésekbe való besorozása katonai szempontból természetesen ci.ként érthető. Sohasem voltak német csapatok Castei Gandolíoban sem, amelyet az angol—amendai bombázók szintén súlyosan r •‘»rongáltak, miközben több mint 500 embert, köztük 10 apácát megöltek. Ennek a helynek területenkivü- Iteégét a németek különösen tiszteletben tartották. Az amerikai katonák, tehetetlen daruk válasz megegyezik, hogy a kommunizmus az egyenlőséget hirdeti, tönkretesz: az egyént és nem ismén el az Istent, ezenkívül a zsidóság kártékony működésének melegágya. Azt is tudják általában, hogy a nemzeti szocializmus ellentéte a kommunizmusnak, de hogy miben és miért, nem tudják, csak ped- Ziik, hogy a ,,munkára“ van az egész felépítve és „a munkásságot jobb helyzetbe kell hozni“. A fasizmusról senkisem tudott kielégítő választ. adni, bár többen megjegyezték, hogy „ugyanaz, mint a nemzeti szociálizmus, csak olasz mintára". Egy hatodikos szerint a kommunizmus: ,birtokkczör amelyben az állam -java és az emberek jóléte a fontos. A nemzeti szociálizmus a magántulajdon alapján áll. az egyénnek a közösség javát kell szolgálnia. A nemzet jóléte a fontos.“ Egy másik szerint „a kommunizmus a zsidók és az alsóbb néprétegek rémuralma, amely minden emberiességéből kivetkőzve, tönkreteszi a világot. A nemzeti szociálizmus a legjobb rendszer. A fajt védi, letöri a pár- toskodást és erős, egységes országot teremt. A fasizmus ugyanolyan, mint a nemzeti szociálizmus, csak enyhébb:’' Egy találó mondás szerint „a fasizmusban nincs Összetartás.“ Egy ötödikes: ,.A kommunizmus mindent közössé tesz és elterjedéssel fenyegeti az egész világot. Ez ellen alakult a nemzeti szocializmus/" xe Világnézeti síkon tehát az ötödikben és hatodikban még gyengén állunk. A propagandának néhány szólamát a belső tartalom nélkül átvették a fiatalok. Szajkóznak anélkül, hogy közük lenne a lényeghez, hogy élményükké vált volna egyik vagy másik ideológia, anélkül, hogy tudnák, mi jó, mi rossz egyikben, másikban. Ez viszont iiím az ifjúság hibája, hanem a nevelőké. A mai nehéz és vészterhes időkben nem közömbös nekünk, hogy azok, akik egykét év múlva, az érettségi után kiszabadulnak az életbe, hogy vélekednek ezekről az \ eszmeáramlatokról, hiszen több, mint háromszázmillió körülöttünk élő ember életformáját határozzák meg végzetes módon. Három kérdésünk volt még: „Mi a véleménye a bábomról, ki győz és miért?“ „Kis nemzet vagyunk-e vagy sem?“ „Szüksége van-e Európának erős Magyarországra?“ Csaknem általános a vélemény, hogy Németország népi összefogása, összetartása, kitartó akarata és a nemzet erőinek megfeszítése révén megnyeri a háborút. Egy-kettő akad, aki megfontolásra és gazdasági okokra hivatkozva, Anglia mellett tör lándzsát, de az is megegyezik abban, hogy a lélek dönti el végeredményben a háború sorsát és nem az anyag. Sokat nem érdekel a háború kimeneFORI) MOTOR RT. a kolozsvári tíz,nmét látogató I mtviselői részére 3 hálószobából és lehetőleg- fóirdőszo bából álló tiszta bútorozott lakást vagy lakrészt, esetleg elosztva isi, keres állandó havi bérletre, rak ári - lássál, I ütéssel, világi Lássad és reggelivel. — Ajánlatokat. Ford Motor RT. Kolozsvár, Honvéd-utca 30—30. r.imre kérjük. tele, csak „Magyarország erős és független Legyen“ w Érdekesek a további megállapítások. Ötvenegy szavazott amellett, hogy középnemzet vagyunk, huszonegy, hogy kisnemzet és csak öten állították, hogy nagynemzet vonánk. Mindegyik szinte kivétel nélkül, megállapítja azonban, hogy „bár kevesen vagyunk számbelileg, mégis nagyrabivatottak vagyunk. Bennünket idegháboruval és átlátszó propagandával megrendíteni -nem lehet." — „Abból nem élünk meg, hogy hajdani nagyságunkat, siratjuk és magasztaljuk. Dolgozzunk, tartsunk össze és ismét nagyok leszünk.“ Mintha a propagandaminisztert hallanánk... A leendő diplomata így válaszol; „A területünk kusi, de a reményünk nagy. Kivitelben sajnos nem állunk elég magas fokon.“ Megszívlelendő szavak még egy hatodikostól is! . . „ ■Jls. .,Szükség van-e erős Magyarországra?“ A válaszok kivétel nélkül igennel felelnek. ..Katonailag és gazdaságilag erős Magyarország az egyetlen megoldás Közép- és Delke- leteurópában“ — írják. „Csak azok a kis nemzetek, amelyekben nem él az élniakarás tüze“, Magyarország nélkül Európa sem élt volna és ezután sem élhet“, „Erős Magyarországra mindig szükség volt és szükség lesz. Ezt történelmünk bizonyítja legjobban“, ,,Védőbástyája voltunk Európának a keletről jövő áramlatokkal szemben. Az vagyunk ma is, amikor falat emeltünk a bolsevizmus áradata ellen.“ Hivatásunk van — vallják a válaszok —, amelvet teljesítenünk kell. Ősi katonai erényeink töretlenek. A magyar az egyedül megbízható nép a Dunamedencében. Se nem germán, se nem szláv. Kessel ring resértábornugy nyilaik osata a monteeassinói kolostor puszi tilosáról Berlinből jelenti az MTI.: Mint a nemzetközi tájékoztató iroda jelenti, a nettunói partraszállási hídfőnél szerdán a német csapatok több e'őretörése állásaakt helyi megjavítására és a partraszállási tér további összeszűkítéséire vezetett.. Mind az amerikai, mind a brit kötelékek, amelyek részben elkeseredett el- lenállís után kénytelenek voltak kitérni a ne. met nyomás elől, érzékeny vérveszteségeket j szenvedtek. Apriliától nyugatra a német csa_ I patok néhányszáz foglyot is ejtettek. Egyébként a német vezetés megelégedett azzal, hogy tüzérséggel és osafarepülőkkel folytatólagosan bombázhatott különféle csapatokat a partraszállási hídfőn belül. Eközben az amerikaiak jelentékeny további veszteségeket szenvedtek emberben és anyagban. A cassinói térségen az amerikaiak fokozottabb mértékben hűkben pusztították el Olaszország egyik legértékesebb építészeti emlékét és okoztak súlyos veszteséget a menekült olasz; polgári! lakosságnak. Ujatb bizony it ék a ez annak, hogy az angolszász és a bolsevista hadvezetés nem ismer más célt, mint az európai kultúra tisztes tanú jeleinek megsemmisítését. Kesse1 'Géniből jelenti a DNB: Londonból jelentik: Újra meg újra bebizonyosodik — Írja a News Chronicle a hadi- helyzetről szóló egyik cikkében —, hogy a németekben „rendkívül erős“ ellenséggel állunk szemben. A szövetségeseknek katonailag csak kevés hasznuk volt Olaszország beh ód olásából. Keleten is, ahol a németek épI eres Imrénk a rasshtói areronalon ring vjezértábormgy nyilatkozatát igy fejezte he: — A képmutatók kijelentéseivel szemben, amelyekkel az angolszász hadvezetőseg reánk és katonáinkra akarja hárítani a felelősséget csak legmélyebb megvetésemet iejezheiem ki. pen olyan ellenálló erőről tesznek tanúbizonyságot, mint Olaszországban, az a. helyzet, hogy a szovjet hadseregnek még mindig nem sikerült a német védietfmi rendszert vagy a német csapatok ellenáll óerejét megtörni. A német, belső arcvonalon sem igen tapasztalható a háborús erkölcs gyengülése, több üteggel folytatták a volt bencés apátság lövését. További harci cselekményekre azonban itt nem AoerüF 60r. Eszei szemben a2 ameuikaá csapatok több kísérletet tettek, hogy Cassino város északi s7 én a város belsejébe« előretörjenek de kisérle*e kei a német védők sszétvertek es a támadóknak veres vesz., te-ségeket okoztak. Lengyelek «5 olasz fronton Londonból jeienti a Búd. Tud: Londoni lengi, el hivatalos részről közölték, hogy Anders tábornok parancsnoksága alatt az olaszországi hadszíntéren akcióba lépett a 2. lengyel hadtest. A csapatokat Anders tábornok Oroszországban szervezte meg, ahonnan később Középkeietre szállították őket A News Clt ron iele n németek »rendkívül erős“ ellenállásáról
