Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-15 / 11. szám
1944 január 15« ■n ELLENZÉK rririiíMiMa'mniiri öBBasoaii maamtmm 5 Szabó Endre írja Fanyar tallózás a karácsonyi könyvgarmadák körül g| A mindennapok egyre gyorsuló iramában ® is elálldogál az ember a könyvkereskedések kirakata előtt. Az első pillanatban kellemes érzésé támad az „áruk“ tömege láttán, } ' amint végigtekint, a még csillogó ezüstporral telehintett •■enyőgallyakkal és hófehér angyalhajjal felcicomázott köteteken — elcsodálkozik s ha valaha némi köze volt a könyvhöz és tartozékaihoz — elszomorodik. A kíváncsiság a pult elé hajtja. Nagyon rég — vagy talán soha — nem volt annyira zsúfolt az üzletek állványa, mint most. Arra gondol, Jiogy a napilapok telve vannak a könyvüzletek hirdetésével, a kiadók fizetett reklámcikkeivel, a közeljövő „nagysikerű irodalmi“ eseményeivel, vélt „őstehetségek“ felfedezese- vel és ki tudná felsorolni, hogy még mivel. Most tanúja, hogy a közönség vásárol és hallja innen-onnan, hogy olvas is. A könyvke- reskedő boldog s barátja — jónevü irodalmár — szomorú . . . Valami rnegérzcsféle sejteti, hogy az irodalom és az olvasó viszonyába oda nem való elem férkőzött. Fizikai törvény, hogy a súrlódási felületek közül mindig a finomabb és érzékenyebb matéria kopik és apad. A szenvedő alany most az irodaion. . . 3 A könyv konjunktúrájának különös idő- szakát éljük. Okát kutatni talán nem is érdemes: valahol a világháború kérdéseinek mélyén rejtőzik. A jelenségek felületes világában élünk, hagyjuk hát a mélységeket s ha netalán érintjük — írjuk javunkra. Az év teljes könyvtermelésének adatait adni közelről sem áll módunkban, de hozzávetőleges számok is a bizonyítás erejével hatnak. A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesületének hivatalos karácsonyi árjegyzéke 387 kötet megjelenését igazolja, ami tehát megközelítően az év utolsó három havának — ismert és cégbejegyzett kiadóvállalataink irodalmi szinvo* r.álu — termelési adataként könyvelhető el. Komoly szakvélemény szerint szeptember eleje óta az ugyanott megjelent kötetek száma a 800-at is meghaladja. Hogy mennyire emelkedik ez a szám, ha tekintetbe vesszük az ország nyomdáinak egész évi termelését és az alkalmilag (évkönyvek, naptárak, nemes ponyva, tudományos intézetek kiadványainak sorozatai, stb.), valamint a „házilag“ megjelentetett kötetek tömegét, csak azt a statisztikai hivatal közreműködésével lehetne meg- • állapítani. Hozzávetőleges becslés is elég azonban ahhoz, hogy megállapítsuk: az egészséges és kívánt — békeévek rendes és normális — könyvtermelését a mai, ötszörösével, hatszorosával múlja felül. Csak a karácsonyi -.piacon meghaladták regények és elbeszélések kiadványai a kéj;tőszázat. Elképesztő mennyiség ez. egy számban akkora nemzet, mint mi vagyunk, egészséges élete szemszögéből Ítélve . . A könyvtermelés egyik kétségtelen oka az ■ olvasóközönség vásárlási láza, amely szintén meghaladja a normális kereteket. Ezt a jelenséget azonban külső és belső tényezők hívták életre. Külső tényező: az egyre növekvő áruhiány és ennek következménye, a pénzbőség. Az ember aprópénzét nem fektetheti anyagi értékekbe s helyette a szellemiek felé fordul, amit elősegít a belső tényező: menek- vési láz a mának idegesítő hajszájából egy tiszultabb világ — az irodalom — berkeibe. E tényezők nemcsak nálunk éreztetik kihatásukat, hanem világszerte; a könyvtulterme- lés nemcsak nálunk, hanem az összes hadviselő államokban megállapiható. És ott, ahol a könyvkiadás elé az anyaghiány leküzdhetetlen akadálya tornyosul, mint pl. Francia- országban, a könyv történetében eddig ismeretlen jelenség, a „fekete piac“, ütötte tel sántát, M. Az olvasó-vásárló közönség szempontjairól teszen vallomást az, aki naponta a legközvetlenebb kapcsolatba áll vele; a könyvkereskedő: — Kollégáim előtt badarságnak bélyegzett kísérletet tettem az idei karácsonyi könyvvásár idejen ■ — mondája egyik legnagyobb könyvkereskedés tulajdonosa —, nem hirdettem sem cégem, sem árum bármelyikét: Az eredmény mégis az volt, hogy alig tudtam kielégíteni a keresletet. Üzletileg a lehető legnagyobb forgalmat bonyolítottam le. — A legkeresettebb áruk egyike — talán . eléggé meglepő — a „vasta g' könyv volt. ,Minél vastagabb, annál jobb“ — volt a 'minduntalan visszatérő kívánság. Lehetett ez aztá.n többkötetes külföldi vagy belföldi re- . geny vagy regénysorozat, sőt, a legsúlyosabb klasszikum is; amitől eddig irtóztak, azt mod megvették. — A „limonádé“, azaz a könnyebb fajsúlyú sem maradt raktáron. „Olyan jó egy ki- .isit kikapcsolódni“ és ké'iék tanácsainkat ebben a „szakkérdésben“. Megérti ugye, hogy én üzletember vagyok, tehát ajánlottam , „ . vásárló is,, év L jól jár t un te . „« — Talán el sem hiszi, hogy még raktáron levő példányaim is elfogytak pl. Glasworthy ké t ezernégy százold alas „Saga“-jából, vagy Proust — du Gard — Mann regén) ciklusaiból. Az uj kiadású klasszikusok — Dumas, Thackeray, stb., — sőt filozófiai munkák - Platon — niég álig kerültek forgalomba, máris elfogytak. A könnyebbek terén az ér- zeimesség és az erotika játszotta a főszerepet, a kimondott háborús irodalom csak harmadsorban kellett . . . Főleg az ifjúságnak . . . — Volt reá eset, hogy ulórendclt keimet a kiadó nem teljesíthette. Üzletnek ma igen alkalmas a könyv. Konjunktúrád van . . . Újabb vendégek kiszolgáld a szakította félbe a beszélgetést. Az volt a pillanatnyi érzésem, hogy kilóra méri a szellemet. gi Ennek a konjunktúrának következménye, hogy nem kívánt mértékben szaporodtak el a kiadóvállalatok. Ma „a mindenre akad. vevő“ jelszava általános érvényességre tett 'zert s nem kiméite a szellem megtestesítőjét, a könyvet sem. Számos régi kidóvállalat nem élt vissza az adott helyzettel, sőt, felhasználta a kedvező alkalmat kiadványai szellemi színvonalának emelésére; mások üzleti érzékét már a kereslet befolyásolta és kiadványaik igen nagy engedmények tanúbizonysága. A jószindékot tőlük azonban elvitatni még nem lenne „faire“, de az elburjánzott újkeletű vállalkozások csaknem kilencven százaléka a könyvben csupán „üzletet“ és „ánif“ lát — végeredményében profitot. A könyv tehát „cikk‘‘ lett, amit meg kell előznie a hírverésnek. Ezen a téren azután ízlésről ne is beszéljünk. A napilapok egyes témaköre „megszigoritá- $ok“ alatt áll, tehát kénytelenek niás területén pótolni a hiányt. Készséggel adják el hasábjaikat újdonsült kiadóvállalatoknak, akik igen változatos formában tárják fel „legközelebbi újdonságuknak“, a „megrendítő irodalmi eseménynek“ kulisszatitkait. Tömegesen fekszenek eljöttünk , „recenziók“, amelyeknek „könyvkritikaí“ komolysága oly távol esik az irodalmi értékeléstől mint Makó Jeruzsálem- tői. És mivel teljes lehetetlenség a könyvterme* léssel párhuzamosan lépést tartania az olvasónak — tájékozódik a reklám és egyéb pro- pagandaanyagok segítségével, ami az irodalmi ízlés fokozatos csökkenéséhez vezet és vezeALMÁT szállítok 20 kg-os ládáiban brutto súly ab Ms?:get. I. rendű fa te1 ma vegyesen 60 P, II. rendű 50 P. Tiszta Batul I. o. 65 P, II. o 55 P. Utánvéttel. lVledgyessy Gyula Mámmarosszigest, tett máris. Társalgás közben ma már úgy dobálóznak — ha könyvről van szó — a „nagyszerűa „kiváló'', a „pazar" jelzőkkel, amit minden ok nélkül egy „miire“ reáaggatnak, mint kisdiákok a kollégium udvarán nagy- szünetben a hólabd-ával. A kiadók lelke rajta . . . Ezt a vásárlási lázt és könyv túl ten gést a fény és árny játéka övezi. Mindenekelőtt le kell -szögezzük, hogy alkalmat adott — a könyvbarátok legnagyobb örömére — számos nagyértékü munka megjelentetésére, és uj rétegeket hódit meg az olvasás szépségének élvezetére. Mert aki egy „vastag“ könyvel vagy akár egy kis „erotikurnot“ vásárol, rnár a bacterium legendi egy fajtájával megfertő- ződöit. Ezt a réteget csak alkalomadtán a helyes útra kell terelni. Ezt a , konjunktúra g javára írjuk. Hátrányára szolgál azonban a könvv színvonalának és megbecsülésének csökkentese. Valaha valóban ,,eseményszámba ment“ X. vagy Y. regényének megjelenése; ma elvész az értéktelen tömegben. Mivel tény az is, hogy remekművek csak évszázadok alatt teremnek, a ki adók a legnagyobb mérvű kézirathiánnyal1 küzdenek és elég. ha felhajtójuk titkos irodalmárok fiókjaiban 300 oldal gépírásos „alkotást“ fedez fel — fényes ajánlatot tesz; előleget — készpénzben és rögvest „művésszé“, „íróvá“ üti, esetleg ,,őstehetséggé“ a dilettánst. Fioní írástudóink enemü termelése sem láthatja el azonban a szedőgépek szükségletét, tehát a fordítók tömegét is munkához állítják s mivel a fordítás művészetének- első és legfontosabb feltétele az anyanyelv tökéletes tudása, a fordítások között a fércmunkák tömegével találkozunk. A vezérlő szempont a kiválasztás terén sem az irodalmi vagy irodalompolitikai, hanem a nap-politika rejtett irányvonala. Sokszor érhetetlen az, hogyan kerül egy-egy kötet sajtó alá, amikor a papír- hiány érve gyakran érdemes munkák megjelenését hátráltatja. A könyv konjunktúrájának jellegzetes tünetei közt élünk. A velejáró fény és árny keveréke furcsa szürkeséggel borit be mindent. Nem irigyeljük az üzlettel járó kockázat becsületes hozamát, csak feltesszük — inkább önmagunknak, mint másnak: vájjon az üzleti könyvek kettős könyvvitele mennyit juttat, a magyar írónak és költőnek . . , Postafiók 13. ítéletet hozott a tdrvénfszők a Zdpolţa* ni cai halálos lövöldözés KOLOZSVÁR, január 15. Múlt év nyarán városszerte általános megdöbbenést keltett az a halálos szerencsétlenség, amelynek áldozata Fey Hella 4 éves kisleány, Fey Lóráiid Zápolya-utca 49. sz. < alatt, lakó kereskedő kisleánya volt. Junius 3-án délelőtt a lakás udvarán játszadozó négyéves kisleányka szülei jelenlétében hirtelen összeesettt és rövid szenvedés után, minden orvosi beavatkozás dacára, meghalt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy Fey Hella halálát fegyvergolyó okozta, amely kiskaliberű fegyverből röppent ki és a kisleányt pontosan fején találta. A hatóságii vizsgálat kiderítette, hogy ,a kérdéses alkalommal két házzal odébb, a Zápolya-utca 53. szám alatt Beregszászi Ferenc szücssegéd, Csatán Szilárd OTI tisztviselő barátjával és menyasszonyának 13 éves öccsével levente céldövő fegyverrel, egy vontcsövű Latos Fiaubert-pus- kával lövöldözött és a kisleány halálát valamelyik eltévedt fegyvergolyó okozta. Mindhármuk ellen eljárás indult. A törvényszék hármas büntetőtanácsa Szenczei József tanácselnök elnöíkléséivel pénteken tárgyalta az ügyet. A vádlottak valamennyien kijelentették, hogy nem érzik magúkat bűnösnek, mert a kisleány haláléit véletlen baleset okozta. Ugyaniş nem gondoltak arra, hogy a kisktaliberü fegyvernek olyan átüt őképessége lehessen, hogy a parányi lövedék kiét fiadeszíkakeritésen áthatolva, a harmadik telken halálos szerencsétlenséget idézhessen elő. Több tanút is kihallgatott a törvényszék, akik lényegesebb dolgot nem tudtak mondani, mert a trassdiának tulajdonképpen egyetlen szemtanúja sem volt. A bizony.tási eljárás befejezése után Folkman Miklós dr. kir. ügyész a vádlottakkal szemben gondatlanságból halált okozó súlyos testisértés büruvészességenek vétségéért tartotta fenn a vádat. Báthy István dr. ügyvéd, az első és harmadrendű vádlott védője, valamint Fazekas Jánot dr. a másodrendű vádlott védője azt fejtegették, hogy a gondatlanságnak tulajdonképpen nincs bünrészessége, mert z bűn részesség magával vonja a szándékos1- Ságot. ügy a védők, mint a vádlottal pénzbüntetés kiszabását kérték a törvényszéktől. A védők azt próbálták bizonyítani, hogy a halálos lövést tulajdonképpen a tizenhá^oméves gyerek adta le, tehát a két felnőttet csupán kihágásért lehetne felelősségire vonni. A törvényszék gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek a vádlottakat és ezért Bereg- I s'zászi Ferencet hathónapi, Csatári Szi- lárdot 4 hónapi fogházra Ítélte. A kiskorú vádlottat felmentették a vád és következményei alól. Az Ítéletben a kir. ügyész megnyugodott, az elitéltek fellebbezést jelentettek ki. Felsőházi bizottsági ülések BUDAPEST, január 15. (MTI.) A íel- sőháiz igazságügyi, közeiláfáíiügyi, valamint kereskedelem- és közlekedésügyi bizottsága pénteken délelőtt tárgyalta a nemzetgazdálkodás rendjét zavaró egyes cselekmények szigorú büntetéséről szóló törvényjavaslatot. A hozzászól ásókra és felszólalásokra Radocsay László igazság- ügyminiszter és Szász Le. jós közeli át ás- ügyi miniszter adott kimerítő választ és ezután a bizottság a javaslatot módosításokkal elfogadta. 99^ A magyar a búzában aranyat lát. Vásároltunk búzakStvényt! niiiniTwaMMMiMi"™ ..... 1 11 A közoktatásügyi miniszter kinevezései DR- KOLESZÁK LÁSZLÓ ÉS GÁLFFV ZSIGMÖND KINEVEZÉSE A Magyar Távirati Iroda jelenti: A kormányzó a vallás- és közoktatásügyi miniszter e'oTerjesztésére a kolozsvári Ferenc Jy zsef Tudományegyetemen dr. Kolaszár Lá sz ó egyetemi nyilvános rendes tanári címmel^ é3 jellegei felruházott kórházi igazgató-főorvosi* egyetemi nyilvános rendes tártán cinknek és je'legének épségben tartásával k.i- nikai igazgatóvá az V. fizetési osztályba kinevezte. A kormányzó a vallás*- és közoktatásügyi miniszter előtérj eszHésére dr. Kis-s Béla. kolozsvári zenekonzervalóriumi gondnoknak a IX. fizetési osztály jellegét adomány ózta. A Kormányzó Ur a kultuszminiszter e1 rátérj eszi'ésér e a: középiskolai tanezeméiyzet ét- számában Gálffy Zsigmond kolozsvári unitárius gimnáziumi igazgatónak a tanügyi fő- tanácsosi, gimnáziumi igazgatói címét adományozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a külső gajzdasági szak létszámában Jacoby Károly kolozsvári egyetemi gazdasági hivatali igazgatót egyetemi műszaki tana- csössá kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bar- tóez Gyu’áné Jakner Erzsébet kolozsvári kezelőt ideiglenes minőségű segédhivatali gyakornokká kinevezte. György Dénes kolozsvári állami gyakorlógimnáziumhoz szolgálatf.ételre beosztott állami gimnáziumi tanárt az, á’.'ami gynkor'ó- gimnáziumi tanárok létszámában gyakorio- gimniáziumi tanálrrá kinevezte* A vallás- és* közoktatásügyi mlnisrier dr. Hegyi Endre állami gépipari' középiskola'' helyettes tanárt az állami ipari középiskolai tanárok létszámában áTami ipari középiskolai rendes tanárrá ki,ne vérié. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Hosz- szu Károly kolozsvári állami gép-' és villamos ipa rí középiskolai mühelyöktatót f vnű- helyoktatévá a IX. fizetési csztá'yba kinevezte; Szabados: István kolozsvári, Miszbik György kolozsvári, Zentai Nándor koiovs- vári öfs Kovács Tibor kolozsvári állami gépes villamosipari középiskolai műhely oktató gyakornokot segédmühelyokfatóvá a XI. fizetési osztályba kinevezte. A vaTás. és közoktatásügyi' miniszter Varga Jenőné, Bosnyakovits Ette’ka kolozsvári ref. leánygimnáziumi tanitóképzőintézeti test- nevelési tanárt rendes* testnevelési tanárrá kinevezte. ^ A vallás- és közoktatásügyi miniszter Fehér János kolozsivári, Bádér Gábor kolozsvári, Borbély Lajos ko’oz6vári, Földes Károly kolozsvári, özvegy Markos Aladámé Kovács Róza kolozsvárid állami népiskolai tanítókat a VII. fizetési osztályba sorozott állami tanítókká kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Ko- ródi Józsefné Zi’ahy Erzsébet kolozsvári állami polgári fiúiskolái, Bariba Bélinél Szabó Ilona kolozsvári állami polgári fiúiskolái, Hóban Jenőné Kovács Ilona kolozsvári ál- 'ami polgári leányiskolái, dr- Szabó Miklós- né Reinhold Anna: kolozsvári állami polgári I leányiskolái helyettes tanárokat állami pol- gáriskolai rendes tanáirokká kinevezte. A val'ás- és közoktatásügyi miniszter Olajos István kolozsvári állami román tannyelvű gimnáziumi, Ó6Z Dénes kolozsvári állami romántanníe'ivil gimnáziumi helyei es tanárt az áTami gimnáziumi tanárok létszámában rendes tanárrá kinevezte. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Benkő Viktor kolozsvári tanügyi segédfo» I gaknazót a IX. fizetési osztályba tanügyi fogalmazóvá kinevezte. A Kormányzó Ur a vallás- és* közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a kolozsvári zenekonzervatórium tanári létszámába Zado? Dezső, a IX. fizetési osztályba sorozott zene- konzervatóriumi tanárnak a VIII. fizetési osztály je'Iegét adományozta. A Kormányzó Ur a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére Herepei Jkínos székely nemzeti múzeumi igazgatót a VÎ. fizetési osztályba és Török Zoltán állami gyakorlógimnáziumi rendes tanárt az Erdélyi Memzeti Muzeum igazgató-őrévé a VI- fizetési osztályba, tkineveztte* A val'ás- és közoktatásügyi miniszter dr. Jékey Istvá*niné, Boi6zéki Mária kolozsvári állami női kereskedelmi szaktanfolyami - helyettes, Irásoktatót ápiami női kereskedelmi I szaktaníolyami rendes irásoktatóvá kinevezte. I A m. kir. vallás*- és közoktatásügyi mi- f niszter a ko'ozsvári zenekonzervatórium, ta- 1 nári: létszámában Fehér Miklós IX. fizetési I osztályba sorozott tanárt a VIII. fizetési osz- 3 táiyba és Zádo*r Dezső zongoraművész, okle- I veles zenetanárt a IX. fizetési osztályba ze* ■ nekonzervatóriumi tanárrá kinevezte.
