Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-15 / 11. szám
r T. T. r N z f k 1 U < Január ,, \ I Jóxttefi Atnícál tcdUnCJ UmÍ... llaiftty Ti vadai Icüzéi-deUu UÖHpi/z Mindannyian elítéljük a gazdasági élet lîconjuniktur a k > v agj ai t. Egész magyar társadalmunk tintában van azy.al, hogy az egészséges fejlődét: során el kell tűnnie a kereskedelem és ipar területéről azok nak, akik a gazdasági őrségváltásban vsak busás kereseti lehetőséget láttak es minőén szakértelem nélkül egyik napról a másikra hatalmas jövedelemhez jutottak. Sajnos, megtörtént, hogy az^atallitás során olyanok is „jogositványokrroz“ jutottak, akiknek legfeljebb a ,,jó összeköttetés" jelentette az egyetlen képesítést a gazdasági pályára. Ki is vívták az öntudatos magyar közvélemény jogos bírálatát. Ezeknek a kedvezményezetteknek" leii pitére nem történhetik meg azonnal, mert megrázkódtatásnak tenné ki a gazdasági életet. De úgy a kormányzat, mint a magyar társadalom azt óhajtja, hogy a konjunkturalovagokat szakképzett, komoly utánpótlással állítsuk félre é's ezt a célt csak tervszerű, tudománycsan is megalapozott módszer megvalósítása utján lehet elérni. Ezért tartjuk rendkívül nagy jelentőségűnek vitéz Rajty Tivadar kolozsvári egyetemi tanár könyvéit a vállalkozás korszerű kérdéseiről. Nem lehet egyszerű szakkönyvnek, vagy a gazdasági pályára készülök számára szánt tudományos ut- rr.utatásn:.k tekinteni az „Általános vdlla- l-uti gazdaságtan“ eimü munkát. Hézagpótló és nélkülözhetetlen a könyv mindazok számára, akik a gazdasági életben akarnak elhelyezkedni. A nagyközönség előtt tulajdonképpen ismeretlen fogalmak a vállalat és üzem kérdései. Ezekről ad tökéletes képet Rajty professzor munkája, amely elsősorban hasznos támogatást kivan nyújtani az uj magyar gazdásági élet élharcosainak. Mindenekelőtt megismerteti a vállalkozás jogi fogalmát. Népszerű és érthető nyelven megmagyarázza, ■hogy hányféle formáiban jelenik meg a gazdasági életben a vállalkozás. Ezután felsorolja a vállalati tömörüléseket, amelyek a gazdasági életet irányítják és közvetve az egész társadalom életét befolyásolják. Száardalanszór halljuk, hegy mit jelent a kartellek, vagy a trösztök szerepe a gazdasági életben, de ezeknek a vállalati tömörüléseknek tulajdonképpeni jelentőségét csupán a közgazdász tudja lemérni és nem tévedünk, ha azt állítjuk, ■hogy az átállítás során jogosítványokhoz jutott ..kedvezményezettek" legnagyobb része értetlenül áll ezek előtt a jogi meghatározások előtt. Hogyan kell helyesen gazdálkodni? Ez az első kérdés, amelyet a vállalkozás jogi fogalmának megismerése után felvetünk. Ez elsősorban a vállalat termelési tényezőitől: a tőkeellátástól, a munkaellátástól és a vállalati szervezéstől függ. Ha mindezekkel a tényezőkkel tisztában vagyunk, akkor kell megismerkednünk a tényleges vállalati gazdálkodással, vagyis' azzal, hogy milyen szempontok szerint kell irányítani a vállalatot. Rajty Tivadar könyve ezen a téren mindenben számol a jelenlegi viszonyokkal. A vállalati gazdálkodás szempontjait tehát elsősorban az irányított Gazdálkodás követelményeihez alkalmazza. Az árvetéstől kezdve egészen a nyereség alakulásáig tájékoztat a könyv mindazokról a kérdésekről, amelyekkel a gazdasági élet jelenlegi vezetőinek számolni kell. Az irányított gazdálkodás mellett nagyon fontos a nyersanyagellátás és az árvizsgálat kérdése. Itt döntő befolyással bir, hogy a vállalat hogyan készíti el számlatervét és milyen a könyvelési rendszere, amelynek egységű n ok és könnyön áttokinthclönck kell lennie. Rendkívül érdekes rtvzio a könyvnek ,.A vállalati tevékenység feladatkörök szerintii tag lása" eimü fejezete. Itt a gyakorlati kérdések titkaival ismerkedik meg az olvasó. Megtanuljuk, hogy melyek a vezetés, az igazgatás, az eladás, a term lés és beszervezés problémái. 1 ,é- nyegos kérdés, hogy a vállalat kellő foglalkoztatásút állandóan biztosítani lehessen. Különösen háborús viszonyok kő 'itt kell számolni az állandó foglalkoztatás nehézségeivel, amelyeknek helyes áthidalása valósággal lehetetlen u kellő elméleti és gyakorlati ismeretek nélkül. Bonyolult gazdasági gepez.et munkáját mutatja be világosom és könnyen érthetően a szerző, amikor az eladással összefüggő összes részletkérdéseket vázolja és elénk tárja a piackutatás jelentőségét. Mindezekből természetszerűen kitűnik, hogy a vállnlati gazdálkodással nemcsak a vezetőknek kell tökéletesen tisztában lenmök, hanem mindazoknak, akik részt vesznek a vállalat rmunkájébam és életcéljukul a gazdasági életben való elhelyezkedést tűzték ki. Vitéz R'\ity Tivadar könyvének jelentőségét csak azok tudják kellőképpen lemérni. akik aggod a 1 mask adva figyelik az uj magyar gazdasági élet alakulását. Ezen a helyen számtalanszor felemeltük szavunkat a gazdasági őrségváltás vámszedői ellen. Hangsúlyoztuk, hogy olyrn korszaknak kell következnie a gazdasági életben, ahol egyedül a tudás és a szakismeret lohet a keresztény magyar gazdasági életbe való bejutás fokmérője. A kolozsvári egyetemi professzor könyve útjelző munka ennek a célnak szolgálatában. Alkalmat és lehetőséget nyújt azoknrk is a szakismeretek könnyű és alapos megszerzésére, £kik nem kezdhetik újra az életet és nincs idejük arra, hogy egyetemi tanulmányok utján juthas" sanak szakképzettséghez. Nem lenne teljes a közérdekű könyvről való megemlékezés, Ka nem hangsúlyoznánk ki külön a könvv tiszta, szabatos magyar stílusát. Vitéz Rajty Tivadar gondosan vigyázott arra, hegy kerülje az idegen kifejezéseket. A gazdasági életben szokásos idegen elnevezések helyett miagyar meghatározásokat használ és amikor ezeket a meghatározásokat olvassuk, szégyenkezve érezzük. hogy hányszor vétkezünk a magyar nyelv ellen azzal a könnvü érveléssel, hogy erre a szakszerű megjelölésre ..úgysem lehet megfelelő magyar kifejezést használni“. Ebből a nézőszögbol is tanulságos vitéz Rajty Tivadar könyve, amely kiválóim alkalmas arra. hogy a közvélemény álltalános kívánalma szerint igazán dolgos és komolyan felkészült szakembereknek nyújtson lehetőséget a gazdasági életben való elhelyezkedésre. CsiU rnftype pildei mutat.. . Külön is foglalkoznunk kell azzal a nagyjelentőségű csikmegyei kezdeményezései, amelyről az Ellenzék legutóbbi- számában közölt részletes beszámolót Fe- rencz Gy-ádás, lapunk székelyföldi munkatársa. AZ EMGE csíküvegyex tagozatú- nak tervei alapján a székely megyében maradéktalanul megvalósították a falu helyes ír ó-nyitásának eléggé fel nem becsülhető kérdéseit. Minden székely faluban életrehivták a gazdakörök állandó és tevékeny munkáját,, amelynek irányítását a vezetők önzetlen lelkesedéssel vállalták. Nem kellett ehhez az eredményhez különösebb tervezgetés. Jószándéku vezetők céljait tette magáévá a megfie főispánja, amikor minden bürokratizmuson túltette magát és a gazdakörök munkáját a közigazgatás gépezetének segítségével tökéletessé tette. Gondoskodott arról, hogy minden faluban megfelelő helyiség álljon a gazdakör rendelkezésére és a falu közvéleményének irányításából minden vezető vegye ki a részét. A csikmegyei székelység vezetői ezen az utón azonnal megteremtették a falu és a város állandó kapcsolatát. Igaz, hogy nem kímélik az idejüket és nem riadnak vissza a fáradságtól. Mindennap ellátogatnak valamelyik székely faluba. Nem mondanak világmegváltó szónoklatokat, hanem a gazdakör helyiségében összeülnek az egyszerű székely gazdákkal és a testvériesség melegségével belekapcsolódnak az életükbe. Igyekeznek azonnal orvosolni a panaszaidat és tanácsaikkal, támogatásukkal érzékeltetik a székely tömegekkel, hogy nincsenek magukra hagyatva és a jobb jövendőért vívott küzdelemben csak egy szempont lehet irányadó: a teljes megértés magyar és magyar között. Itt csakugyan nejn jelszó, hogy nem lehetnek társadalmi különbségek és egyéni széthúzások, Egyszerűen, de az igazi lelkesedés hutdro oitil.'xáyúi'al vingoldntták a falu írd nyitásúnak nagy I.crde- < il A csikmegyei példa mindennél /><•■ edv.thh bizonyság arm, hogy akaraterővel és jéiszándéhk al könnyebben lehel eredményre jutni, mint s-rpen hunyó) • -ór irá,goi ctillngtniá*ái aI ér. m.t" térségen nehé. rérp -k nsic/yképü hunyó tatásával. Üdvös volna, ha a égés:' orr qg kö:%i é lemen ye felfigyel ve erre és követné ezen az utóm a csikmegyei vezetőket. A //[iyehty'fitUas'/ Uatáíáia TI Ián sohasem éreztük annvira. hogy milyen szeszély jp és különös valami a m'tvzorüség mini most. amikor arról akarunk beszámolni, h*ogv Budapesten 65 éves korában, rmel 1 h á#t y a gy ul 1 a búsban meghall Pupp Jancsi, az országszerte ismert előadóművész. Régen c-1 viharzott már felette az első fiatalság és jnégis megmaradt „Papp Jancsinak“. Nem lett belőle János, vagy „kedves bátyám“ akkor sem, r. mikor maisok már az előrehaladott kor bölcsességével figyelték az uj időknek uj embereit. Ez a tény mutatja a legjobban, hopv mennyire népszerű volt Papp Jancsi, akinek végtiszt ességére most készül a magyar főváros művész4ansl?dalma. P-pp Jancsi, mint előadóművész az első vonalban állott. Számos ...sláger“ ugv indult el hódiitó' uMara, hogy ő adta elő valamelyik kabaréban, vagy magánszínházban. Oakhamar az ünnepelt sz:nészek közé került és ínéesem színészi sikerei telték országszerte népszerűvé és nevezetessé. Imádta a társaságot, raiongott a jó cimborákért és nagyon szedetett vieeek'H mesélni. Paop Jancsi, mint a leféöbb ember, olyan tulajdonságokkal szeretett volna kitűnni. : melvekh z vprnmi érzéke nem volt. Hajszolta a tréfákat, d° képtelen volt arra. hogv hatásosan mesélje el a „vicceket“. Felcserélte a legnevettetőbb tréfák csattanóját, előre bemondta a ..poént“ és igy lett lassanként országszer. M O 1) B l< N ö luko/o ttnhtvui )'Ml li.t. ,t'*. kn Ue J < >*»/, V/igy (y,/ 1 n h.,w al ö C Aft Midi bijf*-** ék bomu'.jU-.>dl 1 IOV1/J Utó tt '/itt I1 -h‘ 'fllrn r '»gj 1 mi r * ay 1 <;afét ijD 9 .. zt is. hog Y * h O j 14 'in '<>iu, #<• 14*V z* rtj^ci ni'ié> \i\/ f-§ om.ott 11 d 1 I« 1 / \K/ * n/,fí •] ve ri é Er>< >1 legkönv a vehln •n 1JKy gvVóöiihr*' Üt meg, h °íd y 1« *t S ••lőtt kivág d h,-•íál •ól egy k tinoiir'j , dinit aztán ia, ioa.oji it j 1 stcs utáni ha j 18 * mb híj kj;> Jüto Az egyén /■ égének in t ^'6 ha) • n/ill l luthob/.áVUJ Vu a modern no hajfestéké Készíti: RANIŢE IVAN és TÁRSA Budapest, VII. Nagyatádi Szabó-u. 43 te ismert .poengyilkos“ belőle. Szinte közmondássá vált az a kérdés: ,.H gyan mondnná el Papp Jancsi?“ ezt, vagy azt a sike ült tréfát és a legképtelenebb gro- teszkségekkel bizonyították rögtön utána, hogy Pi?pp Jancsi négyévtizedes színész-pályája alatt sem tanult meg vicceket mondani. Az utóbbj időben keveset hallottunk a .poengyill'sról“. Világok küzdelmének kellős közepén elnémul a jókedv és egvre ritkábbról csalnak mosolyt az ajkakra a gondtalan tréfálkozások. Most. hogy a „p.engvdkos" örökre lehunyta szemeit. meghatva gondolunk azokra r>z időkre, amikor még tu’tengett a vidámság és ugv érezzük. hogy Panp Jancsi halálával ismét szegénv^bb k le<- tünk egy színnel, amelyet az ö ökboh^m színész képviselt a magyar társadalomban. A ládafiában heverő pénzt élő tőkévé változtatja, aki búzakötvényt vásárol Egy-egy állam pénzének sorsa mindig összeforrt az illető nemzet sorsával. Ha jól megy az országnak, akkor a pénzének is van értéke. í.s a pénz értékének megállapitásán íl a bizalomnak nagyobb jelentősége van, mint az aranyfedezetnek. A kincstár által a közelmúltban kibocsáj- tott buzakötvények iránt igen nagy bizalommal fordul a nemzet közvéleménye. Ezzel magyarázható, hogy a társadalom minden rétegéből tömegesen jegyzik ezt az uj értékpapírt és a közönségnek a buzakötvénv iránt mutatott bizalma azt igaizolja egyúttal, hogy a közvélemény a nemzet jövőjében is bízik. A bizalomhoz a lelki felbuzduláson kívül az a reális tény is hozzájárul, hogv Magyarország a háború ellenére sem tuladócodott állam. sőt aránylag kis adósságterheket visel ugyanakkor, am kor minden más országban sokkal súlyosabb kölcsönök terhelik az eljövendő nemzedékeket. De sokat nyom nálunk a mérleg serpenyőjében az is. hogv a háborús áruhiány miatt sok helyen tőkefelesleg mutatkozik. Az értelmes, józan magyar nem szalací a feketepiacra, hogy feleslegesen összevásároljon tiiesköt-bogarat s elherdálja a pénzét olyan holmikra, amiknek nemcsak holnap, de már ma sem tudja hasznát venni. Akadhatnak megbokrosodott emberek. akik ostoba pánik-hangulatban az ablakon dobálják ki fölös pengő ket szükségtelen holmikra, de a megfontolt, körültekintő magyarok* inkább buzakötvénvt vá-árclnak s igv a ládafiában beverő holt tőkéjüket élő tőkévé változatat- ják. mert tudják, hogy a buzakötvénv név- értekét és kamatozását maga az állam biztosítja és nincs a gazdasági életben sehol, megnyugtatóbb cs becsületesebb garancia, mint amit a magvar kincstár kénes nyújtani az ország fiainak. Hal [egyezzünk kúzakötvényt ? Erdélyi Kereskedelmi Bank R. T. Kolozsvár, Mátyás király-tér 33. Telefon: 16—65 és 16—66. Szövetség" SS Gazdascgi és HitePzövolkezelok Központié m. sz. Kolozsvár, Deák Ferenc-utca 9. szám. Telefon: 26—52, 26—59, 26 62. BúzakölcsönkStvény jegyzései eszközölje a „TRANES'YLVÄNIÄ" BANK RÉSZVÉNYTÁRSASÁGNÁL, Deák Ferenc-utca 36. szám. Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Beink ÍL T. Mátyás király- tér 30. Telefon; 22—IS, 22—17.
