Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-13 / 9. szám

- n , Or j z ágh ást 'r* r CSÜTÖRTÖK, lWbi január 12. ^ 0 O A P íj j T *' 1 a a*- n t £lg H 3AXV. évfolyam1, 9 sjtám^ gg^ ÄRA 16 FILLÉR *s Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, " Jókai-u. lö-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u. 8- Telefon: 29—23. Csekk&zímla: 72056 «HPITOm: BERTHS M1K L í is Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTOVALLALAT" Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24 80, 1 évre 49 60 P« Makaes elhárítóharcok as keleti SARNY, VIlMfCA ÉS VITERSZK KÖRÜL ELKESERS DETT CSATA TOMBOL A háború legnagyobb légicsatájában Közép-Németország felett 136 amerikai bombázó pusztult él Mu válaszol a londoni emigráns lengyel kormány a moszkvai javaslatokra Két politikai megnyilatkozás felé fordul a diplomáciai világ érdeklődése. Az egyik Roo­sevelt amerikai elnök üzenete a kongresszus­hoz, a másik a moszkvai kormány deklará­ciója a lengyel—orosz határvonal kérdésében. A figyelmesebb vizsgálatot annál is inkább megérdemli ez a két deklaráció, mert a. belő­lük áradó szellem élénk fényt vet azokra az ellentétes elgondolásokra} amelyek az uj vi­lágrend felépítésénél egyrészt az angol- amerikaiakat, másrészt a Szovjetunió veze­tőit töltik el. Roosevelt nyilatkozata eg y idealista ál­lamférfi katekizmusa, aki a legnagyobb op­timizmussal tekint az emberiség sorsának ala­kulása elé és hisz azokban az eszmékben, amelyek eddig csak frázisoknak tűritek, s a nemzetközi szerződéseknek <, elrendeződések­nek csak külső, színes kulisszái voltak. Az ilyen szózatok mellett észrevétlenül elsiklana a világ közvéleménye, ha az nem az egyik legerősebb nagyhatalom elnökének szájából hangzott volna el. ■ Az USA hatalmi és erköl­csi potenciálja azonban ennek a biblikus meg­nyilatkozásnak olyan szilárd támaszpontot nyújt, hogy azok a józanul gondolkodók is felfigyelnek a President elgondolásaira, akik a történelem tanulságai folytán az ideálista államok iránt általában közömbösökké váltak. Moszkva megnyilatkozása a hideg realiz­mus bélyegét viseli magán. A kommüniké el­tekint a diplomáciai nyelv fondorlataitól r nyers őszinteséggel ismerteti Oroszország ál­láspontját azzal a problémával kapcsolatban, amely a londoni lengyel emigráns kormány megalakulása óta állandóan napirenden volt és amelynek jelentősége / /,??''/./ i.pUR/.i»: ,' . fi napról-napra növekedett. Nem is a konkrétumokat tartjuk a legérdeke­sebbeknek a moszkvai hivatalos közlemény­benv hanem inkább annak a módszernek a nyílt bevallása kap meg, amelynek segítségé­vel a Szovjetunió akarja rendezni háború- utáni igényeit. Ez a módszer pedig direkt és közvetlenül ható, amely feleslegessé teszi a hosszadalmas diplomáciai tárgyalásokat, hi­szen a javaslatok előterjesztése olyan formá­ban történik, amely nem hagy kétséget az­iránt. hogy azoknak el nem fogadása után a további eszmecseréknek nincs helyük. I­Roosevelt elnök keddi szózatában más fo­galmazásban megismétli az Atlanti Chartc alapelveit. Hangoztatja a kis és nagy népek­nek a szabadsághoz való jogát és a szabat, államokban az egyéniség szabad fejlődésénei a szükségei. Ismerteti az Egyesült Nemzetei elgondolását az uj világrend megszervezéséi.' kapcsolatban, kiemelve, hogy ennek a világ­rendnek a gazdasági kiegyensulyozottságon é a biztonságon kell nyugodnia. Minden ember­nek joga van a munkáéhoz és munkája után * tisztességes fizetéshez, amely biztosítja csa­ládjának megélhetését, ruházkodását, azon­kívül pedig a munka renumeradójából szóra hozásra és üdülésre is lelik, A világnak me. kell szabadulnia az örökös félelemtől és \ nyomasztó érzésektől, mert. ha ezek • mine ott lebegnek az egyén feje fölött, a nyűgöd, élet legfontosabb feltételei hiányoznák az em­beriség életéből. Hogy ezeket a célokat meg­valósítsák, az Egyesült Nemzetek felmérhe­tetlen áldozatokat hoznak s éppen a vér- é anyagveszteség teszi kötelezővé, hogy az u világrend alapjainak megteremtése esetén ha kell, fegyveres erővel is garantálják . a>. evolúció egyenes útját. Kisert a gondolat, hogy Roosevelt tnegál iap‘ -'iţt W ilson tizennégy frontjához, ha­sonlítjuk. A kétféle elgondolás természetét vizsgálva azonban rá kell jönnünk arra, hogy Roosevelt tudatában van azoknak az akadá­lyoknak, amelyek a megvalósulás útjában ál­lanak. Wilson dolgozószobájának csendjében dolgozta ki az emberiség megreformálásának terveit, távol a valódi élettől, Roosevelt ezzel ellentétben, tevékeny résztvevője volt az ame­rikai belpolitikai életnek, kezét mindig a szó- ciáls élet ütőerén tartotta, úgyhogy elgondo­lásainál számításba vette a felbukkanó ne­hézségeket, s ha ennek ellenére lankadatlanul hirdeti a demokrata elvek ,,totális kiterjesz­tésének szükségességét“, feltételezhető, hogy a lehetőségek kellő felmérése után teszi ezt. Tegnapi számunkban részletesen ismertet­tük az elnök beszédét. Roosevelt még a kö­vetkezőket mondta: „Tudatára kell ébred­nünk annak a ténynek, hogy egyéni szabadság nem lehet gazdasági biztonság és független­ség nélkül. A jövő alkotmánya magába kell foglalja a gazdasági félelem, az öregség, a betegség és á munkanélküliség elleni védelem jogát“. Az elnök szónoklatát így fejezte be; '„Va­lamennyiünknek egyénileg, vagy együttesen kötelességünk, hogy a nemzetet szolgáljuk legválságosabb órájában, megőrizzük a nem­zet nagyságát és a jobb világban növeljük te­kintélyét“. A nemzetközi sajtó a megérdemelt részle­tességgel kommentálja Roosevelt üzenetét. A szövetséges lapok >■egyöntetű megelégedettség aTyn fejezik k> „,//, i\Aílf A'» t l , t ' 7 ' - ‘ ffrt I '’.tit ti f/P* ' ' t i t* • n M>*' ' l * » t , . ti/i . z-ll y j ír. ■ Villám csapás szerűen érte a világ közvél e- ! menyét a moszkvai kommüniké. Az egyik ér- i dekelt fél, a londoni lengyel emigráns kormány 1 azonnal minisztertanácsra ült össze. majd a l lengyel külügyminiszter jelkereste Edent és j érintkezésbe lepett Benes csehszlovák tinók- i kél. Londonban az a benyomás, hogy a len- : gyei kormány elfogadja tárgyalási alapul az ; orosz javaslatot, mindamellett előterjeszti el- í lenvetéseit. ■ Az uj helyzettel kapcsolatban a stockholmi } Dagens Nyheter londoni tudósítója foglalko- \ zik a legtalálóbban. A svéd újságíró szerint a ; hivatalos angol kötök hajlandók elfogadni a ; Curzön-vonalát és a néprajzi alapelvet a len- j gyei kérdés megoldásánál. Londoni illetékesek } azt mond jak, hogy a szovjet javaslat iehvtö- : séget foglal magában további elgondolások j számára s ezért a lengyelek szempontjából el- j jogadható. A svéd újságíró a következő meg- i állapítást teszi: „Az orosz javaslatok orosz szemszögből nézve nagylelkűtek, a lengyel nép szemszögéből nézve azonban rendkívül kemé­nyek. Lengyelország amugyis kimondhatatla­nul sok szenvedésen ment át és ha most terü­leteinek felétől is meg akarják fosztani a vi­lág ujjárendezíse során, ez a legnagyobb igaz­ságtalanság lenne“. Londonban megerősödött az a vélemény, hogy. a lengyel kormánynak most utoljára nyílnék alkalma arra, hogy rendezze ezt a kérdést. Ha nem fogadja el tárgyalási alapul a szovjet javaslatot, akkor más nem kövét- I, kezbetik, mint a kommunista Lengyelország, amelynek élére a Szovjet a tetszésének meg­jelelő kormányt állítana. Moszkva kimondot­ta az utolsó szót és most a lengyeleken a sor — állapítják meg Londonban. III. A keleti hadszíntéren tovább tombol a ha* talmas méretű (éli csata. A szovjet hadvezető­ség ismét két uj gyújtópontra terjesztette ki a küzdelmet, mégpedig a Dnyepropetrovszk- tól délnyugatra eső térségre, valamint a Kér- csi-félszigetre. Berlinben megállapítják, hogy a nagy dnyeperkönyöki offenzivánál Konjeze tábornok ismét a régi módszert alkalmazta, vagyis egészen szűk arcvonalrészen dobta be csapatainak zömét, hogy rést vágjon a német védelmen s a betörés után támadásainak te­rületét legyező szerűen kiszélesítse. A küzdés lem még kezdeti szakaszában van, úgyhogy a Moszkva által bejelentett arcvonalhullámzás- nak még nem lehet végleges jelentőséget tu­lajdonítani. Vatutin tábornok hadseregcsoportja a volt lengyel—orosz határtól nyugatra mintegy hatvan kilométernyire északi és déli irányból indított egyidejű támadásokkal benyomult Sarny városába. Ennek a szovjet hadseregcso­portnak más támadó élei Berdicsevtöl nyu­gatra és délnyugatra a Bug feté igyekeznek előretörni, de igen szilárd német ellenállásba ütköztek. *>A front többi gyújtópontján változatlan erővel tovább tart a szovjet nyomás, de lé­nyeges front Áttolódéiról nem érkezett jelentés. NAGY JÓZSEF. \émeí hadi jelentén: Súlyon elháritóhareok nyugatra Berlinből jelenti az MTI: A véderő fő­parancsnoksága közli: A Szovjetnek csatarepülőg épekkel 'tá­mogatott erős támadásait Kéréstől dél­keletre elkeseredett harcokban vissza­vertük. Dnyepropetrovszktól délnyugatra szin­tén eredménytelenek voltak az ellenség m eg uj utó t ámad ásat. Kirovgrád térségében az ellenség nyo­mása tovább tart ott. Egyik felderítő osztagunk lendületes el­lentámadásokban visszafoglalt *gy elvesz­tett helységet és egy fontos magaslati te­tte péti Számos foglyot ejtettünk és 12 lö­vette zsákmányoltunk. Pogrebiscaétő í délkeletre csapat aruk sú­lyos elhárító harc beüt állnak az előre­nyomuló ellenséges erőkkel. A várostól délnyugatra ellentámadásunk keddien is eredményesen folyt. Az egyik páncélos hadosztály csapatai megsemmi­sítettek egy szovjet páncélos dandárt és ez alkalommal 50 1 üveget, zsákmányoltak. A Berdcisentől nyugatra és Novograd- VoUnszkitől nyugatra lévő térségben visz- szavertük az ellenség több helyi előretö­réséit. Rjecsica mellett heves harcok folynak. Vitebszk térségében ismét meghiúsult az ellenség valamennyi támptóasa. Főleg a várostól délkeletre az ellenség vérvesz­teségek et szenvedett. Megsemmis:tettünk 66 szovjet. páncélost és. 15 löveget zsák­mányoltunk. Az elraulít két n^p a kelet arcvon.»1 359 ellenséges páncélost és 43 repülőgé­pet semmisítettünk meg. Délolaszorszagban Venafrotql nyugatra továbbtartanak az elkeseredett el-hári- tóharcok. Cervaro helység és egy hegycsúcs, ettől keletre, heves harc után elveszett. Az arcvonal többi részéről csak csekély har­ci tevékenységet jelentenek. Mint különféle ütésben már közöltük, északamerikai bombázókötelékek január 11-én délelőtt a Birodalom középső te­rülete ellen intézett támadásuk során a legsúlyosabb veszteséget szenvedték. A támadások a vadászok, a rombolók és a légvédelem valamennyi részének kiváló együttműködése következtében nem tud­tak átfogó hatást elérni. A legújabb meg­állapítások szernnt 136 északamerikai repülőgépet, köztük 124 négymotoros bombázót, túlnyomó­részt céljuk elérése előtt lelőttünk. Valószínű, hogy további ellenséges repü­lőgépeket is megsemmisítettünk. \la délután válaszol a lengyel kormány Moszkvának Lisszabonból jelenti az MTI: A brit hírszolgálat értesülése szerint a lengyel kormánynak a szovjet kormány nyilatkozatára adandó hivatalos válaszát csütörtök délutánra várják. Hivatalos jelentés Szófia bombázásáéért Szófiából jelenti u DNB: A Szófia ellen intézett angol—amerikai légitámadás­ról a következő hivatalos közleményt adták ki: Január 10-én az ellenfél légitá­madást intézett a bolgár főváros' ellen. A támadás a város központjai és a lakó­negyedeket sújtotta. Lakóházuk, kórházak, templomok, iskolák, stb. elpusztultál:. Ezenkívül eltaláltak egyes követségeket. /I polgári lakosság körében számos ál­dozat volt. A belügyminisztériumi államtitkán megengedte az összes motoros közlekedési eszközök igény bei'ételét a Szófiából távozók elszól Utasára. Egy másik rendelet megtiltja a fővárosiba való utazást. A harmadik rendeletben a belügyi államtit­kár felhívta a Szófia környéki városok polgármestereit az Összes gépek es gépko­csive ’ctők polgári- nwzg.0siifflßci>n^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom