Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-03 / 1. szám

r y tHi f asvir 3. mm ELLENZÉK 5 ^ 1 I TÓTSi ELEK Fájdalommal eltelt szívvel jelent­jük olvasóinknak, hogy Tóth Elek színművész, a kolozsvári Nemzeti Színház örökös tagja, hetvenéves korában, hosszú és súlyos szenvedés után, a belgyógyászati klinikán el­hunyt. A Nemzeti Színház és a Szinkör épületén fekete lobogó leng a téli szélben s a gyászhir villám­gyorsan terjedt el a városban. Á drá­ga, jó és felejthetetlen Lesi bácsi, a kiváló művész és emiier, kimondta utolsó szerepéneik végszavát és átlé­pett az Örökkévalóságba, Megdöbbenve és lesújtva idézzük most magunk elé Tóth Elek múlan­dó alakját, s a forró és mozgalmas éveket, melyeket a k! sebfeségi kor­szakban az akkori kolozsvári Ma­gyar Színháznál s később már lan­kadó testi erővel, de a magyar szin­ködött. A kolozsvári Magyar Színház Szenigyörgyi István halála után hív­ta meg tagjai sorába, a nagy szí­nész szerepkörére. Azóta e szegényes és kicsiny színház szinészgárdájá- fcan hosszú és küzdelmes évek során Tóth Elek volt a központ. Nyugodt és derűs egyénisége, nagy színészi tudása, tehetsége és bő tapasztalata, valamint munkabírása lelte nélkü­lözhetetlenné. A szhiházvezetésnek sok nagyszabású művészi tervét se­gítette elő és vitte sikerre nemcsak Kolozsváron, hanem a régi erdélyi színjátszás és színjátszók names ha­gyományainak szellemében. Thepsis kordáján vándorolva egész Erdély­ben, Pályatársainak nemes, emelkedett lelkű barátja, pártfogója és ösztönző­je volt. Szeretetreméltó egyéniségé­ben szerencsésen keveredtek ei, egy müveit szellemű művész és a polgá­ri úriember legjobb, legnemesebb vo­násai. Elmélyedő, sokat tanuló és so­kat dolgozó színész voll s távol ál­lott tőle minden külsőség, feltűnés vagy a színházon kívüli szereplési vágy. Nem foglalkozása, hanem hi­vatása szerint veit színész, s ezt a hi­vatást m>nt Szentgyörgyi István méltó utóda, a kolozsvári színpadon állandó elmélyedéssel és munkával szolgálta. Művészi eredményekben gazdag élete nem volt hiábavaló. Helye az erdélyi magyar színjátszás nagy alakjainak Panlheonjában van s em­léke élni fog, amíg él Erdélyben s felhangzik a kolozsvári színpadon a magyar szó. Tóth Elek kihűlt tetemét a Ne in­i' z'nh^z csarnokában ravalşisz- zák fel s mint a színház halottjtát, onnan kisérik el utolsó földi útjára hoinar, kedden délután fél három órakor családja, pályatársai és sze­retett közönsége. (—) Megkezdi® működését wz Orssdgos Etadlgendszó Bizottság művészet hivatásába veteti rendület­len hittel, az újjászervezett Nemzeti Színháznál eloltott. Ma már szinte közhely felemleget- n'í azt, hogy a kisebbségi évtizedek jelentették az erdélyi magyar színé­szei második hősi korszakát. Mégis ezt tesszük, mert ez a korszak, en­nek minden lendülete, letörése és bátor újrakezdése, nyomora és tün­döklése elválaszthatatlanul egybe- j forrott az elhunyt nevével, áldoza­tos, fáradtságot nem ismerő, doigcs j és eredményesen alkotó müvész-sze- i mélységével. Mert sorsa kemény és küzdelmes j emberi életre és művészi munkára j hívta fel Tóth Eleket. Hálás közön­ségének, a kolozsváriaknak s az er­délyieknek nem kell hosszasan ecse­telnünk, hogy mire vállalkozott ő azzal a kicsiny szinészgárdával együtt, amikor „minden összeom­lott“, ledőlt a hármas halom s a ket­tős kereszt. A hatalom minden ellenkező tö­rekvésével szemben is fenn kellett tartami a magyar szó folytonosságát azon a kolozsvári színpadon, amely akkor már közel százötven éve, a magyar hazában elsőül, teremtett magának állandó otthont. Nagy és küzdelmes veit a feladat s nehéz a tőle elválaszthatatlan emberi sors. Tóth Elek önszántából vállalta ezl a feladatot és ezt a sorsot. Nem tért ki előle akkor sem, amikor erre csá­bító és a mindennapi gondolkodás szerint, előnyös alkalom kínálkozott. Kezdettől hezzáforrott az erdélyi! ma­gyar színész fáklyavivő sorsához, s a szegényes Színkör kopott deszkáihoz, amelyek ebben az időben minden bi- zennyai a fényes mult és a jobb jövő' világát jelentették Kolozsvár és Er­dély magyarságának, Tóth Elek 50 évvel ezelőtt végezte el Budapesten szániakadémiai tanul­mányait. Elsőizben Aradra szerző­dött. majd a nagyváradi Szigligeti- színházhoz került, ahol megszakítás nélkül negyven éven keresztül mü­BUDAPEST, január 3. Az Országos I Hadigondozó Bizottság január 1-én kezd- j te meg működését. Vitéz Bonczos Miidós igazságügyi államtitkár, a bizottság el­nöke nagy alapossággal szervezte meg a kormány rendeletével 'életrehivott u.j in­tézményt, amelvben az egye*, ügvkörok ellátását a legkitűnőbb szakemberekre bizta. Az Országos Hadigondozó Bizott­ság kiadványainak első füzeteként meg­jelent „Tájékoztató“ a Hadigondozottak ellátása igényének tárgyalásában s meg­állapításában szükséges jogszabályokat foglalja össze, egyben gyakorlati útmu­tatásokat ad a hadigondozó bizottságjk- nak. A járási hadigondozó bizottságok ugyanis január hó 1-től a hadirokkanto­kat, hadiözvegyeket és hadiárvákat mig­1944. évi január hó 2-án tartotta kápolna- avatását a kolozsvári magyar görögkaíolikus- ság. Erdély felszabadu'ása óta, immár három év telt el Hiába várták azonban ez idő alatt a magya/r hajdudorogi görögkatolikus püspök­séghez való visszacsatolásukat, ez mai napig sem történt meg Ezért — Ko’ozsvár thj. sz. kir. város vezetősége és Kolozsvár város Levente Egyesületének vezetősége megértő támogatá­sával — maguk vették kezükbe sorsuk to­vábbi irányitását. Lelkes magyar munkásságuk el6Ő gyü­mölcse, a Kolozsvári ,, 1. sz Mátyás Kiiá'v Levente Otthonban" létesített és teljesen fel­szerelt magyar görögkatolikus kâpo’na. E ká- po’na a fenti napon adatott át magasztos cél­jának. ahol minden gátlás nélkül 6aját anya­nyelvén, magyarul dicsérheti az Egek Urát és Hazánk Védőasszonyát a kolozsvári 550- ma­gyar görögkatolikus hivő. Egynegyed tizenegy órakor a kiskápolnát mák megtöltötték a megilletődött, lelkes hi- vek so^ai. Nem csoda, mert a sivár dolgozó teremből, rövid egy hónap alatt, gyönyörű Isittenházát alkotott az erős akarat. Az oltár­képet, mely Magyarország Nagyasszonyát áb­rázolja, az árpadkori és a mai magyar címe­rek között: „Magyar nemzetnek védő asz- szonya, légy népednek hűséges olta’ma" aranybetüs felirás öleli körül. illető járadékellátásban' nem készítenek javaslatot, hanem érdemlegesen és vég­képpen határoznak. Ennek alapján az ál­landó járadékot nyomban folyósítják. A hatóság az illetményellátást csupán a hadigondozás egyik részének- tek'nti. amellyel párhuzamosan ki akarja építeni az ügykör szociális ágazatát is. A hadi- gondozottak szellemi felemelése és gazda­sági talpra állítása ugyanis még az ill él­mény ellátásnál is elsőbbrendü érdek Addig is, amíg a szociális munkakör in­tézményesen kiépül, a most megjelent „Tájékoztató“ lényegesen megkönnyíti a hatóság munkáját. Ennek eredményeként a hadigondozottak sokkal gyorsabban jutnak hozzá járandóságukhoz. Fé! tizenegykor kezdetét vette az ünnepé­lyes szentmise, melyen a honvédség és Ko­lozsvár város magyar társadalma is képvisel­tette magát. A magyarnye'vü szentmisét a IX hadtest görögkatolikus tábori lelkésze, Farkas Gyu’a tábori fő’elkész mutatta be, — aki fáradtságot nem ismerő lelkes munkával te­remtette meg e kis Isfenházát, — a megjelent lelkes hivősereg pedig, Nagy János és Kö­röndi János áll. tanítók vezetésével a magyar szertartásu göirögkatolikus mise Ő6Í népéne­keit énekelte. A szentmise után fél tizenkettőkor kezdetét vette a Magyar Görögkatolikusok Országos Szövetsége budapesti csoportja kolozsvári ta­gozatának alakuló diszgyüíése. A magyar Hiszekegy imádkozása után Nagy János áll. tanitó, szervező titkár emel­kedett szólásra é6 megrázó szavakkal ecse­telte a magyar götrögkatolikusság ezeréves kálvária járásált. Végigvezette az ünneplő közönséget a magyar görögkatolikusság több mint ezeréves fájda’amas és küzdelmes törté­nelmén, bebizonyítva azt, hogy „jogunk van magyarságunkhoz, s így ahhoz is, hogy ősi, másfélévezredes szertartásunk szerint édes anyanyelvűnkön, magy árául dicsérjük a ma- gyaffok Istenét, Hazánk bármely részén — így Erdélyben — éljünk is- Mert büszkén, fel­enne! t főve' kiálthatjuk mindenki fülébe, hogy nem vagyunk románok, de rutének, tótok, szerbek se. Magyar ősök magyar utódai va­gyunk! A tisztikar megválasztása u<f,án, Horváth László — a Magyar-Holland Biztosító Intézet ügyvezető igazgatója — elnök, székfoglalójá­ban hangoztatta, hogy nekünk Gyula és Sa­rolta ivadék magyar görögka tol iikiusoknak harcosle'kü magyaroknak kell lennünk. Kérte a magyarok Istenét, hogy a kis mustármagot terebélyes magyar fává növessze ki. ..Határozati javaslatában", — melyet dr_ Karczub Dénes, városi és OTI-orvos. főtitkár olvasott fel, — a diszgvülés követeli, hogy minden magyar görögkatolikus, — az ország báme'.y részén éljen Í6 — a többi magyarra; egyenrangú fé’ként magyarnak számittassék! Továbbá 'tiltakozásukat fejezték ki az ellen, hogy ők a Kolozsvár-szamosujvári romén görögkatolikus püspök joghatósága alá tal­lózzanak. Egyben kérik. hogv 1 a hajdudo- rogi magyar görögkatolikus püspök jogható­ságát terjesszék ki a. Magyarországon — igv Kolozsváron — élő összes magyar gorögkato- likusokra. 2. gyermekeik magyar szellemű, magyar görögkato'ikus vallásoktatásban ré­szesüljenek, 3. törvényileg kimondott nevük pedig „magyar ggörögkatolikiis" legyen. A diszgvülés a határozati javaslatot egy­hangúan elfogadta é6 elhatározta, hogv azt a Kormányzó Ur Öfőnxé.tÓ6ágához, a m. kir- Kormányhoz, Magyarország Hercegprímásá­hoz, a két érdekelt megyés püspökhöz juttat­ják el, A diszgyülés a Himnusz hangjaivá' ért vé­get. IPU ' Ál ■kS-a-a W É% ll január havi műsorának szenzációja : EWBszYiHB fantázia táncfenoménak ■I Jü 'A v é {ésM M WWflm® a w & m i mondaine táncosnő © ft £ énekesnő w SAP Sí JEL m í n/ari Kunit Katalin énekesnő A bárpultnál : §2i!vássy I MÓnya-jazz! A műsor kezdete pontosan 9 órakor, í ■" ................^■■^^^"‘VivivrrirrmruwíJViruTA A kolozsvári magyar glrőgkatolikusok kápotnaavaiása tíJÉVI ÜDVÖZLÉSEK AZ ORSZÁGBAN ÉS KOLOZS VÁRON KOLOZSVÁR, január 3. Országszerte a >g- csa.ádiasabb keretek között ünnepinek, meg az. egyes intézmények és hatóságok újév napját. A budapesti újévi üdvözlésekről alábbi távl ataink számolnak be: Káüay Miklós minisztei elnök újév délelőtt­jén kihallgatáson je’enfi meg a Kormányzó Urnii és az egész, nemzet, valamint a kor­mány szerencsekivánatait tolmácsolta- Ezt követően Angebo Rótta pápai muncius a Bu­dapesten akredi'ált diplomáciai testület jókí­vánságait juttatna kifejezésre a Kormányzó Ur előtt. Újév napján a magyar cserkészmozgalora küldöttsége fejezte ki hódoló szeretetét fő­védnöke: a Kormányzó Ur és családja előtt. A. magyar cserkész.ek képvi6e'etében három kis cseittoész jelent meg a királyi palotában Éty Emil országos cserkészparancsnok vezeté­sével. A kis cserkészek átnyújtották iíju Hoiühy Istvánnak a cserkészek ajándékát, az 1848-as kisdobos dobjának hii mását A kolozsvári vármegyeházán pénteken dél­előtt volt sw ujévnapi ünnepélyes fogadás. A vármegyei közigazgatás tisztviselői karának képviseletében az ügyosztályok vezetői Szesz Ferenc dr. alispán vezetésével felkeresték hivatalban Inczédy-Joksman Ödön főispánt, s az egész tisztviselői kar nevében üdvözölték és az újév alkalmából kifejezték jókívánságu­kat. Az üdvözlést a főispán meleg szavakkal köszönte meg. A vármegye tiszftviselőkarának tisztelgése után a főispánt egymásután keresték fel a kü­lönböző városi testületek és intézmények kül­döttségei, akiknek (tetelgését a főispán a legsziivélyesebben fogadta. A PLÉBÁNIÁN A főtéri plébánián is ünnepélyes fogadás volt újév napjának délelőttjén- A belvárosi rom. kát. egyházközség képviselőtestülete C'Vári Elemér dr. főgondnok vezetésével kül- döttségileg megjelent Baráth Béla dr. kano­nok-plébánosnál, akiinek kifejezték újévi jó­kívánságaikat s biztosítottak a plébánost ar­ról, hogy munkájában a jövőben is a legoda- adóbban támogatják hivei- Bará'h Béla kano­nok-plébános az üdvözlő szavakért szívélyes hangon mondott köszönetét. A REFORMÁTUSOKNÁL Pénteken, szilveszter estéjén a Farkas-utcai ref. tempómban istentisztelet volt, melyen az Igét Vásárhelyi János püspök hhdette. Is­tentisztelet után, ősi szokás szerint a püspöki palotában megje’entek az összes egyházi or­ganizációk vezetői és képviselői és jókiván- sága'foat fejezték ki az újév küszöbén a püs­pök előtt. A megjelentek nevében Tavaszy Sándor dr. püspökhelyettes üdvözölte a püspököt és kí­vánt áldásit az eljövendő évi munkájára. Az üdvözlésre Vásárhelyi János válaezo't. Újév első napján délelőtt a tani'ótesfület jelent me^ a püspöknél Kiss Károly tanfe.- ügye’ővel az élén te üdvözölték az erdeivi református egyház vezetőjét. AZ UNITÁRIUSOKNÁL Ugyancsak bensőséges újévi fogadás voit az unitárius egyházinál is. Józan Miklós dr. unit. püspököt Kiss Elek dr. püspökhelyettes és Géléi József dr. főgondnok vezetésével egyházi küldöttség kereste fel és szeretettel­jes szavakkal fejezték ki jókívánságukat. Az üdvözlő szavakra Józan Miklós püspök szív­ből jövő köszönetét mondott. A TÖRVÉNYSZÉKEN ÉS ÍTÉLŐTÁBLÁN A kir. törvényszéken Csipkés Ödön tör­vényszéki elnök déli 12 órakor fogadta az üdvözlésre felvonult törvényszéki birói és ügyészi kart, valamint a járásbíróság e’nökét és tagjait. A megjelentek nevében Szenezei József törvényszéki tanácselnök köszöntötte a törvényszék elnökét, majd Csipkés Ödön válasza után az egybegyűltek csatlakozva az Ítélőtábla birói és ügyészi karához, Vékás La. jós dr. táblai elnök fogadószobájába vonul­tak Elveszett november 28. és december 2. között Kolozsváron egy zipp- záros irattáska Svitel Alajos névre sízóló útlevéllel, szemé­lyi és egyéb iratokkal. Aki a laskában lévő összes irato­kat eljuttatja. Svitel Alajos, Budapest, Pannon ia-szálló cirnre, vagy az iratok nyo­mára vezet, 1900 P jutalomban részesül­I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom