Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-08 / 5. szám
19 Hi j alta ar & Egy nagy nemzet valósi tó esztendeje GÉLÉI JÓZSEF írta Az unitáriusok most letűnő 1943- évet Berde-esztendőneík, nevezték, annak emlékére, hogy a nagy hagyakozó, aki élte nagy müvét, milliós vagyoniált nevelési közcélra rendelte, az. idén, ötven esztendeje hunytadé alkotó szemét. Az Egyház a rá való emlékezést egyrészt azzal va’ósitotta meg, hogy valamennyi egyházközségében elrendelte ünnepi istentisz- r telet alkalmára Berde Mózsáról való megemlékezést, a vezetőség pedig felkereste I.abor- falván szülőházait, a házsongárdi temetőben nyugvóhe'yét és az őszi főtanácsi ülések alkalmával nagyszabású Berde-emlékünnepély t rendezett. Midőn a mai nappal a Berde-eszfendő lezárul, érdemes Berde Mózes életművére egy futó pillantást vetnünk. .. Gróf Miké Imrét sokan szeretik Erdély Széchenyi' Istvánjának nevezni, azért a nagy hagyakozásért, mellyel Erdély egyik legnagyobb közművelődési közkincsét, az Erdélyi Múzeumot negte.emtette és azidklért a messzetekintő Írásokért, mellyel a nemzet nevelésügyét szolgálta. Körűibe’ül ezzel a mértékkel mérve tekinthetjük Berde Múzsáit is az unitáriusok nagy Széchenyijének, mert Berde is nagy vonalakban szolgálta az unitáriusokon keresztül mind a nemzet közművelődését, mind pedig a nemzeti-népi név eléteti gyet. Nemzetünk nagyjai az által váltalkl vezetőkké, nemzet/î fejlődésünk útmutatóivá, hogy időt, vagyont, szellemet ajándékoztak a nemzetnek és egyúttal mások számára példa- edókká váltak. Zrínyi, Rá'klóczy, Széchenyi, Mikó örök példái a nagy magyar nemzetépi- tőknek. Valamennyiekről elmondhatjuk azonban, hogy öröklötlt vagyonaikkal kötelezve is voltak erre. Berde Múzsa abban különbözik tőlük, hogy nincstelen egyszerű székelysons- ból emelkedett föl, melyben a szülők a neveltetési költségek előteremtésével ki is merültek a támogatásban- Beidének azonban erre sem igen volt szüksége, mert jeles tanul, i tehetségével egyfelől magántanitóskodássai, másfelől pedig székely ezermester kézügyességével apró csecsebecsék gyártásával és árusításával kprán megkereste a kenyerét Beide Múzsát lényegében a szigora lelkű székely természet jellemezte. Rábízott főúri tanítványt és főúri vagyont egyaránt nagy szigorúsággal kezelt és volt bátorsága tanítványt és birtokost egyaránt a mértékletes, takarékos életmódra szorítani. Mekkora érték az ilyen lelki bátorság a nemzetmentés és nemzetvédelem érdekeinek szolgálatában! Nagyvonalú ember volt a vagyonszerzésben, az adás-vételek bátor lebonyolításában, de éppoly nagyvonalú vagyonkezelésben is. Ha az előtte csodálkozók ismételten feltették a kérdést, hogy a semmiből mily utakon szerzett többezerholdas vagyont, untalan az, volt a válasza: „Dudással és takarékossággal". S eközben ő magát sok vagyonának nem élvezőjéül tekintette és nem annak élte, hanem mindig csak vagyonainak jószágigazgatójaként mondogatta. Berde Múzsának nemzetjelentőséges erkölcsi nagysága ebben a mondásában bontakozik ki. A jószágigazgató a mások számára igazgatja a vagyon sorsát, és vele mások számára igazgatja emberi törekvések útját. Kiderül az, hogy amikor ő valahol is volt jószágigazgató, a rábízott vagyon nem ebek harmincadjának sorsára került, hanem az értékkel becsülettel sáfárkodó ember kezére, mert ime a maga vagyonához ugyanilyen jószágigazgatói tisztségben áilitja elénk saját- magát is. És felénk magasíik Berdének nem- zetvalósitó nagysága akikor, ha feleletet adunk arra a kérdésre, ki vala vagy kik va- lának hát azok, kiknek számára és javára saját) vagyonait, tömegét — ahogy az akkori nyelvezet nevézé — igazgatta Berde. Erre ad nekünk feleletet az a végrendelet, melyet Berde Móizsa először 1865-ben fogalmazott. Mikor is ,,tömegét" székely diákok neveltetésére rendelte azzal, hogy az odaítélés végett a püspök elnöklete alatt a tanári ka>ból és a. dákokból (!) egy ,,bizottmány" alakuljon, me'y az érdemnek megfelelően adományoz vagy éppen elvesz. Berde Mózsát azonban az isteni rendelkezés továbbra is tartó életben őrzi és igy 1888-ban megírhatta harmadik végrendeletét, melyben- buni nagybirtokából évente 200 székely diáknak rendeli el az azóta híressé vált Berde-cipónak a süttetését. Mikor a nemzet egyeteme az Írónak, Zilahi mozgalmára csak az elmúlt esztendőkben ébredt arra, hogy a paraszti tehetségeket meg kell menteni a magyar parlagon való elkalló- dástól és a kormány csak néhány éve szervezte meg a Horthy-nevelői alapoţ, mellyel a tehefséges paraszticsemetéket középiskolás neveléssel menti meg a nemzet vezetőréte gébé való felemeléssel, akkor tisztán észrevehetjük Berde Mózsa életművének értékék mert! ez* a paraszlsorból önerején felemelkedett ember már kerek egy évszázaddal ezelőtt világosan látta és teljességgel megváló. 6Ította mindazt, ami a magyar életben nagy jelentőségében csak ma bontakozik ki. Nemzetvatósu 1 ásnak nevezi az uj nemzetnevelő irodalom a nemzeti 'éleiken azt az ékes folyamatot, mely al’3itt az egyszerű népből a szervezett íeisőbbrendü nemzet kifejlődik, illetve amellyel u már meglévő nemzet saját íeisőbbrendü fejlődését és abban örök tökéleíesbülését megoldja. Berde Mózsa saját élettörténetével is és életművével is ilyen messzi elöljáró nemzetvalósi fló vala. Nemzet- vatósulas volt az ő életében az a nagyszerű pályafutás, melyen az egyszerű székely fiúból az uniót kimondó tanács tagja, Érdé y kormánybiztosa, később ismételten országgyűlési képviselő és a földművelésügyi minisztérium magas tisztviselője lett. Nemzetvaloeu’ás volt, hogy Berde ezekben a magas tisztségekben örökösen a nemzetéért való súlyos felelősségtudatban és szigorú kötelesség- teljelsütéssel nemzetépitő alkotásokkal járt el lön nem-z-elva'ósitás volt az a legnemesebb életműve, mellyel tisztségei közben gyűjtött vagyonát a nemzeti közkincsének tekintette, m...gcinak vele szemben csak a szigorú jószág- igazgatói tisztséget szánta és végül is minden forintját,, minden házát, fö’djét visszaadta annak a székely közösségnek, melyből maga Í6 kiemelkedett és szárnyakat adott sok-sok, azóta már több mint harmadfé’ezer székely gyeteknek, hogy a felsőbbrendü nemzeti élet javára dolgoztának. És Berde Mózsa mindezeknek1 közepette az Istenadta népeledelt, a ,,miatyáink" mindennapi kenyerét) a Berde-cipóban nemcsak test- táplálóvá, hanem léieknemes.itő bibliai értékűvé is tette, mert ma Erdé’yszerte a Berde- cipóről úgy beszélnek, mint. a mesék kifogyhatatlan hamubasült pogácsájáról vagy a Jézus öte kenyeréről, melyből a nagy Mester a sokaságot megvendégelte. H Tizes S :en?ezeí 400 szer peng§ értékű ruhát g|ű]tört össze Állandóan 2457 családot támogat a város népjóléti ügyosztálya KOLOZSVÁR, január 8. Kolozsvár város' népjóléti hivatala, amely a szociális gondozás hihetetlenül nehéz feladatát vállalta magára, minden hónapbon számot ad tevékenységéről. Ez a számadás nem hivalkodás, hanem csak a tényeknek rideg összesítése. A multhavi működés eredménye a következő volt: A gondozói irodákban fogadási napokon 2122 személy fordult meg. A szociális ‘gondozók 121 környezettanulmányt végeztek, 1014 családlátogatást tettek és hadisegélyügyben 167 kivizsgálásit foga- natositottak. A népjóléti ügyosztály által nyilvántartott és támogatott családok száma 2457, 9548 lélekszámúnál. Az ügyosztály szegényeknek 28 esetben 787 pengőt osztott ki gyorssegélyképpen. A hadbavonultak hozzátartozói részére 11 esetben 331 pengőt folyósított gyorssegély elmén. A Magyar Norma Alap december havi bevétele 12.178 pengő-, míg az alap kiadása 14.046 pengő volt. December végéig 175 házasságkölcsön iránti kérés érkezett az ügyosztályhoz és 104 kérelmező között 94.000 pengő házassági kölcsönt osztott ki. A menekültotthoriban 362 menekült érkezett az elmúlt hónapban, akik szállást és é!elmezé_t kaptak. A menekültek közül 211 személy íngyenutazásra jogosító utalványt kapott, mig 12 orvosi, 9 pedig kórházi kezelésben részesült. A hadbavonultak hozzátartozói és hadiárvák segélyezési és -gondozási alapjának bevétele december hónapban 6522 pengő, kiadása pedig 5814 pengő volt. A harctéren szolgálatot teljesítő honvédek hozzátartozói rébzére az állam által megállapított segélyen félül 123 esetben 272 pengő pótsegélyt utalt ki az ügyosztály. A hadisegélyirodáiba december hónapban. 234 di b. uj kérvény érkezett. Az iroda 980 kérvényt bírált felül és ennek kapcsán 902 esetben megállapította a hadi- segély jogosultságát, 78 esetben pedig elutasító határozatot hozott. Kiosztott az ügyosztály a harctéren küzdő honvédek hozzátartozói között 52 mázsa tűzifát ingven, 1200 mázsa, 44 öl fát pedig fizetés ellenében. A ha d is égéi yi rod a a Bajtársi Szolgálattal karöltve a Mátyás Király Diákházban karácsonyi ünnepélyt rendezett a harctéri szolgálatot teljesítő honvédek hozzátartozói részére és ennek kapcsán 314 drb. élelmászercsomagot osztott ki. Kiosztott továbbá a munkaképtelen szegények részére 100 mázsa ingyen tűzifát. A városi Közjóléti Szövetkezet a sok- gyermekes magyar családok részére 37 pár cipőt, 987 pengő értékben, lói drb. fehérneműt 1505 pengő értékben, 15 rend fiurubát 551 pengő értékben juttatott december hónapban. A fentieken kívül egy esetben bútort is juttatott a Szövetkezet 568 pengő értékben él? 2 tehenet 9100 pengő értékben. A város Központi Gver- mekkonyhája utján az elmúlt hónapban 830 iskolás és óvódás gyermeket ebédeltetett. A Tizes Szervezet családvédelmi pénztárába december hónapban 5509 pengő folyt be, mig a kiadás 6109 pengő volt. A Nemzeti Színházban rendezett előadások bevétele 8484 pengő, a kiadás pedig 6600 pengő volt. Az elmúlt hónapban- bonyolította le a Tizes Szervezet a szegények felsegélyezésére téli gyűjtését és 400.000 pengő értékű ruhaneműt gyűjtött össze. A begyült holmikat a népjóléti ügyosztály köz remük öd és ével osztotta ki a szervezet. lufofiüszszerencsétlenség áldozata lett Pataki Jenő, a kolozsvári orvostársadalom nesztora KOLOZSVÁR, január 8. Dr. Scheitz Vilmos városi főorvos sirhantján még el sem hervadtak a virágok, s már újabb megrendítő halálesetről kell számot adnunk. Scheitz főorvost most követte Kolozsvár orvostársadalmának egy másik kimagasló egyénisége, dr. Pataki Jenő aranydiplomás orvos, a magyar orvosi kar .egyik kiváló egyénisége, aki tragikus szerencsétlenségnek lett áldozata. Pénteken délelőtt tíz óra után eltávozott hazulról, Erzsébet-uti lakásáról azzal, hogy az egyetemi könyvtárba megy. Az utóbbi időben ugyanis dr. Pataki Jenő dél előttönként állandóan eljárt az egyetemi könyvtárba, hogy forrásmunkákat tanulmányozzon egy készülő uj, nagyszabású orvosi tanulmányához, amelyet ez év tavaszára készült befejezni. A tragikus szerencsétlenség pontos körülményei még tisztázatlanok, csak annyi a szomorú ténv, hogy Pataki Jenő dr. az ideggyógyászat előtt szállott le a városi autóbuszról. Egyes tanuk elbeszélése szerint az idős orvos megcsúszott a leszállás pillanatában, s olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy súlyos agyrázkódást szenvedett. Mások elbeszélése szerint viszont az történt, hogy amint leszállóit az autóbuszról, át akart menni a túlsó járdára, s nem vette észre, hogy az autóbusz éppen meg akart f&rdulni és hátrafelé tart, s igy került a kocsi alá. • E pillanatban még a rendőrség sein tud- 1 ta teljesen tisztázni ennek a tragikus deutsches Wissenschaftliches Institut '.Lektorat der Deutschen Akademie Kolozsvár, Jókai-ii. 2. I. em. Telefon 27—48. HB Ingyenes német nyelvtanfolyamok Beiratkozások január 7-től kéz-, dődőleg hétköznapokon délután 4—7-ig az intézetben. Beiratkozási dij 10 pengő. balesetnek a körülményeit, s az ügyben a vizsgálat folyamatban van. _Tény az, hogy a Szerencs étlenül járt kiváló orvost a baleset után eszméletlenül vitték be az ideggyógyászat egyik vizsgálótermébe, s a mentőket is kihívták. A merntőorvosok ázomval be akarták szállítani a sebészeti klinikára, de Pataki Jenő dr. a mentőkocsiban meghalt. A megdöbbentő halálesetről az egyik szolgálatos rendőr értesítette Pataki Jenő dr. özvegyét, akit mélyen megrendített a lesújtó hir. De ugyanakkor mély hatást és részvétet keltett a tragikus eset Kolozsvár orvostársadalmának körében is. Dr. Pataki Jenő 86 éves volt. Tanulmányait Kolozsváron végezte, s ő volt a kolozsvári református kollégium legöregebb diákja. Családjában hat generáción át elődjei mind az orvosi pályát választották, s ő, aki a hatodik nemzedékhez tartozott, már fiatalon nagy hírnévre tett szer. Ő volt Magyarországon úgyszólván az első gyermekorvos, s mint specialista, rendkívül értékes munkásságot fejtett ki a gyermekgyógyászat terén hosszú évtizedeken keresztül. Kolozsvár városának A legmodernebb eszközökkel í 48 órán belül TISZTIT MOS FEST K. C. V. Mussohni-út 58.- Telefon: 23—32. szintén többévtizeden keresztül városi tisztiorvosa volt, majd Erdély kisebbségi éveiben bekapcsolódott a Muzeum Egyesület működésébe, ahol szintén rendkívül hasznos és értékes munkát folytatott. Minden egyes orvostörténeti értekezése eseményszámba ment. Id. Korányi dr. jubileuma alkalmából rendkívül értékes életrajzot irt, de nem kisebb értékűek a vérkeringés felfedezéséről és az altatás történetéről Írott értekezései sem. A felszabadulás után több mint ötvenéves értékes orvosi működésének elismeréséül megkapta az arany diplomát, majd kedves megemlékezésként a református kollégium gyémánt oklevelet adott neki, mint legöregebb diákjának. A kolozsvári Ferenc József Tudomány- egyetem pedig azzal fejezte ki elismerését a kiváló orvos személye és munkássága iránt, hogy hajlott kora ellenére is tanszéket adott neki, s meghívta az egyetemre az orvostörténelem előadójának. Pataki Jenő dr. jóllehet 86-ik évében járt már, teljes szellemi frisseséggel kezdett hozzá uj, nagy munkájához, amelyben a magya.rországi és- elsősorban az erdélyi neves orvosok életrajzát akarta megírni. Úgy tervezte, hogy tavasszal be is fejezi uj müvét s ezért járt el szorgalmasan nap, mint nap az egyetemi könyvtárba. A végzet azonban másképpen határozott, s december 7-én Pataki Jenő dr. nem térhetett már haza. Özvegye, aki szintén betöltötte már a 75 évet, Nagy Piroska, néhai Nagy Lajosnak, a neves unitárius egyházi Írónak és költőnek a leánya, míg a család többi tagjai Budapesten élnek. Pataki Jenő dr. megdöbbentően tragikus halála nemcsak családját, de a magyar orvostársadalmat is gvászbaboritotta. Temetése hétfőn délelőtt fél 12 órakor lesz a temető halottas kápolnájából. NYIEiT-TÉR E*e» rorat a’att käii&ctiksrt aw» tüííÍ feitlóeaégi» a <aextaeszt&»éft. Felhívom a b. figyelmüket a t. fogorvos cs fogász urnáknak, hogy a nálam alkalmazásban volt Kolcza Béla és Grossmann Judit (akik most a Grossmann Judit lakásán, Kolozsvár, Mozdony-utca 2. szám alatt engedély nélküli, fekete fogászati laboratóriumot tartanak üzemben) a rólam terjesztett' azon rosszindulatú híreszteléseik, hogy én a laboratóriumomat bezártam — teljesen alaptalanok. Ezzjel a rosszindulatú híreszteléseikkel es rágalmaikkal félrevezették az orvosaimat, hogy a munkákat a maguk részére átvehessék. A laboratóriumomat változatlanul továbbvezettem és vezetem, mindenki legnagyobb megelégedésére. Ellenük a hivatalos eljárást megindítottam. ALMAI ZOLTÁN fogászati, laboratóriuma, 070 Deák Ferenc-utca 14. Az alkalmazottak nyugtailletékének (0.75%) lerovására 1944. január hó folyamán TÁJÉKOZTATÓ KISZÁMÍTÁSI PÉLDÁKKAL és megfelelő nyomtatványok a kimutatás elkészítéséhez beszerezhető: BOROS papírkereskedésben, Deák Ferenc utca 18. Telefon 15—92. t
