Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-07 / 4. szám

iS 19 44 január % _________________ VÁLTOZÁS A KOLOZSVÁRI POSTA­IGAZGATÓSÁG VEZETÉSÉBEN. Ezéy ja­nuár író elsejével személyi változás történt a kolozsvári postaigazgatóság vezetésében. Dr. Szakáts Károly postafnigazgató nyugalomba vonul s a postaigazgatóság vezetésével a ke­reskedelem és közlekedésügyi miniszter Hanák András postaigazgatót bízta meg. Az wj pos- taigazgató 4-én már át is vette a kolozsvári postaigazgatóság vezetését a nyugalomba vo­nuló dr. Szakáts Károly postafőigazgatótol. ■ FELSZENTELIK BIHARMEGYÉBEN AZ ELSŐ REFORMÁTUS SZÓRVANYTEMP- LOMOT. Nagyváradról jelentik: Kövesegy­háza községben január 16-án szentelik fel az első református szórványtemplomot. meg­szállás idején már elhatározta a község né­hány református magyar családja, hogy temp­lomot épít saját erejéből. A templomepitest most befejezték és ez lesz a megve első ref. szórvány temploma. A tiszántúli püspök Holló László segédlelkészt nevezte ki a hivók^ lelki gondozására és ő készíti elő a felszentelest is. VÁNDOR VETÍTŐKÉSZÜLÉKEK A KÖZ- EGÉSZSÉGÜGY SZOLGÁLATÁBAN. Az Or­szágos Közegészségügyi Intézet a Zöldke­resztes egészségvédelmi munka elmélyítésé­nek eredményesebbé tétele érdekében c. vi­déki egészségügyi intézmények részére ván- dorve Jiíőkészüiékeket booufll rendelkezésre. A vetítő kész ^ -kék mellé megfelelő száma anya. és csecsemővédelmi tárgyú diapozitív sorozatukat is küldenek, melyeknek felhasz­nálásával egészségügyi szervezetek a vidéki falvakban előadásokat fognak rendezni. A vandorveUíőkészülékek és diapozitivek szét* küldését már megkezdték. (Magy. tud.) M VGASSZINVONALU ELŐAD ^SORO­ZATOT RENDEZ A SZIGLIGETI TÁR­SASÁG. Nag yváradról jelentik; A Szigligeti Társaság elnökségének meghívására' Debrecen, Szolnok, Szeged és Marosvásárhely irói és mű­vészei látogatnak el Nagyváradra és irodaim: estoken szerepeinek. A mult évben Székes- fehérvár és Sopron Írói mutatkoztak be Nagy;- váradon. Debrecenből a Gsokonai Társaság tagjai érkeznek januárban Nagyváradra. Az irodalmi est kiemelkedő eseménye lesz Mak­kal Sándor volt református püspök előadása. A MAGYAR MUNKA törvénykönyvének folyamaiban lévő előkészítése inspira .ta a Gözdasági Jog szerkesztőségét, hogy a 'ap most megjelent decemberi számát a munka­jognak szentelje. Ferenczky Béla ,,A munka törvénykönyve" c- tanúim,árnyában a kodifi- káeió mellett, Möznerics Iván pedig hasonló tárgyú tanulmányában a munkajogi kodifi- káció ellen foglal állást. Éidekes még Szabó Miklós praktikus összefoglalása a magánal- ka mázolták szolgálati jogviszonyával kap­csolatos legújabb bírói gyakorlatról. Megren- de belő dr. Szende Tibor, Budapest. V., József nádor-tér 2—3. * A kolozsvári kír. járásbíróság, mint telek­könyvi hatóság. 26.367—1943. tk. szám. ÁR­VERÉSI HIRDETMÉNY-KIVONAT. Gaz­dák Takarékpénztára Rt., felszámolás alatti, kolozsvári pénzintézet végrehajtatnak Rózsa József végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtásig árverést 233 P. 33 fillér tőkekö­vetelés és járulékai behajtása végett a Kolozs­vár városban, Hangász-utca 3. szám alatt fekvő s a kolozsvári 6y6. számú telekjegyző- könyvben A-j-i. sorszám 3673. hrszám alatt felvett Rózsa Józ.sel nevén álló, xo négyszög­öl kiterjedésű területen, kőből épült 1 szoba, konyhából álló, deszkával fedett házra és ud- varra, 3200. azaz Háromezerkettőszáz pengő kikiáltási arban elrendelte. Az árverést 1944. évi januar ho 27. napján délelőtt 10 órakoi a telekkönyvi, hatóság helyiségében (Honvéd­utca 2 szám, 67. ajtó) fogják megtartani. Az árverésre kerülő ingatlan a kikiáltási ár felé­nél alacsonyabb áron nem adható el. Bánat­pénz a kikiáltási ar 10 százaléka, amelyet a magasabb ígéret ugyanannyi százalékára kell kiegészíteni. Kolozsvár, 1943. évi december hó ír. napján. Dr. Tóth Döme sk., kir. járás- bíró. MEGHOSSZABBÍTOTTÁK A FELTALÁLOK PÁLYÁZATI HATÁRIDEJÉT December 31- iken járt le a Magyar Feit-alá'ok Országos Szövetsége által hirdetett pályázati hirdSet- mény, mely a háborús viszonyok miatt be­adott nyersanyaghiány enyhítése végeit uj pótanyagok, műanyagok felM'Mására, a meg­lévő nyersanyagkészlet kímélésére, a terme­lés fckozacára vonatkozóan kért ötletekét Több mint 5000 pengő értékű pályadijat tűz­tek ki a leghasználhatóbb javaslatok, ötle­tek jutalmazása a. A szövetség most egy hó­nappá' elhalasztotta a ; pályázat határidejét" me’y ilyenformán január 31-én jár le. (MagA tud.) sz ELLENZÉK 5 Amikor a tender a tengeri hajózás fo­kozatos fejlődése következteben közleke­dési akadályból orczágokat és népeket összekötő úttá vált, a tengeri hajózást — a lehetőség szerint — biztossá is kel­lett tenni. Ez a biztosítás eleinte a ki- kötőbejáratok faágak, botok, kőoszlopok, később tornyok által való megje1ölödére szorítkozott. Mindezek azonban csak nappali jelölések voltak, mint ahogy a hajózás akkoriban legnagyobb részt nap­pali utakból, mégpedig majdnem kizáró­lag parti utakból állott. Mihelyt besöté­tedett, védett helyen horgonyt vetettek, vpgy pedig kikötöttek valahol. Pharusban épül az első jelző- torony Az az általános nézet, hogy a legrégibb világitótüzek a híres alexandriai Pharus- szial közvetlenül és majdnem egyidejűleg léptek életbe. Újabb kutatások szerint a régi világnak ez a csodája nem világitó- tüzként, hanem, mint nappali jelzés állt a világkikötő előtt. A kis halászíalu pe­dig alig harminc év alatt fejlődött ha­talmas kikötővé. A tornyot csak később — a rómaiak alatt — szerelték fel vilá­gítóberendezéssel. Krisztus előtt 229-ben kezdték építeni Egyiptom első hellén királya. Prolemaios I Lggi Diadochus alatt, de csak utóda II Ptolemaios' Philadelphos, az alexandriai könyvtár alapítója fejezte be 280-ban. Építőjének a knidoszi Sostratos építészt tartják. Körülbelül 120 méter a magas­sága ennek a fehér márványból készült építménynek. Építkezési költségei — Pli­ni us szerint — nyolcvan tallért tettek ki, ami átszámítva körülbelül négy és fél millió pengőt jelent. A torony aíakjp —• 1 annak ellenére, hogy a nagyszámban ta- | Iáit alexandriai váltópénzek majdnem j mindegyike ábrázolja — kétséges. A Phiarusról, amely mint kikötő,zár erőddel volt körülvéve, annyit tudunk, hogy Caezar a 47-es évi polgárháború- i ban meghódította ezt a várat, majd egy­ben kénytelen volt védelmezni is, miál­tal a torony súlyosan megsérült. A Krisz­tus utáni V. sz. végén és a VI. sz. elején I. Anastasois, az első keletrómai császár­ai at-t nagyobbá zab á.s u javitómunkálatok váltak szükségessé. Az arabok 641-ben meghódították Alexandriai; a Pharus ak­kor ismét szolgálatba állt — és fával fűtötték. Idők folyamán beomlott részeit 880-ban újjáépítették. 995-ben egy föld­rengés egé'z első emeletét elpusztította. 1303-ban egy újabb földrengés. amely Afrikja egész északi partvidékét megmoz­dította, oly súlyosan megrongálta a tor­nyot, hogy felépítésének még a reményét is feladták. 1326-ban beomlott az egyik oldala és 1349-ben már teljesen romok­ban állt. 1480 körül a beomlott Pharus erődöt — eredeti helyétől kissé nyugjatra — a- torony régi köveivel rimét felépítet­ték. A torony igy tűnt el teljesen a föld színéről. Most már csak az a kaverna- szlerü mélység, a ,.Djorf el Wasat“ — a kikötő keleti bejáratánál — hirdeti, hogy valaha létezett. A Tiberis torkolatában gyűl ki az első láng Az első éjjeli jelzést a Tiberisz torko­latánál az osztiai világtorony adta. Ez a torony az ókori Rómának e tengeri ki­kötője előtt egy müszigeten állott ét, a kikötőbejáratot két részre osztotta. Az összes római világítótorony legpo-mpá- sabbja volt. Claudius (római császár, Kr. u. 41—54-ig) alatt épített nagyszerű ki­kötőberendezésekkel egyidejűleg keletke­zett. Az ókor világitótüzei közül vagy har­mincat ismerünk. A boulogni tornyot, az ókori Cetssoria- cumot Caligula kezdte építeni, de csak Claudius alatt 46-ban fejezték be. Ez egy tizenkétemeletes lépcsős torony volt. Magassága körülbelül 64 méter lehetett. Mint hatalmas rom még sokáig állt a tengerparton, míg 1644-ben, a part le­bontásakor el nem merült a habokban. A csatorna szemben levő partján, a Doves Castle-ben még ma is látható egy régi világítótoronynak a romja. A torony Kr. u. 50-ben épülhetett. Régi alakja a római tűztornyok megFzofeott képét mu- , tatja. A ma már nem létező, háromeme- | le.tes lépcsős toronytól csak a ma is lát­ható és legrégibb világítótorony a vilá­gon, a spanyolországi La Corunai-i kü­lönbözik. Ez a torony, mely Traján csá­szár alatt épült, körülbelül 40 méter ma­gas volt és kívülről egy szabadon kinyúló lépcső vagy feljáró övezte. Bár erősen rozzant állapotban, de a XVIII, század végéig tartotta magát. 1797-ben alapos építkezést kezdtek a tornyon és akkor nyerte el azt az alakját, amely ma is lát­ható. Ezeknek a tüzelésük, illetve világítá­suk főleg fával történt, azonban az igy keletkezett fénynek a hordereje nem vi­lágított távolabb 8—10 kilométernél, ami az akkori idők lassú hajózása mellett ele­gendőnek bizonyult. A népvándorlás az antik kultúra leg­nagyobb részével együtt a nyugat-római j birodalom világító tornyait is elpuézti tóttá Pizában épül a középkor első világitótornya Az első középkori világítótorony, mely­ről megbízható tudömásunk van, azt 1147—48-ban Pizában, a kis Meliora szi­geten, az Armo torkolata előtt építették. 1290-ben lerombolták. Sorsát 1304-ben Livorno, majd 1326-ban Genua tornyai követték. Északon 1220-ban Lübeck I hanzáváros élesztgette világítótornyának a Füzét. Valószínűleg még régibb a trave- rnündei tűz, amelyről először 1266-ban tesznek említést. A legrégibb francia tüzek a dieppi és a cordouai Gironde előtt világítottak. Mindkét világítótornyot a XIV-ik század végén építették. A cordouai torony az ideiglenes angol uralom alatt épült, a „Fekete hercegi idejében (1362—1371) idejében. Egy tömör nyolcszögletű to­rony tetején lángolt a tűz — egészen a XVII. század elejéig. Ebben az időben Louis de Foix építette a ma is álló és jelentékenyen kiemelkedő tornyot a negy­ven méter átmérőjű, erődszerü hullám­törő közepébe. 1717-ben az állandó tűz forrósága által megrongálódott kőlámpát vassal helyet­tesítették és egysziersmint úgy rendezték be, hogy az ,,széntüz“-re is használható legyen. Mai formájához 1788—90 között jutott a torony, mely azonban az átala­kítás ellenére sem felelt már meg a ha­józás giényeinek. Ezért le kellett rom­bolni a kupoláját és azt egy kupalaku toronnyal helyettesítették. Ezáltal a tűz magassága, illetve a fény világátáponitjá 63 méterre emelkedett. Azonban a világkereskedelem súly­pontja a portugálok és a spanyolok nagy felfedező utjai folytán a XVI. százsában a Földközi-tengerről, majd később az északi beltengerről is a világtengerek felé tolódott el. A tengerentúli világító­tornyok közül az elsőt 1661-ben Ameri­kában létesítették, még pedig Brazíliá­ban — útban Rio de Janeiro felé. Észsk- amerikában csak 1741-ben építettek egyet Bostonban. Ebben az évben Trini- dád szigetén gyújtottak világi tótüzet, 1816-ban pedig az indiai partokon épült fel egy torony. Az első világitóhajót 1731-ben helyez­ték el a Tlhemze torkolatánál. A fahasábtól Fresnel körlen­cséjéig Éppen úgy, mint az ókorban, a közép­korban is fával fütötték a világitótüze- ket, melyet vasráctos kosarakban égettek el. Lassacskán azonban a kőszén kiszori­A könyvpiac eseménye: Kétezer év fes­tészete, 700 mester 1126 festménye! Azeiső mű vészét törté­net, amely­ben az olvasó egyszerre ’áthatja és összehasonlíthatja különböző korok művé szetét. — A 35x25 centiméteres album 20 színes műlappal, kötve 110 P. Kjphaló az Ellenzék könyvesboltban ‘Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. — Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük! tette a fát. Tüze jobban dacolt a vihar­ral és az esővel és fényereje a fa füzénél nagyobb volt. A tüzet s paraz»r,at tartó vas­kó-ár vagy egy magasabb alapzaton pi­hent, vagy pedig egy mozgatható emelő­daru szerkezetre volt erősítve. Óriási mennyiségű kőszenet használtak el ilyen­kor. Az adatok — egyetlen éjszaka tar­tamára — 250-től 1000 font mennyiségről beszélnek és igy annak ellenépe, hogy a világítótornyok fenntartása nagyon sok pénzt emésztett fel, mégsem lehetett tökéleteseknek mondani. A szélnek ki­függesztett levegőben függő szabad ko­sarak — különösen viharos éjszakákon — nagyon kevés egyenletes lángot ered­ményeztek. Mégis gyakran előfordult, hogy a rostély rudjai megolvadtak a kő­szén izzó parazsától. Olajjal való világítást — különös te­kintettel arra a körülményre, hogy az ásványolajat csak 1860-ban vezették be — sok sikertelen kísérlet előzte meg. A tornyok olajjal való kivilágításának tu­lajdonképpeni kora csak Argands talál­mányával kezdődött. Argands 1784-ben az égőt belülről üres kanóccal, tehát külső é~ belső levegőközvetitéssel látta el és az akkoriban feltalált üvegburát a közhasználatba vitte át. Az uj lámpáknak a Lavoisier által 1765-ben megadott pa­rabolikus homorú tükrökkel való kombi­nálása eredményezte az első ilyenfajta világitó -tüzet, mely már 1791-ben a cordobai toronyból szórta a fényt a tá­voli vizekre. Ezt a tornyot mintegy har­minc évvel később már Augustia Fresnel körlencséivel szerelték fel — és ezzel, valamint az elektromosság felhasználásá­val a parti világítás uj korszakába jutott. Tamás Tihamér Tűzharcos díizszemls A Tűzharcos Szövetség kolozsvári fő­csoportja vasárnap, január 9-én ünnepé­lyes külsőségek között osztja szét a tűz­harcos mozgalomban és a kivonulásokban szorgalmasan résztvevők részére az or­szágos elnökség által adományozott kivo­nulási érmeket. A Tűzharcos Szövetség központját ezen az ünnep7égen dr. Lit- teczky Lajos t. százados, országos kivonu­lási parancsnok képviseli, aki szombaton érkezik Kolozsvárra és stznap délután a főcsoport ügyvitelét vizsgálja felül, Va-árnap reggel 9 órakor tartja meg az országos kiküldött a kolozsvári főcso­port kivonulási százada felett a szemlét. Felhívjuk tehát a kolozsvári kivonuló törzsszázadnak összes tagjait, hogy reg­gel háromnegyed 9 órakor, teljes kivonu­lási öltözetben, összes kitüntetésekkel, je­lenjenek meg a főcsoport irodájában. Mi­után a díszszemle zárt helyiségben folyik le, köpenyt nem igényeltünk. A dísz­szemle alkalmával a központ kiküldöttje utofcitásokat fog adni a kivonulási törzs­század magatartására nézve. Díszszemle után az összes kolozsvári leigazolt tűzharcosok részvételével műso­ros ünnepélyt rendezünk délelőtt 10 órai kezdettel az Erdélyi Párt kolozsvári ta­gozatának dísztermében. (Farkas-utca 7, I. emelet.) Minden leigazolt tűzharcosnak megjelenése ezen az ünnepségen kötelező. Dr. Litteczky t. százados, országos kivo­nulási parancsnok ez alkalommal 63 tűz­harcos he(jtárcnak osztja ki a kivonulási érmet. Műsoron, az ünnepi beszédeken kívül, a baj társak magánszámokkal is szerepelnek. A diszgyülés után közös ebéden vesz­nek részt a jelentkező tűzharcosok. cra- ládtagjaikki-il együtt. Az ebéden való részvételt 7-én este 7 óráig be kell jelen­teni a főcsoport irodájában. Egy teríték ára 4 pengő. A kolozsvári főcsoport elnöksége baj- társias érzéssel hívja meg erre az ünnep­ségre az összes tűzharcosokat és bajtársi szövetségeket és kéri őket, hogy példaadó magatartással igazolják a kolozsvári tűz­harcosok öntudatos fegyelmezettségét. RÉSZEG KACSÁK. Becsből jelentik: Egy morva községben a napokban tra­gikomikus eset történt. Egy paraszt negyvenöt liter frissen főzött szilvóriir mot akart egy nagy ihiegben elszállíta­ni, de az üveg hozzáütődött a ház sar­kához és a pálinka a patakba ömlött A vízben úszkáló kacsák és libák nyil­ván nagyon megörültek ivóvizük várat­lan minőségjavulásának, aminek az lett a következménye, hogy teljesen leré- szegedtek és elkezdtek vadul csapkodni szárnyaikkal. A megrémült lakosság azt hitte, hogy a falu szárnyasai a környé­ken dühöngő baromfijárványt kapták meg és valamannyi állatot agyonver­ték. I Régi idők hajózási jelei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom