Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-05 / 3. szám
19 4 £ január 5. ELLENZÉK KBiBBaBaaremiia^ siamt^mram11 5 íza&á ítuUz cipMÍict> A &ávkwM&ok p. uskí uiá toy&wtá&Gt* KÜSMÖD, január 5. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától ) Túl a Gagy-völ- gye hajlékony dombtetőinek ivén, egy horpanásban, csörgedező kis patakocska mentén, ringott a sár kovácsok ősi bölcsője. A kezdet a múltból táplálkozó mesék világába vész — a jelen a mindent feledő jövőbe visz. Az egykor virágzü székely iparág, amely híressé és ismertté tette a küsrnödieket, ma már csak romjaiban lelhető fel és emlékeiben él. Erről a vidékről indult világgá az a Hiedelem, hogy a székely még a semmiből is pénzt kovácsol. Előbb költői képzeletével kör ül játszadozna, majd ezermester természetével életet * formál belé. Hát ez bizony részben igy is van. A szükség nsgyura: a nincs csiszolta lele- ményesre-ötletesre a székely agyveiőt, mert hiszen a dűlők sovány földje, az árkok agyagos talaja verejtékez munkát követelt, a falvakat körülnyaldosó erdők pedig erőtől duzzadó izmokat, s mégis vajmi keveset juttattak hü fiainak. A későre termő búza és a télirevaló kuKO- rica mellé elfért a mellékesen szerzek krajcárok csengése. Adó. A család — sok apró gyermek — éhesen tátingató szája...? A nincs és a kell kovácsoltatok tehát pénzt velük még a sárból is... A ,,msk<>5s>zak'/ töfnfotd&a Az uj idők vaskorszaka gyökeresen átalakította a legeldugottabb székely falvak házatáját is. A zs-upfedeles házak eltünedeztek, a füstfogó helyét kémény helyettesíti, petróleumlámpa fénye kiszorította az égő fahasábok lobogó csóváit. Lassan-lassan lomtárba kerültek az egykor világhirü cserepesek. Nyitott tűzhelyükön elhamvadt az utolsó hasáb, a vas- macskakézzel kovácsolt szépsége sá^ka- paróvá vedlett s a háromlábú fazék ma baromfiitató a vályú árnyékában. A mult azonban néha1 körmókKel ragaszkodik jogaihoz. Egy7-egy öreg házaspár vagy szegénységük révén földhöz s örökséghez kötött család picinyKe otthonában áll még a cserepes. Az egykor7 jómód jele ma a szegénységé... Újabb idők szele elsöpri azonban ezeket is, gazdagítva általuk a gazdag sze kely mult szépségeinek tárházát... érzékű iparossá tette a székely séget, — a sárkovác'-ok elitjét képezték ezeknek a „közönséges“ fazekasoknak. A küsmödi sál-kovácsoknak is fejedelme az idősbb Bereczky Zsigmond volt, akinek egykori készítményei m.a é tékes darabjai a székelyföldi múzeumoknak. Csempéinek negatívumát keményfába fa- j ragta, a kellően kidolgozott és preparált j a-gvagot — sárt — ebbe préselte és ki- j száradás után kemencében égette ki. Aj színezés és a színkeverés családi titok- j ként szállt fiúról-fiúra, amit a hagyomány 1 szerint a családfő csupán halálos ágyán árult el az utódnak. Mindenesetre a Bo- reczky-család színeivel, színkeverésével és <a* minták szépségével nem vehette fel a versenyt sem a küsmödi, sem a vidék sárkovác-ainak egyike sem. Mig a többiek — székely szokás szerint — utrakel- tek áruik értékesítése végett, a Bereczky- család már csaknem megrendelés után dolgozott. Nevét ismerték munkái után széles ez országban. Cserepeseinek balszélső csempéinek sarkába büszkén, rajzolta be hiteles signumjáit: „Készítette idősbb Bereczky Zis.gm.cmd Küsmödön.“ Háco-m nemzedék kikait egy 'ás-i iyacáy títi a cseeeyes? Mi hát a cserepes? Székely családi házak tűzhelye. Hat tömzsi keményfalábon nyugodt a pánkfa, amelyre rádolgozták a vastag vaslemezt, amin szabadon égett a fa. Két kézzel faragott vagy később esztergáiyo- zo'tt gócláb tartotta az átellenében falhoz erősített cserepest, ami tulajdonképpen a fübtfogó s egyben a füst kivezető cső szerepét töltötte be. Ez. a> cserepes és az ezt alkotó egyes csempék a székely népművészet legszebb termékeit alkották.. Fehér alapon egy vázából kinövő kobaltkék, kérőbb zöld és okker színek felhasználásával készített virágfüzér díszítette az egyes csempéket. A cserepes felső szélén volt a boj'tospárkány vagv csipkés, amelynek kiugró párkányát díszes népi forrnák és motívumok tették vonzóvá. Két sarkát urna vagy agyagiból formált székely fej zárt le. A szabad tűzhelyen állt az üsttartó, kampóján csüngött az üst és a vasmacska. Ez utóbbi a község kovácsának remekműve szokott lenni s szerepe a hasábfa még nem égő részének tartása volt. A cserepes felső része a mennyezeten át, a padlásra nyílott, ahová szabadon vezette fel az égő fa füstjét. A „zsende- lyeken“ át pedig a padlásról a szabadba távozott. Ennek a szabad tűzhelynek összhatása a csempék gyönyörű székely barokk díszítéseivel feledhetetlen. A takarékosság és célszerűség legszebb példánya. Természetes, hogy a vas főzökály'hák, a' „spóráért“ térhódításával fokozatosan vesztett nélkülözhetetlenségéből a cserepes, mig végül sutba dobták és ma már ritkaság, ahol még használatban van. A tábkwáC'S&k tiindaktése A cserepesek készítésének egyeduralkodói a küsmödi sárkovácsok voltak. Bár az egész környék pompás agyaga fejlett Érdekes megfigyelni, hogyan pusztult el az idő sodrában egy ősi foglalkozási ág. A Bereczky-család múltja is a ködbe vész. Hire csak a legnevezetesebbnek maradt fenn: de minden vtaiószdnüség: szerint az elődök sorozata is a sárkovácnok mesterségét űzte. Zsigmondnak — bár tehetős gazda ember volt — főfoglalkozását képérte mestersége. Imre fia, akinek öregkora már áthajtott a román megszállás idejére, csuk mellékeden űzte ősei foglalkozását. De ezt is titokban, mert a románok mérhetetlen adót vetettek ki iparára. — Nem tuggya senki, mikor és hol dó- goz&tt Imre — meséli eigy küsmödi bácsi —, de ha kellett valakinek cserepes, néki mindig akadt még egy cserepesre való, ami az apjától maradt. A román csendérek nem eccer akarták rajtacsipni az adó- eltitkoláson, de Imre ügyes vót .. . Imre pedig már agyagipari iskolát is végzett Udvarhelyen. Szakszerű felkészültsége, ügyessége és főleg családi hagyományai igazán a sárkovácsok mesterségének folytatátára késztethették volna. Dehát itt közbelépett az adó . . . Ez pedig nagy szó s főleg eredményes, ha gúzsba kell kötni a „kisebbséget“, s kiirtani mindent, ami magyar . . . László, az unoka, ma is Küsmödön él. Teljesen felhagyott az „iparral“ és O-ak gazdálkodik. Sokszor még mérges is az ősök ,,Hm-íom“-jaira és „vacak“-ságaira: a teknőkre, formákra, festékesvödrökre, üstökre, mert helvetfoglalnak el egyébként takaros bennvalóján. Ez a „fejlődés“ érzékelhető a Berecz- ky-családban, de ügyön igy folyt le a küsmödi és a környék valamennyi sárkovácsának családjában. A fazekasmesterség is teljesen kihalt, csak Korondon él még, amelyet fellendített az utolsó évtizedek népeinek nevezett szellemi áramlata. A szorosan vett környéken ma egvetlen e^v öreg küszködik még az idők hullámaival: Kádár Mózsi bá‘, aki azonban már csak durvakivitelü fazekakat, haromfietető- és itatóedényeket gyártogat. azt is inkább az öregséggel járó unalom ellenszereként. A küsmödi mérhetetlen sárt tapostuk, amint ide-oda kóvályogtunk a faluban. GTiröm-csavarom a kérdést, hogy miért nem foglalkoznak .ma is agyagipari termékek előállításával? Egyszerű a váltasz: — Mán rég nincs s ma már éppeg nincs menetje ... ICLUdeí kudarccal Nemcsak a „menetben“ van a hiba. Többször történt kísérlet, hogy újra életet öntsenek a firt-osvidéki agyagiparba. Hozzáértők népi mintákat, régi bokályo- kát, szinkeverési 'recepteket vittek közéjük s egyben jelentős megrendeléseket adtak fel, hoigy feltámasszák halottaiból a székely háziiparok közül a legérdekesebbek egyikét. A kísérlet teljes kudarccal végződött. A leszállított megrendelés annyira silány munka eredménye volt, hogy minden további kísérletezésnek útját vágta*. A kancsók elvesztették kecsességüket, az edények állóképességüket, a tányérok színük kedélyességét, a minták ősiségüket... A technika fejlődése két nemzedék alatt ro-m-badöntötte azt, amit évszázadok építettek fel. Ma már csak a mult büszkeségének maradványa tölti el jó érzéssel a küsmödi székelveket, akik szívesen emlékeznek vissza az „öreg Zsigmondra“ s őseikre, akik sárkovácsok voltak ... Ami méy fennmacadt a miítt&At , Eteden még láttam egy cserepest. Nem az idősbb Bereczky munkája, -hanem Major Lászlóé. Öreg, nyomorék özvegyasszony kis otthonát díszítette. Fel sem tudta fogni, hogy az „uraknak“ micsoda mániájuk az, hogy megnézegetik, lerajzolják, lefényképezik és mindenfélét ösz- sze-vissza kérdezgetnek öreg cserepeséről, még olyanokat is, amiről neki sejtelme sincsen ... .., Nem lát benne a megszokásnál egyebet. — Má‘ megélek én vele, a fiatalok aztán úgy is kidobják, ha én nem leszek . .. De ő mégis- ragaszkodik hozzá . . . Csakhamar hire ment, hogy én mik után. kérdezősködöm. Éttéré kedves bácsi keresett szállásadómnál. Hóna alatt kormos és poros csempét szorongatott. — Ha elfotgpdja, szívesen adom . . . Másnap Maros-vásárhely felé az autóbuszon sokat derültek a székelyek azon, hogy ügyelve és féltve őriztem ölemben a piszkos csempedarabot. Pirospozsgás menyecske fejtette meg végre a titkot: — Csirkeetetőnek viszi, me‘ nincs bádog ... — s jókedvű kacagás szakadt fel a .zsúfolt gépkocsiban. Úgy látszik, a hires sárivá csők múltjából mindössze ennyi maradt fenn a fiatal székelyek lelkében tulhajlékony dombtetők ivén ... H Kolozsvári törvényszék és íléFőtáiiIa 1844. évi ügy- és lanácsbeosztása KOLOZSVÁR, január 5. A kolozsvári törvényszéken, a szokásos néhány napos újévi szünet után ismét megkezdődtek a tárgyalások. Az újévre elkészült a törvényszék uj ügy- és tanácsbeosztása, amely szerint az 1944. évben a következő tanácsok működnek: I. POLGÁRI ÜGYSZAK A1 Tanácsok: 1. Polgári, fellebbezési, íelfo- lyamodási, csődkényszeregyezségi és cég- előterj észtéi ügyek. Elnök: Csipkés Ödön, törvényszéki elnök. Helyettese: Bogdán Jenő dr., tanácselnök. Birók: Bogdán Jenő dr., Vajda Jenő dr. tanácselnökök és Matei Miklós dr. Pótbirók: Lakatos Imre dr,, Nagy László dr. Jegyző: Elekes László dr. Tárgyalási napok: hétfő, 6zerda és péntek- A II. emelet 147. számú szobában. 2 Birtokrendezési ügyek. Elnök: Csipkés Ödön. Birók: Lakatos Imre dr, és Nagy László dr. Jegyző: Elekes László dr. B) Égyesbiirók: 1, Dologi jogi perek. Zakariás Gyula tanácselnök, helyettese Lakatos Imre dr. Jegyző: I!yé® József dr. Tárgyalási napok: hétfőn, szerdán, pénteken, 2. Kötelmi, jogi, váltó, kereskedelmi perek. Lakatos Imre dr. és Nagy László dr. Jegyzők: Varga Lajos dr. és Keresztes Kálmán dr. 3. Házassági és státusperek. Botskor Árpád dr. tanácselnök. 4. Csőd, kényszeregyezségi és cégügyek. Tusa Jenő dr. tanácselnök, helyettese Vajda Jenő dr. tanácse’nök. Csődbizto6: Nyágulj Antal dr. törvényszéki biró. II. BÜNTETŐ ÜGYSZAK Tanácsok: 1. Rögtönitélő biróság. Elnök: Csipkés Ödön törvényszéki elnök, helyettese Szenczei József tanácselnök. Birók: Szenczei József, Szabó András dr., Grois László dr. tanácselnökök és Biró Lajos dr. Póttagok: Se- besSy Gábor dr. és Szal’ó Zoltán dr. 2. Elsőfokú bűnügyek és rehabilitációs ügyek. Elnök: Szenczei József, be'yettese Grois László dr. Birók: Grois László dr., Donath Géza dr., Szabó Zoltán dr. Jegyző: Buza Zoltán dr. Tárgyalási nap szerdán és pénteken. 3. Elsőfokú bűnügyek: Elnök: Szabó András dr., helyettese: Csepv^ghy László dr. tanácselnök. Birók: Cseprephv László dr., Biró Lajos dr. Pótbiró: Grois László dr. Jegyző: Tóth Gyula dr. Kisegilő jegyző: Varga ! a)o* dr. Tárgyalási napok.: kedd, csütörtök és szombat. 4. Büntető fellebbviteli ügvek: Elnök: Szenczei József, helyettese Grois László dr. Bírók: G ois László dr., Donálh Géza .Ír Pól- bIró: Szabó Zoltán dr. Jegyző: Puza Zoltán dr. Tárgyalási nap minden roásodiK hétfőn. 5. Vádtanácsi ügyek. Elnök: Csipkés Ödön, helyettese Szenczei József Birók: Tusa Jenő dr., Vajda Béla dr. tanácselnökök, pótbiró: Matei/ M'kl- s dr. Jeg\ző: Elekes László dr 6. öttagú kü’.öntanács. Elnök: Csipkés Ödön, helyettese: Vitos Pál dr. Birók: Vit.cs Pál dr., Lehrer Richárd dr., Csepreghy László dr. tanácselnökök, Szabó Zoltán dr., Nyáguiy Anta) dr. Póttagok: Vajda Béla dr., Sebessy Gábor dr., Dónáth Géza dr., Biró Lajos dr. Jegyző: Keresztes Kálmán dr. Tárgyalási nap: minden második héttő. 7. Uzsbr-abiiróság. Elnök: Vitos Pál dr., helyettese: Sebessy Gábor dr- Biiók: Nyáguly Antal dr., Biró Lajos dir. Ülnök esténként behiva. Jegyző: Kerekes Jenő dr. Tárgyalási nap: minden első hétfő. 8. Fiatalkorúak törvényszéki tanács. Elnök: C epreghy László dr Helyettese: Vitos Pál dr. Birók: Vitos Pál dr., Szabó Zoltán dr., Biró Lajos dr. Pótbiró: Sebessy Gábor dr. Jegyző: Elekes László dr. Égyasbirók: 1. Büntető egyesirró: Lehner Richárd dr. tanácselnök, helyettes:: Vitos Pál dr. Jegyző: Kelemen Gyula dr. Tárgyalási napök: kedd, csütörtök, szombat. 2. Fiatalkorúak bírája: Zakariás Gyula tanácselnök, helyettese: Nyáguly Antal tír. Jegyző: Ilyés József dr. 3. Uzsora egyesbiró: Vitos Pál dr. és íte- bessy Gábor dr. Jegyző: Kerekes Jenő dr. cs Kálmán Lajos dr 4 Vizsgálóbírók: Nyáguly Antal dr., helyettese: Sebessy Gábor dr. Jegyzőkönyvvezető: Dobránszky Gyula dijnok 5.. Jövedéki ügyek. Nyáguly Ánla) dr. III. FEGYELMI ÜGYEK 1. Fegyelmi biróság. E'nök: Csipkés Ödön, helyettese: Szenczei József, bírák: Vajda Bála dr., Dónáth Géza dr. Potbirak: Tusa Jenő dr., Matei Miklós dr. 2. Közjegyzők elleni fegyelmi oiróság. Elnök: Csipkés Ödön, helyettesé: Szene ey József. Bírák: Matei Miklós dr., Biró Lajos dr. Jegyzők: Deák Gyula dr.. Schilling Dezső dr. közjegyző- Pótbirák: Bogdán .benő dr., Vitos Pál dr. tanácselnökök. Az Ítélőtábla tanácsbeosztása Az Ítélőtáblán ay 1944 év'oeu ugv a po gări ügyekben, mint büntetp ügyekben kéí-ktt. tanács működik. I. POLGÁRI ÜGYEK 1. Elnök: Mikó Lőrinc dr. ítélőtáblái tanácselnök. Bírák: Zalán Endre dr„ Linzmayer Károly dr., Kovács András dr- Tanács jegyző: Koréh Béla dr. Tárgya'ási napok: kedd, csütörtök és szombat. 2. Elnök: Farkas Béla dr. ítélőtáblái tanácselnök. Bírák: Jankovits Béla dr. és Wenetsek Béla dr. ítélőtáblái bírák, Jegyző: Koréh Béia dr Tárgyalási napok: hétfő, szerda, péntek, szombat. II. BÜNTETŐ ÜGYEK 1. Elnök: Fülöp Kálmán, Ítélőtáblái biró. Biráflc: Kiss Dezső dr. és Urtoán Gusztáv dr. Jegyző: Jékey István dr. Tárgyalási napok: kedd, péntek és szombat. 2. Elnök: Vékás Lajos dr. ítélőtáblái e'nök, helyettese: Mikó Lővincz dr. tanácselnök Bírák: Sztriha Jenő dr. és Borbély Tihamér dr ítélőtáblái bírák. Jegyző:1' Nagy Elemér dr. Tárgyalási napok: hétfő, szerda és csütörtök. BESZTERCEI HÍREK DR. GRÓF BETHLEN BÉLÁNÉ, Besz- tercenaszód vármegye főispánjának felesége vándor csecsemőkelengyéket bocsátott a megye tisztiorvosának rendelkezésére azzai, hogy azokat az állami rendszerű IX. és annál alacsonyabb fizetési osztályúi tisztviselők, lelkészek. tanítók, stb. vehessék igénybe. A ki- kölcsönzés időtartama hat hónap. A kölcsön- d'jak (havi tiz pengő) újabb csecsemőkelengyék beszerzésére szolgálnak. KÉPVISELŐI BESZÁMOLÓ SÓFALVÁN. Beke Ödön országgyűlési képviselő Majiényi Gaszton párttitkár, dr. Antal Ferenc és a besztercei iparosegylet műkedvelő gárdájának társaságában január másodikán meglát >gacta az Erdélyi Párt sófalvai tagozatát. A vendégeket Mathé István helyi református lelkész üdvözölte, majd Beke Ödön megtartotta képviselői beszámolóját * az áilami iskola zsúfolásig megtelt nagytermében. Ezután a besztercei iparosegylet kitűnő műkedvelő együttese előadta Zilahy Lajos Süt a nap c. vigjátékát. BESZTERCÉN ASZÓDI FÜZETEK. Kopasz Gábor dr. vármegyei főlevéltárnok szerkesztésében megjelent a Besztercenaszódi Füzetek első száma. Dr. Veres Endre: Báthory István erdélyi fejedelem kapcsolata Besztercével cimü értekezéséhez Szmolenszky László dr, alispán irta az előszót. A nemzeti tudományos művelődés előmozdítása ősi vármegyei hagyomány s a legszentebb szolgálatok egyike. Ez a nagy szolgálat indított bennünket arra, hogy elindítsuk kicsi vállalatunkat a. Besztercenaszódi Füzetek kiadásával, büszke öntudattal hódolván első számunkban Erdélvorszag nagv ieiedelme emlékezetének _ írja Szmolenszky László.
