Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-27 / 21. szám

1 9 i i január 2 7, CLLGN2EX 5 Yégh léssel riporti» r Kommen vasuii ösizekotíeiési kér szilágyság! magyarság Zilali és Kolozsvár közoU A Szilágyság megy essék helye a ssembaii hetivásároknak köszönhette^ hogy a kereskedelem mindig magyar kezekben maradi ZILAH, január 27. (Az Ellenzék kikul- ! dött munkatársától.) Nem szeretném Zá- lahot és a megye székhelyén keresztül a Szilágyságot ujna ..felfedezni“. Hiszen mindenkinek eszébe jut, ka a Szilágyság­ba ellátogat, hogy most Ady Endre ,.he- pe-hupás vén szilágyáéban“ jár és az első hangulatok hatása Matt történelmi emlé­kekről, vagy általánosan ismert sors-kér­désekről szeretne uj adatokat felkutatni. Amikor egy esztendővel ezelőtt itt jár­tam, a Szilágyság wsiev ünnepet ült. Or­szágra szóló ünnepség keretében akkor állították helyre a zilahi Wesseiényi- szobrot, amelyet az idegpn uralom alatt kegyeletsértő kezek eltávolítottak és sú­lyosan megrcTigábtk. Most a hétköznapok megszokott életét figyelem. Ezen ke: ész­tül lehet megismerni a város igazi arcu­latát. Zil-ahot legjobban azzal lehet jel­lemezni, hogy a román imp ért um alatt mostohán kezelt, úgyszólván „elejtett" mezőváros . volt. Meghagyták ugyan me­gyeszékhelynek, de' igyekeztek minél lob­ban elhanyagolni', mert a város százszáza­lékosan magyar jeligét hiába próbálták megtörni: Ennek tulajdonítható, no’gy aránylag csekély tiszt viáelölétsz amnard dolgoztak. A felszabadulás után a magyar kormányzat fokozott figyelmet fordított a Szilágyság és Zilah gazdaság- megerő- s’tébGre és felemelésére. Az uj célkitűzé­sek és :3< megoldásra váró feladatok nagy tisztviselői kart igényeltek, ezenkívül pe­riig számos uj intézményt hívtak életre. Közelharc a bútorozol! szobáiéért Mindezeknek természetes következmé­nye hogy Zilahon is nagy a lakáshiány. A tisztvi­selők nagyrésze még mindig nem tudott lakáshoz jutni. A bútorozott szobák ára épppn olyan ma­gas, mint Kolozsváron, vagy más nagy­városban. A lakáshiányra a legjellem­zőbb, hogy amikor a közelmúltban meg­halt egy fiatal zilahi járásbiró, házias­szonyát azonban már legalább harminc lakás-igénylő felkereste, akik arra kérték hogy juttassai nekik a lakást. Olyan je­lenség ez, amellyel minden városban ta­lálkozunk: közelharc folyik a lakásoké:’:. Üelizsánc — az idegeníorga- lcm szolgálatában épületét az eddigi tulajdonos eladta a róm. kát. egyháznak, amely a szálloda helyére zárdát akar építeni. Erre azon­ban idegenforgalmi szempontokból egy­előre nem kerülhet sor, mert a városve- zetőség nem engedélyezi a szállodái meg­szüntetését. A szombati hetivásár Szombaton, amikor Zilahra érkeztem, éppen hetivásár volt. A környékbeli la­kosság nagyszámban jött fiel a vásárra, amely mozgalmas- képet adott a város életének. Zilahon ősi hagyomány, hogy a heti­vásárt szombaton tartják. Ennek kö­szönhető, hogy a város mindvégig meg­őrizte ősi magyar jellegét ugyanakkor, amikor a közeli Szilágy Somlyó egész kereskedelmi életében a zsidóság vette át a vezetőszerepet. A zilahi város vezetőség ezzel az intézke­déssel megakadályozta, hogy a zsidóság a megyeszékhelyen szerephez jusson. A zsidók szilágysági beszivárgása idején Ugyanis a v án d o rk er esk-ed elmet legna­gyobbrészt orto-dox zsidók bonyolították le, akik a szombatot szigorúan megtartot­ták. Számtalanszor kéréssel fordultak a városvezetőséghez, hogy helyezzék más napra a hetivásárt. A magyar városve- zetőségek azonban mindig megtagadták a kérés teljesítését. Később a román ura­lom idején az egyik prefektus megkísé­relte a hagyományok áttörését. Más nap­ra tett át a hetivásárt, de teljes kudi?-r- cot vallott. A hetivásárok elnéptelened­tek, a szilágysági magyarság nem jött be a városba, sőt a román községek lakossá­ga sem szokta meg az uj rendet. így az­után ismét vissza kellett helyezni 'szom­batra a vásárnapot, a zilahi magyarság pedig továbbra is töretlen egységben ma­radt. A tizezerlakosu városban a1kg néhány- száz zsidó él, akik sohasem tudtak ve­zető szerephez jutni. Zila'hról el lehlet mondani, hegy itt a ke­reskedelem mindig magyar kezekben volt. A történelmi igazság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy város kereske­delmi és gazdasági élete1 nem lendült fel olyan rohamosan, mint Szilágysomlyen, de az ősi hagyományokat mindig meg­őrizte és a nemzetiségi vidék kellős kö­zepén a szilágyság! magyarság védőbás­tyájának szerepét töltötte be. Az áldozatkészség jegyéibe» . .. Ha idegen h/ulyen járunk, nem tudunk megszabadulni az első tapasztaltatok hatá­sa alól. Ezért fontos, hogy a városba ér­kező vendégek ne ütközzenek apró kel­lemetlenségekbe, amelyekre azután ké­sőbb is bosszankodvai gondolnak vissza. Legtöbb erdélyi városban (-sajnos, ez kü­lönösképpen Kolozsvárra illik) a közleke­déssel vannak a legnagyobb bajok. A vas­úti pályaudvarok távol esnek a város szi­vétől, - alig egy-két jármű lézeng az állo­más előtt és az utasok nagyresztnek gyalog kell bebandukolni a központba, így volt ez eddig Zilahon is. Most is ag­gódva! vitatjuk utitársai-mmal a vonaton, hogy vájjon fogunk-e kocsit kapni. Zilah városa ezen a téren hasznos- újítást veze­tett be. A napokban kétfogatu társaskocsí közlekedésére adoitt engedélyt a vároisve* zetőség. Ez a társcskocsá nem éppen kor­szerű és külsejében a régi delizsáncokxa emlékeztet. Az utasok mégis ózömmtel üdvözölték ezt az újítást, mert 8—10 sze­mély, ha szorongva is, de elfér benne. Mostoha szállodai viszonyok Szállodád viszonyok tekintetében vi­gasztalan a helyzet Zilahon. A városnak két száll ódája van: a Központi szálló és az Aranysas. A szobák berendezése és külseje elszomoritóan szegényes. Az Aranysabban, ahol szobát kaptam, a pad­lóra nagyon ráférne egy alanos nagyta­karítás. Vízvezetékről álmodni sem lehet, az ágy mellett egv miniatűr villanykörte jelképezi ugyan, hegy esetleg olvasni is lehetnie'-, de ez a* körte már régen kiégett. Nem működik a villanycsengő sem és a szállóvendégnek percekig kell kiabálni a folyosón, amíg előkerül a szobaasszony, hogy tüzet rakjon a vaskályhába, mert Felekezietközi villongásoknak sohasem volt tere ebben a városban. A vallási tü~ relmesség és megértés ősi erdélyi hagyo­mányai a felszabadulás óta is az áldozat- készség gyönyörű példáját mutatták. Most áll befejezés előtt a Halijaid ás Há­zának épitése, amely tulajdonképpen a református egyház tulajdonát képezi. A Hálaadás Házában hatalmas kultúrterem és tanácskozó terem áll mlarjd a zilahi magyarság rendelkezésére. A társadalom áldozatkészségéből és te­hervállalásából hívták életre a gyönyö­rű épületet, amelynek költségeihez a más felekezeti magyarok éppen úgy hozzájárultak, mint a reformátusok. A kereskedelem és gazdásági élet ® mostoha, közlekedési viszonyok ellenére is bekapcsolódott az ország vérkeringé­sébe. A zilahiak régi kívánsága, hogy a vá­rost bekapcsolják a fővonalba, vagy közvetlen összeköttetést létesítsenek Kolozsvár és Zilah között, a háborús viszonyok miatt nagyon sok nehézségbe ütközik. A Szilágyságnak, Erdély kapujának gaz­dasági kincsei iránt ictzon.ban igy is ér­deklődik az anyaország kereskedelme. A gyűrne leste rme Lés és a bortermés a fel- szabadulás óta eltelt három esztendő alatt nagyon fellendült és nagyon sok szilágy­Az építkezés részteledről és az áldozat- készség megható megnyilvánulásairól egyébként a zilahi kulturális életről szóló későbbi cikkemmel fogok beszámolni. Országzászlót avatnak Zilahcm A közeljövőben Zilah uj műemlékkel gazdagodik. Előreláthatólag március ele­jén felavatják a zilahi országzászlót, amelynek gyönvörü talapzata monumen­tális művészi munka. Az országzászifi alapzatának munkálatai már javarészben befejeződtek és igy Fadrusz János mes­termüve, a Wesseléinyi-szobor mellet*, még egy művészi alkotás fogja szebbé tenni a város külső képét. sági szőlősgazda adta el a termését anya­országi vásárlóknak. Életbevágó fontos­ságú volna azonban a Kolozsvár—Zilah közötti közvetlen vonal megépítése. A kulturális élet — amellyel érdemes külön cikk keretében foglalkozni — a \Vesselényi-koüétgium, a,z Erdélyi Párt és az egyházak munkájában csúcsosodik ki. Legfőbb jellemvonása, hogy mindenben magyar célokat szolgál és személyi hiú­ságoktól mentes közösségi .mimkát vé­gez. Zilahból nem lett nagy ipari város és lakói mindig megvetették a konjunk­túrát. Talán ezért ennyire jellegzetesen miagyar és ennek köszönhető, hogy az ál­dozatkészséget és felelősségvállalást itt mindenki egyaránt átérzi. különbm a vendégeit megveszi a januári hideg. Árak tekintetében azombafri a fő­városi szállodákkal is felveheti a versenyt a zilahi Aranysas. Ezek az árak egészen ötletszerűék. Portás nincs, a szobPasz- szonynái kell fizetni, aki ugylátsedk, sze­mélyes rckonszenv alapján szabja meg az árakat. Egyik utitársam 10 pengő őÖ fülért fizetett szobájáért. Én, ugylátszik, nem lehettem rokonszenves a szobaasz- szc-nynnk, mert tőlem egy ugyanilyen szo­báért 12 pengő 60 fillért kért. Lehet, hogy azért nem fordítanak gendot a szál­loda' karbantartására, mert az Aranysas Amputáltak figyelmébe! Legújabb német rendszerű, tökéletes mülábakat gyárt Nagy Gyula Ortopédiai Müintézet, Kolozsvár. Mátyás király-tér 4. Tel.: 41—07. Pa relics am ii észt ia ren delete Zágrábból jelenti! az MTT: Pavelics áram- vezető (széleskörű amnegzíia^örvényrendele' et irl alá, amely szerint az, aki a rendelet élet- beléptetésekor a bandák tevékenységében bárhol résztvett és átlamellenes tevékenysé­get fejtett ki, nem részesü1 büntetésben, ha a törvényrendele hatálybalépése után abba- hagyja ezt a tevékenységet és önként jelent­kezik bármelyik katonai hatóságnál, telist ezzel a békés életbe való beleilleszikedésének bizonyságát adja- I'yien cselekményekért le­tartóztatott személyek ellen a közkegyelem életbelépésekor nem indítanak eljárást. Az önkéntjelentkező személy, ha ólatéi veszé­lyeztetve látja, a hatóságoktó’ családjával együtt azi ország bármely részébe való szál­lítását kérheti. A hatóságok kötelesek az ön- kéntjélenfkezőknek minden 'védelmet megad­ni és kérelmüknek megíeleleőn az ország bárme’y részébe elszállítani őket.. A rendelet a hivatalos lapban vaió megjelenésekor lép életbe, január 27-én. Megszabadult az akasztóiéit' i — két évi /egyházra itéltt . KOLOZSVÁR, január 27 Kun Pál. Cscpel- tífea 5.-szám alatt, jakó kolozsvári telepőr 1943: június havában je'ente-Ue a rendőrségen, hogy ismeretlen tettes éjnek idején alku Vese' behatolt a lakáéiba és ellopott egy kerék­párt, 40 kg- (tengerit, 20 kg. mádéii-szteJ, í par csizmát é6 egy sonkát. A rendőri nyomozás sikerrel járt, mert néhány nap mu’va meg­találták Kun Pál ellopott kerékpárját. Aibu PáJ (üszerkereekedő üzletében A íüszeTkereskedő azt állította, hogy a ke­rékpárt ölven pengő kölcsön lejében Komán János hagyta nála zálogban. A. rendőrség le­tartóztatta Komán Jánost, aki be-LemeUe a betöréses lopást, de az el'opott holmit már nem tudta előadni, mert elkótyavetyélte az óc6kapiacon. Tagadta a vádlott, hogy e be­törést e'sö'étitcs alatt követte volna el. Mint­hogy a vizsgálat nem tudott errevorratkozó- lag megfelelő bizonyítékokat felmutatni, Ko­mán János ügyét nem irdalták rögtönitélő bí­róság. hanem rendes bíróság elé. A büntetett előéletű betörő bűnügyét a tör­vényszék egyes büntetőbirája, lehner Richard di. tanácselnök tárgyalta és Komán Jánost Karda Csaba dr. kir. ügyész vádbeszéde után 2 évi fegyházbüntetésre és Î0 évi jogvesz­tésre itélle. Az ítéletben úgy a vádlott, mint e kir. ügyész megnyugodott, tehát a büntetés jogerőre emelkedett. Törvényszéki hírek KOLOZSVÁR, január 27. Lax Lajos, ma- gyarfodorházi lakos a falujabeli földmüvesek- tő’ birkabőröket vállalt cserzésre anélkül hogy er, e iparengedélye lett volna. Az el­lenőrző hatósági közegek egy alkatommal 24 drb. báránybőrt' találtak Lax Lajos lakásán. Lax e'len közforgalomban korlátozott árucikk jogellenes elvonása miatt indult eljárás. Az uzsorabiróság jogerősen 300 pengő pénzbün­tetésre ítélte. ■ Balogh Albert, kolozsvári gépkocsivezető ! mull' év nyarán Magyarlónén 160 kg. buza- ’isztet vásárolt, hogy ismerősei között nye­részkedési szándékból továbbadja. Az uzsora- bíróság 500 pengő pénzbüntetésre Ítélte- Az ! Ítélet jogerős. s Atou János csúcsai lakos., feles molnár volt - az, egyik- csúcsai mailomban. Az őrölt gabo- I nőből A bu János 327 kg.-ot nem jegyzett be a várnékenőrző könyvbe. Közszükségleti cikk jogellenes elvonása miatt eljárás indult el­lene. Az uzsorabiróság 300 pengő pénzbünte­tésre Ítélte. Magyarosi Bandi János, kajántól földműves mu-lt év folyamán hónapokon keresztül 60 fillérért árulta a lefö'özött tejet, amelynek literét 22 filléres áron. lett volna szabad for­galomba hoznia. 150 pengő pénzbüntetést ka­pott.. Szabó Józsefire, nagyváradi il'etőségü piaci árust Kolozsváron elkövetett veteménydrági- tásért 200 pengőre Ítélték. Az ítélet jogerős. Bálint Sándor, Madách-utca 79- szám alatt lakó füszerkereskedő segéd mult év novem­ber havában 6.10 pengő helyett 22 pengőért árulta a sajtot. 150 pengő pénzbüntetést ka­pott. Kendaressy Károlyné, Szamos-utca 25. szám alatt lakó baromfikereskedőt, amiéit mult óv nyarán négy ilyukot 7 pengő helyett 14 pen­gőért adott el, 500 pengőre büntették. Forradalmi kísérletet fojtottak el Paraguayban Lisszabonból jelenti az MTI: Mint a brit hírszolgálat Assnntionból je­lenti, a paraguayi kormány hivata­los közleményt adott ki, amely sze­rint szerdán hajnalban Paraguayban forradalmat kísérel Lek meg, de a kormány a kísérletet csírájában el­fojtotta. A feloszlatott szabadelvű párt és testvérszervezetei megkísé­relték elfoglalni a rendőrség főhadi­szállását.- Elsüllyedt a Holcombe brit torpedó- romboló Amszterdamból jelenti az MTI: A brit -rengei nagyi hivatal közli, hogy etve-sziett a Holcombe torpedó-rom­boló. Negyedik kiadásban jelent meg: Mit kösse— hogykössem? (Lambetjackek, pulloverek, mellé­nyek, bln.zok, kosztümök, ruhák, ka­bátok, szoknyák, kesztyűk, turbán- sál-sapka, harisnyák, zoknik, ken­dők, apróságok, fehérnemű.) Negyven modell. Kötésminta. Szabásminta. Ára 8 pengő. Kapható az „Ellenzék"* könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás kirádv tér 9. Vi­dékre utánvéttel is azonnal 1 megküldjük. Közlekedési nehézségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom