Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-24 / 18. szám
1944 Január 24* ellenzék WTj22 íeresicz Gyárfás riportja : fíász®iiban falállíozoff a Entail és a fövő Látogatás az EHGE gazJakörWa “c 20 pangót fizettek abban az időben. Most a vizekerek forog, hajtja a dinamót. ^ Nincs semmi termelési költség. Hetemként egyszer-kétszer kimennek a gazdák, hogy közösen elvégezzék az „üzem“ folytonosságához elengedhetetlenül szükséges jegelést... Ez. a világ legolcsóbb villany- árama. Semmibe sem kerülm Nem lehet tehát csodálkozni., hogy gyorsan követői akadtak. Újabb és újabb csoportok alakultak s ma Feltizen nagyon sok helyen olcsó villanyárammal világítanak. Arra a kerdesre, hogy miért nem egyesítik az erőket és létesítenek nagy, az egész, sőt a szomszédos falvakat is ellitó üzemet, azt a feleletet kaptuk hogy a falu között folyó A megállapításra felcsendült a taps a fiatalok oldal ám, akik szemlátomást erősebb felkészültséggel vonultak fel. Azonban az öregek sem akarják hagyni magukat. Gyors egymásutánban szálingóznak még be az ,,utóhadak“ ... . Részletesen Ismerteti Bittay Endre, hogy az iparos, a munkás hosszú esztendőkön keresztül tanulja a meterségét, pedig csak holtanyaggal dolgozik. Mennyivel többet kell tanulni és tudni a gazdának, aki a természet erejével kerül szembe minden pillanatban. A földnek, a természetnek törvényei vannak, melyeket minden eredményesen gazdálkodó embernek ismernie 'kell. Ugyanakkor azonban a föld korszerű, szakadatlanul fejlődő tudományával is lépést kell tartam. Aki azon az alapon dolgozik, hogy „én is csinálom, ahogy nagyapámÍC, önmaga sírját ássa, men ha a nagyapja jó gazda volt, akkor többet tudott az apjánál, mert ez a haladás rendje, Gyakorlati példák következnek, amelyek napnál világosabban bizonyítják a tételt: haA fiataloké a helyes úi Újabb fiatal felszólalók hitet tesznek; az elindított mozgalom mellett minden körülmények között kitartanak. Egy-egy felszólalás során az öregek között mozgás, morgás fut végig, de komoly és nyílt ellentmondásra senki sem vállalkozik. ösz- tönszerüen érzik: a fiataloké a helyes ut. Ilyen hangulatban kerül sor a tisztujitásra. Örömmel állapítja meg a szemlélő, hogv a lappangó ellentétek dacára egységes az elnök személyével kapcsolatos felfogás. Péterffy Mihályt, a fiatal gazdák vezetőjét választják egyhangúlag elnökké. Még az öregek is rásza■* váznak, „hadd mutassa meg mit tud!“’. A többi vezetők is túlnyomó részben fiatalokból kerülnek ki, de ott vannak az öregek is, akiknek a szószólójuk a válaszrás véMásfélévi börtönre ítélte a törvényszék az angyalcsináló 77 éves bábaasszonyt patak nem tud olyan nagy erőt kifejteni. Csak részleteiben tudják kihasználni és hasznosítani a kínálkozó lehetőségeket. Jó benyomással lépünk a gazdakör helyiségébe, mely zsúfolásig tele van emberekkel. Csoportokban beszélgetnek. Jöttünkre fegyelmezetten elcsendesedik minden. Aztán Bittay Endre EMGE vezető kifejti: ezek a roppant nehéz idők egységet, egyöntetű munkát követelnek, amelyből mindenkinek ki kell venni a maga részét. A századik esztendőbe járó EMGE mindenkit szeretettel var a soraiba. Ugyanakkor figyelmeztet is: nem nagy számú és a közös célokért keveset dolgozó embertömegre van szüksége a nagymuku egyesületnek, hanem .megfordítva. ladni kell. A bírálatra szükség van. A szakadatlan kákakeresés azonban már félreérthetetlenül romboló munka. A beszéd alatt egyre több és több helyeslés hallatszik az öregek oldaláról is. Ugyláí- szik, ott is megtörött és zajlik a jég . . . Az első felszólaló fiatal, keménykötésü, szépszál gazda. Megállapítja: mindent elkövetnek, hogy megértessék, ezekben az időkben haladni kell. Az öregek kézLegyintéssel, sokszor velőkig hatoló gúnnyal intézik el őket. Akkor van a legjobb napjuk, ha valamelyik kísérletük nem sikerül. Ezek a maradi szellemű emberek a gazdakört is csak alkalmi összejövetelnek tekintik. Ezért elhatározták: ez-t az állapotot nem tűrik tovább. Erőt, életet visznek a gazdák összefogásába, mert úgy érzik, ennek ez a rendje. Aki ezen az utón követni akarja, jöjjön velük, mások álljanak félre, gúnyolódjanak, csufolkodjja- nak, bíráljanak tovább, majd a kézzelfogható eredmények megmutatják, ki járt a helyes utón. gén hitet tesz az egység mellett. Felemelő jelenet volt, amikor György Gábor főesperes- plébános bejelentette, hogy ó is belép a gazdakörbe és testestől-lelkestől támogatja az egészséges megmozdulást. 8 Erős hóviharban indulunk újból a „Nyer getető“-nek. Útközben teljes bizalommal állapítjuk meg: Kászonban nemcsak a fiatalok kerültek jóutra, hanem az öregek is. A tiszt- ujitó közgyűlés megmutatta: a jövőben nemes verseny indul fiatalok és öregek között. A versengés pedig akarást, az akarás tanulást és haladást eredményez, amire olyan nagy szükség van ezeken a tájakon. Sok-sok esztendő mulasztását kell pótolni a lehető legrövidebb idő alatt. CSÍKSZEREDA, január 24. Gépkocsink tomboló hóviharban kanyarog a Nyergestető felé kigvózó útvonalon. Csupa fehér most minden . . . Alig lehet nehány méterre látni. Erdőlő székelyek nekipmilt arccal biztatják állatjaikat nagyobb teljesítményre. Sietni kell . . . Hirtelen jön a sötétség. Az EMGE csíki kirendeltségének a vezetőjével1 Ujtusnádról igyekszünk Kászonfel- tizre. Egy darabig szótlanul hallgatjuk a motor egyenlete® zakatolását. Azon gondolkozunk. hogy a székely gazdák milyen élesen látják a számukra kijelölt utat. Egyre több és több félreérthetetlen jel bizonyítja: az összefogás szükségességét felismerték. Kétségtelen; még igen sokan vannak közöttük, akik azt hiszik, hogy a „tudomán“ az ámítás. Úgy mennének legjobban a dolgok, ha pontosan leutánoznák a „ennekelőttieket"". Akkor nem volt soha semmit baj — mondogatják. S közben nem jut eszükbe, mennyi ve- sződiség, mennyi, baj volt a rosszul összeesz- kábált faekékkel. Tanulni kell! Még fülünkbe cseng az ujtusnádi háromhetes EMGE tanfolyam egyik fiatal hallgatójának a szavai: — A maradi gondolkozásnak a mult távolságain keresztül megszépítve látják a dolgokat. Minden erővel el akarják hitetni mx gukkal, hogy azokban az időkben sokkal többet hozott a föld s a kezdetleges gazdasági szerszámokkal csodákat müveitek. Ezek az emberek nem hallottak semmit a plébánosok által rendszeresen vezetett s minden nevezetesebb espményt megörökítő „házi történel- mek‘‘ (dornus históriákéról. Pedig ezek az elsárgult lapok minden faluban annál fényesebben bizonyítják, hogy azokban az időkben is haladásért dolgozott a gazda. Másképpen hogy jutottunk volna el csak a vasekéig? . .. Nem szabad azonban szem elő! tévesztenünk, milyen igényekkel éltek az emberek akkor és hol állunk ezen a téren ma? A mindennapi és a közélet feldüzzasztott igényeit csak a haladással lépést tartó gaz dk tudja kielégíteni, megszerezni. Nincs igazuk tehát a maradisá- got hirdetőknek, akik azért ragaszkodnak görcsösen és oktalanul helytelen elképzelésükhöz, mert nem tanultak. Aki nem taul, az sem a múltat, sem a jelent nem ismeri s még kevésbé tudja megítélni a jövő eshetőségeit. így beszélt az EMGE tanfolyamon a gazda. Felfogását sokan vallják. Ezt bizonyítja az is, hogy naponta 60—65 ember hallgatja íz. előadásokat. Figyelemre méltó, hogy jó példával jár elől a falu esperes»-plébánosa és igazgatótanitója. Jellemző, hogy- Ferenczi Béla igazgató-tanító családja 100 esztendőnél hosz- szabb idő óta áll ennek a falunak szolgálatába. A nagyapa 45 esztendeig volt a falu kántor-tanítója, az apa yy évig vezette községi főjegyzői minőségben a falu ügyeit s a fiú immár harmadik évtizede áll szülőfaluja élén igazgató-tanítói minőségben . . . Óriási idő ez! Hozzá kell tennünk, hogy a Ferenczi- család csiktusnádi származású. Csak igy képzelhető el az a különleges és szokatlanul nagy kitartás. Itt cáfolatot kap a közmondás, hogy: „saját hazájában senki sem lehet próféta“ . . . Ehhez azonban olyan felfogás, ügy- és testvéri szeretet kellí, amit itt látunk, hogy ^ az igen-igen jó nevelői és gazdasági s zakkepesi tessel rendelkező esperes-plebános és igazgató-tanító beüljön az első padba és a lehető legnagyobb figyelemmel kísérje a fiatal aranykalászos gazdák előadását. Az ilyen tanfolyamnak meg is lesz a legkomolyabb eredménye. Ezt állapítjuk meg, amikor gépkocsink csikorogva fékez György Gábor kászoni főespe- resi-plebános kapuja előtt. A főpap magára kapja a ,.cedelrtiC s máris rohanunk tovább. Várnak a gazdák. Útközben tudjuk meg, hogy Kászonfeltizen hasadás állott be a haladni akaró fiatal gazdák és a rnaradiságot hirdető öregek között. Ezért tisztujiátst rendeznek a gazdakörben. Ez lesz a fiatalok „tüzpróbája'". Villanyt „mesterkedtek“ a fiatalok . Útközben meglepetéssel! tapasztaljuk, hogy egy-egy házban villany ég. Hogy és mikor vezették be? Honnan kapják az áramot? — Ez is a fiatalok mesterkedése — hangzik a felvilágosítás. — Amikor megszükült a petróleum, azon kezdték törni a fejüket, hogy segíthetnének ön magukon. Péterffy Mihály, a fiatal gazdák vezetője, kis használt dinamót vásárolt s felszerelte a szomszédságában levő vízimalom hajtókerekére. Amikor látta, hogy kifogástalanul működik, társakat szerzett, összeállónak 25—30-an és szabályszerü villanyszerelési munkálatokat végeztettek. Nemcsak a házakba, hanem az istállókba, csűrökbe és más gazdasági épületekbe is villanyt vezettettek. Tovább a petróleummal item törődtek. Tudomásom szerint fejenként KOLOZSVÁR, január 24. A kolozsvári törvényszék hármas büntetőtanácsa, Szabó András dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésével, szombaton ítélkezett abban a nagyszabású magzatéibajtási bűnügyben, amelynek résztvevőit műk év őszén leplezte le a rendőrség. Az elsőrendű vádlott özv. Szabó Kál- mánné, Szappan-utca 32. szám alatt lakó, 77 éves bábaasszony, bűnsegédje Koszta Józsefné, Munkás-utca 32. szám alatt fiatalasszony, mindketten 1943 október 8-ika óta előzetes letartóztatásban voltak. Rajtuk kívül még 11 asszony és leány, közöttük két fiatalkorú, került a vádlottak padjára. A tizenegy fiatalasszony, akiken állítólag tiltott műtétet végzett Szabó Kálmánné, valamennyien a Pata- és Munkás-utcákból és azok környékéről, szegénysorsu munkásnők, kiskeresetű alkalmazottak sorából kerültek ki. Valamennyien azzal védekeztek, hogy szerény anyagi helyzetük miatt arra kényszerültek, hogy orvos helyett bábaasszony! kezelést ve gyenek igénybe, de tagadták, hogy tiltott műtét végzése céljából fordultak az elsőrendű vádlotthoz. Özv. Szabó Kálmánné, elsőrendű vádlott, kihallgatása alkalmával ártatlanságát hangoztatta. Azt állította, hogy legtöbbször ellenszolgáltatás nélkül segített az egészségi állapotukra panaszkodó asszonyokon, akik tőle kértek tanácsot. Egyedül csak az 1943 október 5-én vérmérgezésben meghalt Hireskői Viktória esetében ismerte be, hogy tiltott műtétet hajtott végre. Hireskői Viktórián az idős bábaasszony szeptember 25-én hajtotta végre a műtétet, s annak következtében a nem fertőtlemtert műszerektől fertőzés áll- lőtt be. A másodrendű vádlott, Koszta Józsefné, felhajt ója volt a bábaasszonynak és tiz pen* j gotól 60—80 pengőig terjedő összegekért j összehozta a ,,pacienseket“ a bábaasszonnyal. J A „pácienseket4' nemcsak Szabóné lakására kísérte el, hartem még Désre is elment velük, természetesen jó fáradt sági díjért, ugyanis az öreg bábaasszony Desen is tartott fenn „rendelőt“. A bizonyítási eljárás befejzése után a vád képviselője, Karda Csaba dr. kir. ügyész, valamennyi vádlottra súlyos büntetést kért. A vádlottak védelmében Bacsó Géza dr., Fazekas János dr., Gardó Endre dr. és Te- rente László dr. ügyvédek szólaltak fel. A bíróság, hosszas tanácskozás után. özv. Szabó Kálmánnét-, egyrendbeh magzatelhajtás büntette és şzzel anyagi halmazaiban álló, gondatlanságból okozott emberölés vétségéért 1 és félévi börtönbüntetésre és 5 évi jogvesztésre Ítélte. Koszta Józsefnél, a bábaasszony bűnsegédjét, 8 hónapi börtönre és y évi jogvesztésre ítélték. A bíróság vétkesnek találta az egyik kiskorú vádlottat is. akit nyilvános dorgálásben részesítettek. A többi tiz vádlottat, bizonyíték hiányában, felmentették. ■ Az elkelt vádlottak enyihtésért, az ügyész valamennyi vádlottal szemben súlyosbításért, illetve elítélésükért fellebbezett. BETEG A FINN MINISZTERELNÖK. Helsinkiből jelentik: Lánkomies miniszterelnök előreláthatóan egy hétig tartó orvosi kezelésre kórházba vonult. Állapota semmi aggodalomra nem ad okot, mert z miniszterelnök betegsége jelentéktelen. A miniszterelnöki teendőket távolléte idején Tanner pénzügyminiszter látja el, (MTI.) ............................................ K Gr ói Teleki Béla látogatása a gyalui népfőiskolában GYAJLU. jaguár 24. Röviden jelentettük már, hogy január hó elején Gyalu- ban tizenhárom kalotaszegi község magyar if jajnak részvételével egyhónapos népfőiskola nyílt meg. A tanfolyamét Ady Elemér gvaluá ref. lelkész, a kalotaszegi magyarság ismert vezetőférfia szer- I vnzte meg. Összesen 29 hallgatója van, I akik nagy érdeklődéssel hallgatják az előadásokat. Szombaton délelőtt meglátogatta a Népfőiskolát gróf Teleki Béla, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Tamási Áron iró és Demeter Béla, az Erdélyi Gazda fősze/rkeszrtője. Aldy Elemér- rövid beszédben üdvözölte a vendégeket, majd gróf Teleki Béla szólott az ifjúsághoz, hangsúlyozva, hogy a tanult, különböző iskolákat járt és tanfolyamot hallgatott gazdaifjakból kell kikerüljön a jövő gazda - fal uveze tő j e. A továbbiakban arról beszélt, hogy a falu felemelkedésének nincs más útja, mint a művelődés. Majd felhívta az ifjak figyelmét arra, hogy a főiskoláról hazatérve, a tanfolyamon szerzett ismereteiket adják tovább a falu egész közönségének. Ezután Demeter Béla beszélt az ifjúsággal és különböző kérdéseket tett fel, hogy az iskolákban tanultakat hogyan fogják átvinni a gyakorlati életbe. Végül Tamási Áron arról beszélt,, hogy nem elegendő a tudás, ha az nem párosul a becsülettel. Legyenek becsületes, tisztességes magyar emberek, mert a tudásuknak csak igy lesz emberi értéke. MAGYAR KIÁLLÍTÁS NYÍLT MEG BERNBEN Bemből jelenti az MTI: A berni műcsarnok ban szambát on nyílt meg a modern magyar művészeti kiállítás. Az ünnepélyes megnyitáson megjelent Etter szövel ségíanácsos, belügyininistzter, a svájci szövetségi kormány képviseletében és báró Ba- kácb-Bessenyey György berni magyar követ, a kiállítás védnöke, továbbá nagyszámú közönség. A kiállítás jól áttekinthető katalógusához, amely közel 400 kiállított művészi alkotást sorol fel, az előszót Szinyei- Merse Jenő vallás-és közoktatásügyi miniszter irta. A kiállítást Bern után még 3 svájci városban bemutatjákGondnok és presbiterrálísszíó közgyűlés M marosrásárhelyi református egyházközségben MAROSVÁSÁRHELY, január 24. Vasárnap délben istentisztelet után tartotta meg a marosvásárhelyi ref. egyházközség gondnok- és prezsbite r választ ó közgyűlését. Adorján Gábor elnök-lelkész megnyitó szavai után a gyűlés kimondotta, hogy köz-felkiáltással végzi a választásokat. Ezután egyhangúlag ismét Nagy Endre tanügyi tanácsost bízták meg 1946 ■december 31-ie szóló hatállyal a főgondnoki tisztség ellátásával. Gondnokká továbbra is Gáli Márton nyug. igazgató- tanitót választották meg. Ezután a prezs- b[tereket és a képviselőtestületi tagokat választották meg. A vártemplomi paro- chiális kör prezsbiterei lettek Berda Béla, Enyedy János, Keresztes Béla, Kiss Ödön dr., Pálffy Zoltán, Sykó József dr., Tőkés Károly, Váradi Árpád. Megválasztottak még tiz volt prezsbitert, valamint a képviselőtestületbe tizenöt tagot és tiz póttagot. A Gecse-utcai petro ebi ális kör uj prezsbiterei: Bustya Béla, Csiky László dr.. Farczády Elek dr., Fórizs Gyula, Győrffy Pál, Györke Károly, Sebess Jenő dr., Székely János dr., Szilágyi János dr. Ezenkívül megválasztottak még tiz pót prezsbitert, valamint tizenöt képviselőtestületi tagot, illetve póttagot. Negyedik kiadásban jelent meg: Mit köss hogy kössem? (I.ambet iackek, pulloverek, mellények, blúzok, kosztümök, ruhák, kábulok, szoknyák, kesztyűk, turbán- sáUsapka, harisnyák, zoknik, kendők, apróságok, fehérnemű.) Negyven modell. Kötelmi ni a. Szabásminta. Ára 8 pengő. Kapható az „Ellenzék ‘ könyvesboltban 99 El9 £s újy csinálom, mini a nagyapám“
