Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-24 / 18. szám

' «I* 1 1 9 i 4 január 2 4. fctLENZÉK Oriszarszág balkáni ürekvései 3 III. Az első. aki feliiyjfcofta Európa szemeit Oi ősz ország jvlen-töségére ftézve, Napoleon volt, aki ártól tartott, hogy Európa „ötven esztendő alatt kozákká lesi*. Ugyancsak Na­pokon állapitotita meg, hogy' áz a nagyhata­lom, iameiţyiik uráliimnak súlypontját Kon- staminápolyra helyezi, könnyen magáköz­ragadhatja a világuralmat. Napokon éppen ezért min dérit megtett, hogy befolyást biz­tosítson fiiagának Kortstantiyiápólyban s ez sikerült is neki. Kapcsol álba lép a görögök­kel S mel áz égésit Balkán siabadságöiozgah niiVifa mögfeümék-enyitőfeg bak majd a bécsi békében üralmá äiätt egyesit néhány délszláv íartöíTiáftyt lliiriá íiévfii, s így a Balkán sza- badvágfa vágyó népeinek figyelmét rMfára fordítja, Napokon hatalmának terfes'Zkédére felébreST# Qío^?@l^é§ f^óákeny'ségét-, kiért az Oföszokra ttézvf ál tálán néni Volt kívá­natos, ha az egyre gyengülő török- birédalóm helyér egy nagyhatalom foglalja el, $ ezzel a Balkán elvesz az orosz törekvések számára. Az uj hóditó elien tehát a cár a szultánnal lépett szövetségre, hogy ezzel a zsákmányt a vétélytárssal sréftlifeii biztosítsa. Ezután a szerb felkelökkel lép kapcsolatba, azonban iiem tudja mégvédeni őket s igy végül kény­telen azokat sorsukra bízni. Napoleon azon­ban elbukik, a bécsi kongresszus újra tenii ez; Európát, megfeledkezik azonban a Balkánról és ezzel egy évszázadra elhinti az európai bonyodalmak magvát, Lassan mindenütt meg­indul az uj nemzetállamok kialakítására irá­nyuló törekvés s a Balkán — ér. a kevert népességű terület — szinte állandó forrongá­sok, nyugtalanságok, liárcök színhelyévé vá­lik. A török birodalom egyre gyengül, a Bal­kán népei lázadoznak uralma ellen és Saját­ságos, hogy védőjükét Oroszországban, az abszolutizmus megtestesítőjében kapják meg. Az._ otthon annyira statikus Oroszország a Bulk ónon á dinamizmust képviseli, forradal­makat szít, szabadságmozgalmakat támogat. Napoleon bukása után a kontinens ki volt fáradva, Oroszország tekintélye viszont rendkívül megnőtt. Területe is növekszik. Megyzerzi (Finnországot, folytatja előnyo'- mulásác a Fekete-tenger vidékén, uralma alá kerül Bésszarábia s ezzel eljut a Duna torko­latáig. Megindul lassan az iparosodás, prob­lémává válik a piacszerzés és igy a tengeri kijárat kérdése ismét időszerű lesz. A Szent Szövetség létrehozásában Sándor cáré volt a vézetőszerep, s a cár végig kitartott porosz és osztrák szövetségesei mellett s tartózkodott a Balkán ügyeibe való beavatkozástól. Nem pártolta az 1822-ben kitört görög szabad­ságharc ügyét, mivöl Metternich meggyőzte arról, bogy ezzel a liberalizmus ügyét erősí­tené. Metternich jól tudta, Wgy a eár ez­zel fontos orosz érdekeket áldozott fel. „víz orosz kormány egy csapással tönkretetn Nagy Péternek és utódainak nagy müvét*, — irta Ferenc császárnak. De utóda, Miklós cár vísSzárérti a törökellenes politikához, s úgy látta, hogy elérkezett az idő a Nagy Péter-féie végrendelet megvalósításához. A keresztény lakosság forrongott a Balkáhöri, s Törökországot nem volt ki megvédje. Po­roszország régi szövetségese volt a eáfj bi­rodalomnak, Franciaország és Ausztria belső bajokkal vesződtek, egyedül Anglia jelentbe- tett akadályt á cár törekvéseiben. Megkísé­relte’ Angliát Egyiptom odaígérésével meg­nyerni, azonban eredménytelenül. Anglia politikájának alapelve a kontinens hatalmi egyensúlyit volt s ezért igyekezett Oroszor­szág balkáni előretörését s ‘TörököYSz'ag föl­bomlását megakadályozni. Ebből a célból i volt szüksége ügy erős Ausztriára, amelyet felhasználhatott Oroszországgal szemben. Hogy azután ez az Ausztria abszolutisztikus módon kormányoztad k-e, vagv demokratiku­sait, az Angliának teljesen mindegy volt, a fontos csak az, hogy a Közép-Dunánál erős állam álljon, amely Angliát segítse Oroszor­szág konstantinápolyi törekvéseinek megaka­dályozásában. Ha erre Magyarország képes lett volna, bizonyára szívesen üdvözölték volna Angliában a független Magyarországot, mivel azonban érre a nagyhatalmi feladatra nem tartották képesnek, Becs barátságát ke­restek s közömbösek maradtak a magyar füg­getlenségi törekvésekkel szemben. 43 Ebben az időben kf&d az öfosz politikában a szláv kérdés szerepet játszani. Egységes szláv nemzetről ugyan nem leltet beszélni, hi­szem a szláv fajokat nyelvük, vallásuk, mű­veltségük hagyományaik elválasztják egy­mástól, de a ikîX. század eleje óta ketdik felismerni azt, hogy mégiscsak egy népcsalád fiai. Eleinte csak kulturális színezete van o szlavofil mozgalomnak, sőt a hivatalos Oroszország el is ítéli azt s a nacionalista oroszok is idegenkedéssel nézik. A pánszlá­vizmus formájában lassan mégis győz a moz­galom, átcsap a politika területére és Orosz­országban hátvédet kap. A szlavofilek és pinszlávck megegyeznek abban, hogy gyű­lölettel, megvetéssel viseltetnek minden iránt, ami a nyugateurópai kultúra és szellem je­gyeit viseli magán. Météven elzárkóznak minden európai befolyástól. Át vannak hatva attól a gondolattól, hogy a katolikus főttián faj és a protestáns germán faj kiélték főágu­kat s a szent orthodox egyházhoz tartózd Otnsz nép van hivatvä arra, hogy Európa számára kelet felől höréa él a világosságot. PÉNZÉT Nagy szerepe van ebben a gondolkozni Via n a jilé.sSiahiyzti.Kus szereptől áthatott orosz ugy- »i.usfläk, vaiamínc az ázsiai móítéőj hagyo­mány ok ti ak is, Egy missziós tudat erősödik öth , kezdvé áz orosz népben, hogy neki a hi­vatása a fáradt és hitetlen nyugatot újjáfor­málni. Az orosz nép világmegváho hivatását csak úgy teljesítheti, ha megszerzi * /.tilalom es erő •segítségévéi az uralmai Európa lelett ~~ 9 ehhez az ut a Balkánon, aZ ottaül szláv iv.‘pékkel váló egyesülésen át vezet. A szláv yzszélv nyugtalaf’.ságot keltett Magyarofszagon is, hiszen az ország félkör­alakban szirti- népekkel volt körülvéve. Ezért írja ..cg IWesselényi 1845-020 or.öe.alát a magyar és szláv nemzetiség ügy'Len Sze­rűim i migy : -ágnak az orosz kala o r. egy­re növekvő ambícióival szemben A rtenut nemzetre kell támaszkodnia és szövetségbe keli fognia á dunai terület izabád népeit. Aggodalommal látja a török hatalom gyen­gülését és az orosz törekvéseket Kossuth is. ..Nekünk a keleti kérdésben érdekünk az — hangsúlyozza hogy az brosfc né terjesz­kedjék^ dél felé sem birtökföglalással, sem befolyásban, Nekünk erdékünk áz, hog>f né az orosz örököljön a török után, hinein örököljön a népszabadság, — S a politika, melyét ézen érdek parancsol? Azon lenni, bogy äz orosz .izolálva találja mágát szem- béli Európává!. Ez útiját vágja terjeszkedési v ágyúi halt. És äzbn leírni, hogy a keleti né­pek bennünk szabadsági törekvéseik barátját laSSak. Ez ellensúlyozni fogja az orosz be­folyást”. Szerinte Oroszország Lengyelország felosztásával vált Európa békéjére s az itt- 1 akó népek függetlenségére nézve veszélyessé, mert Lengyelország felosztása után mind na­gyobb erővel tudott Törökországra ránehe­zedni s kelet felé terjeszkedni. A pánszláviz­mussal szemben a különféle szláv nemzeti egyéniségek érvéhyrejuttatásában kereste az ellensúlyt, mért nézete szerint a pánszláviz­mus győzelme esetén kizárt dolog a független Magyarország létrejötte. Egykor Katalin cáfuő József császárral akart Törökországon osztozkodni, s abban reménykedett, hogy Bizáncban fogja magát a keleti birodalom csás/árnŐjcvé koronáztat­ni. Mod Miklós cár törekedett Konstantiná­poly elfoglalására $ bízott abban, hogy eh­hez ynegnyeri Ausztria támogatását. „Ha Oroszországról szólok, mondta a cár, beleér­tem Ausztriát is, meri a vrn érdekéink To- rökorsz ágra vonatkozólag ugyanazokA cár 1849-ben tett Ausztria iránti jóindulatá­ról tanúságot, á Habsburgok hálájában azon­ban most csalódnia kellett.. (Természetes is volt ez, éppen az egyre erősödő szláv moz­galom miatt. Hiszen Ausztria lakosságának jelentős része szláv volt, S a tötök birodalom felosztása, a két román fejedelemség, Szer­bia és Montenegro Orosz fennhatóság alá ke­rülése Ausztria felbomlását eredményezte volna. így 1854-ben Miklós cár Törökország ellérti háborújában már ellenségként találja magával szemben Ausztriát. Az oroszok min­den olyan kísérletet, amely a Balkánon be­folyásukat ellensúlyozni igyekezett, egyenesen â cár jogaiba való beavatkozásnak tekintet­tek, A lenini bábom mégserfi'mistléllé Ausztria és Oroszország kapcsolatait, Angliái és Fran­ciaországot pedig fegyveresen állította szem­be Oroszországgal. A háború a szövetségesek győzelmével végződött s egy időre meg tud­ta akadályozni az orosz tengeri hatalom megerősödését. A párisi békeköhgrésszusön az európai szempontok érvényesülnek, biztosítják a török birodalom integritását, de az uralma alatt élő keresztény népek jogait is, Oroszor­szág azonban folytatja akcióját a Balkánon. A tengerszorosok problémája általában nagy szerepet játszik a XIX. Század külpolitikájá­ban, s bármelyik orosz politikus, ha Oroszor­szág céljaira gondolt, közöttük látta a Bosz- porust is. Ebben a kérdésben a Monarchia ugyanúgy érdekelve amit, mint Törökország. Gorcsakov herceg égy titkos emlékiratában már i 864-ben párhuzamot állít fel Ausztria és Törökország között, csupán azzal a kü­lönbséggel. hogy a balkáni szlávok felszaba­dítása és Törökország felosztása mint feltét­len cél, míg a Habsburg-monarchia szét­bomlasztása csak mint kívánatos dolog sze­repel. vita sanDöb. Rendkívüli érdeklődés mellett alakult meg az Erdélyi Fárt kolozsvári tagozatának szociális szakosztálya KOLOZSVÁR, január 24. Vasárnap dél­előtt ff órakor az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának Farkas-utcai helyiségében rend­kívüli, érdeklődés mellett nyitotta mPieg a szo­ciális szakosztály alakuló gyűlését Albrecht Dezső országgyűlési képviselő, a párt ügy­vezető alelnöke. Megnyitó beszédében rámu­tatott árrá, hogy a párt állandó tárgyaláso­kat folytatott az illetékes kormánytényezők­kel a déierdélyi menekültek ügyében. A tár­gyalások eredményre vezettek és a közeljö­vőben olyan intézkedések várhatók, amelyek lényegesen megkönnyítik a menekültek hely­zetét. Szükség van azonban arra, hogy a me­nekültek megsegítésére alakult különböző tár­sadalmi szerveket egybefogják és megteremt­sék a legszorosabb és hatékony együttműkö­dést köztük és a hatóságok között. Az. Er­délyi Párt ezért határozta el, hogy kolozs­vári tagozatában szcsnális szakosztályt ala­kit. amely alkalmas lesz ennek a feladatnak a betöltésére. Az, Erdélyi Párt megalakulása pillanatától főfeladátának tartotta az erdélyi magyarság megsegítését, minden rendelkezé­sére álló eszközzel és a politizálást másod­rendű kötelességének tekintette. így annál könnyebbem vihető keresztül az, hogy a szo­ciális szakosztály politikamentesen működjék. A szakosztály főfeladata a ménkűitek meg­segítése és támogatása-, de ezenkívül foglal­kozik minden szociális kérdéssel. Albrecht Dezső beszéde után, a gyűlés résztvevői egyhangúak kimondották a Szak­osztály megalakulását és a következő vezető­séget választották meg: ELnök: Bálint József országgyűlési képvi­selő. Aleinököki Dr. Csizmadia Andor, Ko­lozsvár város szociális ügyosztályának veze­tője, dr, Nappcndruck Kálmán, váfösi Orvos, a töldaí menekültek vezetője, Horváth Imre MÁV művezető, a temési menekültek vezetője és fläjd.H GyU.láfié erdőfőtatiáéSös nejé a Mé­rtékűiteket Segelyéző Bizottság elnöke. Tit­kár: Dr. Büdóizy Károly ügVvid (Torda), az Erdélyi» Eárt központi előadója. Pénztá­ros: Gsenhá Károly kereskedő, az aradi fite- nek. ülték Vezetője. El fen Ötök* VermeSy Rezső tisztviselő (Btassó). Schneider hajós tiszti ü sélŐ (Temek), Zalányi György (Torda). Az elnöki tanács tagjai: Dr, vitéz llajty Tivadarné, Rinianóezy Kaim áraié. dr. Hol* lősy-Kuthy Lajosné, dr. Felvitte zy Takács Zoltánná, Velits Zoltánná, dr. vitéz Vétess Ferencné, Tamás Béláné, M agyar y iája Stic, Didié Ödönné, László Dézsa országgyűlési képviselő, Vita Sándor Országgyűlési képvi­selő. Szántó Lit jós városi főmérnök (Brassó), 'Szabó JÁüos zöldségkereskedö (Bogaras’), dr. Ver zár Ferenc ügyvéd (NagysZebeh), Lőtincz Antal hentesseged (Nagyszeben), Gergely Sándor vendéglős (Nagvküküllő), dr. Botos István ügyvéd (Nagvküküllő), Kemény János közjóléti szövetkezeti igazgató (Kfekiiküilő), jaú'ossy Gyula MÁV főmozdonyvezető (Kis- küküllő), Mádry Lajos üzletvezető (Torda- Aianyós), báró sitzél Ede (Torda-Ararnyös), Sziilhmáry János lelkész (Torda-AranVos), dr. Nagy Lajos íiy, tisztiorvos (T or da-Arán yo-s), dr. Huszár Béla ügyvéd (ÍTunyad), Gergely Antal bérkocsis (Hunyacl), Keresztes József ref, esperes (Krassó-Szörény), Bodor László gyógyszerész (Krassó-Szörény), Stand Vendel MÁV tisztviselő (Temes), Balogh András joghallgató (Temes), Kis Jakab János MÁV (kovács (Arad), Lázár Ferenc az Erdélyi Párt központi előadója (Alsó-Fehér), dr. Férentzy Greta ügyvéd (Alsó-Feliéi), Beiiko Béla ke­reskedő (Alsó-Fehér). A választás megejtése után Albrecht Dezső átadta az elnöki széket Bálint József ország- gyűlési képviselő, megválasztott elnöknek, aki székfoglaló beszédében a következőkben vá­zolta a szakosztály feladatait: Nem szivesen vállalja az elnöki tisztet —- mondotta —, mert menekültügyiiek nem kel­lene fennie Magyarországon. Aki magyar, ió magyar, az a Saját hazájában nem lehet me­nekült és hontalan. Ezzel szemben a nelvzet az. hogy sok magyar ménkűknek és hontalan­nak érzi magát. Hogy miért, annak okát most nem óhajtja kutatna. Végül néni jzive- sen vállalja a megbízást, mert sziszifuszi munkát jéléiit. De szivesen vállalja, mert minden egyes menekültben tiltakozó titalom- fát lát Trianon és aainak következményei el­len. Szivesen vállalja, litert nemcsak érzi, de vallja is a sorsközösséget, az együvétartozást délerdélyi magyár testvéreinkkel. Mert min­den menekült magyar testvérünkét v.Sszá, akarja vinni otthonába. A röghöz a magyar földhöz, a családhoz.: a temetőhöz, 1 kicsi faluhoz vagy a városhoz. Szivesen vállalja, mért á meneküli ügyön át szolgálja a reví­ziót, az ezeréves .magyar ügyet, Szivesen. Valkljă, mert Kolozsváron eddig is jó ke­zekben volt a menekülték Ügye s ezért szivből rnöhd köszöutetec Hápiu Gyuládénak. \ Me­nekültekét Segélyező Pil.ötRág keretében vég­zett nagy munkájáért. Balint Józsit elnök ez­után a Rónám NoVarum és a Quadragesima Anno szellemében ismertetve azokat ti szociá­lis irányelveket, amelyeket a szakosztály ma­gáévá kuli hogy tegyen é's amelyek jegyében ő maga kívánja vezetni a íiíUnkát. A szociális szakosztály munkája azonban he hí merülhet ki csupa« á menekülték űü ;hek intézésében. Figyelnie kell a vátös szociális kérd ereit és a hivatalos szervekkel karöltve szorgalfiuzhía. kell megoldásukat. Foglalkoznia kell a mun­kásság, a kisiparosuk és a tisztviselők szo­ciális helyzetével és szociális gondolkozásra kell nevelnie tagjait. Bálint J óz séf elnök vé­gül Isten áldását kérte a ttiegkíréilfidö mun­kára. Az elnök beszédével a szociális szakosztály i alakuló gyűlése befejeződött.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom