Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-19 / 14. szám

lWfWigtf, ELLENZÉK ÓVÁRI-ÓSS JÓZSEF RIPORTJA: ORVOSOK Úi titkos fegyverek a háború szolgálatában A „ţUcLUiuUa" ú a lítjvUdvni cakéiaUv'dék, — Jíéttutná& lakttafomMvat t'álUU CC PtS-ftt-ß C'S JLcM-ftfyCGi dfrt ? JlCtyLct&döJsC frUS'zbutuS'Cl ■*““ Ac-t fyCynd &dfn&&‘ză S-itsi — nyitotta bankié Anytia tyyik, kynaQyabb ULköt'áváca&át — fó'z&atnka? Lhánfotnba? KOLOZSVÁR, 1944 január hó. Megtorlás és titkos fegyverek ... Ez a két fogalomkör, amelyről legtöbbet beszélnek és gondolkoznak ma az emberek, az tij világégés és az ideg- háború ötödfik es'Z'tendbjében. Vannak-e uj hadieszközök és ha vannak, mikor alkalmazzák, niilyen időpontban vetik be őket a gigászi küzdelem acél és vérzápo­rába? És ha valóban vannak uj és igen ha­tásos titkos fegyverek, képesek-e eldönteni az A hernyótalpon járó páncélos kocsi is há­borút eldöntő, uj fegyverként indult küzde­lembe, de — bár a közhiedelem másképpen emlékezik meg az esetről —, az igazság az, hogy íz első időkben, amikor még csak kis tö­megben kerültek alkalmazásra, nem sok hasznukat vette a hadvezetőség. A sommei harmadik csatában bevetett 40 páncélos tank közül tizenegy elakadt motorhiba mi­att, a többit pedig szitává lőtték a német elhárító jegyverek. irtózatos viaskodás utolsó menetét, ez a kér kérdés izgat ma. mindenkit. Háborúk sorsát eldöntő uj fegyver valóban kevésszer került alkalmazásira a hadtörténe- lem során. Tudjuk, ilyen uj fegyver volt a törkök szakállas ágyúja, amellyel megvivták Konstantin városának bronz kapuit és óriási kőbástyáit és ugyancsak az újonnan feltalált hátultöltő puska vívta ki a sikert a poroszok oldalán Königraetznél az osztrákok ellen. A tank ebben a világháborúban is mint döntő fegyver szerepelt a németek kezében. Emléke­zetes), hogy Lengyelországot és Franciaországot a gyors páncélos csapatok kény szeritették térdre. A haditechnika fejlődésével megtalálták a páncélosok ellenszerét és ma már ott tartunk, hogy nincs átlőbetetien páncél. Az ötcentimé­teres német páncéltörő ágyú lövedéke ötszáz méterről, muut a vajat ü‘tii át a T. 34. és a hirhedt 52 tonnás orosz páncélosok tizennégy centiméter vastag páncéllemezét. Bátran mondhatjuk tehát, hogy a páncélosokat nem lehet a háború sorsát eldöntő fegyvernemnek tekinteni. A Stuka zu fuss..'. Két évvel ezelőtt. Szevasztopol ostroma és a sztal’mgrádi nagy lerohanás után sok szó esett a németek irtózatos hatású uj fegyveréről, a Do-ioerfer“ fedőnévre elkeresztelt lövegről, amelyet a katonahumor, — utalva a Sztalin- orgonára —>, „Hitler furulyának'', „Földi stukának“ keresztelt el. A németek akkor nem hoztak nyilvánosságra semmit a Do- werfer működéséről, de néhány hónappal ez­előtt „köd-vető“ néven bemutatták működését és hatását a sajtónak. A ködvetőnek viszont többfajta lövedéke van, amelyek közül hatá­sával legerőteljesebb a légnyomásos bomba. Kétszázötven, háromszázméteres körzetben mindent letarol. Ismeretes, hogy a ködvető lövedéke rakéta­lövedék és éppen ezért újszerű. Igen sok szó esik róla újabban, amióta a németek légvé­delmi eszközként is felhasználják. Ilyen értelemben. a ködvető még mindig titkos lövedéknek számit. FIGYELMÉBE! Mindennemű orvos!, 1 ab ara tó­id urai, fogászati, fényképészeti, villamossági és mechanikai ké­szülékek átalakítását és javítását vállalom. Medvéssy László villamossági műszerész. Jókai-u. 9. a Hamburg elleni egyik óriási hatású, bom­batámadást 1400 amerikai bombázó haj­totta végre. Másnap a német légierő bombázta Liverpoolt és angol jelentésekből tudjuk, hogy az angol kikötőváros házainak hetven szá­zalékát romba döntötte a német támadás és a halálos áldozatok száma meghaladta a 40 ezret. Most jön a német repülővezérkari tiszt meg* döbbentő leleplezése: a megsemmisítő erejű támadásban 7 fnem sajtóhiba! hét!!!) gép vett részt csupán. Nyilván arról van tehát szót, hogy a németek nem uj fegyverrel operálnak, hanem a rég használt robbanó töltetek hatását fokozták fel hihetetlen módon, bár az is lehetséges, hogy uj eljárást eszeltek ki a bombázások terén. Gázbomba > Egy ilyen ellenőrizhetetlen verzió szerint a német bombázók óriási tartályokat visz­nek magukkal, amelyekben egy és két tonna gázt préseltek bele. Kéttonnás rakéíabomba, vagy tüzérségi lövedék? Néhány héttel ezelőtt érdekes cáfolat je­lent meg a világsajtóban. A cáfolatot a szov­jet hadvezetőség adta ki. Azt cáfolták, hogy a németek kétszáz kilo­méter távolságról rakétaágyuval lőtték vol­na Leningrad , hadifontosságu céljontjait. Megállapították a szakértők a széthullott repeszdarabokból — írja a cáfolat —. hogy repeszek tizenöt, tizenkilenc, huszonegy és huszonhárom centiméteres űrméretű lövegek lövedékeinek a darabjai, ezeknek a lövegek- nek a hatótávolsága pedig nem több negy­venöt kilométernél. Az érdekes az egészben az volt, hogy — csak a cáfolat jelent meg. Az állítás, amely­nek meg kellett volna előznie a cáfolatot — ismeretlen maradt. Most derült ki, hogy a hí­resztelés szerint Leningrádot tizenkét tonnás rakétabombák­kal lőtték, földrengésszerű hatással. A ra­kéták töltete állítólag két tonna lett volna és hordtávolságuk elérte volna a kétszáz kilométert. Egy svájci szekértő szerint az eddig hasz­nált rakétalövedékek h®?<kavolsága alig több néhány kilométernél és a találati valószínűsége is igen kicsi. Hogy előnyben részesül más fegyverek előtt, az annak tulajdonítható, hogy a kezelése sokkal könnyebb. Csöve csu­pán vékonyfalú vashenger. Azonkívül mint­hogy a hátul kiégő hajtóanyag fokozatosan gyorsítja a lövedéket a pályáján és kilövésnél semmiféle lökés nem éri, mnt a gránátokat, igy sokkal érzékenyebb, tehát erősebb rob­banó töltetet lehet belé helyezni. Nem is be­szélve arról, hogy a lövedékek súlyát is szinte korlátlanul növelni lehet. Ezzel szemben a rakétáknak csekély a sebességük és az átütő­képességük is. így főként légnyomással hatnak éspedig sokkal inkább, mint bármilyen más lövedék. Amikor a légierődöt darabokra tépi a robbanás _ Erre mutat a legutóbbi Németország elleni légitámadás alkalmával lelőtt 136 négymoto|J ros angol légierőd pusztulása is. Az angolok uj titkos fegyverről suttognak, hogy ezzel is csökkentsék az idegháboru ha­tását országukban, bár ők is éppen olyan jól tudják, mint a németek, hogy itt sem titkos, sem pedig elképzelhetetlen szuper­fegyverről nincs szó. Csupán az történt, hogy a németek egy na­gyon régi elvet rencüavüli ügyességgel, uj cél szolgálatába állítottak. A rakétákat kétmotoros rombolók lövik bele a bombázó kötelékek sűrűjébe. A bombázó kötelék ugyanis a vadászok sza­mara olvani, mint a sündisznó a puszta kéz­nek; megközelíthetetlen. Négy-ötszáz ne\gymotoros bombázónak több, mint háromezer nehéz géppuskája és gépágyúja van. Hozza kell számítani még az úgynevezett „légi cirkálókat“, amelyek a kötelék szélén repülnek, bombaterhet nem visznek magukkal, ehelyett azonban 34, sőt 40 gépágyú és géppuska van beléjük építve. Vadászok helyett ők látják el a kötelék biz­tosítását. A vadász, bármily gyors is legyen, és bármilyen magv legyen a tüzereje, régi fegyvereivel nem tudja szétszórni az ellenséges köteléket. Ezért szerelték fel rakétaágyukkaí a rombolókat. A rakéták két kálomáteres távol­ságon nyitják meg tüzüket, vagyis olyan tá­volságból, amelyben a 12.8 mm-es géppuska­lövedék már alig hatékony. A kibocsátás után a lövedék, a tapasztalat szerint, 200 méter hosszú füstcsóvát húz maga mögött. Ennyi tehát a rakétatöltet hatása. A határalevő i8co méter 6—7 másodperc alatt teszi meg a lövedék. Az ellenséges repülőkötelék közvetlen kö­A magyar könyvpiac értékes újdonsága a ZENEI LEXIKON nj bővített és átdolgozott kiadása. Szerkesztők: Szabolcsi Bence és Tóth, Aladár. 3200 hasáboddal, két vaskos kötetben, hófehér papíron, számos képpel és hangjegy­példával, tartós és ízléses kötésbén. Előjegyzési ára január 3í-íg kb. 90 P MEGJEUENIK TAV A&íSZAL Î!! Előjegyzéseket felvesz az „Ellenzék“ könyvesbolt Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidéki előjegyzéseket is elfoga­dunk. Az előjegyzés bejelentésével egyidejűn eg 20 pengő előleg fi­zetendő le, mely összegek a, könyv megjelenésekor elszámoljuk és-a véglegesen kialakult előjegyzési árból levonásba hozzuk!!! zelcben robban és a robbanási körzetében repülő gépeket darabokra tépi. Nem is a repeszeivel hat tehát, hanem a lég­nyomásával. Kiszámíthatatlan tehát a raké­talövedék előnye a legnehezebb légvédelmi ágyú lövedéke fölött is, különösen, ha hoz­zászámítjuk, hogy a légvédelmi ütegek tüzet igen károsan befolyásolhatja az időjárás, köd, felhőzet, stb. A liverpooli rejtély A Balkánon együtt utaztam egyszer egv magasrangu német repültőtiszttel, Ö mestéhe, hogy A gáz emberi szervezetre közömbös, tehát harcigáznak nem tekinthető. Földreütődés pil­lanatában a gáztartály vékony fala széttörik, a nyomás megszűnik cs a gáz pillanatok alatt többkilométeres területen szóródik szét. Köz­ben más, apró, literes, kétliteres gáztartályok potyognak a. gépből. A két gáz vegyül, de vegyületűk már robbanó vegyület. Ab­ban a pillanatban, az egesz környék egyet­len pokollá változik és a felrobbanó több­tonna súlyú gáz légnyomása leboroivál mindent, amit útjában talál, A liverpooli esetről nem tudjuk, hogy ezzel a módszerrel silányitottik-e tönkre a várost, ' vagy pedig az aknabombák robbanóerejét ío- I kozrák-e fel ilyen ilyen módon. Az „uránbomba“ Állandóan visszatérő chimérája a haditech­nikának az úgynevezett uránbomba, vagyis az atomrombolás rettentő energiájának a hadi­gépezet szolgálatába való állítása. Természe­tes atomszétosztásná 1 is milliószor nagyobb energiák szabadulnak fel, mint a legerősebb robbanóanyag robbanásáltál. Így például a rádium egy grammjának szétesésénél 3.3 millió kg. kalória szabadul fel, ami két és fél tonna dinamit robbaná­sának felel meg. A 238 aiomsulyu urán egy gramjának szétesése 12 és fél tonna dinamit robbanásának megfelelő kalóriát szolgáltat. Csak egy a bökkenő! Hogy a rádium 1390 év alatt esik szét a felére és az urán a felére való csökkenést, vagyis a héliummá és ólommá való átalakulást csak ötmilltárd év alatt éri el. Ezért egyik sem alkalmas arra, hogy rob­banóanyagul szolgáljon, mert az önkéntes át­alakulás ütemét meggyorsítani eddig nem si­került. Röviddel a háború előtt, 1939-ben hosszú kísérletek után sikerült a rendkívül ritka, 235 atomsulyu uránizoto atomját elek­tromos utón széthasítani.. Kiszámították, hogyha ezt az anyagot a másodperc, vagy tört része alatt sikerülne .felbontani atom­magjaira. i gr. felrobbantása esetén 10.6 tonna dinam: t felrobbantásának megfelelő mennyiségű kalóriát nyernének. A baj csak az, hogy a rendelkezésünkre álló energia- mennyiségek, bármilyen fejlett is a haditech­nika, tuLkicsmyek azokhoz az elképzelhetetle­nül nagy erőkhöz képest, amelyek egy atomot együtt tartanak. így például egy gramm hid­rogén összetartó ereje egy és fél billió tonna, amely egy nyolc kilométer hosszú, 200 méter magas mészkőhegy súlyának felel meg. Uj fegyverek tehát a szónak eredeti értel­mében nincsenek, csupán gyakorlati alkalma­zásuk uj. Ez azonban, ha az ellenséget meg­lepi és felkészületlenül találja, feltétlenül elég ahhoz, hogy kicsikarja mindannyiunk álmát, -— a végső győzelmet. ' „fl gazdasági átállításnak pozitívumokban keil kifejezésre jutnia“ Nagyi ontosságu értekezletet tartott MAROSVÁSÁRHELY, január i9; Gróf Teleki Arctur felsőházi tag, az Erdélyi Párt marostordamegyei elnöke, dr. Bíró István ^or­szággyűlési képviselő és Árkossy Jenő főtir- kár, "hétfőn este resztvettek Szászrégenben az Erdélyi Párt tagozati értekezletén. Az érte­kezleten a szászrégpni városháza tanácster­mében összegyűltek az ottani pártvezetőség: tagok, akik előtt elsőnek Biró István dr. mondott beszédet. A gazdasági átállítással ■kapcsolatban hangoztatta hogy az átállításnak nem negatívumokban kell kifejezésre jutnia, hanem pozitívumokban és ez azt jelenti, hogy a magyarság minden rétegének össze kell tartania, ha azt akarja, hogy egy egészségesebb gazda­sági életet építsünk ki magyar közösségi ala­pon. Nem elég csak kifogásolnunk az idegen elemek és a zsidóság szerepét a gazdasági életben, de mindent el kell követnünk, hogy magyar összetartással megteremthessük és megszer­vezhessük gazdasági életünk irányítását. Árkossy Jenő főtitkár ezután külpolitikai tá­jékoztatót mondott, majd több felszólalás Szászrégenben az Erdélyi Párt után, amelyben a szászrégeni magyarok idő­szerű panaszaikat adták elő, gróf Teleki Arctur mondott beszédet. Hangoztatta, hogy a mostani történelmi, idők teljes összefogást követelnek a magyarságtól. Mindnyájunknak, szilárdan meg kell államink helyünket és a szász régen i magyarság erős összefogással tud bekapcsolódni abba a nagy közösségi munká­ba, amely országunk fennmaradását és jobb jövendőnk biztosítását szolgálja. A MŰVEZETŐ FOGALMA. Az iparügyi miniszter döntése szerint általában művezető­nek kell tekinteni azt az ipari alkalmazottat, aki a termelő munka végzésében vezető sze­repet tőit be o'ymódon, hogy az alája rendelt alkalmazottak munkáját irányítja és eközben túlnyomóan zseÜemá munkát végez. Nem érinti természetesen ez a meghatározás azokat a rende'kezéseket, amelyek a művezető fo­galmát. valamely meghatározót!' személy a’ka - mazása szempontúból másként határozzák meg, vagy valamely mégha ározott s ab A y a> művezetőknek csak különös köréie vonat­koznak. A tankszörnyetegek páncélja nem áttörhet eilen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom