Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-18 / 13. szám

19 ént jana ér 19* ellenzék 5 Oroszország balkáni törekvései T Most, hogy a teheráni értekezlet útin az orosz-' magatartás a világpolitika ,,nyilt kér­déseve k lett, világszerte Moszkva fele figvcl a politika iránt érdeklődő közönség. Érthető, ha ma minden, ami Moszkvában történik, , ' vagy arra vonatkozik, közel esik minden új­ságolvasó érdeklődéséhez, s a Szovjet hatalmi törekvései számos találgatásra adnak alkal­mat. ^ Gyakran emlegetik, hogy a Szovjet lé- nyegeben a cári Oroszország imperialista po­litikáját folytatja és idézik Nagy Péter cár hires végrendeletét, amely az orosz hatalmi politika alapelveit évszázadokra lefektette. Eszerint az újraéledt szovjet imperializmus rtem tesz egyebet, mint a többszázados orosz hagyományok vonalán igyekszik a cároktól örökölt célkitűzéseket megvalósítani. Valóban ugylátszik, mintha a Szovjet külpolitikájában is a Nagy Péter állítólagos végrendeletében lefektetett elvek érvényesülnének, s igy nem érdektelen a Nagy Péter elvei, valamint a regi orosz politika céljai és eszközei felé fi­gyelmet fordítani. A cárok imperializmusának három útja volt: Kelet-Ázsia, a Keleti-tenger és a Bal­kán. Az erőviszonyoknak megfelelően termé­szetesen az orosz politika elfordította figyel­mét ideiglenesen egvik, vagy másik ut felől, de mihelyt a hatalmi viszonyok lehetővé tet­ték. újra hozzáfogott a századokkal azelőtt kitűzött célok megközelítéséhez. A legrégebbi, ezek közül a törekvések közül a Balkán felé irányuló orosz törekvés, amely megvolt vál­tozatlanul mindig, kezdve az első orosz feje­delemségek idejétől Nagy Páteren át a leg­újabb korig. Ez a törekvés, amelv különösen a Fekete-tenger felett uralkodó Dardanellák és Konstantinápoly birtoklása felé irányuk, az évszázadok során számtalanszor került össze­ütközésbe az európai hatalmak érdekeivel és vált ezáltal az európai politika kényes kér­désé vé. Az orosz külpolitika lényegéhez tartozott, hogy nagy szárazföldi magányából igyekezett szabad tengerre kijutni. Rettenetes Iván a Balti-tenger felé keresett kijáratot „a bevarrt ujju orosz óríásli számára. Ezért törekszik Nagy Péter óta egyre több energiával Orosz­ország a Balti-tenger uralmának elnyerésére, s ez ösztönzi arra. bogy a Jeges-tengeren ke­resztül kijáratot keressen az Atlanti-óceánra. Ezt a kijáratot ugyan merész angol hajósok mar a XVI. században megtalálták a Dvina torkolatánál, ott, ahol Archangelszk kikötője fphk, ezt azonban rendszeresen nem lehet használni, mivel az pv jelentős részében be van fagyva. Ezért merült fel még a cári Oroszország idején a jégmentes északnorvég kikötők megszerzésének gondolata. Az északi átjáró csak Finnországon keresztül közelíthető így inyert tebát különös jelentőséget Európának ez az északnyugati szöglete a% orosz világpolitika szempontjából. Közvetlenebbül érdekelnek ennél bennün­ket Oroszországnak Konstantinápoly és a Bal­kán felé irányuló törekvései. A Balkán-félszi­get népeinek történetében hosszú időn át dön ­tő szerepet játszott a nyiít. vagy titkos orosz befolyás. Oroszországnak a Balkán felé irányzott törekvései a történelem egyik leg­érdekesebb mozzanatát képezik. Ősi időktől fogva a nagy orosz síkságokon t ezetetr at az a világkereskedelmi ut, amelyen az északi partokról a borostyánkövet szállí­tották a Kelet és Bizánc felé. Már Nestor, az első orosz krónika irója, részletesen laeszéí ' hogyan lehet a skandináv varégek or- sz.agbol Bizanczba jutni. Ezen az utón nyo­multak^ nem egyszer a normann kalandorok dél fele, a különböző szláv tartományokba, s útjaik során eljutottak Bizánczba is. Bizáncz abban az időben éppen olyan vonzóerőt gya­korolt a világ összeg népeire, mint Róma, s nem egyszer volt a perzsák, arabok, germán es szláv hordák tamadasainak kiteve. Az orosz s’kság szlávjai a normannoknak köszönhetik az állami élet kezdeteit. Ök alapitották a kievi fejedelemséget és ők ismertették meg az oioszokat a bizánci világ művészétévé! és vallasaval. Ezek a normann kalandorok fő­ként azért becsültek a Dnyepert, mert ez a vizűit vezetett Bizáncz. a leggazdagabb és leg­hatalmasabb varos leié, amelyet meg akartak hódítani. Már 866-ban lehajóznak kétszáz sajkan a Dnyeperen, áteveznek a Fekete­tengeren, pusztítani kezdik Bizáncz környékét és a várost csak egy váratlan nagy vihar menti meg a pusztulástól. A, normannok imyan visszavonulnak, de 907-ben? újra nagy haddal indulnak Bizáncz ellen és a görögök csak g<-.zda ^ ajándékokkal tudjak ókét Visszaté­résre bírni. Támadásaikat ^nég többször meg­ismétlik, s vagy fegyver, vagy diplomáciai ügyesség tudja azokat elhárítani. De a* Konstantinápoly uralmára ■törő becsvágy, amelyet először ezek a normán rablók lob- bantottak lángra, túlélte a századokat s ezer esztendőn át jelentős tényezője volt az európai politikának. A középkori orosz fejedelemségek normann harcos-kereskedővállalkozások alapításai vol­tak, a folyók és a Fekete-tenger vizlutjain ál­landó összeköttetésben Bizáncczal Ez az érint­kezés még gyakoribb lett a sűrű harcok és bé­kekötések következtében, s igy a bizánczi be­folyás csakhamar érezhetővé vált az oroszok között. A kereskedelmi összeköttetések mel­lett természetesén a vallási viszonyok nyo­mulnak előtérbe és érthető, ha az oroszok a politikai cs kereskedelmi összeköttetések utján a keleti kereszténységhez csatlakoznak s ezzel átveszik az egyháznak és államnak különle­ges szervezetét is. A bizánczi eredetű állam; egyházi szervezet átvétele döntő az egész orosz fejlődésre. A görög világban az egyház az. állam egyik része volt, s igy az orosz egyház is nemzeti egyházzá vált, az orosz nép vallásossága és az államhoz való ragasz­kodása pedig majdnem azonos érzelmekké. Az egyház mindig hiven megőrizte tiszteletét Bi­záncz, az orosz egyház bölcsője iránt. A bi­zánczi szellem hatására tehát az orosz egyház és társadalom figyelme soha nem szűnt meg Konstantinápoly felé fordulni. A XIII. században a tatárok özönlik el Oroszországot, s többszázados uralmuk bélye­gét rajta hagyják az oroszokon. Az orosz fej­lődésben nagy szerepe van a bizánczi örökség mellett a mongol-tatár uralmi módszerek át­vételének is. Ebben az időben idegenedik el egészen Oroszország Nyugat-Európától s ez a korszak okozza azt a művelődésbedli elmara­dottságot, amelyet azután soha nem sikerült helyrehozni' . Európa és latinizmus gyűlölete lassan szinte nemzeti erénnyé vált s idegen­kedéssel,, sőt ellenségesen fogadtak mindent, ami Nyugatról jött. Elsősorban maga az egy­ház volt érzéketlen minden újítással szemben, S mivel az egyház nagy befolyást gyakorolt a népre, az egész orosz társadalmat átitatta a régi hez való makacs ragaszkodás érzése. Még á mü­veit osztályok h hajlottak arra a felfogásra, hogy változatlanul kötelességük megőrizni a tisztán nemzetinek elképzelt elemeket, távol hell tartamok maguktól minden nyugati szel­leme befolyást, mert ami az orosz világon kí­vül van, az eretnek tehát ellenség. Az erdélyi Kakas István, aki mint követ, Perzsia felé uta.ztábá.11 .megfordul Oroszországban, érdeke­sen írja le azt a bizalmatlanságot, amellyel az oroszok minden idegennel szemben visel­tetnek. Kakasok követsége Moszkvában nem hagyhatja cl szállását s az ország agy cl van zárva a külvilágtól, hogy észrevétlenül senki át nem lépheti határait. Amikor az oroszok a XV. században fel­szabadulnak a mongol uralom alól, Konstan tinápoly már a törökök birtokában van. A görögkeleti kereszténység szabadon és önálló államszervezethez kapcsolva, már csak Orosz, szagban maradt meg. A körülmények hozzák tehát magukkal, hogy Moszkva Bizáncz örö­kösének tekinti magát, az ortodox világ veze­tőjének és védelmezőjének. Nagy Iván bi­zánczi hercegnőt vesz feleségül és cárnak, azaz Caesarnak címezted magát. Nyilvánvaló, hogy Bizánczra gondol, s ettől kezdve Orosz­ország figyelme egyre inkább Konstantinápoly és a Balkán felé fordul. A török uralom alatt a Balkán keresztény népei a legnagyobb elnyomást vallási térer szenvedték. Az államiság és fajrokonság ér­zése lassan elhalványodótt, de annál mélyeb­ben élt a vallásos érzelem. Ez kapcsolta össze a meghódított népeket és az európai nemze­tek is elsősorban a vallási üldöztetést, nem pedig a nemzeti elnyomási látták a Balká­non, Oroszországban a vallás teljesen átitatta az állami formákat és különböző nemzeti tö­rekvéseknek szolgált alapjául. A Balkán népei­vel az oroszokat a kereszténység általános érdekei mellett meg az ortodox vallás azo­nossága is összefűzte. Amikor tehát figyelmü­ket a Balkán felé fordították, elsősorban val­lási missziót véltek teljesíteni, mert úgy'’ érez­ték hogy ez Oroszországnak, mint B'záncz szellemi örökösének kötelessége. így válik ál­maiknak egyre nyíltabban emlegetett céliává Konstantinápoly, amelynek megszerzésében Többézer halottja van a délamerihai sanjuani AMSZTERDAM, január 18. Buenos Avresből érkezett jelentés szerint szom­baton este borzalmas e\rejü földrengés rázta meg San Juan városát. A jöldrennés következtében igen s\ok ház összeormlőtt és tö:bbezer ember életét vesztette. A bor­zalmas erejű földrengésről az alábbi táviratok számolnak be: Hárem földlökés döntötte romba a várost BUENOS AtlRES, január 18. Egész Ar­gentina annak a borzalmas földrengésnek hatása alatt van, amely majdnem teljesen elpusztította San Jüant, a hasonló nevű tartomány fővá­rosát. A közben beérkezett hírek szerint a föld­rengés-sokkal súlyosabb, mint az első pil­lanatban feltételezték. Ktilönvonatokon , eddig kétezer sebesültet szállítottak el Mendózából, ahonnan a segítést irányítják. Újabban a következő részletek érkeztek: San Juan várost szombaton 20 óta 4$ perckor és 20 óra 55 perckor három föld­lökés rázta meg, amely mindenik esetben egy percig tartott és egyre fokozódó ere­jű volt. A város teljes sötétségbe borult. Az utcákon hatalmas tátongó rések ke­letkeztek. Néhány perc múlva már több helyen feltört a- viz. A kaszárnyáik arány­lag nem rongálódtak meg annyira és az ezredparancsnok azonnal megszervezte az elsősegélynyújtást. A város terein rög­tönzött .kórházakat létesítettek, ahol az életben marad néhány orvos csodálatos munkát végzett. Több vonat érkezett ha­marosan gyótgyszerrel, ruhával, takaró­val és sátorokkal. Az argentin fővárosból a földrengés hírére repülőgépekkel küld­tek orvosokat és betegápolókat. Argenti­na valamennyi kórháza felajánlotta a be­Ellopták egy ház kapuját az éjszaka a Györgyfalvl-űton 13 kiló vajat vittek el a betörök a H eltai-utcai cukrászdából ségi bűnügyi napló Rendör­KOLOZSVÄR, január 18. Több érdekes ada­tot: találunk, a rendőrség bűnügyi nap'ojában az utóbbi 24 óra eseményei között. Egyik leg­jellemzőbb eset ké'ségkivül az a lopás, amely a Györgyfaivi-ut 32. szám alatti háznál tör­tént. Ismeretlen tettes az e’mult éjszaka ki­emelte és elvitte özv. Bónya Simonne kapu­ját,, A különös lopás ügyében, amelyet a tet­tes nyilván másik bűntársa segítségével kö­ve: ett el, özv. Bónya Simonná feljelentést tett a rendőrségen s azt is e'mondta, hogy mint­egy 450—500 pengő a kára. Fejelemesére a rendőrség bűnügyi osztálya megindította a nyomozást a tettesek kéz rekéri tésére Zsebtolvajlás ügyében tett feljelentést László István, Zápolya-U'tca 36. szám alatti lakos. Hétfőn délelőtt az egyik korcsmában ismeret­len egyén ki’opta zsebéből 430 pengőt tartal­mazó pénztárcáját. Hasonló természetű ! • bit­be g ápoló apácákat. Az argentin kormány nemzeti gyásznapot rendelt el. Ramirez tábornok, köztársasági elnök nagyarányú gyűjtést rendelt el. A másik jelentés szerint a földrengés San Juan várost majdnem teljesen elpusztította. Úgy érte a lakosságot, mint valami vá­ratlan bombatá-madás. A házak falai összeomlottak és mindent eltemettek. A székesegyház tornya úgy ingadozott, mint a nádszál. Az első földlökés után a sötétségben mindenhol csak a sebesültek jajgatását lehetett hallani. San Juan körül mintegy ezer kilométeres körzetben érezhető volt a földrengés, amit Buenos Airesben is észleltek. Különösen a magasabb házakban mozdultak meg a képek a falon. San Juan várost 1562-ben spanyol gyarmatosok alapították. Az angol híriroda montevideoi jelenté­se, szerint vasárnap este ideérkezett uta­zók arról számoltak be, hogy a sanjuani földrengés áldozatosnak szá­ma már ötezer. Újabb jelentés szerint Sa/n Juan város­ban a hétfőre virradó éjszaka újabb föld­rengés történt. Az eddigi hírek szerint ez már könnyebb kimenetelű volt. (MTI.) . ügyben tett. panaiszt Papp Lajoßne, Imre király- utca 1 szám alatti lako-s is. Feljelentésében elmondta, hogy hétfőn az ocßkapiacon isme­retlen tettes kilopta hátitáskájából 300 pen­gőt tarta'mazó pénztárcáját. Ke’emen Jánosné, Királyhágó-utca’ 33. szám alatti lakos betörés ügyében tett je'eritést. Elmondta, hogy ismeretlen tettes távollétében betört a lakásába és onnan összesen több, minti háromezer pengő értékű női ruhákat, asztal- és ágyneműket, valamint készpénzt lopott. A helyszíni vizsgáját során megáttapi- tották, hogy a' tettesek nem álkulcs segítsé­gével hatottak be a lakásba, hanem a betö­rések durvább módszerét követve, feltörtek az ajtót. Ugyancsak betörés ügyében tett jelentést Fazekas Mihály, Györgyfplvi-ut 27. szám alatt ako cukrász is. Feljelentésében elmond!a, hivatást látnak. Igaz, hogy magából Oro>■*■- ország földrajzi, helyzetéből is természetesen adódik a földközitengeri kijáró megszerzésért irányuló politika, hiszen annak birtoklása ré­ven Oroszország középtengeri hatalommá vál- hatott, Az ut, amelyik a zoyó Fekete.ingerről kivezet- Konstantinápoly melefcvrzü kikötőjé­be-: s onnan az Égeigengerre s a görög szige­tek mentén a Szentföldre, természetesen erő­sen foglalkoztatta az orosz, képzelőerőt. Szük­ségszerű volt tehát, hogy olyan, hatalomnak tekintsék Törökországot, amely Htjukban áll a meleg tenger felé való törekvésükben, s így szembe kellett vele kerülniük, mihelyt ele­gendő erőt éreztek erre magukban. Az első tényleges összeütközés a két ország között 1569-ben volt. utána azonban hosszabb ideig nem került komolyabb összetűzésre a sor. A XVII. század második felében már két hadjáratban is összemérik erejüket. Orosz­ország hatalma, ereje ebben az időben kezd növekedni, s az európai politikában is ettől kezdve játszik szerepet. 1689-ben Nagy Péter ragadja magához a hatalmat. Kétségtelen, hogy ö már világosan felismerte az orosz— török viszonynak ebben az aránylag békés korszakában is a Fekete-tengeren gyakorolandó uralom fontosságát, éspedig éppen a maid Konstant'nápoly ellen irányuló hadjáratok szempontjából. Élete célját Oroszország hatal­mának 'és nagyságának megalapozásában látta, elsőnek fordult figyelme a tengerek felé, s általában öt szokták az orosz keleti politika megteremtőjének tartani > Tulajdonképpen mindaz, amit elérni igyekezett. nem volt egyéb, mint folytatása az Oroszország által évszázadokon át ösztönösen folytatott irány < nak, csak a célok körvonalai határozottab- bak. s az eszközök alkalmasabbak. Ennek a politikának a programját foglalja össze Nagy Péter sokat emlegetett végrendelete úgy, hogy az abban lefektetett elgondolások ma is éppen olyan időszerűeknek"' látszanak, miRr kétszáz évvel ezelőtt voltak. VITA SÁNDOR. nogy ismereten lettesek az elmúlt éjszaka betörtek Heltai-utca 3. szám alatt levő cuk- rászmühe’yébe és elloptak onnan 13 kg- va­jat, 30 cukrászsüteményt, s az ott) talált kész­pénzt is. A kár mintegy 250—300 pengő. A rendőrség bűnügyi osztálya e beje'entett újabb két be’örés ügyében széleskörű, eré­lyes nyomozást folytat a tettesek kézrekeri- tésére. Hirt adturlk. annakidején arról, hogy isme­retlen tettes még a nyár folyamán, junius 8-án feltör e Kopár Imre nyaralóházát és on­nan 1600 pengő értékben -ruhanemüeket és egy ■ fényképezőgépet lopott el. A rendőrség, hosszas nyomozás után, hétfőn elfogta a tet­test C6ubirka Ká-ro’y. ' Imre király-utcában lakó kőmüvessegéd személyében,. Kihallgatása során a kőmüvessegéd beismerő vallomást tett, s azt. is e'mondta, hogy hol értékesítette a lopott holmikat. Az előzetes rendőrségi vizsgálat után Csubirka Káro’yt további el­járás végett átadták az ügyészségnek. György Lajos dr. az Akadémia rendes tagja Komoly kitüntetésben és elismerésben részesült az erdélyi tudományosság egyik kiváló képviselője: György Lajos dm, a kolozsvári egyetem magyar professzora." Levelező tagságának tizenkettedik évé­ben, január 14-én tartotta meg rendes tagsági székfoglalóját. A kiváló tárgytörténeti kutató pro fesz- szór az első magyar anekdótagyíijtemény- ről értekezett az Akadémia ünnepi felol­vasó ütésén. Témája sajátosan erdélyi volt, mert rendes tagsági székfoglalójá­ban Hermányi Dienes Józsefnek, a nagy- envedi papnak a helyét jelölte k-i irodai- műnk ban. Gyöngy Lajos dr. nagy érdeklődéssel meghallgatott előadásában kifejtette, hogy Hermányi Dienes József, akinek a nevét eddig kevesen ismerték, tulajdon­képpen az első magyar novellairó, aki már 1760 táján remek életképeket, novel- lácskákart irt, melyekben az erdélyi ma­gvar novellastilus úttörő müveit tisztel­jük. A páratlan tudományos alapossággal megirt székfoglaló felolvasása után az Akadémia osztályelnöke elismeréssel mél­tatta György Lajos dr. több mint har­mincéves tudományos munkásságát, szer­kesztői tevékenységét, pedagógiai érde­meit és a magyar regény eredetéről írott alapvető müvét, de nem feledkezett meg arról sem, hegy rámutasson György La­jos dr. nemzetne velői tevékenységéről, melyet a megszállás éveiben kifejtett. As amerikai nők megunták a házimunkái Géniből je'enti a DNB; A Daily Express newyorki je'en'ése szerint egy bizottság, amely az amerikai női munkások megbízásá­ból végez, tájékozódást az egész o’szagban megállapította, hogy a hadifelszerelési ipar­ban dolgozó amerikai nők 90 százaléka meg I unta a hadimunkát és mihelyt lehetséges, • vissza szeremének térni a háztartási munká- i hoz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom