Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)
1944-01-18 / 13. szám
í* í $l i î a »U úr 1 8, ELLEN2ÉK Háború és sajtókrHika lúa: Zaihureczky Gyu!a 3 _ Kétségkívül igen nehéz a kérdés. S/a- bad-e, illetve köíelasségie-o a s.aij tónak háború idején köz,ügyekben kritikát gyakorolnia? A kérdés felvetésére egy szinte nap, mint nap tapasztalható jelenség ad okot. S ez a jelenség a háború kórtünete: az emberek a háború rendkívüli viszonyait állandónknak és normálisnak kezdik tekinteni. Különösképpen áll ez a sajtószabadságra nézve. Mintán az állam a háború természetes következményeképpen korlátozta a sajtószabadságot, a kizáróan hadi-, illetve országos érdekeket védelmező intézkedést, szikesen fogják fel egyesek és sokak olyképpen, Ih'ogy a sajtónak semmit sem szabad megírnia, ami bárkire nézvei kellemetlen lehet. Kötelessége azonban megírná mindazt, ami bárkire, nézve kellermetes. Valahány lusta tisztviselő, hanyag adminisztrátor, szamár intézkedéseket hozó intézmény, saját hírnevét fokozni akaró bárgyú karrierista. feketéző kereskedő és pan'amázo hadigazdag ke rgje tőzik a társadalom virányos berkeiben, az mind meg van győződve arról, hogy ai kormányzat az ő védelmében hozta meg & sajtó szabadságát korlátozó intézkedéseket, illetve hatott oda, hogy a társadalom. „kivmgattió férfiéit“ hosszú cikkekben tömjéuiezzék és ezek a „kiválóságok“ nern restelkednek odáig leereszkedni, hoigy saját maguk Írják meg önmagukról, hogy. miféle kiváló teremtményei a Mindenhatónak. Egyszóval a sajtó ibjon jót vagy... semmit. Bizony, igen kellemetes és kényelmes álláspont. A legteljesebb mértékben meg is értjük, csak... éppen nem honoráljuk. Mint az ország minden tagja és szerve, mi, újságírók és általunk a sajtó is, teljes mértékben alávetjük magunkat azoknak a kormányzati intézkedéseknek, amelyek a nemzet erejének összefogását célozzák. Az i lief éktelenek beavatkozását azonban merőben feleslegesnek tartjuk. Ez pedig állandóan és némi előszeretettel megnyilvánul. Megnyilvánul attól kezdve, hogy amikor egy nem is alacsony állású köztisztviselő „utasítását“ e°v cikk megírásával kapcsolatban visszautasítjt- tam, a további vita során, doktori, cime s az ebből feltételezhető jogi ismerete ellenére, fel kellett világosit,an,om árról, hogv a cenzúra hivatalos szervein és a, jelelő® szerkesztőn kivüil az égvilágán senkinek sincsen beleszólása - abba, hogy mi jelenik meg egy lapban és mi nem. Az általa akkor igen fenyegetően emlegetett polgármesternek pedig a legkevésbé, és megnyugtattam, hogy ha akár a legmagasabb LA ,• hatóságok * A,' . , ' ****•**.» ■>">**' akár bármelyik miniszter, vagy minisztérium, beleértve a két sajtófőnökséget is, aart akarja, hogy valami megjelenjék vagy ne jelenjék meg a lapokban, úgy arra igen udvariasan megkérik a szerkesztőségeket. De az efféle jogi tájékozatlanságon túl, megnyilvánul a beavatkozás abban is, hogy a legkülönbözőbb közültetek és testületek „a magyar sajtó kötelességére“ buzgósn- figyelmeztetve bennünket, „követelik“, hogy majálisukról vagy elnökük legújabb kitüntetéséről, a megjelentek és ünnepeltek teljes névsorának közlése mellett, „minél bővebben“ megemlékezzünk. Hat pedig — és ez a legfelhábori- tóbb a sajtószabadság ellenfelei számára — oly asmit tál álunk'írni, ami a közérdeken ugyan segít, de atnáből káderül, hogv valaki, vagy valakik nem cselekedtek egészen helyesen, akkor összehívják az "elnökséget, sőt a választmányt is és olyan, komoran követelik a ,,helyreigazítást*, mint a régi, boldog időkben Mancika „lekérése“ miatt a megyei bálon kértek elégtételt a jogászgyerekek megbízottai az erre vetemedett tb. szolga bír ót ól. S mondanak „határozatitag“ ilyen nagyjelentőségű mondatokat, mint például: „A mai súlyos, vészterhes időkben a magyar sajtónak az a kötelessége, hogy megnyug‘ tassa ú kedélyeket és lecsiendesitse a háborgó lelkeket.“ Igazán szívből köszönjük ezt a nagyszerű kioktatást s ezzel eí is jutottunk & kérdés lényegéhez. Hát kérem, mélyén tisztelt és nagybölcsesség ü egyesek és közületek, a magyar sajtónak egyáltalában nem ez a feladata „súlyos, vészterhes időkben“. Teljes mértékben igaz, hogy á fordítottja sem. Éppen olyan hiba volna a jótanácsot, (lehet, hogy ezt is „utasításnak“ szánták) követve az összes elnököket, diszielnököket, Parkettes'éai munkálatok«! juid. LÖKIK CZY JTÓZSEpj lakás: Záoolya-ufcö 14. szám., vagy SEBŐK* cukrászda, Mátyás klráiytéf 23. TelVasi war w> m uimii i naaui titkárokat és főtitkárokat, egyesületeket, szervezetekét, hatóságokat,'" állandóan heurékázva ünnepélni, mit sem törődve azzal, hogy cselekedeteikkel — illetve a legtöbb esetben cselekedeteik hiányával — éppen ők azok, akik izgatják a „kedélyeket“ és felháborítják a „lelkeket“, — mint alapos megfontolás nélkül „nekimenti“ mindennek, ami okkal, vagy anélkül felbosszantotta az embert. Annak a megítélése, 'hogy mikor ■ helyénvaló és mi- *-kor nem a kritika, az már bizony kizáróan az újságíró dolga, s teszi azt legjobb lelkiismerete és tudása szerint. Hozzátegyük még azt is, hogy .. . rendszerint eredménnyel. A sajtó ugyanis kétféle szerepet tölt be a társa dal ómban: befolyásolja a köz- vélemény alakulását és kifejezi ő közvéleményt. Az elsőt nem végezheti sikerrel csak akkor, ha igazat ir és megmondja az igazságot akkor'is, ha az kellein ellen. Igv szerezheti meg csak a közönség bizalmát és csak igy juttathatja a közvéleményt olyan lelki állapotba, hogy csapásokat el tudjon viselni és felkészüljön bármilyen nehéz küzdelemre. Másfelől kötelessége kifejezésre juttatni a közvéleményt akkor is, ha az bizonyos ,,tekintélyek“ működése ellen .irányul. Mert emíétkezzünk csak arra. hogy a nagy francia forradalom például a pékek miatt tört ki Páns- ban és a világháború elvesztéséhez nagyban hozzájárult a papirtalpu bakancs. Ezzel azt akarom mondani, hogy a nagy 'társadalmi megrendüléseket, a „kedélyek nyugtalanságát és a lelkek háborgását“ rendszerint lényegükben kis dolgok okozzák. Adminisztrációs hibák, helytelen mao-atartás, rossz modor, - indokolatlan hiányok stb. Ezeken pedig vagy lehet segíteni, vagy nem. Rendszerint azonban erélyes közbelépésre van szükség, hogy az illetékesek hajlandóak legyenek segíteni. „Suba alatt“ kétségkívül kellemesebb volna bizonyos dolgokat elintézni, de ha azok a nagyiközönséget sértik, bosz- szrntják, vagy nyugtalanitják, iákkor őket különösen „súlyos, vészterihes időkben“ a, nagyközönség nyilvánoosága előtt kell elintézni. Ez igen megnyugtatja a kedélyeket és lecsillapítja a lelkeket. Hla pedig a baj nem küszöbölhető ki, akkor egyfelől .azt is meg kell mondani, mert így mindenki számol vele, másfelől megnyugtatja és jó hangulatra kelti ia közönséget, ha azt valamelyik lap legalább „mcj7- irta". Éppen ezért azt szeretném kérni egyesektől éppen úgy, mint közületek tői, hogy hia í>. kritika kötelességét gyakoroljuk, akkor ne méltóztassanalc a sajtótörvény alapján helyreigazításokat erőszakolni reánk, amelyek csupán arra alkalmasak, hogy a közéleti dicsfényt ismét ragy óivá tegye a tükörbe néző „tekintély“ előtt, hanem szíveskedjenek-arról értesíteni, hogy az általunk kifogásolt hibát hogyan küszöbölték ki. Ennek a sajtóban, történő közlése lényegesen nagyobb szolgálatot tesz minden érdekeltnek s a köznek, mint akármiféle „rexftificat io“. Aki pedig dicséretre áhítozik, az viselkedjék dicséretesen s mi magunktól, megfelelő módon és mértékben megdicsérjük. Igazán nem kell fáradoznia, hogy az újságírás kellemetlen mesterségére fanyalód- jék s lehetőleg hexameterekben énekelje meg dicső múltját s nagyszerű cselekedeteit. Moszkva, « londonillengyel kormányra hárít minden felelősségei Amszterdamból jelenti a DNB: Á brit híriroda jelentése szerint a szovjet híriroda hivatalos választ adott a lengyel kormány nyilatkozatára, amelyben kijelenti, hogy a lengyel nyilatkozatot csak a Curzon-vo- nal elvetésének lehet tekinteni. A hivatalos válasz így hangzik: Válaszul arra a nyilatkozatra, amelyet a lengyel kormány január 15-én adott ki Londcnban, a szovjet híriroda a következő nyilatkozat közzétételére kapott feljogosítást: 1. A lengyel nyilatkózatban a Curzon-vonalnak szovjet-lengyel határként való elismerése kérdését ügyesen megkerülték és egyáltalán nem vették tudomásul, ami csak a Curzon-vonal elvetésének tekinthető. 2. A lengyel kormánynak hivatalos tárgyalások megindítására vonatkozó javaslatával kapcsolatban a szovjet kormánynak az a véleménye, hogy ez a javaslat csak a közvélemény félrevezetésére törekszik. Könnyen érthető, hogy a Szovjet nem kezdhet tárgyalást olyan kormánnyal, amellyel megszakította a diplomáciai kapcsolatot. Szovjet körök hangoztatni kívánják, hogy a lengyel kormánnyal a diplomáciai kap* csolatok ennek a kormánynak a hibájából szakították meg, mivel a lengyel kormány tevékenyen résztvett az állítólagos katonai tömeggyilkossággal kapcsolatos német szovjetellenes hírverésben. 3. Szovjet körök szerint az emiitett körülmények ismét azt bizonyítják, hogy a jelenlegi lengyel kormány nem kívánja helyreállítani a jószomszédi viszonyt a Szovjettel. . A londoni lengyel kormány sajnálattal vessi tudomásul « moszkvai választ Lissifâ,bonból jelenti az MTT: Londoni lengyel körök a brit hírszolgálat diplomáciai rhun kartács a szerint hot főn reggel kijelentették, hogy „sajnálattal veszik tudomásul a lengyel kormány január 14-én tett nyíl at Jcoaatára adott szovjet válasz hangnemét és tartalmát, különös tekintettel a lengyel nyilatkozat békülékeny hangnemére és- tartalmára, ami Lengyel- országnak azt a kívánságát bizonyítja, hogy tődé telhető módón hozzájáruljon a szövetséges nemzetek között az egyetértéshez". A lengyel kormány most nyilvánosan elsősorban is tanácskozásokat folytait a brit és az amerikai kormányokkal. Londonban bombaként hatott a szovjet válasz Stockholmból jelenti a DNB: A Ny a Daglight Allehanda londoni jelentést közöl, amely szerint a szovjet—lengyel határviszályra vonatkozó lengyel nyilatkozatra adott szovjetorosz válasz az angol fővárosban bombaként hatott és mértékadó körűikben a szovjet választ airculütés- nek tekintik, amely nemcsak Lengyelországot, hanem Angliát és Amerikát is érte.’ A szovjetorosz jegyzőik nem mutat messzemenő megértésre a három nagyhatalom között. Inkább arra mutat, hogy Az emlékezetes újvidéki események miatt Magasrangú katonatisztek meg* szöktekafelelösségrevonús elöl BUDAPEST, január 18. A magyar katonai történelemben példa nélkül álló eset történt. Mayasrangu katonák megszöktek a felelősségrevo- nás elöl. Feketehalmy-Czeydner Ferenc nyug. áll. altábornagy, Brassy József vezérőrnagy, Deák László nyug. áll. alezredes az 1942 januárjában Újvidéken történt eseményekkel kapcsolatban folyamatba tett katonai bűnvádi eljárás során az Ítélethozatal elei megszöktek, jól lehet minden lehetőségük megvolt a védekezésre és letartóztatásban sem voltak. Vádlott társaikat, akiket vezettek, cserbenhagyták és azzal önmaguk felett mondották ki az ítéletet. E cselekedetük folytán mindhárman közönséges szökevényeknek is minősülnek az ezzel járó Összes következményekkel és a felelŐsségrevonást ebben a vonatkozásban nem kerülhetik el. Az illetékes katonai hatóságok a nyomozólevelet mindhármuk ellen kiadták. Ugyancsak nyomozólevelet adtak ki a szökésben lévő dr. Zöld Márton csendőrszázados ellen is. (MTI.) Ülésezett Beszterce-Naszód vármegye kdzigazgatás bizottsága BESZTERCE, jafluár 18. BésStereenaszéd vármegye köz igazgatási bizottsága megtartotta januárhavi közigazgatási bizottsági ülését. Ezalkalommal Besztercenaszód vármegye kir. tanfelügyelője beszámolt a mult évi december havi besztercei körzeti tskolafelügvelői értekezletről. A közoktatásügyi igazgatásról szóló i<?3j:Ví. törvénycikk az oktató és nevelői munka helyesebb és könnyebb igazgatása és ellenőrzése végett a népiskolákg és óvódák tanulmányi felügyeletére körzeti iskolafel- ügyetöket állított be. A körzeti i-skolaf el ügyelőket népiskolai tanítói Oklevéllel és legalább tízévi szolgálattal bíró tanítók közül a tankerületi kir. főigazgató bízza meg. December havában a kolozsvári tankerülev négy tanfelügyelője és 45 körzeti iskolafelügyelője tanácskozott Besztercén. Ülés Gyula tankerületi főigazgató elnökletével. December hó folyamán ív? feljelentés érkezett a besztercei kir. ügyészséghez állapította meg a kir ügyészség elnöke. Ezekből a legtöbb árdrágítással kapcsolatos. Növekedett a balesetek szánta. December havában mega Szovjetnek az a szándéka, hogy saját! lengyel kormányt alakítson. Hull nyilatkozata a szovjet A^ng} el ritarol Lisszabonból jeleníti az MTI: Mint' a brit hírszolgálat jelenti Washingtonból, Hull é szakaimé inkái külügyminiszter hétfőn bejelentette, az; Egyesült Államok kormánya, tudtára adta a szovjet kormánynak, hogv kész vele együttműködni a szovjet- lengyel viszony helyreállításáért. Hull bejelentéséhez hozzáfűzte, az Egyesült Államok kormánya reméli, hogy sikerül a szovjet-lengyel diplomáciád kapcsolatot helyreállt tani. kezdődtek a hótakaritó műveletek. A nehezen járható máriavölgy—radnalajosfalvi és ma- rosborgó-—márványkő—-dornavülgyi közuts/akaszokat sikerült járhatóvá tenni — jelentette az államépítészeti hivatal vezetője. A törvényhatósági állatorvas jelentéséből kitti nik, hogy a fertőző állatbetegságek közül csökkent a rühesség és a sertéspestis veszedelme. Gyenge alíatfotgalom mellett a vármegye területéiől 22 drb. lovat, 395 drb. felnőtt és 49 drb. növendékmarbát, meg 39 darab juhot szállítottak ki vasúton.-- - ......................-......—................................................................. Hnatii Arra# írsz az áj török külügyminiszter ? Lausanneből jelenti a Buci. Tud : A Gazette» de Lausanne különtudósitója azt je’enti An- karából, bogy a kormányátalakítás kérdése továbbra is időszerű, különösen a külügyminiszteri tárca betöltését i’letően. Említésre érdemes, hogy Rüstü Anras, volt külügyxni- nisz’.ter, miután hosszabb ideig beteg volt, éó k kapcsolódott a politikai életből, ismét Ankarában tartózkodik és képviselőségre pályázott. Tudvalevőleg Törökországban csak vo ? képviselők tölthetnek be miniszteri széket.. Rüstü Arras In on ii köztársasági elnök munkatársainak szőkébb köréhez tarozik. A Német Távirati Iroda jelenti: Ankarában cáfolják azokat a hiresz'.e ésaket, cmelyek szerint a Németországban élő török diákok elhagyják a birodalmat Svájc irányában. MEGALAKULT AZ EMKE NASZÓDI TAGOZATA. Január tizenkettedikén Walter Gyula EMKE főtitkár Naszódra é: kezet! a he vi EMKE alakuló gyűlésére. A főtitkár megnyitó beszéde után ; jeenlévők megválasztották a naszódi EMKE i'sztikafü. Elnök: Pá fly Endre gimnáziumi igazgató, alelfvök Bap Gáspár, ti:kár Gangvi Jófcset, V
