Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-17 / 12. szám

i 19 44 január 1 7„ ELLENZÉK vygBs;^^^- BK??iggisi!ffgyareí!^a^^ 5 jí U$úti&ei$.e*te66. käzä##4$i s^aígála- & Tíze# Szewezet tft&Cfifai. munka Az is a Tizes Szervezet egyik igen értékes fe.jCMtrnénye volt, hogv dr. Urban Gusztáv tarlabiró, főtizccíes-el az élén. megalakították a Tntalkorn Kiír ö tok pártíogó egyesületét, srnelynek gyakorlat: haszna felbecsülhetetlen, kyn nagy srgirségére voltak a város gondo* z°noi karának munkájában is, s a város össz­lakosságának panaszait és kívánsága t tolniá- c<o!tak a kónapról hónapr a rendezett pana /.- napokon a város plénuma előtt, llz/el mintegy közvetítették a ^aros* fejéhez, a polgármester­hez a legszegényebb kerületek lakosságának kívánságait. Végül pedig az is nekik köszön­hető, a névtelen tizedeseknek, hogy a tűzifá­éi látás ellenőrzésében való segédkezésükkel megszüntették már az őszi hónapokban a tű­zifáért való sorbanállást. KOLOZSVÁR, január 17. Evek óta dolgo­zik csendben, minden hangos reklám nélkül és mindig hasznosan a közösség érdekében a 1 i- zes Szervezet. A közösség névtelen hőséről, a tizedesekről, több alkalommal irtunk már. Hosszú esztendőkön keresztül figyeltük mun­kájukat, s jelen voltunk azon az értekezleten is, amelyet az elmúlt év utolsó napján ren­dezett a tizedesi testület, hogv számbavegye az évi munkát. Hallottuk Puskás Lajos elnök beszámolóját, amelyből kiviláglott, hogy a Tizes Szervezet eddigi életében az elmúlt év az úgynevezett mélyszántásu munka eszten­deje volt. Mindaz, amit az elmúlt tizenkét hónap folyamán végzett a Tizes Szervezet, a legönzetlenebb nemzetépités munkakörébe tartózik. • ' Egy évvel ezelőtt e sorok írója megemléke­zett a tizedesi munka fontosságáról, de ugyan­akkor keserű szavakkal vázolta, hogy sajnos, igen sokan azt sem tudják, hogy mi is az a Tizes Szervezet és mit is dologznak voltakép­pen a tizedesek. Az egy évvel ezelőtti hely­zet — s ezt jóleső örömmel állapítjuk meg •—- megváltozott. Ma már alig találni Kolozsvá­ron valakit, alti ne ismerné a Tizes Szerve­zetet, s ne került volna valamilyen vonatko­zásban érintkezésbe a tizedesekkel. „Mélyszántásu“ — igy jellemezte a szám­bavételnél a tizedesek munkáját a szervezet elnöke, Puskás Lajos igazgató. Igaza volt. Valóban mélyszántásu volt ez a munka, mert egészen közelférkőzött társadalmunk legtöbbet nélkülöző tagjainak leikébe#, ott láttuk m’n- deniitt a helyes irányú nemzetszervezés uttö- résében. s elmondhatjuk, hogy nincsen társa­dalmunknak még egy oly In szervezete, vagy testületé, amely egy év alatt annyi és olyan hasznos munkát végzett volna a köz érdeké­ben, mint éppen a Tizes Szervezet. Hadd tárjuk fel vázlatszerüen. röviden ennek a fontos szrevezeúinknek multévi munkateljesít­ményét. íy# munkai’/ méiltty*. Vegyük sorra a három csoportba osztott évi munkát. Tudjuk, hogy a tizedesek mindenben segítségére voltak a közigazgatási hatóságok­nak és a tudományos intézményeknek. Ja­nuár hónapban a Népművelési Bizottság ké­résére nyilvántartásba vették a háztartási al­kalmazottakat. Februárban a kereskedelmi és iparkamara részére összeírták a város összes kereskedőit és iparosait, s pontos nyilvántar­tást készítettek. Ugyanakkor az egyetemi Lé­lektani Intézet részére kétezer darab közvé­leménykutató kérdőívet töltöttek ki. Április­ban^ a város tüzifaszükségletét írták össze. Májusban segédkeztek a vas- és fémgyűjtés munkájában. Júliusban a kolozsvári Nyári Egyetem hallgatói részére a nagy lakásínség ellenére, 48 óra alatt 74 bútorozott szobát szereztek. Augusztus első felében a leginkább nélkülöző családoknak 10.000 kiló fát osztot­tak szét, amit a város bocsátott rendelkezésre. Augusztus és szeptember hónapban a város minden családja részére faellátási lapokat kéz- ‘ besitettek, s ezáltal sikerült biztosítani a vá­rosnak a leginkább nélkülöző lakosok fael- latasat. Oktober—november hónapban az arvaszek háromezer, kérdőívé alapján ellen­őriztek a tizedesek a város területén talál­ható, elhagyatott ingatlanok jogi helyzetét. November—decemberben pedig a tizedesek bonyolították le a rubasegély-akciót. Kis kalendárium ez mindössze, januártól decemberig, de ha a kalendárium lapjaira csak igy röptében is néhány szóval feljegyezük a tizedesek teljesítményét, mindenki fogalmat alkothat arról, hogv ‘milyen hatalmas munka volt ez.. És egyben hasznos és értékes is. A mafytyaz ícuiiíca vídetmé&tH /.. a A város kulturális nívójának emelésére népkönyvtárat létesített a szervezet a társa­dalom ^ adakozásából. Ezt a város tizenkét körzeteben, tizenkét szekrényben, könnyen hozzáférhető helyen állították fel. Ugyan­akkor a tizedest Ivar szellemi nívójának eme­lésére még a mult év első hónapjában előadás- sorozatot rendezett. Ősszel pedig szeptember végétől „Magyar önismeret1’' címmel busz hetet betöltő előadássorozatot indított a város tíz körzetében egyszerre. Annak is tanúi vól­unk, hogy ennek az előadássorozatnak ,milyen sok hallgatója volt. A- kulturális munka csoportjába tartozik az 1S> ^°,TY a ,Nemzetvédelmi Akadémia április végétől _ május végéig tanfolyamot rendezett Kolozsváron, melynek résztvevői tulynomó részben tizedesek voltak Az év folyamán ren­dezett ötven olcsó szinházi előadással úgy kulturális, mint szociális szempontból is érté­kes munkát végzett a szervezet. A kedvez­mény nyolcezer pengőt tett ki, amit azt je­lentig hogy a Nemzeti Színház által nyújtott művészi' szórakozás és művelődés biztosítás« mellett a 1 ízes Szervezet ennyi pénzt taka- mott meg a dolgozó kisemberek számára. A Uäzässi^ és- tin&cd&széfy szolgálatáén!... Szociális szempontból pedig, hogy mit vé­geztek a tizedesek, annak is mindnyájan tanúi voltunk. Nagy segítséget jelentett a város szegény^ családjai részére a I zes Szervezet családvédelmi segélyalapja, amit a közönség apró filléreiből a főtizedesek .havonként gyűj­tenek össze, házról-házra járva. A mult év­ben erre az alapra 39.000 pengő gyűlt be. amiből 30.000 pengőt szülési és halálozási se­gély címén ki is fizetett a szervezet. Újabb tervek szerint a jövőben a szülési segélyt nem pénzben, hanem kelengyében juttatja az igénylőknek. A sebesült honvédek felkarolá­sában is tevékenyen vettek részt a tizedesek. Ugyanakkor komoly szolgálattal könnyítették meg a város népjóléti hivatalának munkáját, a hadbavonultak hozzátartozónak támogatása körül. Végül pedig november és december hó­napban — amint azt mindenki tudja — az egész városra kiterjedő nagy ruhasegélyakciót a névtelen tizedesek bonyolították le. s e munkában mozgósítva volt a Tizes Szervezet minden embere. Ennek köszönhető, hogy kö­rülbelül ötezer kolozsvári szegény ember és gyermek juthatott a télen meleg ruhához. Ennyit rövid ízelítőül ogv év! munka ered­ményéről. A számbavételnél nem kellett szé- gvenkezmök a tizedeseknek. Ellenkezőleg: ha összegezzük a legfontosabb eredményeket, nyugodt lelkiismerettel állapíthatjuk meg. hogy valóban komoly, értékes, szép munka volt. refnít a tizedesek egy év alatt el végeztén. Olyan munka ez. amilyent keveset láthatunk manapság az ezernyi jelszóval fűszerezett cs ezerfelé „megszervezett“ társadalmunkban. Az ilyen munkában résztvenni bárki számára megbecsülést is kitüntetést ielcnt. Min dien ma­gyarnak, aki nemzete jövője iránt felelősséget érez. aki egészségesebb felépítésű társadalmat akar, meg kell találnia az utat ehhez a szer­vezethez, melynek gyökerei az igazi magyar életből merítik erejüket, s melvnek munkája a legnsztultabb emberiesség, a legkomolyabb ne­velőmunka alappillérre. Egyetlen szóval kife­jezve ez a tevékenység — amint azt Puskás I.ajos elnök állapította meg a számbavételnél; ,,mélyszántásulc‘ (g. a.) A szentek sorába iktat la a pá pa Árpádházi SSöidöjg Margitét Az egész ország katolikus társadalma lel­kesült örömmel vette tudomásul, hogy Ár­pádházi liliomos Margarétát, Árpádházi Boldog Margitot XII. Pius pápa a szen­tek sorába iktatta. A magyar püspöki kar a komoly időkre való tekintettel úgy rendel­kezett, hogy a Szent Margit-ünnepsegek egy­háziak legyenek és éppen ezért az ország minden templomában és kápolnájában vasár­naptól kezdődően Triduumokat tartsanak. A magyar nemzet hétszázéves álma telje­sedett be, hogy a pápa Árpádházi Boldog Margitot a szentek sorába iktatta. A nemzet Szent Margit szenttéavatásában égi jelt vél látnia A tatárjárás veszedelmétől az Arpád>- házi Margit áldozatos élete mentette meg a nemzetet. Most is komoly időket él a nemzet, de bizakodva fordul uj szentje felé. A szent­téavatás által figyelmeztetve• a magyar nem­zet az oltár magasságába emelt Szent Margit hozzájárulását kéri most Istennél, hogy óvja meg Szent István országát, Magyarországot. A fővárosban a fóiinnepségek a Szent Do­monkos-rend Thökbly-uti templomában lesz­nek, ahol most, vasárnaptól kezdve a jövő vasárnapig egyházi ünnepségek sorozatát tart­ják meg. Tegnap az ünnepi színbe öltözött Szent Domonko sí-rendi templomban délelőtt 10 órakor Czapik Gyula egri érsek, az Actio Catolica országos ügyvezető elnöke nagy papi segédlettel ünnepi szentmisét pontifikáit. A szentmise közben, evangéliumkor Hamvas Endre dr., budapesti általános püspöki, hely­tartó mondott ünnepi beszédet. A VERES DON- Kuntár Lajos könyve — A napokban szerén ykiállitásu könyv hagy­ta el a sajtót. Nem ömlött hírverés körü­lötte, de mégis feledhetetlen élménye le.=z mindenkinek, aki végiglapozza kétszáz ol­dalát. ”* . 5í?í I Harcokról, ütközeteikről mesél minden so­ra, minden páthosz nélíkül. írója nem tetsze­leg másoknak hárijánosi tettekkel, pedig könyvének minden sorát ő maga is végigéKe, mint a haditudósitószázad tagja és az ellen­ség előtt vitéz magatartásának elismeréséül alt is díszeleg már a mellén a bronz és a k is ezüst- vitézségi érem. Bajtársam volt Kuntár Lajos a donmenti harcokban amelyekben a 2. honvéd hadsereg vivta hősi tusáját hónapokon át a Keletről elözönléssel fenyegető uj barbárság ellen. Mindig tudtam róla, hogy talpig katona, de hogy vérbeli iró is, az csak ebbő! a köny­véből derült - ki. Szemlélt}, nézelődött, kint volt úgyszólván állandóan a legelső vona­lakban, a leggyilkosabb gránáttüzben, vagy a sztralirrorgona halá'os sivitásában nem reb­bend sem a- szeme, sémi kezében a jegyző­könyv, vagy ceruza- Több, igen. veszélyes vállalkozásban önként vett' részt és sokszor csak az isteni csoda mentette meg. Könyve tárgyilagos krónikája a 2. hadse­reg harcainak. Történelmi pillanatokban iró- doüt minden szava. Végigvezet a hadak ut­ján a határtól a Donig, mert írója ott volt Tininél 1942 junius 28-án, amikor hajnali 2 óra 15 perckor többszáz magyar üteg irtó­zatos egzengetése után meglódult a front és a honvéd hadsereg áttörte a bolsevisták arc. vonalát. Ott vo’t a sztarijoszkoli' halaVölgy- tren, amelyet tizennyolcezer bolsevista ka­tona holtteste tömött be és szemtanúja’ volt a történelmi pil’anattaak, amelyben egy év­ezred után először itatta meg Í6mé.t magyar harcos a lovát a Don piszkossárga mély" vi­zében VégigéHe Kun tár Lajos a donmenti ma gyár védőkörzet hősies harcait, beszélt szóvá jel íogolytiszt-ekkel, végigkísérte szemleutján viiiéz Szomha'heivi Ferenc vezérezredest, a honvédvezérkar főnökét és vitéz Jány Gusz­táv vezérezredest, a 2. honvéd hadsereg pa­rancsnokát. Jelen vo't akkor is, amikor Jány Gusztáv az első vonalban megsebesüli,. Szám­talan légitámadása é:t át és Szent István napjának hajnalán s-zomoru szívvel ott állt ő is 4 porrá égett repü'őgép még füstölgő romjai mellett, amikor a kormánykerék mel­lől Ikegye'etes kezek kiemelték Magyaror­szag hősi halált halt kormány zóhely ebesének holttestet. Külön fejezetben szól Kuntár La­jos a Kormányzó Ur személyes testerségé­nek harcairól és egv volt magyar szakasz­vezetőről, aki 1916-ban fogságba került, a vö.öshadeeregben századosi rangot ért el és amikor meghallotta, hogy magyar csapat áil vele szemközt, átszökött hozzájuk. A téli csatát és a honvéd hadsereg kemény helytállását akikor is, amikor már minden elveszettnek Látszott!, a magyar virtus hősi fellobbanását, szintén végigélte Kuntár La­jos. és talán könyvének ez a része fogja meg legjobban az olvasót'. Tér és idő, föld és ter­mészet, az egész világ összeesküdött ellenünk ezekben a: napokban. Most egy éve történt és úgy tűnik néha, mintha aggastyánok ’en­nénk és az obojáni és charkovi téli csata, amely Kuntár Lajos .könyvéből támad újból reánk, a korotojáki áttörés és az aiexéjev- kai bekerülés mintha nem is a mi életünk részei lennének, hanem egy idegen, messze hul’t világ atomjai. Kumt ár Lajos irói művészete ismét köze! hozzá hozzánk ezt a hóval belepett világot, amelyből csak a halálra szántak mindent vál- ’.alása és az isteni kegyelem csodája hozott haza bennünket. Mindezt a legtisztább irói eszközökkel, kristálycsengésü hangon, időrendi sorrend­ben, a propagandának még a látszata nél­kül is. Embereket látott Kun,tár Lajos min­denük,, amerre orosz latyak ragadt a csizma ja sarkára. Embereket és hősöket, akik haza jukat, családjukat, kicsi otthonukat, az a! fö'dí déíi'bábos fa’ut és az Vőriási havasok köz? ékelt kicsiny székely házaikat védték a; ezerkilóméterek irtózatos távolából. Könyve ezért örök emberi dokumentumí marad a magyar katonának. Izgalmas és ér dekíeszitő olvasmány minden magyarnak. ÓVÁRI-ÖSS JÓZSEF Vidéki fogorvosok figyelmébe ajánlom mindennemű szép, min­den igényt kielégítő fogászati munkáimat. Jótállással, gyorsan készítem és postázom a munká­kat. OROSZ JÁNOS fogtechnikai 1 a bora tó r i u m, K o l ozsv ár, Ti m ár­utea 2G. szám. I 48 1943 Leier Jakabjai Újév körül mérleget kószát a lelki is­meretes ember az elmúlt évről. Mérle­get készítettem én is munkánkról. El­fogulatlanul állítom, hogy — újságírók és nyomdászuk — derekasan dói géz­iünk: se szeri, se száma a sajtóhibák­nak, amelyek mosolyra derítették ol­vas ó'n kát. íme egy pár eset az 1943 bötérme­séből: JANUÁR: (művészet — száraz kenyér) ,,Az illusztris színtársulat, amely der­mesztő hidegben utazott, szerencsésen megérkezett városunkba s a művészek szemmel láthatóan élvezték a belváros jól hütött éttermét.“ (fűtött...) FEBRU Á.R: (a szegény embert még az ág is huzza) Békéscsabáról jelentet­te egyik laptársunk, hogy „rendszeres éheztetesben részesítik az árvákat“, (étkeztetés...) MÁRCIUS: (megenyhült a lég — ói­dul a határ) „A kellemes időre való ‘te­kintettel vasárnap potyázást rendeznek cserkészeink.“ (portyázást...) ÁPRILIS: (ürömben — öröm) „Teg­nap hunyt el ...-né, városunk Nagy­asszonya. Emléke örökkön élni fog. Férjén és két gyermekén kívül még életben lévő és jó egészségnek örvendő 79 édesanyja gyászolja.“ (kimaradt az .^.éves“ szó...) MÁJUS: (törvényszéki kawolat) „Most pedig feleljen: miért tette? A vádlott mellé beszélt. „A kérdésre fe­leljen“ — siettette az elnök. A vádlott könyörögve szólt: „Hadd mondjam el, Méltóságos Uram, sírjában.“ (sorjá­ban...) JUNIUS: (pontos külpolitikai értesü­lés) „Churchill közölte az angol alsó- házban. hogy az USA 220 kereskedel­mi hajót bocsát Anglia rendelkezésére, amelyek mongol zászló alatt közleked­nek.“ (angol...) JULIUS: (önvallomás) „...fiatal iró elvesztettem iriattáskámat az ... úttól az ... térig terjedő szakaszon. Kérem, az abban lévő kéziratot . származtassa vissza, mert pótolhatatlan veszettség.“ (veszteség...) AUGUSZTUS: (háborús viszonyok) „A pioc forgalma kielégítő... Minden sáskát megvettek a mai piacon." (sós- . ka...) SZEPTEMBER: (az anyag forradal­ma) „Nagy izgalmat váltott ki Szófiá­ban egy kommunista sajt letartóztatá­sa.“ (sejt...) OKTÓBER: (ugyan — ugyan) ..A mű­sor utolsó szónoka a polgármester volt, akinek beszéde után a függöny felhör­dült.“ (legördült...) NOVEMBER: (a. hosszú élet titka) ..Erzsébet angol hercegnő 1994-ben lesz nagykorú.“ (1944...) DECEMBER: (magánügy) „Kérem a tisztelt közgyűlést, vegye fontolóra tetveimet.“ (terveimet..) És ami minden évben örökkön-örök- >ké visszatér: „Szerencsés ember ......... akinek teg­nap húzták ki sorsjegyét és kerek 100 ezer pengő ütötte a marhát.“ (markát...) Mégis csak van valami az újságok­ban ... ( ) Földet kell kapnidk a nyolcosztályos, elemi iskoláknak Érdekes és nagyjelentőségű leira­tot kaptak a belügyminisztertől a törvényhatóságok első tisztviselői. V 1 eit atban foglalk ózók a belügymini sz­tár a nyolcosztályos elemi iskolák rendeltetésének megfelelő gyakorlati oktatás végrehajtásának kérdésével. A törvény értelmében a nyolcosztá­lyos elemi iskola két utolsó évében kifejezetten a gyakorlati oktatáson van a hangsúly, még pedig a vidé­ken a mezőgazdasági tudnivalók megismertetése a főérdek. Mind­ehhez feltétlenül szükséges mezőgaz­dasági művelésre alkalmas föld te tű­iét. A területekről az iskola köz-ide­iének kell gondoskodnia az iskolát fenntartó hatósággal egyetértésben. A gondoskodás történhet aként, hogy külön területet jelölnek ki erre a célra, vagy pedig, altot gazdaságto- vábbképző iskola van. az általa hasz­nált földből Ítél! és lehet átadni a kérdéses területet. Végül felhívta a belügyminiszter a figyelmet arra is, hogy a nyolcosztályos iskolák gya­korlati oktatását anyagi erejükhöz mérten t ám o g as s á k. Her dessen Erdéto leoelterjedtöbo napilapjában, az Ellenzékben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom