Ellenzék, 1944. január (65. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-03 / 1. szám

■Ízt $r Bt' U A ? : vi ? Pni ■;« k*- ” t S/erk.£»2t6ecg és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16-, I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye. tem-u, 8. Telefon; 29—23. Csekk««.an!a: 72056 ELSPITSÍÍS: BERÍÜI MIKLÓS le «.y„ . — ­Kiadótulajdonos: ..PALLAÖ SAJTÓ VÁLLALAT--' Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.00 P. III r L E R ! A SZÖRNYŰ HÁBOR A VÁLSÁGHOZ KÖZELEBBI HITLER KIÁLTVÁNYÁBÓL t Az- űj esztendő kemény és súlyos követelményeket támaszt minden németiéi szemben Akinek semmi vesztenivalója nincs, annak csak nyerni valója lehet A partraszállást méltó fogadtatásban részesítjük Zsitomirbólkivonták a német csapatokat Berlini és Párisi ismét súlyos bombatámadás érte A világsajtó az újévi jóslatok közül Göb­bels kijelentését találta a legtömörebbnek és a legkifejezőbbnekA német propagandaügyi miniszter az 1944-hez. fűződő sokoldalú, vá­rakozásokat kíméletlen logikával erre a tő­mondatra szorította le: „1944: veszedelmes év“. Veszedelemtől pedig nem lehet jót vár­ni, s ha még a német nép ellenfelei is elis­merik a német hírverés feje könyörtelen jós­latának helyességét, a most megkezdődött év valóban a totális pusztítás jegyében indul el, s csak uj könnyeket és friss szenvedést ígér a több mint négy év óta vérző emberiségnek. A régi romokat nemsokára uj romok borítják be, s a beheggedt sebek ismét felnyílnak és uj vágások éktelenitik el a fehérember kultú­rájának évezredes arculatát. De tartogat-e valami jót is ez az uj eszten­dő? Véget ér-e a rombolás szellemének bő arutasa, s van-e remény arra, hogy bár az év második felében Európa és a világ törmelé­kéből kidugja a fejét a jobb világrend, első zsenge hajtása? Itt is Göbbels nyilatkozatára utalunk: „1944-ben döntés lesz“. Ha pedig egyik, vagy másik irányban lebillen a mér­leg karja, s a gigászi küzdelem porondjáról valamelyik fél győztesen lép le, a fegyverek hatalmának kizárólagossága meglazul, s az uj világrend felállításának alapkőletétele még ebben az évben megtörténhetik. 1944-től tehát a pusztulás betetőzését és a boldogabb világ fundamentumának lerakását várja az emberiség. Sokkal szívesebben fog­lalkoznánk a háború befejezése után adódó problémákkal, de ezek a kérdések egytől- egyig a harcterek eseményeinek függvényei, úgyhogy a világ frontjainak változásához fű­ződő kétoldali remények megvilágítása suk­kal célszerűbbnek látszik az uj esztendő kü­szöbén. A várható események igen élénk színekben rajzolódnak ki a Német Birodalom vezetői­nek újévi kiáltványaiból. Hitler a német nép- hez eS' a véderő minden tagjához intézett felhívásában részletesen kifejti Göbbels téte­lét és a mostani esztendő veszedelmeit a ke­leti front fejleményeiben, a légiháboruban és a nyugati invázióban jelöli meg. Hangoztatta Hitler, hogy a multévi válság leküzdése után Németország minden bizonnyal szembe tud nézni az uj év könyörtelen feladataival is s az erők totális megfeszítésével a német nép újból átvészelheti a legnehezebb órákat. Nem véletlen, hogy Hitler a keleti had- sz-rteret nevezi a-legveszélyesebb pontnak. A vez.er es kancellár felhívása magyarázatot ad azokra a német hátrálómozdulatokra. ame­lyeket a Wehrmacht hajlott végre Sztálin­grádtól Zsitomirig, 1949 január-iától a mai A német katona, Haler szerint, kdein < Î teljes sikerrel megbirkózott volna az orosz I kolosszussal ha Németország legrégibb szö- I vetségese, Olaszország ,,Európa lágy al sótes­tén“ a küzdelemből ki nem esett volna. A szicíliai, majd az olaszországi invázió után — mint azt Hitler a müncheni Löwenbráukeller- ben mondott november 9-i beszédében is hangsúlyozta — a német hadvezetőség a ke­leti elháritóarcvonal erejét kénytelen volt le­csökkenteni az Olaszországba vezényelt had­cs'/'ály okkal. Ennek ellenére, a német haderő a rugalmas taktika, vagy az ellentámadások alkalmazá­sával mindezidcig sikeresen parírozta ki az egyre fokozodó szovjet nyomást és minden előkészületet megtett, hogy a végső orosz szándékot, az áttörést megakadályozza. Le­ningrad tói Chers ónig karácsony estéjén ismét mozgásbajött a több mint kétezer kilométer hosszúságú keleti front. Mikor Göbbels ve­sztdelemrcl beszélt, kétségtelenül ennek a gi­gászi frontnak az alakulására is gondolt. *„»^4 J. 4, (Jtf .ti. * * '*< i V, ^ v/*', %,f **■'-. J f v 1 *.<. - '**'+• ,*■* S S-’*,/ * ,r V *‘»’*■'1 - 4 '«'/( < < é ■£ A' *7 * 7 /s ^ ^ t\ Ni4GK JÓZSEF, Hitler újévi kiáltványa a német néphez „Ha as embereknek semmi vesztenivalójuk nincs, akkor csak nyernivalójuk lehet“ Bérűmből jelenti a DNB: A Führer új­év alkalmából kiáltványt intézett a né­met néphez: — Több, mint négy esztendeje múlt annak — mondotta a többi között —, hogy a nemzetközi uszitók, akik már jó­val előbb szellemileg és anyagilag előké­szítették a háborúit Németország ellen, átnyújtották a hadüzenetet. A háború, amelyet Anglia abból a szempontból in­dított, hogy folytassa régi hagyományos politikáját, ma mér nem .az angol érde­kekért folyik, hanem a zsidó világdikta- tura győzelméért. Anglia, amely a népe­ket oly sokszor használta lelkiismeretlen európai céljainak eszköz ül, ma maga is csak még 1 elkiismerétien-ebb hatalom eszköze. Az a .szövetség, amelyet Anglia a sátánnal kötött Ugyanúgy fog végződni, mint 'ahogy végződnie kell, nem Anglia fogja megzabolázni a bolsevista ördögöt, hanem a bolsevista méreg fogja magát Angliát egyre jobban romlásba vinni. Tudjuk, hogy Európa létéit Németország fennállása biztosítja. * Európa és Németország Ez annyit jelent: Némeíoű'szág bárminő összeomlása meg­szüntetné a két és fél évezredes kultu- rrális hagyományú szárazföldet és he­lyébe a barbárságot ültetné, amelyet crtak az .tud elképzelni, alti ismeri a bolsevizmust. Azok, akiknek cselekedeteit csak a gyű­lölet és a rosszindulat vezérli, nem akar­ják felismerni, hogy ennek a háborúnak Anglia maga is áldozatul esik. Európa számúra a veszély óriási. Nem c-öleken ti ezt a veszélyt az a kö­rülmény sem, hogy bizonyos angolszász tényezők már most kijelentik, hogy e há­ború után elkat:üiheaetiten a harmadik vi­lágháború köztük és a bolsevizmus kö­zött. A világon minden háború egyszer véget ért. Ez a háború sem fog örökké tartani. Az a körülmény, hogy a német nép 1918-ban az amerikai erők hazug frázisaitól félne’vezetve azt hitte, hogy önkéntes fegyverletétellel siettetheti ia befejezést, nemcsak Németországot so­dorta szerencsétlenségbe, hanem egyik oka volt a mostani háborúnak is. A mostam esetben mentesítve vagyunk úttól a veszélytől, -hogy áldozatul essünk az ilyen szirénhangoknak. A gyűlölettel szemben ma nem gyenge polgári Németország áll, hanem a nem­zeti szocialista népállam. Hogy Európa megsemmisitésértek célja végezetül magával hozza a zsidóság biztos kiirtását Európában, ez kétségen kívül áll ' és hogy az angoloknak és amerikaiaknak az a kísérlete, hogy Európát és Németor­szágot a bolsevizmus által megsemmisít­sék, csak az ellenkezőjét ér; el, vagyis magának az angolszász világnak a bolse- vizálását, szintén épp oiyan bizonyos. Visszatekintés a múlt év eseményeire — Megállapíthatjuk a kivetkezőket. Több minit négy esztendei háború után a Német Birodalom területéből egyetlen négyzetkilométernyit sem vesztett. A Né­met Birodalom a kontinens védelmére nemcsak minden oldalon messze előre­tört, hanem közben minden egy.es visz- şza csapáson iis át tudott jutni. A legsúlyosabb visszpesapásot’jat ebben a harcban az 1943. esztendő jelentette, szunnunkm, urnáikor legrég-ubb szövet­ségesünk kiesett. Ez olyan klikk árulása volt, mely a nagy- i kapitalista nyugatial épp annyira, azonos­nak érzi magát, mint amennyire tehetet­len a marxista eszmék bomlasztó törek­véseivel szemben. A Dúcéval szemben elkövetett árulás a Német Birodalmat a legsúlyosabb elhatározások elé állította. Magától értetődik hogy az abból folyó következmények befolyással voltak a há­ború eseményeire is. ás invázió — Nem újság számunkra, hogy az an­golok nyugaton, vagy a Balkánon part­raszállást akarnak végrehajtani. Mi ezeket a terveket is számításba vet­tük és felkészültünk fogadására. Bárhol is hajtsák y%£G8 a szövetségesek a part­raszállást, méltó fogadtatásban lesz ré­szük. A német városok elleni bomba há­ború mélyen szivébe markol mindnyá­junknak, nem annyira a házak és középü­letek elvesztése, mert ezeket ujjáépithet- jük. mint inkább a lakosságnak a szen­vedései. Aki azonban mindenét elvesztette, an­nak tudnia kell, hogy csak a győzelem adhatja vissza javait és csak a siker teremthet olyan állapo­tot, amely egy 'zersmindenkorra lehetet­lenné tesz minden kísérletet arra. hogy még egyszer ilyen szenvedések érhessék az emberiséget. Ha az emberek millióinak semmi vesz­teni valójuk nincs, akkor csak nyerni valójuk lehet. A nemzeti szocialista állam vezetésnek éppen ezért eltökélt szándéka, hogy ezt a harcot a végsőkig végig küzdi. Az 1944. esztendő kemény és súlyos kö­vetelményeket támnsz.t majd minden né­mettel szemben. A szörnyű háború ebben az évben köm?edd: majd a vd«ághoz Szilárd meggyőződésünk, hogy ezt a vál­ságot óikor,esen lekiuaj.uK.,

Next

/
Oldalképek
Tartalom