Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-18 / 286. szám
1 8 í 3 december 18', V ELLENZÉK VttMM 3 Erdélyfeeii elsőrendű feladat a íelelkeseit béke fenntartása — mondotta felsőházi toeszédében Vásárhelyi János református püspök Erdélyi felsőházi tagok nagy érdekességé beszédet a költségvetési vitában BUDAPEST, december i8. A felsőház pénteki ülését io óra után nyitotta meg Percnyi Zsigmondi báró. elnök. Az ülés napirendjén az 1944. évi állami költségvetés folytatólagos tárgyalása szerepelt. Gallus Viktor: „A kard a hősiesség szimbóluma!“ Az első szónok Gallus Viktor Kolozsmegye felsőházi tagja, a költségvetéshez hozzászólva, főleg a honvédelmi tárcával kapcsolatos kérdéseket fejtegette. Helyeselte a főtiszthelyettesi rangfokozat bevezetését, azonban az elnevezést és a külsőségekben való megkülönböztetést kifogásolta. Történjék a legszigorúbb kiválasztás az altiszti karnál való felvételhez, azonban — mint mondotta — a megkülönböztetésnek az elnevezésben és a külsőségekben módosulnia kellene. Kívánatos lenne, ha a katonai tisztviselők részére is a katonatiszti rendfokozatot használnák. A tisztikard viseléséről szólva, hangoztatta, hogy a kardban a hősiesség szimbólumát látja. Szerinte ez régi magyar hagyomány és a változtatás egy ősrégi magyar katonai tradíció eltörlését jelentené. A továbbiakban megemlítette, hogy az elszámolásoknál a szállodások a katonatiszteket nem úgy tekintik, mint fizető vendégeket. Ezért szükségesnek tartja, hogy az elszállásolási pénzt a tisztelt azonnal megkapják és a költségmegtérités ne utólag történjék. Elismeri, hogy szolgálati érdekekből a tiszti áthelyezések szükségesek, azonban a szigorúan a fizetésükre utalt tisz> teknek az áthelyezési átalány felemelését elengedhetetlennek tartja. A költségvetést bizalommal elfogadja. Szakáts Zoltán a minőségi magyarságról Szakáts Zoltán Udvarhely vármegye felsőházi tagja beszéde elején hangoztatta teljes bizalmát a kormány iránt. Először mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott és fejtegetéseiben utalt arra, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb foglalkozási ág az országban, ennek ellenére az ellenőrzése nagyobb, mint más foglalkozási ágaké, igy az iparé és a kereskedelemé. Noha a. két ág egymásra van utalva, a két ág egymással való kiegészítése nem történik mindig harmonikusan. Itt utalt a buza, a bőr, a vas és a kender alacsony árából, illetve hiányából adódó problémákra. A terménybeszolgáltacás igen jól sikerült, csupán a szénabeszolgáltatásnál mutatkozik nehézség. Viszont az állatbeszol- galtatás még. javításra szorul. Egy tervet kellene kidolgozni abból a szempontból, hogy a gazdák előre tudják, hogy milyen minőségű és súlyú állatot kell a közellátás részére átengedniük. A megyéjében tapasztalható munkáshiányt a munkabérek és a mezőgazdasági árak közötti különbségre vezeti vissza. A székelyföldi iparral foglalkozva, kérte a kormány szubvencióját az Udvarhelyen működő vas- és lengyár támogatása érdekében. Ugyancsak szóvátette a vármegyéjében tapasztalható közlekedési nehézségeket, kiemelve a vasúti közlekedés hiányát. Beszéde végén a kormány figyelmét felhívta a magyarság minőségi megválogatására és eszményképül a puritán és feddhetetlen életű, múltját nem vitatható magyar embert állította. A költségvetést elfogadja. Vitéz Bt'ró István: „A nemzetiségeket együtt lehet tartani az államhüségben“ A következő szónok vitéz Biró István volt. Beszéde elején a leányleventeszolgálat kötelezővé tétele mellett foglalt állást, majd a kisebbség! ^kérdésekre tért át. Kijelentette, hogy a kormányzat sokszor tanujelét adta türelmes politikájának a kisebbségekkel szemben. Elvben ezt helyesli, mert az ezeresztendős magyar állam fennmaradása bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a nemzetiségeket együtt lehet tartani az államhüségben. Ajánlotta, hogy szervezzék meg a magyarországi görögkeleti és görögkatolikus egyházat. Vallja, hogy nincs külön erdélyi probléma és nincs külön erdélyi szellem, csak magyar probléma és magyar szellem. „A földműves lakosság nem kér a békepárt felvilágosító akciójából Gáspár Ferenc, a^ felsőház egyik gazdatagja a falusi nép magárahagyottságát állapította meg. A földművéslakosság nem kér a békepárt felvilágosító akciójából. Elutasít magától painclen olyan politikai szervezkedést, amely a parasztságon és a gazdákon keresztül akar hatalomra jutni. A gazdaközönség semmiféle szélsőséges szervezkedésre nem hajlandó és feladatának nagyságát a föld minél tökéletesebb megművelésében látja. A helyesen értelmezett szövetkezeti munka továbbfejlesztése az ország ■ elsőrangú feladatai közé tartozik. Nemcsak a közellátást biztosítja, hanem a termelés érdekeit is szolgálja. A falusi nép nevében hálával emlékezett meg Wünscher Frigyes felsőházi tagnak a szövetkezeti mozgalom érdekében kifejtett áldásos munkájáról. A költségvetést teljes bizalommal elfogadta, 5. Bálinth György nem helyeselte költség- i vetési felszólalásában a gazdaellenes hangú- lator és kérte az ennek előidézésére alkalmas jelenségek kiküszöbölését. A mezőgazdaság fejlesztésének legnagyobb akadályát az ipari anyaghiányban látja. A gyakorlati problémákra áttérve, sürgette a tenyészapaállatok- nak küldését a falvakba, az állomány színvonalának emelése érdekében. Hálával szólott a földVnuvelésügyá (kormányzatnak a mezőgazdasági szakoktatás terén elért eredményeiről. Kérte, hogy a háziipar ügyét vegyék ki az iparügyi minisztérium hatásköré■» bői és tegyék át a földművelésügyi miniszterhez, mivel a házupar sohasem lehet: versenytársa a nagyiparnak. A költségvetést elfogadta. W-ekerle Sándor alelnök ezután a vitát félbeszakította és folytatását délután 4 órára tűzte ki. Délután 4 órakor a folytatólagos ülést báró Radvánszky Albert nyitotta meg. A soronlévő szónok Kukorelly György volt. Felszólalása elején a pénzügyminiszterhez fordult azzal a kéréssel, hogy módosítsa azt a rendelkezést, amely szerint a határsávban lévő ingatlanok átruházása a hadtestparancsnokáig! jóváhagyásától függ. Reflektált Baranyai Lipót elhangzott beszédének arra a részére, amely a költségvetés összeállításánál a kisnépek pénzügyi politikája követését ajánlja. Szerinte az ország középhatalom és nem lehet a költségvetésnél idegen példák után járni. Zsigray Antal elhangzott beszédével kapcsolatban utalt arra, hogy az országot a válságos időkben mindig a kormányzói intézmény mentette meg. A költségvetést elfogadta. Vásárhelyi Jáisos püspök beszéde az erdélyi kérdésekről Vásárhelyi János erdélyi református püspök hosszú beszédben fejtette ki az erdélyiek álláspontját a költségvetéssel szemben. Irányelvnek a Legelső Magyar példáját állította és a takarékosságra utalt. v Minden társadalmi rétegnek mérsékelnie kell igényét a közzel szemben. A mai körülmények között rendkívül súlyos az ország vezetésének a feladata és nem is lehet úgy intézni az ügyeket, hogy panaszra ne lenne ok. Az erdélyiek szempontjából hozzászólva, mindenekelőtt a felekezeti béke fenntartásában látja az első feladatot. Nem szabad senki vallásos érzékenységét megbántani. Meg a nemzetiségi, felekezetid szemben is méltányos álláspontot vall a magyar politika. A gazdasági és szociális eredmények szempontjából be kell kapcsolni az egyházakat ebbe a munkába, mert eddig is tekintélyes részt vállaltak az egyházak a szociális gondoskodás terén. Itt külön gondol a nemzet- védelmi propagandaminiszternek arra a nagy munkájára, amelyet a felkezeti női mozgalmak bekapcsolása érdekében kifejt. Nem szabad az erdélyi magyarságot pártpolitikai és osztálybeli felfogások kiélezésével még jobban szétdarabolni. Ugyancsak nem szabad elhamarkodott intézkedésekkel elsietni a n^izeti jóvátétel nagy munkáját, hanem a meglévő intézményeket kell úgy megerősíteni, hogy ezzel az élet kisugárzásának erejét érvényesítsék. A legmesszebbmenő elismeréssel és megértéssel nyilatkozott az egészségügyi munkáról, kiemelve Kádúr Levente államtitkár szociális gondoskodását. A kultusztárcávaf kapcsolatban rámutatott a délerdélyi feleke- zetki iskolák sorsára és hangoztatta, nem szabad alku tárgyává tenni azt a kultúrpolitikát, amelyet eddig is mint igazságot érvényesítettünk. A költségvetést elfogadta. Nyáry Béla és Rauner Mihály beszéde után Wekerle Sándor alelnök a vitat megszakította és bejelentette, hogy a fel'sőház legközelebbi ülését szombaton délelőtt 10 órakor tartja, napirendijén az állami költségvetésről szóló javaslat tárgyalásával. Tájékoztatásul bejelentette, hogy a felsőház szombaton délután nem tart ülést és minthogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat tárgyalását szombaton aligha fejzhetik be, hétfőn délelőtt is ülést tart és folytatja a költségvetési vitát. A felsőház pénteki ülése 7 óra után ért véget. Megszavazta a képviselőház a gazdasági felhatalmazás meghosszabbítását A képviselőház pénteki ülését Tasnádi Nagy András elnök negyed x 1 óra után nyitotta meg. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter beterjesztette az országos érdekű vizimunkálatokról szóló törvényjavaslatát. A Ház ezután általánosságban megszavazta a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás további meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A 42 tagú országos bizottság működéséről szóló félévi jelentést ismertette ezután Ronkay Ferenc előadó. A Ház a jelentést tudomásul vette. Az előadó ezután a 42-es bizottság által ezév tavaszán kiküldött hatos albizottságról szóló jelentést ismertette, Az igazságiigyBiiniszter beszéde Radocsay László igazságügyminiszter az előadói ismertetés után kijelentette, hogy a kormánynak semmi kifogása az ellen a Házhatározat ellen, hogy a 42-es bizottság tagjait a teljes mentelmi jog megillesse akkor i* ha a Ház feloszlatásban van. Belátja a kor- I mány annak szükségességét is. hogy az olyan ] rendeleteket, amelyek a 36-os bizottság elé volnának terjesztendők, abban az esetben, ha a gazdasági és hitelélet rendjét, vagy az államháztartás egyensúlyát, vagy a termelés folytonosságát érintik, a 42-es bizottságnak is bemutassák. Ezt a kormány már gyakorolja és a jövőben is gyakorolni fogja. A Ház ilyen értelemben határozott. Váczy György előadó ismertette ezután a Eik írják az Erdélyi Gazda. 1944. évi naptárát? Almay Béla, Almáesy János, Antal Dánie\ Asztalos István, Atzél Ede br., Balogh István, Bartalis János, Bethlen Lász ló gióf, Bikfalvy Ferenc, v. Bíró Gyula, Cse- rey Lajos, Csermely Géza, Demeter Béla, Demeter Jenő, Dphy Bertalan, Eőry István, Erdélyi József, Gábos Dénes Gárdonyi Géza, Horváth István, Illyés Gyula, Izinger Pá’, Jánky Endre, József Ákos, Kaltenbach Rudolf, Kánya György, Cs Károly István, Kese Attila, Kiss K ólmán, Kodoiányi János, KoUonay End'-e, Konkoly.Tfiege Sándor, Kontsagh Sándor, Kós Balázs, Kovásznai János. Kozán Imre, Kuthy Sándor, Laczkó Lujza, Laurentzi János, Lovadi Lajos. Mayerffy Tibor, Mudra Alajosa Nagy Miklós,Ortb Imre. Papp István, Péter Domokos, Reményit Sándor, RTfcler József, Seyfried Ferenc. Simon András, Sinka István, Solticzky Lajos. Somodi Ferenc, Szathmáay Lajos, Szász Ferenc, v Szász István. Szeghő Dénes, Szirmay János. Tamási Áron, Teleki Béla gr., Teleki Nagy Ferenc, Tompa László, Tóth Károly, Tóth Tibor, ifi. Török Tamás, Virágh László, Vita Sándor, Zalányi Tibor. 632 oldal. — Többszáz kép. Ünnepi kiadás az EMGE százéves éilorduíéjára. Szerkesztette: DEMETER BÉLA. Bolti ára 8 pengő, EMGE-tagoknak 5 pengő Kapható: EMGE vármegyei karén deltségeknél, Erdélyi Gazda kiadóhivatalában (Mjáiis-u. 24.), könyvesboltokban és megrendelhető az EMGE-gazdakörök utján. mentelmi bizottság jelentését különböző mentelmi ügyekben. Rapnss Ferencnek Kacsóh Bálintot érintő röpiratival kapcsolatban a bíróság felhatalmazási, hivatalból üldözendő Sájtórágalmazási megkeresése ügyében a bizottság a mentelmi jog felfüggesztését java solja. A Ház Rajnitt Ferenc mentelmi jogát, ebben az évben felfüggesztette. Ugyancsak felfüggesztette a Ház Rajniss Ferenc és Oláh György képviselők mentelmi jogát másik közös sajtórágalmazási vétség miatt. A mentelmi ügyek további tárgyalása során Váczy György, illetve Zerinváry Szilárd előadók ismertetésében a Ház felfüggesztette a következő képviselők mentelmi jogát: Budmszky László, vitéz Madarassy Géza, Prokopecz József, Rátz Kálmán, gróf Seíényi Miklós, Peyer Károly, Kcthly Anna, Csoór Lajos, Hinléder-Fels Ákos, Keck Antal, Szendrői-Kovách Gyula, Matolcsy Tamás, Rupperth Rez‘ő, Szöghy Géza egy-egy mentelmi ügyében. Koltay József. Maróthy Károly, Matolcsy Mátyás cs Milotay Istvá* két-két mentelmi ügyében és Peyer Károly másik mentelmi ügyében. Nem függesztette fel a FIáz a mentelmi jogot Öudinszky László, Haypál István, Jódái Gábor, Kiss Kálmán. Miké Imre, Palffy Károly, gróf Serényi Miklós, Árvay Árpád, Deák Imre, Dónáth György, Gonda László, Hinléder-Fels Ákos, Horváth Ferenc, Király József. Kolláth Endre Oláh György, Paál Árpád, Rajniss Ferenc, Spák Iván, vitéz Tóth András, báró Vay Miklós, Vukovich Qergely egy-egy és Demkó Mihály négy, Brandt Jakab két, Mes- kó Zoltán két és Fischler József két mentelmi ügyében. , A mentelmi ügyek letárgyalásával a Ház napirendi anyaga kimerült és Krúdy Ferenc alelnök napirendi javaslatára úgy határoztak, hogy a legközelebbi ülést szombaton délelőtt 12 órakor tartják, napirendjén a kormánynak adott gazdasági felhatalmazás meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat részletei. továbbá a hadmentességi adóról szóló javaslat felsőházi tárgyalása során elfogadott és a képviselőház bizottsága által magáévá tett módosítások feletti döntéssel. A képviselőház pénteki ülése negyed 2 órakor ért véget. ülés! tartott a 42-es bizottság BUDAPEST, december 18. (MTI.) A 42 tag'll ovsz&gos bizottság pénteken délután Ivády Béla elnök lésével ülést tartott. A bizottság Ronkay Ferenc előadó ismertetésében letárgyalta a rn. kir. minisztérium rendeletét az aranyban teljesítendő fizetésekről szóló rendelet hatályának újabb meghosszabbításáról. A bizottság Reményi -Sch 11 el l er L aj os p é nzügym i niszt-er válasza után a rendeletet tudomásul vette- Tárgyalta továbbá a bizotság Ronkay Ferenc előadó ismertetésében a m. kir. minisztérium rendeletét a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengő értékben való befizetéséről szóló rendelet hatályának további meghosz- szabbifásáról. A bizottság a rendeletét egyhangúlag tudomásul vette. Foglalkozott a bizottság Koós Zoltán előadó ismertetésében a m. kir. minisztérium rendeletével a külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengő értekben való befizetéséről szóló jogszabályok újabb módosításáról. A bizottság Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek a felszólalásra adott válasza után a rendeletet tudomásul vette. Ezután á bizottság az 1943 július 7-től 1943 december 17-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről szóló jelentését nyújtotta be. Végül tárgyalta a bizottság Koós Zoltán előadásában a m. kir. minisztérium rendeletét a kereseti adó, a jövedelmi adó és az állami—pótadó egyes rendelkezéseinek módosításáról. A bizottság a pénzügyminiszternek a hozzászólásokra adott kimerítő válasza irtán a rendeletét tudomásul vette. 1 ! Apróhirdetések ELEGÁNSAN bútorozott szoba, reljes ellátással fürdőszobával azonnalra is kiadó. Berde Mózes-utca 3. I f. em: 2627 HORTHY-uton levő komfortos, egyszobás lakásomat elcserélném belvárosi ugyanilyennel, esetleg fürdőszobanélkülivel is. Érdeklődni lehet ii—47-es telefonon. 3632 2—3 szobás lakásnak és irodának alkalmas helyiséget keresünk belvárosban azonnalra. Címeket kérünk Frankó kirendeltség, Erzsébetül 38. 04254 KERESEK meg\é,telre sürgőben Mocca kávédarálót, rézből. Cim: Hamerli-kesz-
