Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-23 / 290. szám
irr !~S í 3 December 2 3* wmmmmimsammam ellenzék m—nrÉMÜT*""" "im 3Ua 'ísvgéa 9isi SA sí A toöüD î ínirrt >qa rr s lyniurí N íüb ■'tylpv/g rteiät iís3 íIo^öjT ÍÖS2Í3Í .tSSfil Hnösa ißnißd ie'iasa éaíiÖJÍ ri soi ém . 9ÍniT9 19ÍTÖf i&b-bih L .ÍTQtf toí iq ă SO rî 9 mo 3XÍYS9 0§9im 9VTÖÍ naârn .Í91 sA i ílfiós Í95Í9V srbabl \rsrbrí :odM ;9Ín9Í éji & ÖT ís-jfi garrí í dis ÖÍ9Í 3j£flt ■esi oa o $o iA dnßge bnai Jiwtö ijíriá síbla a Vásllozlalős nélkül elfogadja © felső ház az 1944. évi kohscgveiési üa?osvásáffl$e!yí áliüifák lel az ország máiddik Lsró- ét iigyvédf» vizsgáztató biioiíságáí ü Szentszék részéről nem történt intézkedés az önálló magyar görögkatolikus egyház ügyében BUDAPEST, december 23. A felsőház szerdán folytatta a jövőévi állami költségvetés részletes tárgyalásának Vitáját. Az ülést 10 ara 10 perckor báró Pérényi Zsigmond elnök nyitotta meg. A kultusztárcához folytatólag Ferenczy Gábor szólt hozzá. Hangoztatta, hogy mint a felsőházinak egyedüli tani tó-tagja, a népoktatás legfájóbb sebének a tátiitóhiányt tartja. Sok helyen a tanító egyedül képviseli a magyar áll a mesémét és gyakran lakásnélkül, albérletben kénytelen lakni. Ennek a hiánynak az orvoslására vonatkozó terv sürgős megoldását kérte. Ajánlotta, hogy a kisebbségi sorsban működött tanítókat érdemeik elismeréséül a VII. fizetési osztályba besorozzák. Vitéz Biró István kérte, hogy a Dél- Erdélyből Észak-Erdélybe átjött és itt működő tanítók is tovább mehessenek a ranglétrán. Ezenkívül ajánlotta, számítsák be az összes szolgálati éveket azoknál a tanítóknál is, akik az idegén megszállás alatt a hüségeskü letételét megtagadták. ""v Sziiayeí«üerse fen© beszéde Ezután Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter adott az egyes felszólalásokban érintett kérdésekre választ. Beszéde elején mindenekelőtt köszönetét nyilvánította a felsőház szónokainak, hogy olyan nagy megértéssel és szeretettel foglalkoztak a kultusztárca költségvetésével és a tárcával kapcsolatos kérdésekkel. Először a felekezeti béke , kérdéseit érintette és hangoztatta, hogy az erdélyi történelmi magyar egyházak rendkivid áldásos munkájával teljesen tisztában van. Ezért a visszatérés után olyan anyagi támogatással sietett a magyar kormány az egyházi intézmények támogatására,, amely majdnem példa nélkül áll. Az egyházak anyagi segítését globálisan megoldani nem lehet, mert ennek egyéb törvényeknél fogva akadályai vannak, másrészt ellenkezik az eddigi rendszerrel. i Az iskola építési programra vonatkozóan hangoztatta, hogy nagyszabású terveket dolgoztak ki és a terv megvalósításának összege mintegy 300 és egyné- hányezer pengőt tesz ki.' Tekintettel a háborús állapotokra, ezt a programot jelenleg végrehajtani nem lehet, azonban a kérdést a napirendről nem veszi le. Többen sző vétették az egyházi adókkal kapcsolatosan azt, hogy az adóikat még mindig a régi kulcs alapján vételezik be. Ha az egyházak részéről megfelelő előterjesztés érkezik hozzá, hajlandó majd a pénzügyminiszterrel a tárgyalásokat felvenni abban áz irányban, hogy az adókulcsót felülvizsgálják. Ami a görög katolikus és a görögkeleti egyházak önállósítását illeti, az ügynek rendezését állandóan szorgalmazza. Az önálló görög katolikus magyar egyház tekintetében érdemleges intézkedés a szentszék részétől nem történt. Dgy görögkeleti magyar egyház felállítását illetően a megalkotásnak egyelőre közjogi nehézségei vannak. Közölte továbbá a miniszter, tárgyalávok vannak folyamatban azoknak a nehézségeknek a kiküszöbölésére, amelyek a muraközi katolikussúgnák a zágrábi érsekséghez való tartozásából adódnak. A tanítói hiányról, valamint a tanárság és a tanítóság szociális helyzetéről hangoztatta, hogy az oktatói kár szociális helyzetének javítása érdekében már eddig is több intézkedést tett. A lelkészek féláru vasúti kedvezmé- j nyének ügye a MÁV mindenkori helyzé- 1 tével függ össze, s a maga részéről már j többször szorgalmazta a kedvezmény I megadását. Mindezideig azonban ered- I méhyt nem lehetett elérni, j A gimnáziumok színvonalának lesüly- j lyedésére tett panaszokat részben elfo- j gadja és a közoktatásügyi tanács felálli- I tárával reméli, hogy ez a szerv nemsoká- I ra a bajok orvoslására előterjesztést fog ! tenni. A csonkaegyetemek kérdésében elhangzott panaszokat, sajnálattal, nem fogadhatja el, mert o fakultások hiányának pótlására pillanatnyilag semmi lehetőség nincs. Mindazonáltal hangoztatta, hogy a napirendről nem veszi le, csupán csak egy későbbi időpontra halasztotta a kiegészítés kérdésének megoldását. A rutén föld kulturális fejlesztésével kapcsolatban kifogások merültek fel a kárpátaljai Tudományos Intézet kiadásában megjelent egyes könyvek ellen. Az ügyet eddig nem ismerte, de már meg is indította a vizsgálatot. ^Beszéde végén a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter hangoztatta, hogy a felsőházi tagoknak mindenkor rendelkezésre áll. Meghallgatja az általuk felvetett problémákat é? kéri tárcája költségvetésének elfogadását. sok nehézséggel találkozik, elsősorban említheti a mörhökhiányt és a fuvarozási nehézségeket. Az igazságügy-miniszter felszólalása után az tgazságügVi tárca költségvetését elibgâdlâk. Utána hozzászólás nélkül a költségvetés többi fejezetét is’. Miután igy részleteiben is letárgyalták a költségvetést, az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot a felsőház a képviselőház által elfogadott formában változatlanul elfogadta. A lányai javasiái vitája Ezután következett a tanyai igazgatás rendezéséről szóló javaslat tárgyalása. Ehhez S. Bálinth György szólt hoZzá, hangoztatva, htogy a törvényjaváslat a tanyai élet rendezésére alkalmat és lehetőséget nyújt. Aggodalmát fejezte ki azonban, hogy a javaslat megmerevíti majd a tanyai életet. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter válaszában kifejtette, hogy a javaslat az évtizedeken át megvitatott problémák tisztázásával a tanyai igazgatásban rendet fog teremteni. A javaslat ésak megindulást jelent és lehetővé teszi, hogy EH Ş* ÍTÍ' SZÁJHARMONIKÁK nagy választékban DÁVID hangszerház k. k. t., Kolozsvár Unió- Utca 12. szám. a tanyúvilág élete bizonyos szabályok közé szorittassék és a rendezett élet a tanyákon meginduljon. Gondoskodni fog arról, hogy a tanya világ gazdasági és kulturális életének fellendítésére minden lehetőt megtegyen. Bizonyos építkezési korlátozások mellett a tanyai központok létesítését akarja lehetővé tenni és megakadályozza azt, hogy a városoktól ötven kilométerre távol parcellázások létesüljenek és az ott letelepedett lakosság élet- képtelenné váljék. A felsőhiáz a miniszter válaszát tudomásul vette és a javaslatot részleteiben is elfogadta. Ezután a gazdasági és hitelélet rendjének biztosítására szóló törvény alapján a kormánynak adott felhatalmazás . további meghosszabbitásáról szóló javaslatot tárgyalták amelyhez felszólalás nem hangzott el. A felsállá* nem foglalhat paritásos alapon helyei a 42-es bizottságban Az igazságügyi tárca vitája Ezután az igazságügyi tárca költségvetésének tárgyalására tértek át. Krüger Aladár nagy elismeréssel szólott a bírói karról, amely hivatásának magaslatán áll s munkáját áldozatkészen végzi el. Kérte, hogy az összes árdrágítás elleni rendeleteket hozzák egységbe. Balogh Jenő az utógondozás kérdésével foglalkozott. Rámutatott arra, a magyarságmentés egyik fontos rész(e az, h'ögv a vidékről, különösen a messze vidékről, Erdélyből Budapestre, érkezett múhkakerésoik, akik néha elkallódnak a fővárosban, megfelelő gondozásban részesüljenek. Kolurnbán József kérte, hogy Marosvásárhelyen állítsák 'vissza a bíró- és ügy- védvizsgá’ztató bizottságot. í A bírói szolgálatba lépett keletmagyair- országi és erdélyi ügyvédeket sorolják megfelelő fizetési fokozatba és rendez^- yák nyugdíjügyeikét. Radocsay László iga zs ágügy mi ni szí e r válaszában hangoztatta, hogy az utógondozás kérdése neki is szívügye. Ezzel igen behatóan ‘foglalkozik és készül is egy tervezetre, amelynek súlypontja átmeneti otthonok létesítésén nyugszik. Hangsúlyozta, ő maga is minden alkalmat megragad, hogy a bírói kar munkájáról a legnagyobb elismeréssel és a tisztelet hangján szóljon. A több, mint ki- lencszázéves szentistváni magyar bírói szervezet a magyar alkotmány egyik alappillére. A bírói függetlenségét minden körülmények között fenn kell tartanunk és tiszteletben kell tartanunk. Ami az árdrágitási és a közellátási rehdeletekben foglalt büntetések egységesítését illeti, azt azért nehéz megvalósítani, mért á gazdasági helyzet napról- napra való változásával mindig újabb és újabb esetek merülnek fel, amelyek szabályozására mindig újabb rehdeleteket kél'l kiadni. Az ügyvédi gyám- és nyugdíjintézet juttatását évről-évre emelték. Mihelyt eljön az ideje annak, hogy egy második ügyvédi és bírói Vizsgáztató bizottságot felállítsanak az országban, azt Marosvásárhelynek nyújtják. A tagosítások munkálatait 1 ő maga is hos-zadalmasnak tartja, de ma az ilyenirányú munka sok körülménytől függ és Karácsonyi, újévi likőr- ás szeszesíta * szükségletét i még idejében szerezze be Fiiidp Slzff-cégnéí, ISI $£ Radocsay László igazságügyminiszter Ráday Miklós távoliétében felolvasta a miniszterelnök deklarációját. Eszerint a miniszterelnök a maga részéről megérti, hogy a felsőház a képviselőhúzzál teljes egyenjogúságot kíván a 42-es bizottság munkájában és azon lesz, hogy a rendkívüli felhatalmazás legközelebbi meghosz- szabbitásánál a javaslat kellő időben a Ház elé kerüljön. Most azonban kéri a felsőházat, hogy a rendkívüli időkre való tekinietteT álljon el attól a módosítástól, hogy az országos bizottság tagjainak megállapításánál a felsőház részére a képviselőházzal egyenlő elbánást mondjanak ki. Mint ismeretes, a bizottságban a felsőháznak 18, a képviselőháznak 24 tagja foglal helyet. A javaslatot a részletes tárgyalásnál a második szakaszra vonatkozóan olyan módosítással fogadták el. amely kimondja, hogy a jövedéki kihágásokat a kormány a rendkívüli felhatalmazás alapján ne fogházbüntetéssel, csak elzárással büntesse. A többi szakaszt változatlanul elfogadták. Ezzel a napirend kimerült és Radvánsz- ky Albert báró az ülés végeztével közölte, hogy a legközelebbi ülés összehívásáról a szükség szerint fog intézkedni. Az elnök ezután boldog karácsonyi ünnepeket és boldog ujesztendőt kívánt a felsŐház tagjainak es az ülést bezárta. Marosvásárhelyen Eialálr&ílélfek egy cigányzenészt •Maro«vá<sá.rhe.lyről jelenti a« MTI: A -törvényszék rögtönitélő bírósága szerdán köftéláltali halálra Ítélte Lakatos Károly 26 éves ungvári ci- grányzonéSizU aki a lntszti {egyházból megszökött. Egyideig Kolozsváron bujkált, majd Marosvásárhelyre ment, ahoil az elsötétítés alatt három üzletet fosztott ki. Hiencz Helly újból kolozsvári színpadon Kolozsvárt mindenki jól emlékszik a szép- hangú és hóditó külsejű Hiencz Helly szc repléseire, hisz a megszállás éveiben két évadon keresztül primadonnája volt a Magyar Színháznak. Sok hangos sikert áfatott a színkörben, ahol szombaton újból viszontlátjuk a Mosoly országában. Magunk előtt lát- jju-k nagy szerepeiben, mint a Három a kislány Médijét, Sybil 1 nagyhercegnőjét, Zen-kát a Cigányszcrelembol, Lue.yt á Leányvásárból. Érthető, hogy az operettelőadások annakidején állandóan táblás házakat vonzottak; egyszerre két olyan primadonnája volt a kolozsvári színháznak, iniiit Solym'osún Magda és Hiencz Helly. Hatévi távoliét «tán Hiencz Helly ismét itthon Van. Nemrég érkezett haza Németországból. A Belvárosi kávéházban találkoztunk vele, forró feketéjét kavargatra, miközben első kérdésünkkel arról faggattuk, miért hagyta itt Kolozsvárt. — Külföldi szerződéseim vittek 'el — feleli. — Előbb a bréslaui állami színházhoz szerződtem s onnan Münchenbe kerültem át. Mit tagadjam, csábitott a lehetőség, s kit ne csábitott volna, hogy a müncheni állami színház primadonnájává léphetek elő. A légy utóbbi időben ttgyáft Krakkóba szerződtem át, de állandó Vendégként tovább is sűrűn szer e p e 1 tem München ben. — Legszebb külföldi sikerei? — Legszebb sihétennet a Koldusdiák'ban, Paganiniben, az Erdészlányban, a Mosoly Országában és a Denevérben arattam. Hirtelen eszünkbe jut, hogy a Denevérben Kolozsvárt is láttuk, mégpedig emlékezetesen szép előadáson. — Emlékszik rá? — kérdi Hiencz Helly a meglepetéstől kerekre nyílt szemmel. — Vera Schwartz, a bécsi opéra világhírű énekesnője vendégszerepeit Kolozsvárt, ő játszotta Rosalindát s jómagam Adél szerepében léptem fel. — Hogyan érzi magát itthon, a színházban, simán megy-é a beilleszkedés az uj együttesbe? — Kimondhatatlanul jól érzem magam itthon s a színházban is. De hisz. ez nem is nehéz nekem, legtöbb kollégámmal már éveken át együtt dolgoztam. Kedvesek az ,,uj‘- kollégák. is. Eurcsa, hogy újaknak mondom őket, holott ma én vagyok közöttük uj. — Drukkol-e az únMpesti sikerért? __ kérdeztük befejezésül. — Bizony, izgalmasabb ez a fellépés, mint ha először játszanék kolozsvári színpadon. Boldog volnék, ha olyan sikerem volna és olyan áradó szeretettel fogadnának, mint azelőtt. Nyilván nagyon szerénykedett Hiencz. Helly, mert ő igazán biztos lehet a dolgában: vérbeli színésznő, temperamentumos, jóhangu, született primadonna. Első áriája után __. biztosak Vagyunk benne — zúgni fog a taps. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzá mindennap a magyar nép boldogulásáért az Ellenzék,
