Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-10 / 279. szám
ţ -'m ■> If.* Ja 1% £* JEL ma 5 Székely udvarhely a magyar muvelíség végvára „Ne hagyjátok a templomot és az iskolai". (Reménytk Sándor.) Szíkelyudva'rhely. (Az EUenzék munkatársától.) Ki gondolta valaha is, hogy Udvarhely köznyéke, a legmagyarabb vármegye és székvárosa, Székelyudvarhely a szó ’egszorosa.b- ban vett értelmében végvár lesz? Ki hitte volna, hogy az ország határa pár kilométerre húzódik el a város mellett? Udvarhely hatáorváros lett a bécsi döntés után. Feladata még su'yosabb: szellemi központtá vá'ni a végeken. Ez a feladat részben megvalósult. Iskolaváros lett. Hagyományai erre kötelezték- Hogy művelődési központtá váljék most, szinte lehetetlen. Elzártsága ez elé olyan akadályokat gördít, ami pillanatnyilag leküzdhetetlen. Isko'ái azonban és a bennük megtestesült szellem ma is töretlen. A mult vetése most rügyekbe bomlik. Bolyongjunk a múltban és vegyük számba a jelent... Gergely aíya ve!é*e a Szent ftfiklós hegyen A bérces Budvár és a cserlombos> Csicser tövében elterülő várost a Szent Miklós he. gyén épült „Barett Szabó Dávid" róm. kát gimnázium szép épülete ura’ja. Udvarhely , legrégibb alapítású iskolája- Valószínű, már . az utolsó Árpádok korában volt alsó tagozatú (trivium) iskola, ami a reformáció térhódításával a XVI. század közepén megszűnt. A „schola" alapítását még másfc1 évtizeddel eze’őtt az 1650-es évekre tették, de Bitay '.Árpád dr. levéltári kutatásai bizonyították, hogy azt 1593-ban az első székely jezsuiták egyike, a Marosvásárhelyen született Vásár- he yi Mészáros Gergely alapította és a'api- tásának évében már 100 tanulója volt. 1666- ban saját épülettel rendelkezik, amit egy tanúvallomás bizonyít: mikor az iskolaházat építették a pápisták, én, Pál István bethlen- falvi lakos raktam egyik kőfalát. A XVIII, század végefelé lebontották a tanítás céljára 1 szolgáló épü’etet. Száz év múlva a hegy Iá- j banái'. épült fel az uj épület, amit most benn- j lakás céljára használnak. A mostani épület 1909-ben Mikes János gróf foespereß után- ! járására épült. j Azi Erdélyben letelepedett jezsuita-rendnek az udvarhelyi főgimnázium harmadik alapi- ; fása s fenntartásáról is maga a rend gondos. 1 kodott. A rend 1773-ban történt felosz'atása ! után az erdélyi főkormányzói hivatal J „catholica ccmmissio"-ja veszi át, majd 1366 I után minden ellenőrzési jog az Erdélyi Ka- ; tolikus Státusra» széli.. • :: . I 99 Ne h mqyiéioU a templomot és az iskoláé Ez a vészes kiá’tás zúgott végig a román ; megszállás szomorú ideje alatt a legmagya. ! rabb vármegye székhelyén. Az. egyháztól j 23.000 hold birtokot vettek el. A Státus csak ! félmillióval járulhatott az iskola fenntartá- i sához. Ez a szükséglet felét sem fedezte! Fe- ! lekezieti különbség nélkül sietett a székeíység ■ r,Gergely atya vetésének" megmentésére, j Embery Árpád me'lett a református Imre ; Domokos dr. és Vajda Ferenc református es- J peres állott a megsegítő mozgalom élénA katolikus gimnázium fenntartása nem vallási, hanem nremzeti ügy lett! ■ Az iskolát) a székely ifjúság számára ala pitották. A legrégibb , adatok szerint (1689) a középisko!ának számító 3 felső osztályban 73 tanuló volt s ebből 64 a Székelyföldről. 1757- ben a retorika osztályában találjuk Dávid Szabó Baroth ex Sédé. Miktlosvar An 17 bejegyzést, aki nem más, mint. Baróti Szabó Dávid, a magyar költészet klasszikus irányzatának megindítója. Nevét ma büszkén vise'i az intézet! A tanulók létszáma sokat változott 350 év alatt. A felszabadulás után 417, egy évre rá 418 és ebben a tanévben 502 tanulója varr Ehhez járul mintegy 50 magántanuló létszáma is. Per splnas ad rosas A Kollégiumot 1670 március 12-én a’apitó levél szerint Bethlen János gróf, Apafi Mihály. kancellárja vetette meg a fiatalon elhunyt Zsófia nevű leányának emlékére. Az akkori „orthodoxa schola"_t, ezer arannyal gimnáziumi rangra emelték. Az alapításban résztvett fia is, Bethlen Miklós gróf, a kiváló erdélyi államférfi, akinek közremükö- . désével a nagyenyedi zsinat 1671-ben jóváhagyja és szentesíti az alapszabályokatMéltán nevezik a Ko’légium második alapítójának backamadarasi Kis Gergely tanárt és fiát, Kis József alkirálybirót. Kis Gergely, az egyszerű székely család gyermeke, miután 1768-ban külföldi tanulnia, nyaival^ végzett, eifog’alta professzoii állását a Kollégiumban és működése alatt az iskola belső rendjét teljesen megújította. Uj tantárgyakat vezet be és uj tanítási módszert alkalmaz. Megoldja az úgynevezett ekszpo íe.l. á'litásával a szegény tanulók tanulási’ lehe.ő- ségét és sürgeti egy uj iskolaépület építését, mivel a régi épület, amelynek csak alapja épült kőből, nem felelt meg az ,,uj" idők kívánalmainak. így jött létre Kis Gergely munkája révén 1771/72.ben a kis kúria körül a Kollégium régi épülete, melyet 1886-ban at- javitottak. Kis József 1829-ben 32.000 forinlos alapítványt tett. Ez az apja halálakor az Isk >l.a összvagyonának fele’t meg. A segély kiosztása után 50 székely tanuló tanult az alapítványból évente. A századfordulón á régi keret már nem volt megfelelő és az állam Iá mogafâsâva’ felépült a? uj ápii’et (1910) s 3 régi csak internátusi célokat szolgált A világháború és a román megszállás 3 legsúlyosabb válságba vitte a s/éke’yeég kedvenc Kollégiumát: a segé'vek leapadtak, és a lecsökkent: jövedelmet nem vo'tak képesek fenntartását biztosítani. Ezért i927-ben ideiglenesen íellüggesztetlék a Kollégium működését és helységeit a Nagyenyeden haj- léktalanná vá’t. tanítóképző rendelkezésére bocsátották. Az idő azonban megérlelte a reménységeket . . .! A bécsi döntés a szekeiység feltámadásával meghozta a Kollégium megnyitásának is lehetőségét. Újra hajlékra le’! az a 2--300 református székely diák se; cg amelyek közül csupán 30—40 találta meg tanulmányi lehetőségeit más intézetekben. 1940 nov. 1 én újra megkezdődött a tanítás 13 éves kényszerszünet után . •. Az első esztendőben 44 beirt tanulója vo't a Ko’légiumnak, a következőben 133, majd 215 és az idei létszám már 269 tanuló. Tantermei és lakószobái a régi épület korszerűsített szárnyaiban került elhelyezésre. Az alapítók intenciója azonban a padokban é'ő diákok lelkében él. Tudják, hoggy ők az ősi fa'ak tulajdonosai és nem a leányok Önérzetesen je'enti még aa elsős és másodikos is. hogy ,,a Kollégyium müénk s nem a prepáké" . . . „Per spinas ad ros a Kollégium címerének felirata. Példázza sorsát... Az udvarhelyt tanítónő képző nem tekint, évszázados múltra vissza. Működését Nagy enyeden 1917-ben kezdte meg, majd 1927-ben a Kollégiumban halált menedékre- A./ uj cpii- letet tetemes költséggel tették meglelelővé a leányok részére. Bár a műit nem ragyog az intézmény lelett, feladatán annál inkább teljesítette a megszállás éveiben. Az erdélyi tanítónő a magyar nemzeti, élet. élharcosa volt Nem panaszkodott, érdemeivel nem dicsekedett: Vlse'te so sál, mint az egyedüli lehetséges neki rendelt erdélyi sorsot: töretlen hittel . . . A lé'elc kötelékei fűzték Reménvik Sándort is ehhez az intézethez. Egyik levelében Írja- „Jó tudni azt, hogy Maguk az én verseimből e őt. merítenek. Ilyenkor úgy érzem, mégsem élek hiába ... A Maguk intézete igazi magyar missziói teljesít. Iligvjék el: az Írónak is erőforrás, ha tutija, hogy ilyen végvárak állnak őrt Erdélyben". Az ura1 omvailtolással az intézet alsó 4 osztálya leánygimnáziummá, most pedig fokozatosan polgárivá alakul. Az 1940-es tanévben 293, 1941-ben 303, 1942-ben 383 é6 az idei tanévben 439 a tanulók száma. Reményik levelei az erdélyi történelem talán legkeserübb éveiben akasztottak babé-- j leveleket e háiomévtizedes intézmény ormaira. Legutóbbi leveleinek egyikéből idézzük: „Olyan jó Udvarhelyire visszagondolni. Régi vers-témám: a rózsatő a Hargita alatt. Háromszáz bimbóval. Nem tudom: vájjon mag fogom-e imi? öregszem ... es haldoklik a líra". Az ipar (ejlesziésénelc szo^áiaíábaa Az! ál’ami Ipari Szakiskolát 1893-ban szervezték meg, hogy az a kőfaragó, káiyhaké- szitő és fazekas ipar részére szakképzett segédeket neveljen. Az intézet egész a világháború . kitöréséig mintaszerűen működött amit a világkiállításokon nyert dijak is zonyitanak. A világháború és még inkább megszállás az intézet Kálvária-járását jelen tette. Az intézetet mint szakiskolát veszik ' és első teendőjük a kőipari szakosztály meg szüntetése, majd átszervezik ipari gimná ziummá. A megadott keretet azonban nen: tudták tartalommal megtölteni. A fe'szabadü- las az épületet megrongálva és kifosztva találja. A magyar hatóságok kész támogatása' le hetővé tette az egyes szakosztályok részére a gépi felszerelést. Nagy gondot, okoz azonban a vezetőségnek a szűk férőhely. Az idei évtől kezdve az intézet villarnosszakosztáíy- lyal is bővült. Az intézet látogatottsága: 1940-ben nyilvános fanu’ók 59, magán 61. 1941-ben 49—49; 1942-ben 41 és most villamos szakos?,ţâ’y 28, a többi szakosztály 21 — tehát 49 tanuló. A tanulók létszámát befolyásolja, hogy a ■ anulóotthonban a leggondosabb kihasznált helyezési beosztás mellett is csak 35 tanuló el. A vidéki jelentkezők tömege emiatt em juthat bş. A Székelyföld ipari fejlesztése céljából volna jó megfelelő épületet rendelkezésére bocsátani . .. A római katolikus polgári leányiskola szinten a legsúlyosabb térhiánnyal küzd. Míg 1941-ben 256, 42-ben 252 tanulója vo’t, ez idén 218 beirt tanulója vau. A csökkenésnek egyetlen oka a helység hiánya. Több mint 30 tanuló felvételét kellett elutasítani emiatt- Említést érdeme! a róm kát. női kereskedelmi szaktanfolyam, amely 34 hallgatóval folytatja tanításait. Az idén ;-szervezett Munkásfőiskola is az egyre bővülő munkásság benyomását adja. Kisbirtokosok nagyrészhem a tanulók szillei Az udvarhelyi iskolákban hozzávetőlegesen 1500 tanuló tanul, akik közül egyhirmadánál több az intézetek internátusaiban lakik, több mint egyharmada szüleinél, mig a többi kosztadoknál, rokonoknál helyezkedett el. Külön problémája a környéken lakóknak a közlekedés megoldása. Közéi 200 tanuló jár be naponta vonaton, autóbuszon iskoláikba. Az internátusok az élelmiszerhiány következtében súlyos gondokkal küzdenek. E>zért kénytelenek voltak bizonyos mennyiségű természetben beadott termékek beszolgáltatását is kötelezővé tenni. Jgy biztosítva van a nagyszámú t.anulósereg rendes ellátása. A tanulók közel kétharmada a vármegyéből kerül ki, de szépszámmal képviselik a többi vármegyék is fiaikkal a magyarságot Érdekes megoszlást mutat a tanulok szü.einek foglalkozási megoszlása. A szülők nagy és túlnyomó része kisbirtokos vagy bér’ő, a középosztály és kisiparosság csaknem egvenlő százalékban osztozik. Fájdalmasabb az, hogy az iskolákból kikerült népi sarjak csak kis százalékban térnék vissza a földhöz. Legújabban a .szokványos középosztályu pálvák me'lett előkelő helyet foglal el a tiszti pály autáni vágy is a végzettek listáján. Az intézetek példás együttműködése követésre tarthat számot. Tanáraik és az ifjúság távol áll felekezeti súrlódásoktól; ellenben az intézetek cserkészcsapatai, sportkörei, önképzőkörei és vallásos egyesületei közösen készítik elő a legmagyarabb vármegye székegységének szellemi kibontakozasat . . . Szabó Endre Munkáskérdés ma és a háború után A Pécsett, 1943 december 5—6. napjain tartott országos titkári értekezleten a következő határozatot hozta a Hivatásszervezet 33 városból, illetve körzetből érkezett küldötteinek összességei Jövőnk elve: a munka joga Törekvésünk végső célja a munka jogának érvényesítése. A háborút követő magyar uj^ jáépités^ csak ezen épülhet. A munkához való jog, a munka fölénye a tőkével szemben és a munkából élők önkormányzati szervezeteinek teljes elismerése a pillérek. így jön létre a közjót szolgáló szükségletgazdálkodás, melynek társadalmi kerete a hivatásrendiség. Átmenet a háborúról békére A háborút követő újjáépítést megelőzi az átmenetgazdaság, a haditermelés átállása a polgári béke-termelésre. Hogy a dolgozók kenyerét és családját a munkanélküliség rémétől megóvjuk, szükségesnek tartjuk, hogy minden előkészület, megtörténjék a leszerelés fokozatos végrehajtása, munkaalkalmak biztosítása, egységes munkaközvetítés létrehozása, a hadirokkantak és hősi halottak hátramara- dottainak elhelyezése és a munkanélküliség ellen szóló kötelező biztosítás szervezése érdekében. Már ma jogszabályban kell kimondani az egész gyáriparra vonatkozólag a munkás elbocsájtási tilalmat -addig, amíg az átállítás .megtörténik. Szabad munkaalkalmakat akarunk! Előkészület átmenetgazdaságra Ezért már ma szükség van a következőkre: 1. Létesüljön átmenergazdasági tanács főleg az ipar, de az összes gazdasági ágak képviselőinek bevonásával. Az érdekképviseletek sorában egyenrangú helyet Kapjanak a műn- kasérdekképviseletek kiküldőt lei. 2. Legyen végrehajtószerv az átmenetgzdál- kodáshoz szükséges irányító és rendelkező feladatok elvégzésére. Ez vegye számba anyag- készletünket, gépállományunkat, munkaerőinket, termelési feladatainkat, készíttesse el mm den szakmával és üzemmel az átmenetgazda- sági tervet, egyeztesse össze azokat és készitse elő a munkakezdést úgy, hogy szinte gombnyomásra bármikor indítható legyen. Ugyanígy kell eljárni az állami és községi beruházások előkészítésénél is. A végrehajtó szerv munkáját az átmenetgazdasági tanács segítségével végzi, annak beszámol. 3. Azonnal elkészítendő a munkásság úgynevezett katasztere, amelynek alapján minden szakmunkásról, begyakorolt munkásról és segédmunkásról pontos adattal bírunk. 4. lie kell vezetni még most a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosítást, amely kell, hogy a munkához semmiképpen nem jutók . létminimuma némileg biztosítva legyen. _ / , y Az at menetgazdaságot pénzügyileg eppeii úgy meg kell alapozni, m nt a hadigazdáIko- dásr. Hatalmas ..békekölcsönnel'1 teremnek majd elő az. úgynevezett tőkeszükségletet. Együttes erővel a munkássorsért! Számbavette az országos értekezlet a jelenlegi munkáshelyzetet. Megállapította, hol van szükség gyors beavatkozásra és ott az illetékesek intézkedését kívánja. Tekintettel a felelősségre, amelyet a Hivatásszevezet átérez és a súlyos feladatokra, amelyek elvégzése vagy előkészítése halasztást nem tűrhet, elhatározta az értekezlet, hogy felhívja az összes hazai munkásszervezeteket együttes lépésre. A munkásság mai és holnapi közvetlen életkérdéseiért együttesen kell sorompóba állni az egész szervezett magyar munkásságnak, tekintet nélkül elvi és végcélbeh különbségre. A titkári értekezleten Meggyesi Sándor országos elnök elnökölt, 33 városból 68 küldött vett részt. Hírek - egy mondáiban.. DECEMBER 13-án az olasz—svájci határt teljesen ’ezárják. FIEGO volt torinói fasiszta fartománvi pártfeiügyelőt kedden terioiisták meggvi holtak.. A KÖZTÁRSASÁGI fasiszle pártnak ezidő- szerint kereken ötszázezer tagja van ROOSEVELT üzenetet intézett az ameri kai néphez, amelyet felsZÓ’Kott, hogy ;944 újév napján imádkozzék a békéért. A BOLGÁR BELÜGYMINISZTER ^erdán elrendelte, hogy január 1-tól hat hónap a zárják be a bárokat. BULGÁRIÁBAN valamennyi társasgépkoc®?- válialatot személyzetével együtt mozgósítottak. A HÍvtcltíx tizedesA búrom bet előtt megindított téli ruha- segcly-acióknak, amely a napokban zárult i gyönyörű eredménnyel, ők voltak névtelen I bősei; a tizedesek. Utcáról-ntcára járva bekopogtattak minden házba, nap-nap után hordták a sok ajándékozott holmit, mindenről pontos kimutatást készítettek, mindennap megtettek jelentésüket a 7 ţzey Szervezet központi irodájához, ahol szintén lázas munka folyt éjjel-nappal ezekben a hetekben. A tizedesek, főtizedesek ontották az anyagot, s végül maguk szállítottak be a nagymennyiségű ajándékot a gyűjtő- raktárakba. Hangyaszorgalommal, önzetlenül, szivvel-lélekkel dolgoztak, rendes napi munkájuk után minden szabad percüket feláldozták, s hogy ez a szép és nemes emberbaráti mozgalom ilyen ragyogó eredményt ért el, abban oroszlánrészük van « névtelen tizedeseknek. Hány. de hány szegény ember és gyermek fogja áldani érte., s ez lesz az egyetlen jutalom, amelyben részük lesz, az az egyetlen közös óhaj, ami annyi sok szegény emberi szívből inkád; Isten áldja meg a derék, névtelen tizedeseket!. .. (g.) ELLENŐRZIK AZ ÉP 0 LETT- A AN VAG FORGALMÁT. Közöltük, hogy a közellátás- ügyi minisztérium rendelkezése értelmében az az épiilerfa szállításához ezentúl anvagbiva- tali engedélyt kell szerezni. Az épületiaanvag forgalmát ezzel a rendelkezéssel minden vonatkozásban ellenőrzik. A piacot most állandóan figyelik, ellenőrzik a készletek >zé'ocz- tásának menetét. Mint értesülünk illetékes heb en azzal a gondalattal foglalkoznak, hogv a szállítási engedélyek bevezetése után nyert tapasztalatok alapján szükség ecetén megállapítják az egyes kereskedők epVetfa kont’n- gensét, hogv ezzel az intézkedéssel is segítsék a legális kereskedelem anyagellátását és biztosíthassák, hogv az épületfa csak olyan kezekbe kerüljön, amelyek garantálni képesek, hogy a mai viszonyok között annyira fontos és értékes faanyag a szükségleteknek valóban megfelelően kerül felhasználásra. Tisztelettel kérjük igen tisztelt szá- monkinti vásárlóinkat, hogy az esetleges hiteleiket minden szombaton kifizetni és a nap rövidségére való tekintettel árusank munkáját az esedékes összeg előkészítésével elősegíteni szíveskedjenek. Kiadóhivatal. Ne hagyja utolsó percre karácsonyi vásárlásait ! Most vásároljon, amíg nyugodt kiszolgálást és dús választékot talál az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király!ér 9. — Vidékiek kérjék nagy 64 oldalas ingyenes karácsonyi árjegyzékünké . WrMrVMrtHWVirfn.-alrtYfr'WalimrtiÉ'rrri iTiu—áli—.Au .......... --'i ■-“Uf - m TimurTITHM»f^iQi(rM>»lil*»«ii i liw n ■>!■**!IMÉOiM—
