Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-06 / 276. szám

ellenzék 1 913 ri e« e*4»t ♦» r-rr.*aagwg«.|M 'Asgwmgiw.ia Bstft&zos Miklós 11 m«s? feltörekvő f'alalsá? tud majd maradandót uzenai a fövő magyar történelme számára Ä Szökést emlékünnepe a Hemzeti Színházban KOLOZSVÁR, december 8. (Az Ellen­zék munkatársától.) A Kolozsvári Társa­dalmi Együttműködés és a Kolozsvári Népművelési Bizottság rémdlezésében Ko­lozsvár közönsége vasárnap délelőtt 11 órakor ünnepelte meg a Szózat megzené­sítésének századik évfordulóját a Nemzeti Szinházfcrn. A zsúfolásig megtelt néző­téren megjelentek a város és a megye polgári, egyházi és katonai vezetői. Nagy számmal képviselte magát a kolozsvári magyar munkásság, a földművesek és az ifjuság. A maslasszsim vonalú műsort a kolozsvári MÁV „összhang“ dalárda nyitotta meg a Szózat elérnek!ésével. Ezután György Dé­nes tanár szavalta el a Szózatot. A közönség feszült érdeklődése közben lépett a függöny elé az ünnepi szónok, dr. Bonczos Miklós igazságügyi államtitkár. „MINTA NEKÜNK EIÜ3ÉLY“ Bonczos Miklós beszéde elején méltatta az erdélyi magyarság törhetetlen hűsé­gét, majd1 emlékeztetett Antal István mi­erőnket és birtokállományunkat. Jó ér­telemben vett európai sziget vagyunk ... szerepünk a jövőben mind fontosabbá válhatiik ... a magyar hadsereg erős té­nyező délkelet Európában. — Eredményeinket jó magyar ösztö­neinknek és ösztönösen jó magyar veze­tőinknek köszönhetjük. Végre 400 eszten­dő után a mi fajtánkból tzaló faj, n mi vé­rünkből való vér őrködik a magyarság felett. (Szűnni nem akaró taps. A közön­ség felállva ünnepli a kormányzót.) — Vállalnunk kell azonban mindent és be kell váltanunk azokat az Ígéreteket, amelyet a trianoni országiban hangos ban­ketteken és a megszállott területeken csendles imádságokban tettünk. Ebben a küzdelemben az fog gvőzni, aki tovább birja és felülmarad. Nekünk fenn kell maradnunk és be kell tpltenünk hivatá­sunkat. — Szabad, független., szociális Magyar- országot akarunk. A mi generációnk fel­ir Hm hiMg j" adata — mondotta — a helytállás volt A most feltörekvő fiatalság tud majd ma­radandó^ üzeme* c jövő m/xgyar történel­mié számára. A MAGYARSÁGGAL EGYIDŐS A M AGY AH SZOCIÁLIS ESZME A reformkor idején tulkÖzel engedtük magunkhoz Európát és nagyon eltakartuk évezredes lényünket. Magyarrá kell, hogy tegyük életünket minden vonatkozásban. A ,,nemzetbe“ ezért bele kell bocsátani a magyar ,,népet“ nemcsak politikai, ha­nem gazdasági és szociális vonatkozásban is. A vérszerződéstől napjainkig a közös­ségi gondolat és a népi kiegyenlítődés ve­zetett bennünket. Ezért a magyarsággal egyidős a magyar szociális eszme. A je­lenben sincsen mit szegy éljünk ezen a té­ren egyetlen európai állam előtt sem. A mi szocializmusunk nem osztáLh arcon ke­resztül diadalmaskodott. Történelmi sza­bó dsághiareaink között állandó teladatunk volt, hogy magyarságunkat népünkben biztosítsuk, vagyis korszerűen a mi na­cionalizmusunkba, a mi szocializmusaink is benne foglaltatott. — A magyarság mindig' tiszteletben tartotta és megadta mindenki számára az emberi jogokat. A nemzetiségi kér­déssel- kapcsolatban azonban vétene az első nagy királyunk emléke ellen, aki azt hirzi, hogy István király különös szeren­cséjének tartottá, hogy soknyelvű orszá­got kormányozhat. Politikai adottság volt "ez, de arra mindenkor éberen ügyelt, . . . 5 hogy a központi gondolatot, képviselő ma­gyarság faji és nemzeti, egysége csorbilat lan maradjon. — A magyar hivatás tehát — fejezte be beszédéit Bonczos Miklós — a iái e£ .feladatain túl, a jövő Századokra üjäfc. hangzik, hogy a nyugati atomizáló szét­választó gondolatokkal szemben, védjük meg szellemi autonómiánkat és saját mó­dunkon fogjuk össze a mindig egységesítő magyar gondolat jenyében a környező tö­redék népeket. Ugyanakkor igyekezzünk a nyugat felé kiegyenlítő politikát űzni és a kelet felé integrálni. A közönség tomboló lelkesedébe és tap­sa közepette emlékezett meg végül Bon­czos Miklós nevenapjának előestéjén nagybányai vitéz Horthy Miklósról, Ma­gyarország kormányzójáról. A nagysikerül ünnepi szónoklat után Szubady István operaházi tag adott elő áriákat Endre Béla karnagy zongorakisé- r.étével msgvar operákból, maid- Sen - kálszky Endre szavalta el kirobbanó si­ker mellett Vörösmarty örökszép ver­sét, a Vén cigányt. Szünet után Horváth István adta elő ,,Kiáltás“ című versét, majd dr. Császár Károly tanügyi főtanácsos tartott előadást „Mit jelent a Szózat Erdély magyarságá­nak“ címmel. A műsor következő száma kolozsvári népiskolai növendékek szavaló­kár u&a volt, mely kirobbanó és megérde­melt sikert aratott. A ,,Szózat“ című film bemutatása után az ünnepség a Himnusz hangjaival ért véget. nisz.teim.eik Kolozsvárt elmondott szavai­ra, amelyek szerint bánni történjék is, Erdély külön soha- el nem veszhet, mert az egézz magyarság műiden áldozatra ké­szen áll érette. Emelkedett szavakkal em­lékezett meg ezután Erdély történelmi szerepéről és kijelentette, hogy Erdély eddig csak adott a magyar nemzetnek. Nemcs°k Írókat, költőket, tudósokat, ál­lamférfiakat, hadvezéreket, hanem adott nemzeti öntudatot és függetlenségi gon­dolatot. Usufrk kídai o» ^eH^éknck, kö-fyty Qsz&Hátú'íkfrt&duCi'/ Öt szövetkezeti vezetőt tüntetett ki a „Szövetség“ töbhévtizedes munkásságukért — Minta nekünk Erdély — mondotta. — Erdélytől akarunk tanulni, nemcsak magyarságot és helytállást, nemcsak sza­badságot és függetlenséget, helves és tö­kéletes vallási türelmeseéffet, de tanulni akarunk Erdélytől történelmi távlatokban vajó gondolkodást és államvezetői bölcses­séget. Emlékeztetett ezután a székelvkeresz- turi Orbán Balázs-ösztönáijm. melyet az ■eztálv titkos szavazata alapi'án előter­jesztett há~om legjobb tanuló közül az arra legérd'emesebbnek ad ki a tanári kar. A századok folyamán ebben sokszá- zan részesültek, fajra és vallásra való te­kintet nélkül. Idézte ezzel kapcsolatban Veress Gábornak a pesti Vigadóban mon­dott szavait: ,.Vájjon melyik bámulatra méltóbb? Az a. Szent István, aki „az or­szágiás bölcsességét“ megörökítette, vagy az a ..nemzet“, mely az országi ás bölcses­ségét ekként gyakorolni tudja. Hej, Euró­pa, Európa! Hol vagy Te a székelykeresz- turi kis diákok kultúrájától?!“ EURÓPAI SZIGET VAGYUNK A továbbiakban Bonczos államtitkár a reformkor eszméivel és azok hordozóival foglalkozott. Megállapította, hogy különös báb át az elmúlt évszázad alatt nem kö­vettünk el, ösztönösen a helyes utón jár­tunk. Sok sorskérdéssel állottunk' szem­ben. A ..bástyas-zerep“ azonban a magyar­ságnak legfeljebb tragikus sorsa volt, de . célja nem. Éppen igy nem vállalkoztunk arra, hogy etnikai szigetre visszavonulva adjuk fel magunkat, — mint ahogy azt sokan tanácsolták nekünk és nem voltunk hajlandóak, elismerni azt a tételt sem, hogy a kis nemzetek jövője kilátástalan. Eddig mindenki vesztes a nagy világégés­ben — mondotta —, csak mi növelhettük ICeresünk a gépkocsijavitás terén gyakorlattal biró őskeresztóny üzemvezetőt FORD MOTOR Kolozsvár, Honvéd-u. 30-36 SZEKELYUDVARHELY, december 6. (Az El’enzék kiküldött munkatársától.) Közel eey hétig járta a legmagyarabb vármegye hóvalbcritotta községeit az a kis csapat, amely a „Szőve ség" Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja megbízásából díszoklevelet osztott kj azoknak a szövetkezeti vezetőknek, akik munkásságukkal tobt’ évtizeden át ál'ottak szövetkezet/íik és népi közösségük é'cri. Díszközgyűlés keretében Pál Dénes uni­tárius. lelkész, felsőházi *ag, a ,,Szövetség' igazgatósági tagja a szövetkezeti mozgalom lényegéből fakadó gazdasági előnyöket ismeri: tie cji rámutatott a kitüntetettek áldásos munkásságára, amit a nép érdekében végez lek, A díszoklevél álnyujtása után az ud­varhely megyei 32 hite szövetkezet uevéö.n Jánosi József ny. igazgató-tanító, a „Szövet­ség" idűgyelSbizottságának tagja üdvözölte a m égj tilalmazottakat, majd Horosz Béla dr., a Központ saj.ó- és propagandaosztályändk vezetője beszélt a székely kaláka közösségi eredményeiről, Ez#eken a szövetkezeti díszközgyűléseken Öt székely falu apraja.nagvja kifejezésre juttatta azt a szereíetet és megbecsülést, anie'yet megérdemelnek vezetőik. A székely- ség tűién legnehezebb történeti korszakain — világháború, román megszállás — mentet, ték át vagyonukat és hitüket ázol: a munkások, akik ma Is rendüleUanüi hisznek a szó- kelység elhivatottságában. HOMORÓDSZENTPÁLON • Szikárarcu, kevésbeszédü székely gaz­dát ünnepelt a környék. Tamás Áron ti­zenöt éve a község hitelszövetkezetének könyvelője. Az. ügyek intézését 1928-b?m vette át, amikor édesapja — az addigi ve­zető — fiára hagyta „tisztességét“. Tamás Áron családjában hagyomány a közösség érdekében végzett munkai Fipról-fiura száll, apától fiú tanulja meg a könyvelés- összei.rások-1 ajstr.omozások mesterségét. — Nem vártam, nem kívántam elisme­rést — szólal meg nagy nehezen Tamás Áron —, amit végeztem, mindnyájunkért tettem. Hasztalan tovább faggatni. Hallgat. Konok kitartás tüze izzik szemében. Úgy érzem, ebben a pillanatban benne van Er­dély: a tett dicsőítése és a megmaradás ' hite ,,. OROSZHEGYEN Bálint József 75 eves ny. igazgató-taní­tót érte a szerény kitüntetés. A község megbecsült ,,tanító bácsija“ nem más, mint Bálint József dr. szentszéki tanácsos, országgyűlési képviselő édesapja. A falu hátelszövojkezet ének élén három és fél évtizede áll. Nemzedékek nőttek fel mel­lette és látták munkásságának felbecsül­hetetlen értékét. A nagy hegyek barázdás arcú székelyei kalrtol,évévé ünnepelték azt a „tanító bácsit“, aki tisztességben és be­csületben ő,értük áldozta életét, segítőtárs­ként. bajban és' reménytkeltve az elnyo­matásban. — Kis András plébános és én alapítot­tuk Oroszhegy hitelszövetkezetéit 1907- ben — mondj’31 a „tanitó bácsi“ —, .5 az első évet kivéve, 35 éven át vezettem egvesegyedül szövetkezetünket. Voltak nehéz évek, amikor egyetlen erőforrása ■volt községünknek az önmagunk állal ösz­szeadott segítség. Érték a községet csapá­sok, amikor senki segitőkeze nem nyúlt felénk, egymás kezébe kapaszkodva vív­tuk harcunkat itt a hegyek között. írja meg, kérem, sok, sok szeretetet érdemel­nek ezek az apróka székely falvak, ame­lyek a magyarság végbástyái, s amelyek­nek dolgos székelyei a jövendő letétemé­nyesei ... KÁPOLNÁSFALUN, a legelzártabb székely községek egyiké­ben Fazekas József 61 éves tanító állott a szövetkezeti mozgalom élén 32 éven át. Nyugalombavonulása után Udvarhelyre költözött, de szövetkezetét igy sem hagy­ta el. Hetente kétszer-háromszor vállal­kozik idős kora ellenére is, hogy meglá­togatja községét, ahol 38 éven át taní­tott. A község szövetkezete még ma is az ő szellemi irányítása mellett működik. — ,4z elzárt székely községek hitelszö­vetkezeti jelentőségét, más, mint aki év­tizedeken át nem élt ott, fel sem mérheti. Ez nemvsak abból a szemszögből ítélendő meg, hogy gyors segélyt nyújt a bajbaju­tottnak vagy a pénzre rászorulónak, ha­nem arra a. községi szellemre nevel, amely híressé tette a székely összetartást. Ezt a szellemet minden faluvezetőnek ápolnia kell, vállalnia kell mindenkinek a nehéz­ségeket és önzetlenséget, mert jutalmul egy község szivét-lelkét kapja. —. Sajnálom, hogy nem kezdhetem újra életemet, mert akkor mégegyszer állhat­nék népem szolgálatában . . , BÖGÖZÖN a faluvezető teljesen más típusát ismer­tem meg. Keresztes László rokkant moz­donyvezető, 30 éve szövetkezeti tag, 20 ' —— j—"iT-riiirMniMTwm ma 1 mm , mwtfmri TTiirin"'imm«Bii,‘—írnrurrnrr -----------­Becsmáer 7-3n délután 6 ora&sr a mátyás Dlá&bázban hangverseny a délerdélyi meneh&lieh karácsonyi felsegélyezésére 1 Mfca—MiWMIfflUIBUM aHBiaiiilHMtHiaHKMlHHaraMMBeHMIHnUHSUfiaKIiUi* MOWUVaaBHaiMNSIÉíBHMIíMl éve ügyvezető-könvyelő. Tágas irodájá- b n 15 község hitelügye összpontosul. Fá­radhatatlan munkása a közösségnek. A szövetkezeti életen kívül résztvesz a köz­birtokosság ügyeinek intézésében, a köz­ségi képviselőtestület tagja. 21 legelőbi- zo-ttság, iskola, óvoda bizottságának tagja, és elnöke a bövözi EMGE gazdakörnek. Megtestesült képviselője annak a típus­nak, aki mozgalmat, életet visz bele köz­sége életébe. — Egy szövetkezetei nem megalakítani* hanem fenntartani nehéz» — mondja hctsz- szu tapasztalatai alapján Keresztes L-ászló —, de fenntartása érdekében min­dent el kell követnie annak, aki érzi, hogy felelősséggel tartozik népe iránt. Ez az eszme a barátság és testvériség előmozdí­tója: munkásai azonban ne anyagi haszon­ban, hanem áldozathozásban járjanak elől. A vezetőtől függ, hogy a falu népe önösérdekek özemébe fül, vagy még na­gyobb közössége: a nemzet szolgálatában* áll. FELSŐS ÓFAL VÁ N hajlott korú öreg urat ünnepeit a vidék! Böjtbe Béla 81 éves ny. igazgató-tanítót, akinek érdemeit a műit hónapokban is­merte el egyházközsége is, hogy 50 éve tagiá a presbiteri tanácsnak. Az öreg ur 50 éves volt. amikor községe szövetkezete, irányitásávál bízta meg. Ázóta, 31 éven. át, áldozta idejét és otthonát e célra. Gaz­dag múltja a legékesebb példa, mely az ifjú nemzedék előtt áll: dolgozni kitar­tóan ott. ahová hivatása állította. — Életem delén, 50 éves koromban ve­tettük meg hárman a helybeli szövetkezet alapját és 31 éven át szolgáltam hűséggel népem gazdasági megsegítését. Küzdel­mes évek röppentek el felettem. Célkitű­zésem volt, hogy ha egy munkakörbe be­léptem s annak fáradságait önként vállal­tam, vigyem egy lépéssel előre. Községem ügyei lassan az én ügyeimmé váltak. Ma. is érzek annyi erőt, hogy szolgálat tikra álljak. Megbecsültem őket és megbecsü­lésben volt részem. — Kérem azokat a fiatalokat, akik köz­ségek irányítására választott a sors, sohse felejtsék: nem önmaguk, de népük bol­dogulásáért kell áldozniuk életüket... Meghitt közgyűlések emlékeit hozták a kiküldöttek magukkal. És az egyik ünne­pelt testvérbátvjá.nak, Tamás Gábornak izes köszöntőiét: „Építsünk hidat a gyengéknek, hogy azon átalhaladva, boldoguljanak...“ SZABÓ ENDRE. PAPÍRBAN, írószerben, irodai f«&L szerelési tárgyakban telfes raktári talál az JBUei&ék" könyvesboltba Kolozsvár, Mátyás kkélt-ttr SL Xela» Ion U—8 A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom