Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-04 / 275. szám
vazuuk. A v«96/.áttért területek jelentősége pedig a/. egész magyarságra nézve t.Uia ép- ! p*n az, hogy tágabb látókörűvé. váltóZAlo- *»bhá. aiinasobtói teszik a uugyar tf®odojko- '«lift «s. uJţMl felszabadítják a magyarságot élteti «r&kSfct. .— a aetaaet íleténrfkJ szempon tjéből- az or- Kídg egyes részeit nem lehet csupán az ott tejelhető gazdasági kincsek és energiák alapján elbírálni. A gazdasági javak mellett az ország tulajdoraképen# gazdagságát azok a szellemi értékek adják meg, amelyeknek a lelőhelye nem mindig esik egybe az ország anyagilag jövedelmező .területeivel. A szellemi gazdagság — így szemlélve az ország egyes tájegységeit, ha a visszatért Erdély gazdasági szempontjából delici les telíthetnek is számit, lm- márhetetlen az a szellemi gazdagság, amit visszatérése Magyamország számára jelentett. Erdély Magyarország részére sohasem anyagi kincsei miatt képezett értéket, hanem Erdély igazi jelentőséget a magyar élet szempontjából kiváló fiai adták meg, akikben ennek az országrésznek mélyebb történelmi tudata, kiegyensúlyozott társadalmi felfogása és sajá* tcsan magvar műveltsége öltött testet. Ezért mikor Délerdélyről beszé'ünk, akkor gondolunk elsősorban arra a> Tordára, ahol 375 évvel ezelőtt a vallásszabadságot kimondták, ana a Gyulafehérvárra, ahol a 800 éves székesegyház román haj’ásu ivei alatt Hunyadi János, a Zápolyák és Bethlen Gábor nyu- gosznak, arrai a Nagyenyedie, amelynek ősi kollégiumában Apáczai Cseri János, Körösi Csorna Sándor, Szász Károly, Kemény Zsig- mond, Barabás Miklós, Bolyay Farkas tanítottak, vagy nevelkedtek. — T. Házi! Elismerjük, sőt hangsúlyozzuk, az á lamigazgatásban az erős, központi hatalom szükségességét. De amilyen mértékben szükség van a központi irányításra rendészeti vonalon, olyan mértekben kell a közigazgatásnak felszínre segítenie és gondoznia az egyes tájegységek sajátos színezetű kultúráját, és annak a társadalomnak az öntevékenységét, amely ennek ai kultúrának hordozója. A közigazgatás szükségszerű központosításának ez adja meg a maga természetes ellensúlyát, s amint a központi hatatlom gyakorlásával kerülhetjük. eL a kisebb közösségek elzárkózását a maguk lokálpatriotizmusának szűk! korlátái közé, úgy az egyes vidékek sajátos szellemiségének a közigazgatásban való érvényrejuttatásával vehetjük elejét annak, hogy a központi hálálom nyomasztóan nehezedik reá a vidékre. A kisebbségi élet él5 tanulságai ■— Beszédemnek ebben a részében legyen szabad azokat az elveket is felmutatnom, amelyek a kisebbségi sorsot átélt magyarság tapasztalataiból szűrődtek le. A kisebbségi élet ’ényegdben az állam nélkül, tisztán társadalmi.ag szervezett magyar életet jelentette. A magyar államtól elszakított magyarságnak meg keilett kísérelnie az á'lami élet tevékenységeit a lehetőség legmesszebbmenő határáig társadalmi szervezkedéssel és munkával pótolni, s vitathatatlan, hogy ez a munka bizonyos területeken igen komoly eredményeket rs tudott fe mutatni. — Ennek a társadalmi szervezkedésnek az alapetve az, hogy a nemzeti élet minden íunkciója számára külön szervezetet létesítsünk, azaz a kulturális, gazdasági cs társadalmi élet kielégítésére lehető’eg külön keretet állítsunk be s ezeket azután az egységes irányítás és munkai el oszt ás céljából egyetlen csucsszerveeetben egyesítsük. Ezzel a rendszerrel ta án legtöbb lehetőség van arra, hogy az önkéntes együttműködés széliemet íe.ébresszük szélesebb rétegekben is továbbá a társadalmi rétegek egymás közötti bizalmát felébresszük, erős közösségi tudatot alakítsunk ki és széles körből biztosítsuk a vezetők kiválasztását. Set mód nyílik arra is hogy a mai időkben egyre jobban kidomborodó szakmai és szakszerűségi érdekeknek is eleget tudjunk tenni.-- Ami a kulturális’ életet illeti, véleményem szerint ezen a téren a legmaradandóbb értékű és legrugalmasabb, legmesszebbre kiható szervezkedés* a felvidéki SzMKE teremtette meg, amely ma is kitűnő eredménnyel égzi a visszatért felvidéki részeken a népművelés munkáját s ezzel az államot tehermentesíti egy feladattól. A mezőgazda- sági életben viszont az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezete a 'egkimagaslóbb amely a földmüvesréteget igyekszik gazdasági tudásban, műveltségben alkalmassá tenni arra, hogy sorsát megjavíthassa. Társadalmi téren a kolozsvári Tiaes Szervezet nyújt érdekes tanulságokat- Ennek munkája sikeresen és szervesen kapcsolódik bele a kÖzigazgaidöszerű és utazási cikk, művészet, sport, humor szórakoztatja a közönség minden rétegét Megjelenik kéthetenként - Mesrendelhel£ IBUSZ ntl, V. Akatíémta-u. 10. Egyes szám 4rr 40 .»»ér tásnak szociális, ku'turâlis és közellátási feladataiba s bizonyos fokig a közvetítő szerepét játszra a közigazgatás és a társadalom között. Ha ezeket a szervezeteket nem a reális szükségesség, hanem C6ak> a közös elnyomás és kitaszítottság hívta volna életre 6 nem lett volna okos, reáLis programjuk, a felszabadulás után alighanem szétbomlottak volna Azonban az élet a visszatérés után is igazolta a célok és munkamódszerek helyességét és időtállóvá tette a kisebbségi sorsban életrehivott munkát. — Az ilyen közösségek felébresztik az emberekben a tudatot, hogy a közügy valóban mindnyájunk közös ügye, s annak érdekében önkéntesen együtt kell dolgoznunk. A kis közösségek, foglalkozási csoportok, tájegységek autonóm szervezetei, viszionylagos önállósága nélkül nem alakulhat ki szerves élpt A magyar alkotmányban i6 kifejezésre jutó önkormányzati szel’em felélesztéséről van tehát itt szó, ami — akár vármegyei szerve/et- ről, akár gazdasági vagy közművelődési célú társadalmi szervezetekről legyen is szó — köze ebb hozzák a kisembert a közélethez felébresztik felelősségtudatát, kicsiszolják politikai gondolkodását, s hozzászoktatják a maga életinek irányításához. Társadalmi öntevékenységet és autonómiát a legtöbben csak a liberális állami berendezkedés keretében tudnak, e’képzelni, mely az erők játékának szabad teret enged. Ezért a kis társadalmak önkormányzatát pártáUásaiK- nak megfelelően vagy elvetik, vagy ennek kizárólagosságára esküsznek. Pedig az erős központi hatalom és állami irányítás össze* egyeztetnető a kisebb közösségek önkormányzatával. A jövő fejlőd.si- irányának a mi meggyőződésünk szerint az á’iam és társadalom. közölt 1 összhanghoz és együttműködéshez kell vezetnie. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha az ál'am a társadalom által elvégezhető feladatokat a társadalom szabad társulásaira bízza, ebben a vonatkozásban tehát az államnak kell az irányt megszabnia, a terveket e.készítenie, s a végrehajtás feladata pedig a társadalomra vár. Csak igy állítható vissza az állami és társadalmi tevékenység megbom'ott egyensúlyai. A magyar társadalom szétbomlik a magyar állam gondoskodása nélkül, de a magyar állam is elhal, ha nem élnek benne a társadalom eleven erők Város és falú kétféle műveltsége A társadalom kérdésével kapcsolatban, t. Ház, még csak egy problémára szeretnék rámutatni. A bajok egyik gyökere abban van hogy az állam és társadalom közötti távolság megnőtt. De távolságok vannak életformában, gondolkodásmódban, kultúrában az egyes emberek, vagy egyes társadalmi rétegek között is. Itt elsősorban talán arra a távolságra kell utalnom, amely a várost a falutól elválasztja. — T. Ház! Azt hiiszem, a város és a falu vezető és vezetettek közötti ellentétek előidézője legtöbb vonatkozásban a magyar ncfveltség kettőségéből származó művelődési különbség. A vehető réteg egy olyan műveltséget alakított ki magának — 6 ebben a nagyszámú a6s*zimi'általának hatása is megmutatkozik —, amely alapvető elemeiben elhajlik az ősi magyar* műveltségtől, s nem egy elemében semmiben sem különbözik a szomszéd nyugati népek müveitségétő'. Viszont a népi műveltség — ha nem is őrzi romlatlanul az. Ő6i magyar kultúrát, azonban még mindig híven őrzi — éppen legújabb kutatásaink bizonyítják — ősi kultúránk főbb elemeit Ennél a kétféle műveltségűé' nem arról van szó, hogy mások a körülmények, amelyek között él, vagy mások az ismeretei a városi, vagy a falusi rétegnek, hanem mivel a műveltség az ember egész egy éniségét megszabja, kétféle gondolkodásmód, kétféle magyar látás, kétféle érzelem és akarat alakul ki- A feladat tehát az alsóbb műveltséget telíteni a fe/sőbb műveltség (szükséges ele-* j meivel — ismeretek, civilizáció — másrészt pedig a felsőbb osztályoknál újra élővé kell tennünk a magyar hagyományt, hogy a kél. féle magyar újra találkozhassék érzésben, gondolkodásban, magatartásban, akaratban s igy a magyarság igazi szellemi egysége kialakulhasson. Magyar tartalmat keli tehát adnunk műveltségünknek, mert a nemzet önálló életformája is kultúrájának egységes- .ségének, sze1 lemének és leckének eredetiségén alapsziki A magyar szintézis A kisebbségi balsorsnak, úgy hiszem, legnagyobb tanúsága az volt, hogy megtanultuk, hogyan lehet egy idegen faj uralma alatt és tisztán társadalmi keretek között nemzeti életet fenntartani és fejleszteni. Mive! a ha- zátlanságbani a népi erők és a szervezett társadalom tartotta meg, ma a magyar államban olyan magyar élet megteremtéséért küzdünk, mely ezeket az értékeket megtartja alátámasztja, megnöveli, mert úgy látjuk, hogy köziponti helyzetünkben, különböző erők ütközőpontjában, ezek aia értékek a magyarság számára nélkülözhetetlenek. A trianoni ország magyarsága ezeken a tapasztalatokon nem ment át, s társadalom belső erőivel kevésbé tanult 'meg gazdálkodni, de ezzel szemben sokkal világosabban látja az államnak szerepéi és feladatát a nemzet éjeiében, mert tudja azt, hogy a magyar állam ereje és biztonsága nélkül a magyar nemzet' kérdései sem ta'álhatroak megoldást A kisebbségi életet áté't magyarság szemlélete tehát társadalmi, a trianoni ország magyarságáé állami. Ugv érzem, ennek a kél szemléletnek kell találkoznia és összeötvöződnie, hogy egy uj magyar megtartás és iátás jusson uralomra. CsoórLajos, Szabó Zoltán, vitéz Lénárd János, Gosztonyi Sándor és Vájná Gábor felszólalásai után az elnök a vitát bezárta és napirendi javaslatot tett. amely szerint a Ház szombaton délelőtt 10 orakor tartja legközelebbi ülését, napirendjén a tárgyalás alatt lévő javaslat vitájának folytatásával. Röntgen, f«fé, MEDVÉSSY villamossági műszerész, Jókai-utca 9 stb. orvosi gépek átalakítását és javítását Vella om, Vidéken is. 1 vi] aicimfiir «. p,z.sliszUtUávi tevéi AZ ELSŐ A legnagyobb, legöszlnfébh pr«vtl «Iker < b. ben d pl bim»tban ker»-^»k»vlelini KL«s Marüm ebő darabja, az Első. A kritikusok mind inrg<-gyo/ti‘k abban, hogy ez a daiab, ha ugyan magán viseli U a ke/dó nzlnpadirtk technikai logy atékossagail s a diamaluígial törvények szempont jából egyrs jelenetei talán khogákolbatók - egé.>z színpadi estet a tehetség fénye világítja és tüzesltl dl, valami belső loirósúg, a inandauivaló őszintesége, a mély én igaz emberi érzések nagy skálája. Elő emberek mozognak a színpadon, hiteles és wlvetdubogtaló a történet s az előadás — egy zenesen rempk Rct nagy s/.in'és/l akikirá.s te**| éleim ny- nyé a darabot, azonfelül, hogy a néző az első pillanat ól érzi, hogy igazi Író szól hozzá. Ez Davka Margité és Bulla Elmáé Színészi rangban nem is lehet összehasonlítást tenni közöltük, vagy párhuzamot vonni produkciók között. De talán mégis Davka a/, aki etallltja az ember lélegzetét. Valami os- aszoüyiság van benne, őszinte, mély és igaz, kis hangjai, «egy-egy szemrebbenése, gesztusa felejtbetet.en. A másik asszony — az első" — Bulla Elma alakításában íájdalmas és szelíd és mindent elhitet á nézővel, amit akar. Hangjának ezer szine és játékának nagyvonalúsága avatja őszinte sikerré a nagyszerű együttes munkáján kívül Kerecsenül Kiss Márton elnő színpadi munkáját, amelyhez hetekkel előre kell megváltani a Jegyei. JOSEPHINE Az Andrássy Színházban ötvenedik eladását ünnepli Hermann Bahr: Josephine című vigjátéka. A darab, amely könnyedén, játékosan és mulatságosan mutatja be a nagy Napóleont akkor, mikor még csak ,,a kia korzikai" volt, két nagy színészi alakítás sikere mellett ünnepli második jubileumát. Az egyik Muráti Lilié, ezé az ellenállhatatlanul egyéni és eredeti színésznőé, a másik Csor- tosé, aki egy napoleoni üsztiszolgít játszik, azzal a színészi monumentálltássál és ,,csor- tosi" egyszerűséggel, amely minden színpadi szereplésénél újat ad azoknak is, akik rajongói ennek a nagy színésznek. Murata valósággal villog a szerepben, díszes empire ruháiban, loknis frizuráv 4 merész, «zemte- ’.en, hóditó és mulatságos. A darab bizonyára eléri majd azt a szériát, amit az Andrássy Sinház első sikere, az ,,Egy nap a világ"" ért el. SZABÓ MIKLÓS HIHETETLEN BEUGRÁSA A pesti színházi világban sokat beszélnek arról a példátlan beugrásról, melynek hőse Szabó Miklós, az Opera fiatal, nagytehet- ségü tenoristája. Az a szokatlan eset történt ugyanis, hrgy Szabó Miklós az utolsó pilla- na ban beugrott a megbetegedett Laurisin Miklós szerepébe — de ugyanakkor megtartotta saját Szerepét is Kenessey Jenő ,,Az arany meg az asszony" cimü operájában. Két teljesen különböző ínaszku és jellemit figurát kellett színpadra hoznia, gyakran ötperces szünetekkel. Ezalatt a színfalak mögött állt, hárman öltöztették és a sminkmester pokoli gyorsasággal változtatta meg maszkját, ömaga ebben a rendkívüli izgalomban csak a szövegkönyvet és a zongorakivonatot nézegette, mert hiszen szerepét délelőtt kapta kézhez és egyetlen próbája sem volt A főrendező mindössze a ki_ és bejárásokat mutatta meg nekL A darab szerkezete szerencsére olyan, hogy a két szereplő mindössze egyszer van együtt a színpadon, de az egyik akkor egy hangot sem énekel. Erre a néma jelenetre egy statisztát állítottak !♦<? a színpadra, Laurisin, illetve most már Szabó maszkjában. Az izgalmas beugrás után Szabó Miklós órákig tartó ideg- illetve látási zavart kapott a kiállott hihetetlen idegfeszültségtől. Saját bevallása szerint előadás után — mindennek csak a felét látta... MARTON LILI MEGHÍVÓ A Nemzeti Munksközpont Kolozsvári Bőripari Szervezete 1943. december hó 5-én (vasárnap) délután 3 órai kezdettel az Apor-utca 7. szám alatti székhaza nagytermében nagy műsoros „M I K U L É f" [délutáni ünnepélyt rendez a szegénye orrú műnk ás gyerekek részére. Az ünnepélyen fellépnek a kolozsvári Nemzeti Színház művészei közül Versényi Ida színművésznő, Turján Vilma énekesnő es Tóth Baba táncszámokkal, a zongorakiséretet a ' színház karmestere, Szita Oszkár látja. el. Minden gyermek egy Mikuláscsomagot kap. Tekintette] a jótékony célra, minden munkóscsaládot szeretettel vár a Rendezőség. Belépődíj: Felnőtteknek 80 fillér, gyerekeknek Társadalmi ^autonómiát
