Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-04 / 275. szám

19 4 3 de c emberi, ^fimn»' I—m—i——m— gLLSWgg« luiMMwg-rrwgr "rtm" Kállay Miklós anmisztereliiök ma nagy beszédet mond a megajánlási vitában „Sorsunk Délkeleteurópához van kötve, ez a tény pedig feladatokat és felelősséget jelent!“ — mon­dotta Vita Sándor a képviselőliáz pénteki ülésén tartott beszédében BUDAPEST, december 4. Pénteken a mega jani ás i vita negyedik napjára került a sor. A kormánypárti szónokok mellett faképpen a jobboldali ellenzék: képviselői mondották el beszédeiket. Az Erdélyi Párt részéről pedig Vita Sándor mondott a Ház nagy érdeklődése és egyhangú he­lyeslése mellett magasszinvonalu eszme- futattást. A Ház ülésszakának további sorrendjében egyébként lényeges változás történt. Kállay Miklós miniszterelnök az eredeti tervnek megfelelően szombaton délbe-n mondja el nagy érdeklődéssel várt beszédét, a megajánlási vita azonban, mint jólértesült politikai helyen mondják, a miniszterelnök beszédével nem fejező­dik be. hanem még szombaton délután, sőt a jövő kedden és csütörtökön is to­vább folyik és igy a házszabályoknak megfelelően ebben az évben is hát napig tart. A képviselőház pénteki ülését röviddel \ 10 óra után nyitotta meg Tasn ádi-Nagy j András elnök. ! A pénteki ülés első szónoka Mester Miklós (Imrédy párt) volt. Hangoztatta, hogy a magyar sorskérdések tengelyében a földkérdés áll. Király József (MÉP) ia jelenlegi küzde­lem végcélját a keresztény és független Nagy-Magyáro-rszág megvalósításában ál­lapította meg. Haala Róbert (Nyilaskeresztes Párt) be­széde elején belpolitikai kérdésekkel fog­lalkozott. Igen éles szavakkal kelt ki a szociáldemokrata párt agitációs működé­se ellen. Molnár Lajos beszédében szociálpoliti­kai kérdésekkel foglalkozott. Ifj. Eitner Ákos főleg mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. A megajánlási vita következő szónoka Vita Sándor, az Erdélyi Párt képviselője volt. Vita Sándor beszéde a Jövendő programjáról Vitai Sándor bevezető szavaiban utalt arra, hogy a mai feladatok mellett van egy másik nagy magyar kérdés! Meg kell keressük azokat az elveket, eszméket, módszereket, amelyeknek alkalmaaálsáva' a háború után a nemzet számára a legjobb esélyeket tudjuk biztosítani. * — Sorsunk Délkelet-Európához van kötve — mondotta s ez számunka feladatokat és fele­lősséget jelent. Feladatunk, hogy aş magunk magatartásává’ íi hozzájáruljunk az itt élő különböző népek együttélésének megteremté­séhez. Felelősségünk, hogy velük együtt tá- vol tartsunk ettől a területtől minden ide­gen hata’mi törekvést és ezzel biztosítsuk a magunk és a körülöttünk é ő népek független nemzeti életének fenntartását. — A nemzeti eszmének itt éppen általunk megind tott folyamata nemzetekké érlelte a körülöttünk élő népeket- ~~Mi ma is valljuk Széchenyivel, hogy minden nemzetnek hiva* fása és joga önmagát kifejteni, ezzel az euró­pai szellem színképét gazdagítani. Az európai gondolatot isi éppen a nemzet egyéniségének szabadságában látjuk s ezért figyeljük aggo­dalommal a velünk közös sonsban élt' népek­kel és népek körül történő eseményeket, az álta’uk követett politikát, s az őket mozgató erők játékát, s ezekben a jelenségekben, a kis népek könnyűnek nem mondható sorsának megnyilvánulását látjuk. — A mi őszinte kívánságunk az, hogy Dél* k*eIet"Európa népei, mint szabad nemzetek lép. jenek egymással termékeny együttműködésre és minden politikai megnyilatkozásunk és nemzetiségi politikánk is bizonyítja, hogy messzemenő megértéssel akarunk hozzájá-J jiu’ni egy olyan légkör kialakításához, ame!y%; ben közös problémák ennek a tájnak a tör­vényei és a népek mélyebb érdekei alapján megoldhatók. A környező népek nem liapaiidók felismerni a sorsadta. parancsot — Sajnálattal látjuk, hogy a könnyező né- I pék egyes vezetői ezt a sorsadta parancsot ' nem hajlandók felismerni és engedelmes­kedni, hanem népük fe’ületesebb érdekeitől vagy éppen egyéni ambícióktól és elvakult gyűlölettől vezetve lehetetlenné teszik a du­nai népek megértését és együttműködését. — T. Ház! A magyar politika államalkotó* sunk kezdetétől fogva, mindig a dunai öncé- luság gondolatát Képviselte. Ez juţ már ki­fejezésire Szent István és az Árpádok politi­kájában és ez a gondolat él tovább Bocskai­tól, Bethlen Gábortól kezdve Kossuthig több­százados függetlenségi harcaink a’akjában is. — Nincs semmi okunk letagadni, hogy a dualizmus a mi invenciónkból született meg. S amíg a monairchia külpolitikáját a magyar politikai géniusz irányította, — itt Andrásey Gyulára gondolok — ez a politika a nemzeti királyság nagy hagyományaihoz tért vissza, a magyar Jchá’yok birodalmi szemléletét igye­kezett érvényesíteni, de befolyását Dem hó­dításra, hanem szellemi befolyásra, gazdasági összeköttetésekre, a délkeleteurópai népekkel való baráti kapcsolatok kiépítésére igyeke- í zett felhasználni. —• T, Ház! Á cßeh politikáé és elsősorban ! Benesé^ ezé .a fanatikus cseh imperialistáé a j fele’ősség azért, hogy a magyar hagyomá­nyok meghamisításával, kisajátításával, a du­nai öncéluság egyetlen lehetséges formáját éa vele a dunai egységet szétrobbantotta. Tudjuk, hogy az eredmény nemcsak Közép- Európa te’jes anarchiája lelt, hanem az egy­ség szétboimla szitásával maga az európai egyensúly ingott meg. Magyarság nélkül dunai együtt működés nincsen — Benes moszkvai útja újabb bizonyítéka annak, hogy a csehek képtelenek a dunai szolidaritásnak, a dunai népek közös érde­keinek képviseletére és megint egy olyan rendszer megteremtéséről álmodnak, amelyben egy kívülálló hatalomra támaszkodva, bizto­síthatnák saját vezető pozíciójukat és nemzeti önzésük szolgálatában kiazo’gáltírnák az it­teni népeket a szovjet imperializmusának. Nem ismerték még fel, hogy a magyarság akarata és közreműködése nélkül a dunai téikrpen semmiféle rend nem teremthető, hi­szen a dunai együttműködésből kim midbat bármelyik nép, —• amelyek mind e térségnek perifériáin laknak, — de a magyarság nélkül dunai együttműködés egyszerűen nincs, mert e térség központját a magyarság foglalja el és tölti be. — T. Háiz! A magyarság európai hivatását •a dunai népek öncélusáigának; igényeivel összhangba kiváwja teljesíteni és niaoátortá- 6’ával hozzá kíván járulni ahhoz, hogy az eh- hea szükséges légkör kia’akulhneson. Termé­szetesen tudom, hogy egy ilyen kívánságot nem elegendő kimondani, hanem valóban mindent el kell követni, hogy jóezándéku tö­Bút orvdsár! ók! s 1 Tekintsék meg Jókai-utca 17* ss* alatti helyiségelmet 9 hol saját késsítményü bú- I torokat állandóan raktáron tartok9 melyek a legkénye­sebb igényeket is kielégítik. Hfidrás 3ános 1 míiÍHitorasztalös. Telefont 4>í—87* rekvéseink a másik oldalon is hitelre ta­láljanak. Hanem azza’ tisztába kell tegyenek szomszédaink is, hogy lehetetlen a magyar­ságtól a dunai népek közös érdekeinek ön­zetlen képviseletét megkövetelni akkor, ha ők maguk nem tudnak az eltelt két évtized tapasztalataival számolni és kis önzéseiken, imperialista hajlaimaiakon úrrá lenni, —• A magyarság alig tehet többet annál, mint hangot ad megegyezési készségének, de elvárhaitja, hogy aki azt állítja magáról, hogy európai politikát folytat, az a délkeleleurópai térség rendje érdekében számoljon le illúziói­val és a politikád, földrajzi és gazdasági rea­litásuk utján keltesse a megoldás módját. KelUlröl kell alkalmassá ten­ni magunkat iutafáiunk betöltésére —> Ha .az európai problémák/megoldásában való szerepünk 6 a minket közelebbről ér­deklő térség rendezésének kérdése, csak rész­ben is függ tőlünk, annál inkább feladatunk maguukiat belülről alkalmassá tenni törté­nelmi hivatásunk betöltésére. Meit azt a ki­egyenlítő, egyeztető, szervező szerepet, amely. a magyarságnak már központi fekvésénél -éa történelmi múltjánál Í6 feladata, csak egy nemzeti mivoltjában megújuló, hivatásában öntudatosodó, belső viszonyaiban kiegyen­súlyozott magyarság képes teljositeni. — Külpolitikai eredményeinkbe, tör ténel- máink alakításába itt kapcsolódik bele kény­szerű logikával a belső magyar problémák megoldásának kérdése. A magyarság belső erőit kel! fokozni, hogy külső felad itainak eleget tehessen. Csak igy válhatik a magyar­ság teljes mértékben alkalmassá hármas fel­adatára: a maga, a rábízott nemzetiségek és a köirnyező népek érdekeinek szolgálatára — Számolnunk kell azzal, hogy kemény világ jön, amelyben megszáruláltatik minden nemzet s aszerint marad fenn, vagy bukik el, hogy mennyi tény’eges erőt képvisel befelé és kife é. Szükséges tehát szembenézni a magyar élet megoldásra váró kérdéseivel és gondolkoznunk kell azon, hogyan fogunk hozzá megoldásukhoz. Ezek közül a kérdések közül most az állam és társadalom viszonyának kérdésével szeret­nék foglalkozni. Állam és társadalom — T. Ház! Úgy érziem, az állam és a tár­sadalom viszonya elvesztette eddigi magától- érthetődőségét. Ha a tényekkel szembenézünk, nem állíthatjuk, hogy a kettőnek viszonya teljesen harmonikus és problémamentes. Va- ’amilyen módon tehait ujja kell rendezni ezt a viszonyt­— Azon keilt lennünk, hogy a> társadalom minden egyes csoportja ást legyen hatva attól a tudattól, hogy az állam az ő állama, annak rendje az ő rendje és igy hatalmi szempon­tok he’yett felső meggyőződésből és oda­adásból álljunk készen ennek a rendnek a védelmére. — Ebből következik természetesen az is, hogy igazi rend csak ott lehet, ahol a tö­megek kényszer nélkül az önkéntes együtt­működés elve alapján tartják meg a jogsza­bályokat, vagyis aho’ a társadalom és az ál­lamhatalom rendje között lelki konszenzus lálll fenn. Ehhez pedig szükséges nemcsak a társadalom nevelése, hanem az is, hogy maga az államigazgatás olyan legyen, hogy azt a társadalom minden rétege a magáénak érez­hesse és meg legyen győződve arról, hogy abban vele igazságtalanság nem történhetik,. Azt hiszem, ha ma az államélet válöágáió' beszélünk. akkor tulajdonképpen erről van szó, az államélet válsága nem egyéb, mint az igazgatás válsága. — Az első feladat, hogy az igazgatás kö­zelebb jusson az emberekhez. Vagyis intéz­kedései világosak és érthetők, eljárásai pedig gyorsak és egyszerűek legyenek. Az állami gépezet kereteinek folytonos tágítása azzal a veszéllyel jár, hogy az állam gépezete mahol­nap saját suTyát sem fogja megbízni. •— Úgy hiisrzem, T. Házi! államigazgatásunk­nak nemcsak a fennálló jogszabályok érvé­nyesítése iaj feladata, hanem az is, hogy szüks'fg esetén köziem üköd jéki egy uj és egészsége'»«tfb rend kialakításúban, vagyis fe'szinre hozza és gondozza a nemzetet éltető erőket és elősegíts© a társadalmi egyensúly kialakítását. A Vármegye, ez az ősi magyar köziigaizgatási alkotás, amely Szent István óta végigkíséri történelmi fejlődését, lassan mesterséges szersezetté vált. — Minél kisebb és kevésbé változatos egy po’itikai tér, annál egyformább lakóinak a természete is, és igy a megsziikitéssel együtt* jár az táilami és gazdasági mozdulatlanság is így változott mássá a trianoni Magyaroiszâţ szellemi és állami élete is, mert hiányzott az a kölcsönhatás a változatos tájaik között amelyik az emberi képességek keveredését, csiszoicdását és fejlesztését idézte elő, amely végeredményben létrehozta azt a szellemi és kulturális egységét, amit magyarságnak ne' Al&foástrom- üzemek termelését átveszem. Cimüket adják le „Előre fizetek“ jeligére a kiadóba. CK0S0 RÁ KóCZl FILMSZÍNHÁZ Az utolsó dal. Fősz Shrd/ Járt os. Si­mór Erzsi és J ivor Pál. Vasárnap d. e, 11-kor matiné: „5 óra 43“. Héifőn, de?. 6-án d. e, 1 1-kor• Utolsó dal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom