Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-04 / 275. szám

Ext-ra. 4 " Ország*,. . ÖÜÜA?^r «^Qztér p,yi, rhíat SZOMBAT, 1943 december 4. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár; Jókai-u. 16., I. Telefon: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205« n, V LXrV. évfolyam, 275. szám. ÁRA 30 FIL alapító Tra = BBRTHA MIKLÓS Kiadótulajdonos: ,,PALLAS SAJTÖVÄLLALAT“ Rt Kolozsvár. Előfizetési arak: 1 hóra 4.30 P, negyedévre 12.40, félévre 24.80, 1 évre 49.60 P. A TÁRGYALÁSOK ANYAGAt I. A második front felállítása. 2. A déleurópai hadműveletek. 3. Új nagy oross támadás valamennyi erő felhasználásával BERLINT ISMÉT NAGYEREJŰ LÉGITÁMADÁS ÉRTE Az 5. amerikai hadsereg is offenzív áh a kezdett kétszáz kilométer hosszúságú arcvonalat mondhatjuk. Az oroszországi expedíció megindujásakn? az itteni harcok hevessége semmivel sem volt kisebb a délebbi csataterek intenzitási foká­nál, hamar rájöttek azonban mind német, mind szovjet részről, hogy a mocsaras, erdős, áttekinthetetlen terep, télen pedig a szinte ki­bírhatatlan hideg alkalmatlanná teszi ezt a területet nagyobbszabásu, hadműveletekre. Ez a frontrész tehát a mostani háború egyetlen arcvonala, ahol a küzdelem mindig helyi jel­legű marad. Jelentéseink most sem számolnak ~be nagyobb előkészületekről, úgyhogy felté­telezhető: Dietl német vezérezredes és Me- reskov szovjet tábornok csapatai ezen a télen is a védelemre rendezkednek be és csak biz­tositó feladatokra vállalkoznak. 2. A Leningrádtól Orsáig terjedő frontrész jelentősége már az itteni hadműveletek irá­nyából is kitűnik. A szovjet erőket Szolo- kovszky tábornok vezényli és erőfeszítései arra mutatnak, hogy a téli offenziva során ki akar jutni a Balti-tenger partjaira, mégpedig Neveiből kiindulva, hogy ezáltal katlanba szorítsa az észtországi, lettországi, valamint a Leningrádtól nyugatra állomásozó német csa­patokat. Von Küchler vezértábornagy, aki a német védelmet irányítja, ezzel szemben meg akaija tartani azokat a támaszpontokat, ame­lyek a jövőévi esetleges német offenzív moz­dulatokhoz elengedhetetlenül szükségesek. Az itteni fror 'rész déli szakaszának harcai, r< i""is a Szmolenszk és Minszk közölt torn- I is ott) Csata 'a régi lengyel' határhoz akarja kö­zelebb vinni a harcmezőt és minél rövidéül* távolságra akarja csökkenteni az arcvonal és a német belső front közötti távolságot. Ért­hető, ha az elkövetkező téli offenziva során a németek mindent megtesznek, hogy meg­akadályozzák a szovjet csapatokat olyan re­pülőterek megszerzésében, amelyek kiindulási pontul szolgálhatnak a német hadiipar ideg- gócai felé. 3. szakasznak mondhatjuk a Szmolenszk—. Kiev közötti térséget. Nem tudjuk, szándé­kosság volt-e abban, hogy Vatutin szovjet tábornok a Pripjet-mocsarak elérése után nem erőltette feleslegesen csapatait a további elő­nyomulással, számolva azzal, hogy az ősszel járhatatlan mocsaras vidék iszapba fullaszt­hatja a vállalkozásokat és kompromittálhat­ja a nagy véráldozatok árán kivívott sikere- ket, de a Ladoga-tó környékén és a Sztaraja Kasszánál lefolyt múltévá csaták azt mutat­ják\ hogy a mocsaras és tavas vidékekért a szovjet hadvezetőség mindig felhasználja a téli előnyöket, a tavaknak befagyását, az iszaptenger megkeményedését és a sik terüle­ten terjengő áthatolhatatlan köd természetes védelmét. Heinrich német tábornok, a vé­delem parancsnoka, éppen úgy, mint von A tebrisi hármasialálkoxóanyagának öt Megrázó, feszült week-end az ötödik há­borús év első decemberi szombatja. A keleti hadszíntéren Petsamótól Cher• sonig beköszöntött a szigorú orosz tél, a vi­gasztalan terepet belepte a hótakaró, a step- péken jeges hózivatar söpör végig, s nincs természetes akadály, mely megvédné a kato­nákat a csontokig ható fagy ellen. A háború kérlelhetetlen törvénye azonban nem enged pihenőt. A hosszú arcvonal energikus pontjain szédítő erők mérkőznek tovább, s mintha ki- gnnyolnák a millióéves tapasztalatokat a kietlen, ellenséges környezet semmibevevésé­vel, most már a dermesztőén hideg éjszaká­kon is (a Szmolenszk—Minszk közötti harci térségben), fényszórók és rakéták sápadt fé­nyénél viaskodnak szüntelenül emberfeletti el­keseredettséggel- Nincs átmenet nyári, őszi és téli offenziva között, mint egy és két év­vel ezelőtt. A halálos versenyfutás a térért és az időért megkezdődött s a .tét, élet vagy halai, könyörtelenül rajzolódik fel a küzdők szeme elé a szürke összevisszaságban gomoly- gó, borús muszka égre. Ezen a télen a keleti front szinjateka, — osztatlan ez a vélemény —, eléri a paroxizmusát, amelyhez hason­lítva Sztálingrád és az 1941 novemberében és decemberében lefolyt Moszkva előtti fel- őrlő csaták csak epizódoknak tűnnek fel. Kétségtelen, mindkét fél döntésre törekszik, de ezúttal nem egy propagandajelszót hordoz­nak körül, hanem végzetes elszántsággal néz­nek ^egymással farkasszemet a végtelen hó­mezőkön. Nem alkalmas azonban az idő a küzdelem drámaiságának romantikus ecsetelésére. Rideg statisztika, az érzéketlen gépek az érzékeny­ségükét legyűrő katonák száma fontosabb az események vizsgálatakor, amikor a szemben­álló felek kölcsönösen elismerik egymásról, hogy a harci szellem és a győzniakarás elér­te a legmagasabb fokot és amikor mindenütt hangoztatják, hogy az erkölcsi ellenálló erőn, mely tökéletes, semmi sem jog múlni és ki­zárólag az anyag és a tömeg billentheti le a mérleg karját egyik, vagy másik irányban. Ha szakaszokra osztjuk a keleti frontot, jelentőség tekintetében alig tehetünk különb-: seget az egyes frontrészek között. Mégis azt tapasztaljuk, hogy az egyenlő fontosságú har­ci savok közül egyeseken gyújtópont alakul ki, masok ped\ig már régóta mozdulatlanok és a több mint kétezer kilométeres hadszíntér úgynevezett nyugalmas szakaszaihoz tartoz­nak. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az eddig kevésbe mozgalmas frontszakaszok stra­tégiai jelentősege kisebb lenne, amit az is bi­zonyít, hogy az energikus pontokon folyó harcok' menete közvetve, vagy közvetlenül befolyással van azokra a harci területekre is. amelyeket csak szórványos felderítő és az el­lenség szándékainak kipuhatolózását célzó kisebbméretii harcok vannak. T. Aiz első frontszakasznak északról délre, a jeges-tengertől Leningradig terjedő mintegy Az Aftonbladed londoni jelentése j szerint Sztálin és az angolszász ál- j lamíérf’ak között létrejött egyez­mény főbb pontjai körülbelül a kö­vetkezők : 1. közös katonai főhadiszállást lé­tesítenek London székhellyel és Marshall tábornok amerikai vezér­kari főnök vezetésével; 2. a második arcvonal felállítása; 3. katonai hadműveletek Béleúró­pában; 4. uj nagy orosz támadás vala­mennyi erő felhasználásával; 5. közös politika az ellenséges or­szágok meghódítása után. Azonkívül azt várják, hogy közös angol-amerikai-orosz felhívást 'intéz­nek a német néphez, amelyben fi­gyelmeztetik, hogy a legborzalma­sabb megsemmisítő csapás éri, ha mostani kormányát a lehető leqgyor- l sabban meg nem buktatja és meg nem adja magát. ANKARA, december í. Ideérkezett jelentés szerint Roosevelt, Churchill j és Sztálin Tebriszbe érkezése után j <* három államférfi azonnal meg­kezdte tanácskozásait. Csangkajsek és felesége az értekezleten Oroszor­szágra való tekintettel nem jelentek meg. Tebriczben — mint a jelentés mondja — kizárólag a Németország elleni háborúra vonatkozó kérdése­ket tárgyalták meg. Hir szerint a há­rom szövetséges államférfi Tebrisz­B er] in bői jeleníti az Inte.rinf.: Leg­utóbb érkezett jelentések szerint többszáz- nehéz német harci repülő­gép 3-á.n az esti órákban meglepetés- szerű támadást intézett Bari városa, a Badoglio-kormány székhelye ellen. A nagy támadás elsősorban a kikötő ellen irányult, ahol több, a 8. hadse­reg utánpótlást szállító hajója tartóz­kodott. A nemeit repülők meglepően gyenge el hárít ássál kerültek szembe és ez is csak akkor indult meg, ami­Küchler vezértábornagy ezen a télen azt a feladatot kapja, hogy a bázisokat ne engedje1 ki kezéből és azoknak stratégiai lehetőségét \ megőrizze. 4. Kievtől a Fekete-tengerig összefüggő arcvonal van. A téli offenziva terepe a Dnye­per és a Dnyeszter között összehasonlítható a Volga és a Don közötti multévi hadszíntér­rel. A steppeszerü vidéket nyugati irányban Linkás dombok váltják fel, amelyek igen al­kalmasak páncélos csaták vívására. Azok az clóké.zühtek, amelyeket Rokosovszky, Ko- niev és Tobulkin tett, arra vallanak, hogy a moszkvai főparancsnokság még ezen a télen ki akarja tolni a hadszínteret a Szovjetunió területéről. Ezzel szemben von Salmuth tá­bornok és von Mannstein vezértábornagy vé­dekező intézkedései továbbra is orosz terüle­ten kívánják tartani a felégetett föld végső fokáig kifejlesztett frontot. Tavaly ilyenkor már javában folytak a téli offenziva harcai. Az idéni hosszú ősz után mos: jelentik először, hogy a terep alkalmas­sá iáit a téli hadműveletekre A k zeh na­pokban vagy hetekben előkerülnek a téli fel­szerelésük, mindkét részről tüzbedoh-ak a téli tartalékokat, szovjet részről felvonultatják a speciális hadsereget és megkezdődik a világ­történelemben minden bizonnyal döntő je­lentőségűnek minősíthető 1343—44. évi téli haitjárai. AM;;.»., jó/sef. bői közös felhívást intéz Németor­szághoz a feltéteinélkűli megadásra, mert különben várható, hogy a szö­vetségesek légiereie az országot el­pusztítja. A Csangkajsek házaspár repülőgé­pen, Kairóból visszatért Csungking- ba. A nyolcezer kilométeres utat 22 óra alatt tették meg. kor a támadó nehéz bombázók nagy­részt már ledobták bombáikat. El­süllyesztettek két szállít óhaj ót ösz- szesen 16.000 tonna tartalommal, agy kisebb 4—5000 tonnás lőszer- szállitóhajó közvetlenül a hajóhiti előtt óriási robbanással a levegőbe repült. A tűz átterjedt a közelben lévő két másik kishajóra. Egy tar­tályhajó több bombafa!ábt után né­hány percen belül lobogó lánggal* égett és lassan elsüllyedt. Töhhszás német bombázó tóim adta Barit, Badoglio székhelyét MEGKEZDŐDÖTT A TEBRIZI HÁRMASKONFERENCIA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom