Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-31 / 296. szám

! I G tiSZT.' Vî.LT.N 7 tK rrMtma*miirirr^i'4at**Muis m^XMM~ai*iCttu2ű2ZSXXtyE!É^2l71,,m. 1 trtanbolhan, a porai oldalon, font a Aeyogilu (azaz „bej fia“) városrészben, a 'cgDorgálmasabb főutca közvetlen közele­dett áll a táncoló dervisek volt kolostora, lnnék kertjében szentóletü dervisek dussaáik díszes niárványkövek alatt örök lmukat. A faragott, cikornyás arabbetiis feliratú kövek agy merednek az égnek, mint a Kalotaszeg temetőit ékítő ősi kopjafák. Teljes csend nyugszik a kövek fel ott. Nem hallatszik ide a forgalmas utca dübörgő zakatolása. A csöndben halkan csikorog az apróra zúzott kavics. Sok az újonnan rendezett sir is. Ebben a környezetben alakul most ki az uj Tö­rökország panteonja, ahová a ma kegye­lete? gondossága összehordja a tegnap nagyjait. Ezek között áll egy dísze? emlék: kes­keny, hét mezőre osztott tábla, amelyet hatalmas turbános disz zár le. Hace-i divan Ibrahim efendi ... — szól a tábla hátszakaszos versének első sora. Ibrahim efendi nypg'ziik alatta. így, a név után, lehetne bárki — de ha m'egleb- bentjük a2 emlékek fátylát, kiderül, mennyire érdekel bennünket magyaro­kat, s minket erdélyieket ez az Ibrahim. * Született Kolozsvárott Ibrahim efendi Kolozsvárott, Erdély és az ország kincses városában született, úgy 1674 körül. Mert az évszám nem egészen biztos. Amint nem tudjuk az.t sem, mi volt neve, amikor még a kolozs­vári kollégiumban tanult, hogy egykor az Ur szolgája legyen. Mind Rákóczi, mind de Saussure Cézár, a nagy fejede­lem udvari nemese hallgat róla. Azt el­lenben már pontosan tudjuk, hogy 1693- ban, a Thököly-íéle harcok során fog­ságba került. A templom egerénél is sze­gényebb diáknak rokona, ismerőse sem lehetett gazdag: senki sem adott érette váltságot. így azután eljutott Istanbul, az akkori Oszmán Birodalom kincses váro­sának emfoerpiacára. Eladták. Sanyarú volt sora, a jövője reménytelen. Csak saját emberségéből érhetett el valamit. Ehhez két jó dolgot hozott ma­gával hazulról: jó koponyáját és jó er­délyi nevelését. So-r-a nagy felismerések partjára sodorta, s ezek alapján konver­tált. Áttért az iszlámra. Feje gyorsan fo­gott, ragadt rá a nyelv, megtanulta a törvényeket. Mindezt csak a befejezett tényekből következtethetjük ki, mert kb. 1715-ig mit sem tud róla a krónika. Igaz, ritkán nyúl le a krónikás a mélybe, hogy c 'vszerü rabszolga jelentéktelen kis éle­iéről emlékezzék meg. A Szultán kiküldöttje j — Rákóczi tolmácsa j De 1715-ben már hallunk róla: „müte- ferrika“, azaz a „szultán személye? szol­gálatára nendelt“-ként Becsben jár. aholis savoyai Jenő hercegnek adja át a Magas Porta levelét. Foglalkozáisa. afféle ragad­ványnévként, megkülönböztetésül a többi Ibrahimtól. rajt‘ is marad. így lett belőle Ibrahim Müteferrika^ igy emlegetik a régi írások. (A szó tulajdonképiem jelen­tése: sokoldalú.) Azt is tudjuk róla, hogy 1716-ban résztvesz, ugyancsak „müteferrika“ mi­nőségében, az Ausztria ellen vívott had­járatban. A következő évben Belgr ódban jár, ahol a szultán tolmácsa, napi 60 akcse fizetéssel. A pozsáreváci béke meg­kötése után (1718. VII. 21) pedig Rákóczi tolmácsának rendeli ki a porta. Hosszú ideig él a Nagy Fejedelem mellett, aki­nek hü tóim ácsol ója, ügyeinek fi toktartó hordozója. Rákóczi is megbecsüli, mert amikor megválik tőle, meleg sorokban ajánlja Ibrahim pasa, akkori nagyvezér gráciájába. Ibrahim pasa, a nagy vezi r, maga is vi- lágosfejü, nagyvonalú ember, már régtől ismeri — éppen Rákóczi udvarából — szerény névrokonét. S amikor az egykori kolozsvári diák azzal az Ötlettel jön a nsievhiatalmu pasához, hogv nyomdát kellene nyitni Törökországban, a pasa .menten felkarolja gondolatét. % Megszületik az első istanbuli török nyomda A gondolat felvetése és megvalósítása között sok viz folyt le a Boszporusban. Majdnem lázadásra is sor került, mert az írástudók, a másolók, a kalligrá-fusok l'^nvérükét féltik az ördöngőr idegien művészetből. A két Ibrahim azonban ki­tartott: Ibrahim Müde ferrika szívósan harcolt : gondolata meitett és Ibrahim Irta : SIMO.YFFY ALADÁR pasa nem vette le róla kezét. A nyomda 1127-ben megindult. Európa nyugati feléből kellett hozni a sajtót, Lejdában öntötték az ötven má­zsán yi betűt — az eredeti dúcokat való* s-ir.üleg a volt kollégiumi diák maga vvde — baj volt szedővel, gépmesterről, sok hozzá nem értő é m égném ér tő em­berrel — végül mégis diadalml skodott az erdélyi fiú szívós, konok kitartása, pallérozott koponyája: 1729-ben megje­lent az első, Ista adui ban nyomott torok könyv. A „szultán személyes szolgálatára ren­delt“ Ibrahim la:.•'•.m-lassan uj nevet ka­pott és Basmaci (ejtsd: bus'madsi) Ibra­him, azaz a nyomtató“ Ibrahim néven kezdik óit (öt, igen, a volt rabszolgát, a volt kis szultáni tisztviselőt, a „renegú- tot“) emlegetni az Írások. 17 n a, 23 kötet... 12.500 példány Ha csokorba szedjük a 17 müvet, amely kezéből kikerült, úgy (megjelenésük sor­jában) érdekes, ' értelmes, nagyvonalú el­gondolás alakul ki: 1. Kitabi lugati Vankulu (azaz: Van- ku!u szótára), 2 köt., öfezceen 1422 olda. Ion kitűnő, még ma is használható és használt amlf-töiök szótúr; (1729). 2. Tuhfelüik:bar fi esíarilbihar (azaz „Ajánd k a nagyi knak a tengeri hábo­rúkról"), irta Kaíib Celebi; (1729), 3. Tercemei tarihi seyyah (Az utazó története), szorzője Kruzslnszky Judas jrta Fáradozása nem járt a vârf, ered­őén nyel, ezért 1.icsett a nagyvezir ke. gyéből, sót szamilzlrk. Így a következő könyv, amely tulajdonképen fo'ytatisa a 13. miinellü, toteme* késéssel jelent meg. 14 Tarihi Rasit (Rasit történelem- könyve), irta Muhttmed Rasit elendi, bi­roda'ml histórikus, kiterjed az lööü—1721. évek történetére; (1741). 15- Tarihi Celebizade (Celebi zade tör- ténelemk.aiyve, foglalkozik az 1721—172S étek történetével; (1741). iiiggggllg§[ * ~‘*‘j '•*■**’ â? pteaS I ^^2^T'Z* »'—gnrsggrTHB-arn^: A CSILLAGOK JARASA. Pttolemaeus u'-ân földrajztudós. (Az Első török nyomda ne Tádé jezsuita szerzetes, akinek latin. nye'vü könyvet maga Ibrahim Müteíer- rika forditotta törökre. (1730). 4. Tarihi Hindi garLielmüsémma (Nyu­gat.India története); (1730). 5. Tarihi Timur gürgan (Timur törté­nete), irta Ibn Arabsah, török/e fordí­totta Nazmi zade Eagdai; (1730). 6. Tarihi Misri kadirn ve Misri eedid es^üheyli (()- és Uj-Egyiptom története), irta: Suhaili efendi; (1730). 7. Gü’seni hulefa (A Kalifa rózsás- kertje), irta Nazmi zade Eagdai; (1730). 8. Grammaire tvrqve, ou méthode covrte pour apprendre la lingva tvrqve, (Török nyelvtan), szerzője Holdermann János, jezsuita szerzetes, a címoldalon feltüntetett év: MDCCXXX. 9. UauKilhikem finizamilllmem (Az or­szágiás alapelvei), irta Ibrahim Mütefer. rika. (1732). 10. Füyuzati miknatisiyye (A mágnes kisugárzásai), kompiiációs munka Ibrahim Mütefe Trikótól (1732). 11. Cihamiüma (Világtükör), szerzője Katip Celebi, aki a flandriai Mercator Gellert a német Oriel Ábrahám és a danckai Cmver Fiiíöp munkáit dolgozta össze, * kiegészítvén arab, perzsa és lalin- nyelvü földrajz'könyvekből, mig a befe­jező részt Ibrahim Müteferrika irta A könyv értékét növeli, hogy a felsorolt nyugateurópai szerzők itt felhasznált müveit csak ez a fordítás őrizte meg; (1732). 12 Takvimiittevarih (Történelmi tábla), szerkesztette Katip Celebi, tartalmazza a világ eseményeit a bűnbeeséstől a ki­adás időpontjáig, a befejező részt Ibra­him Müteferrika állította össze; (1733). 13. Tarihi Naima jNaima történelem- könyve), felöleli 1592-től 1659-ig az Ősz. mán Birodalom történetét* (1734), A rendkívül szorgalmas és valóban „sokoldalú" Ibrahim Müteferrika nyom­dája a 13. mü kiadása után hirtelen el­hal'gat. ,, Nyomdász" Ibrahim ugyanis megmaradt változatlanul a szu'táni szol­gálatban és 1735-ben, fontos diplomáciai »öieezióval Lengyelbe kükii őt a Magas .tote ­metszette és nyomtafteu Ibrahim Müteferrika gyedik kiadványának egyik rézmetszete j ' 16 Ahrali gazavat der diyari Böfitia (Bo:znia kerületeiben foly'i hadi eseiné. nvek), szerzője Omar efendi, javiio'ta cs kiegészítette Ibrahim Müteferrika, fog'al kozik az 1736/39-es hadjárat történeté- vei; (1^41). • 17. Kitapi lisanül Acem (Perzsa nyelv­könyv), irta Suuri, a leghíresebb, még ma is használj! perzsa-lörök szótár; (1742). Ezzel le is záródik Ibrahim Müteferrika könyvnyomtató tevékenysége. Már ’55 éves, amikor az első könyv megjelenik, 68 tavaszt számlál, ' amikor az utolsó i? elhagyja la sajtót. Ezalatt a 13 évj .alatt ösz- szesen 12.500 példányban 17 mü (23 kötet) kerül ki keze alól. A teljes sorozat el­adási ára 120 piassterre rúgott. Körei háromszorosába, 350 piaszterbe került viszont pl. első kiadványának, a Vankulu szótárnak egyetlen kéziratos példánya. 19 4 3 decembor 31. Külön meg kell emlékeznünk térképei­ről, amelyek ugyancsak jciLcaiték/my számban hagyták <■! nyomtató műhelyét. C .s/csen hat »ajtója közül kettő áíűui- dóari be képnyomás -»al foglalkozott. A rézlupokut rés ben maga metszette, rész­ben két istanbuli ró23net.sxőt is foglal­koztatott. Ezeket a kiadványokat any­GRAMMAIRE TVRQVE/ ou MlTHODE COVRTB * PACI t. »* peu* / APPRÍNOtt LA L A N 0 VE TVE^V*' 4«íciia nfcoctt dfi Mcmi, d.i verba. Ade« Miniere»; <j* p-rkr I« plu; necríTure; 1 Jţjvotr j ,k„ fiöWwU &UIe£ue.s fiauiten & fii» SSS A francia nyelv ti török ny&’vtan címlapja (Ibrahim M.feíerrika uyqindáj'iban kVa<üvt.) nyira elkapkodták, hogy Toderini Giam­battista olasz utazó 1787-ben már arról panaszkodik, hogy egyes térképeket csők hos zas (kétéves!) utánjárással szerzett meg. A 68 éves Ibrahim Müteferrika még korántsem öregedett ki. Szelleme n:m tagadta meg faját, örökké eleven kopo­nyája még újabb könyvek kiadásán fára­dozott. Nagy tervét, a fontosabb napnyu­gati és napkeleti nyelvek egyesített nagy szótárát azonban már nem valósíthatta rtteg. 1743. szeptemberében a Magas Por/a Dagistanba küldi, ahol Ahmed Kan Asmai-t a kaitak hercegségbe iktatja be. Hányatott életének alkonyán az utaz's már nem tett jót. Hazatérvén ágvn rk dőlt és hosszasan betegeskedett, meid a Fametszet a „Hindi Carbi" c. könyvből­ricre 1158-ik (1745) esztendejében meg­halt. Két évvel később Nevrespa hjjes költő, irta meg sírfeliratát. Szabad fordításban körülbelül igy szól e vers: Ibrahim efendi — n szultán tanácsából — alszik ehelyt, Lába nyomába eddig a világon senki sem léphetett. Megfejteni segített a dolgok lényegét, A nyomtatás művészete tettehiressé tisztes jellemét. Pénzét a tudomány osztályozására fordította, Tollának eredével a bölcsesség rendszerét szolgálta. Élt és buzgón jegi/eze a históriát. Éles tudomány ékité pennáját. A Halál csaposa torkát keserűé meg ■— Nyújtván kezébe tele csésze mérget. * Pálmaághoz hasonló testét a végzet kitörte tövestül, De i.m' válogathat írem szol lejének gyümölcséből. Nevresz? te mesélj hist óriás versedben róla —- Mig Ibrahim efendi az ígéret földjét rój fa. 1160-bran Ä vers utolsó sora egyben perdöntő bizonyítók, makor hait meg Ibrahim efendi. Az eredeti szöveg — korszes'ü át­írásban — igy hangzik: Basái Ibrahim efendi soha 4 Firdevse, hadern. h jfycúJU&ltt s töxÖ-hi' EGY SZÉKELY FIÚ KÜLÖNÖS PÁLYAFUTÁSA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom