Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
Ellenzék Í0 < 3 íleoember 21» „ERDÉLY A NEMZETKÖZI JOG MEGVILÁGÍTÁSÁBAN“ M e gj e g y s é s e k e g y r o ni á n előadáshoz Kezünkbe került a brassói Tribuna november 27-i sz.uua. Terjedelmes tudósítást közöl egv előadásról, nyelvet a rom.in ,,Astra” egye- iülct rendezésében, 1'ordan, Sofro'Me prof esz- szór tarroct ..tiniéiy a nemzetközi jog meg- %'dagitásában“ címmel. I Sofronie az előadásában azt óhajtotta bi- c.onyitgatni, hogy: a tárgyilagos tudományos vizsgálattal szemben nem áll meg a magya- xoknak Erdélyre vonatkozó egyetlen jogcíme sem, sem a foglalás joga, sem a hódítás joga, de az időbeli birtoklás joga, azaz az u. n. ezeréves Magyarország tétele sem. A bódítás és fogl.dás joga nemzetközi jogi- jlag közismerten egybeesik. Hogy Sofronie kettéválasztotta a tételt, annak egyedüli célja kétségtelenül az, hogy itt egy sajátos ötletével sziporkázzék. Az őrlet így hangzik; ^Egy terület elfoglalása csakis akkor válik joggá, ha az néptelen volt. mint Amerika, vagy , Afrikaf?), viszont Erdélyben a románok nagyobb számban voltak, mint az oda betörők“'. Nem kívánunk most olyasmire kitérni, hogy auatszerüleg mutassuk ki, mióta és hogyan jött létre az erdélyi románság viszonylagosan nagyobb létszáma. Még csak azt sem akarjuk erősebben kiélezni, hogy tudomásunk szerint Amerika és Afrika sem volt éppen „népiden“, amikor oda európai emberek „betörtek“ s például a magas színvonalú azték és maja kultúráról is tud egyet-mást a tudomány. Nincs nagyobb szerencséje Sofronienak azzal sem. ahogyan a magyarok erdélyi hódítási joga ellen akarna állástfoglalni. Hogy úgymond: mikor a magyarok bejöttek, a románoknak Erdélyben már jólmegszervezett poli- ■ tikai intézményeik voltak, a román kenézek é. vajdák kémény elletiállást tanúsítottak s a magyarok nem is győzték le őket. hanem maguktól engedtek, azzal a feltétellel, hogy egyenlőségi alapon fognak együttélni. A vajda (vojvoda) és kenéz (kniaz) nem román fogalom, hanem a szláviból van átvéve. Konstantinos Porphirogenetos görög császár, aki a 945 körül irt híres munkájában minden valamirevaló népről megemlékezik, de a románokról még semmi értesülése nincs, mélákkor megírta, hogy a hét magyar törzs mindegyikének lebediai őshazájukban is külön „vajda“ (boebodos) állt az élén. Ezt az őshazájukból magukkal hozott tisztséget örökítették meg a magyarok „királyi helytartó“ értelemmel Erdélyben és az igy adott mintára tehát éppen magyar közvetítéssel került a vajdai intézmény ’* -J'd-.H’ >zv amikor a Szörénvségben és a volt Kunországban (a mai Olténiában és Munténíában) szintén magyar fennhatóság alá tartoztak még. í A román propaganda azonban még tovább megy, amennyiben idézett érvelését egyenesen a magyar Anonymus-kvordkziz alapitja. Lupas és Sofronie, Anonymusra hivatkozva egyszerűen románokká“ minősíti át Ménmarót bihari, Gelu erdélyi, Glád temesközi vezéreket és népeiket. Márpedig Anonymus Gládról kifejezetten megírja, hogy a bulgár Vidmből került a Temesközbe. Ménmarót Biharországáról is kifejezetten megmondja; „azon a földön úgynevezett koz ár népek laknak“, ellenben egyetlen szót sem ejt ,-ií- >- : - -írl románokról, jóllehet Biharra és Ménmarótra még háromszor visszatér. Az erdélyi Gelut és népét pedig igy ismerteti: „Azon föld lakosai az egész világon a leghitványabb emberek, minthogy - • ** szlávokAmiként részletesen beszámol Anonymus arról is, hogy mindhármukat éis seregeiket nemcsak legyőzték, hanem pocsékká verték a honfoglaló magyarok. Sofronie előadásának harmadik tétele szerint: az ezeréves Magyarország csupán vízió, a magyar államhatalom sohasem gyakorolt igazi felségjogokat Erdély fölött, mindössze iS6y-től 1918-ig“. Ezzel az érveléssel szemben sem elégedhetünk meg olyan olcsó szofiz- mussal, hogy tehát még a román álláspont szerint is Erdély öt évtizedes magyar uralma számtanilag minden bizonnyal több, mint az alig két évtizedes trianoni román uralom. Erre a román érvelésre is érdemben válaszolunk. Mihelyt Szent István király mgkezdte a törzsrendszer megszüntetésével Magyarország beszervezését, ő már nem tett különbséget a Dunántúl, Duna—Tisza-köze, Felvidék, vagy Erdély közt, hanem mint az ország más vidékein, ugyanúgy Erdélyben is megszervezte a királvi vármegyéket: az ősi Fehérmegyét, amelyből utóbb leváltak Torda és Hunyad megyék, valamint Erdély északi részén Szolnok megyét, amely utóbb szintén több megyére bomlott. Igaz, hogy miután Erdély a központi hatalmat jelentő királyi székhelytől, Esztergomtól távol esett, a király Erdély élére a fennebb már említett módon külön „vajdát“ állított. Ámde: ez a vajda nem volt helyi autonóm hatóság, legkevésbé sem jelentette Erdély bármily csekély különállását, a szó legszorosabb értelmében királyi tisztviselő volt csak, a központi hatalom képviselője, aki kö/jogi méltósággá is már csak akkor vált, amikor a rendi fejlődés folyamán a király többi tisztviselői is lassankint országos tisztségek lettek. Az igazi katona-király. Szent Láis/.ló volt aztán az, aki Erdélynek Szent István által megkezdett megszervezését befejezte. Ö ugyanis mint trónörökös, u. n. j „ifjú király“, Erdélyben székelt, neki szívügyévé vált Erdély, úgyhogy szentté avatása I óta ma is őt tisztelik Erdély patrónusának. j őneki jutott az. a történeti feladat is, hogy ugyanitt Erdélyben kivédje a nyugati keresztény civilizáció ellen irányuló első nagy rohamot, a kunok betörések. Épp e kun betörések alapján ő eszmélt rá a Kárpátok hadászati védelmi fontosságára. A szckelysé- get. amelyet a magyar honfoglalás a Küküllő mellékéről nyugatabbra sodort el, ő vitte vissza határőrszolgálatra a mai Székelyföld- j nek nevezett területre. Sőt valószínűnek látszik, hogy miután Szent László közeli rokoni kapcsolatban volt a bizánci császári házzal, mely ugyanezen időben ugyanilyen hatáiőr- szolgálatr?. kezdre alkalmazni az oláhokat, ő hozhatta be Macedóniából ilyen célra az első oláhokat a fogarasi keskeny határsávra, ahol egyedül találjuk őket niég másfél szazad múlva is. Mint minden más nemzet történetében, ma- gátólértetődő, hogv ezzel a „de jure“ helyzettel szemben ..de facto“ Erdély életében is bekövetkezhettek uralmi zökkenők. így lett Erdély a török időkben 1571-tő' 1691-ig önálló fejedelemség, de ilykép is kifejezetten „ma- j gyár” fejedelemség, az akkori viszonyok közi I a magyar nemzeti gondolat zászlóvivője. S I igy lett 1691-től 1848-ig a bécsi központi kormányzat alá tartozó Habsburg-tartominy, de akkor is kifejezetten a magyar Szent Korona jogán, miként ezt Mária Terézia 1741- ben külön törvényben szögezte le. Magyarország és Erdély 1848, illetve 1867. évi újbóli egyesítésével tehát éppen egy kezdettől fennálló jogelv gyakorlati érvényesítése vált valóra megint. De miután Sofronie a nemzetközi jog megvilágításába akarta helyezni az egész kérdést, nem lehet itt elhallgatni azt sem, hogy Magyarország semmiesetre sem egyedüli példa ilyen uralmi zökkenőre. Az idegen hatalmi érdekek következtében széttagolt Itália egységét szintén csak 1861-ben, illetve 1871-ben sikerült újból helyreállítani. vagyis egyidő- hen azzaL, hogy a Habsburg-törekvésekkel szemben folytatott évszázados küzdelmek után Magyarorezág is ugyanazon időben bizr. tositotta újból egységét. S amiként a török ellen vívott évszázados harcokban elgyengült Magyarország 1526 után három részre szakadt és központi hatalom nélkül maradt, Ugyanúgy a harmincéves háborúban elvérzett Németországot is az 1648. évi westfáliai békediktátumm al önálló fejedelemségekre szakították szét, úgyhogy központi hatalom nélkül maradt. Mindamellett olyan állítást aligha merészelne megkockáztatni a román történetírás, hogv ezzel Németország jogszerűen megszűnt létezni. Ebből a széttagoltságTUNGSRAM i.í 01 j\ a c mrde 4 © ból pedig Németország egységét szintén Magi arorsziggal egyidőben sikerült újból helyreállítani, 1866-ban a habsburgi Ausztria kiszorításával a német államegységből, majd 1871- ben a német császárság kikiáltásával. Mi több, — s itt fut zátonyra az erőszakolt román érvelés: a románok kit „anyaországa“, ha ezt a kifejezést egyáltalán használni lehet, t. i. az 1330-ban alapított Oláhország (Munténia) és az 1350-re létrejött Moldova ugyancsak alig iSéi-ben egyesült egy-országba és a kezdettől fennálló vazallusi állapota után alig 1878-ban érte el független állami létét. Miután tehát a magyar álláspont ellen szánt érveknek ilyen balkezesen fogott melléje Sofronie, vájjon milyen érveket tudott felsorakoztatni közvetlen a román álláspont mellett? (V. P.) TALÁLMÁNYOK A HÁBORÚS ÉLET SZOLGÁLATÁBAN Látogatás a Magyar Feltalálók állandó jellegű kiállításán BUDAPEST, december 24. A gazdasági élet fejlődésének ’egnagyobb élharcosai 0. feltár lálók, akik szinte napról-napra újabb csodával lepik meg a világot. Természetesen, Marconák és Edisonok nem születnek túlságosan gyakran, de azért sok olyan taLálmány vá'ik közismertté, amely akikor, mikor már megvan, szinte nélkülözhetetlennek tetszik. Most, hogy megnyüt a Magyar Feltalálók ál’andó jellegű kiállítása, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi évek találmányai, főként a mai háborús nehézségeken akarnak segíteni, a köz él elmezést, közegészségügyet és honvédelmet szolgáló felfedezésekkel. Szinte gyermekes kíváncsisággal járjuk körül a két termet, annyi érdekesség van itt, hogy nemcsak megnézni, hanem fe’sorolni Í6 lehetetlen- Az ismeretlen külsejű és rendeltetésű dolgokon magunktól el sem tudnánk igazodni, a kiállítás titkára kalauzolása me'- lett nézzük meg az érdekesebb találmányokat, aki hozzáértő Se szakszerű magyarázataival, pár odavetett vonással, minden ,,for- télyos" találmányró' könnyen érthető képet rajzol. Mint már fentebb emliicttük, legtöbb mostanában létrejött találmány a háborús élet, vagy ahogy ma népszerűén mondják, a mii- rostos világ nehézségeinek áthidalására született. Itt van mindjárt József Ferenc királvi herceg korondpótló találmánya, a „Neacort" amely úgy (könnyedségével, mint olcsóságánál fogva tökéletesen helyettesíti a régi és drá'ga anyagokat. Nem mindennapi ötlet s „házi cipőtalpal ója", mellyel egy tizéves gyermek is játszva megtalpalhatja otthon a cipőjét. Tenyérnyi nagyságú, patkószerü fémráma ez, rá kell illeszteni a megtalpa’andó cipőre, aláhelyezni1 a bőrt s beleverni a szegeket. Tiz perc múlva kész egy komplett ci- pőtalpalás. Csak aztán' 'egyen bőr, amivel talpaljon az ember!. .. A tea-, citrom-, 6zemeskávé_ és vaniliapót- lók „felfedezése" mögött szintén nőt sejtünk 6 igazunk van, a füszerpótlókat sokgyermekes családanya találta fel, azaz oldotta meg, nagyanyáink módszerével. A „vallódi" babkávé, apróra, tört és feketére égetett gesztenyéből készült, de akiinek nincs pénze gesztenyére, az elkészítheti makkból is.!. A vaníliát a pompás illatú és vajsárga kakukvi. rágfü helyettesíti, tejben főzve, igazán éppen olyan ize és illata van, mint a vaníliának. Érdekes ötlet még a ' „Sulfoped" reuma elleni segédeszköz, nem orvosság és nem iszappakolás, hanem két „rádiumos" cipőhetét, ami igen hatásos reuma elleni védőszer, mint ahogy a tulajdonosa, azaz feltalálója ál’itja Mert nagyon 6ok feltalálóval megismerkedünk, gyárostól az utcaseprőig minden társadalmi osztály képviselve van, főként idősebb és nyugdíjas emberek, akik ráérnek a találmányaikkal bíbelődni. Mert van olyan, amelyiknek a megoldása öt évet vett igénybe, mint például a kulcs nélkül nyitható zár, amely egyetlen gombnyomással zárul ás csukódik és senki más nem tudja kinyitni, csak aki becsukta. így tehát a betörők ellem is íoégis o'y.am egyszerű, egy asszony feltaláló kitűnő védelmet nyújt., „ Komoly találmány és a külföld érdek'ődé- sére is ezámithat az autó- és kerékpárgumit helyettesítő faabroncs, amelyet max többször kipróbáltak s megállapították, hogy nemcsak pótolja a gumit, hanem tartósságában felü' is múlja azt. A másik, külföldi érdeklődést keltett találmány, a „háziig" előállítható inhalá'óké- 6zülék, amely egy keskeny cső és akár üvegbe, akár pohárba belehelyezhető. Főként a harctéri szolgálatot teljesítő katonák részére nagyon alkalmas. A szavazógép és a nagy háztömbökben működő automatikus útbaigazító tisztára amerikai izü ta'álmány, kár, hogy itt Magyarországon nincs annyi felhőkarcoló, mint Amerikában, mert akkor nélkülözhetetlen lenne. A szavazógép a szavazatok pontos és csalhatatlan ellenőrzője, egyszerre csak egy szav? zatot adhat le- A háziasszonyok biztosan melegen érdek* ’ődnek majd a négyrekeszes főzőlábas iránt, amelyben egyszerre fő a leves, hús, főzelék és tészta. Csak arra nem ad magyarázatot az ötletes találmány, hogy honnan szerezzünk a mai világban négyfogáso6 menühöz valót?. . . Sokkal szerényebb a hordozható főzőkészülék, amely bogrács is, meg tűzhely is, tehát megvalósult a régi mondás: fából vaskarika! A bogrács alatt ökiömnyi nagyságú tűzhely van, szeliőizteitő (nyilVissal és alágyujtóvaj éppen csak a kéménye hiányzik, ötletes fef. taláEója még palaceintanagyságu sütőt is helyezett a bogrács tetejére, hogy a. szerénytelenebbek egyszerre kétfogásos ebédet i6 készíthessenek. A „kézitűzhelynek" az a legnagyobb előnye, hogy menetközben is használható, a kirándulók és a cserkészek séta- vagy hegymászás közben is megfőzhetik ebédjüket 6 még arra is ügyelhetnek, hogy ki ne fusson a leves, mert hiszen a tűzhely mindig ott van a kezűiben. . .. Ám ez csak! nőket érdeklő téma. Annál nagyobb érdeklődésre tarthat 6zá<mot az a furcsa szerkezetű szakállpuhitó készülék, amely arra van hivatva, hogy megkímélje a férDa. kat a borotválkozás gyötrő kánjaitól. Pár perc, azaz pillanat, a készülék puhára főzi a kemény férfisörtéket, s a borotválkozás egykettőre lebonyolítható, még baltaélü zsilett- pengével is. A tüzelőfahiányt a szemétből előállított fapótló helyettesíti, csak az a baj, hogy az előállítása egyelőre még többe kerül, mint a „valódi" fának. A mügumi, aszbesztpó'tló, szivacstégla és a fából készült gépszij, szintén a háborús éjét anyagszükségletének hiányait pótolja. A feltalálók nagyrésze ugyanis főleg aira helyezett különös súlyt, hogv készítményeik kizárólag hazai termésből készüljenek, tekintette! arra, hogy a háborús anyagbeszerzési nehézségek miatt leküzdhetetlen akadályokba ütközne a külföldi anyagok megszerzése. S. M "!.V IHMIiEiL -
