Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-24 / 291. szám
iei 1943 december 24. ELLENZÉK Ilf lor«Ie3§@e a kolozsvári városháza épülés! terveiben Hol épül fal az új városháza: a régi helyén, a Széchenyi- téren vagy a Malom-uteábanl Vákár Tibor építészmérnök: feltünéstkeltö terve lOH maki i íírmt ßszürri r rtóv t tíoí9 ÍÍÖSÖíI B^Otól ssoisn févxöjf flfiígol yleirfíe ;n jÍ9jí jfixiri ídöterí töfetbl JJÍobes ti á9n >3Í isi Korév nseeQ tó r rév íeresa gorien teygeí i A ßtfc-O'?! • ítóífi pínijn: 'iriíííol s'tbob Hsai 9Í5Z.ÍÍJ isczvb íisaév bnom Í9SÖJÍ 50ÍO.X MIM nyn .ÍS33V íg9HI Sttót trév mofq totóq j-aß>i utóm i eb nosa trţffiB rfenv noT 3VtóI )foH dirre ) ev ■aom íébo tseíí t ári ssof j — ; 2é .no t íotór ?tóa tóm nőn 1 ß .tót ites TSV )9q ;qé îârT ÜJÍ ed töt se ov m 'iß rn 79 tó 29 S [e •é <r i Nemrég a Kolozsvári Szemlében olvastunk igen érdekes cikket Kovács Gyula műszaki tanácsos tollából az uj kolozsvári városháza terveiről, pár héttel ezelőtt pedig Vákár Tibor építészmérnök közölt nagyértékii városrendezési gondolatokat tartalmazó cikket a Hitel cimü nemzetpolitikai szemlében. Kolozsvár közvéleményét már hónapok óta élénken foglalkoztatja az uj kolozsvári városháza elhelyezésének kérdése s a megjelent cikkek nyomán mind szélesebb körben gyűrűzik a probléma vitatása. Ez annál érthetőbb, mert az ui városháza helyének kijelölése hosszú évtizedekre, sőt évszázadokra megszabhatja a város fejlődésének irányát. Mindazok, akik e város falai között születtek, vagy idekerülve, e város hagyományaival és szellemével teljesen eggyé váltak, féltő aggodalommal várják a döntést. Kolozsvár iránt érzett szeretettük fokozza bennük az aggódást, nehogy elsietett vagy netán elhábázott legyen a döntés. A régi Kolozsvárba itt-ott belekontár- kodtak idegen kezek az elmúlt húsz év alatt. Most azonban arra kell igyekeznünk, hogy ami Székesfehérváron olyan kitünően sikerült, az Kolozsvárt is elkezdődjék: restaurálások segítségével elő kell varázsolnunk a város régi arcát a dísztelen portál ék és az újkeletű vakolat- díszek alól. Székesfehérvár ma a legmü- vésziebben rendezett magyar városnak mondható, pedig nem dicsekedhetik megközelítőleg sem olyan szépségekkel, mint Kolozsvárt a Mátyás király-tér, a Szent Mihály-templom és jónéhány nemes arányú palota. Ám minden részletében művészi, harmonikus városképe föltétlenül meghódítja az utast, aki egyszer is betette a lábát Székesfehérvárra. Kolozsvárt a méltóságteljes főtér az ódon templommal, a plébánia-sorral, a Bánffy- palotával és a Mátyás-szoborral, a Farkas-utca a régi kollégiummal és a református templommal elragadó szépségű, de mennyi az elhanyagolt, rendezésre szoruló városrész. A vasút felől jövet álljunk csak meg egy pillanatra a Szamos vashidján, tekintsünk szót mindkét oldalon a Szamos partjára. Az elénk táruló látvány oly sivár, hogy kolozsvári, vagy Kolozsvár romantikájától meghódított ember nem nézheti anélkül, ho^ a szive el ne szorulna. Méltatlan ez a Sza- mos-part Kolozsvárhoz. S pár lépéssel odébb jobbkézt a dísztelen tyuíkpiac, bal- kézt a formátlan Széchenyi-tér képe nyílik meg előttünk. Képzeljük el, hogy Kolozsvár 200.000 lakosú várossá fejlődik — ez 50—60 év alatt bekövtetkezhetik — és utcáin az autók ezrei szaladnak, vájjon, hogy győzi majd a főttér Wesselényi- utcai torkolata a forgalom lebonyolítását? Célt tévesztett dolog a város forgalmát a főtérre irányítani, inkább elterelnünk kellene onnan. A főtér csak őrizze a régi Kolozsvár megejtő, halk hangulatát, a történelmi levegőjű belváros körül aztán épülhetnek a forgalmas, korszerű városnegyedek. VÁROSHÁZA A SZAMOS PARTJÁN Nézetünk szerint hibát követ el, még pedig súlyos hibát, aki csak egyetlen épület elhelyezésére szorítkozik a városháza építési terveivel kapcsolatban anélkül, hogy számbavenné az összefüggéseket és egy egész városrész rendezésére törekednék. Vákár Tibor tanulmánya épp azzal ragadja meg olvasóját, hogy nagyvonalú városrendezési gondolatokkal, ismertet meg és terveinek csak egy részét alkotja az uj városhájza elhelyezése. Tanulmányait előzetesen kiterjesztette az éoü let tömbök és terek fekvésének megállapítására, az uthálóztat alakulásának és a forgalom főirányainak vizsgálatára, a lakósürüségre. az üzleti negyed és a gyártelepek elhelyezésére. Ezek után elemzés tárgyává tette a város térképét és ennek alapján két nagyfontosságu városrendezési gondolattal iep meg. Egyrészt megállaoitia, hogy amint Budapesten, Kölnben, Bécsben a nagy körutak a régi várfal irányát követve a várárok mentén épültek, épnugy Kolozsvárt is meg lehet találni ezt a várfalon kívül kör beszaladó körutat, mely gyűrűként fogja körül a városmagot. Teljesen nyitva áll a lehetősége annak, hogy kialakuljon a belváros körútja, amit nevezhetnénk „Mátyás király körut“-nak, csak ki kell fejteni és mérnöki eszközlökkel napvilágra hozni. A Malomárok mentén, a Bartha Miklós-utcában, a Majális-ut alsó szakaszán, a Petőfi-utcán és a Hunyaditéren keresetül futna ez a körút és a Postakert-utcába torkolva érkezne el újból a Malomárokhoz. Másik igen jelentős gondolata a Szamos-part rendezésének terve. „Ki kell szabadítani a Szamost emberalkotta ráerőszakolt zártságából“ — írja Vákár mérnök — „és vissza kell lopni a város belsejébe a természetet... Meg kell tisztítani a Szamos déli partját a betonhidtól fölfelé, egészen a Nyári Színkörig, a Szamos északi partját pedig az Alsztória-fszálló magasságáig. A két part rendezése megragadóan szép uj városrésszel, a Sizamos-parti sétánnyal gazdagítaná Kolozsvárt.“ Mint ismeretes, a posta építkezési tervei teszik ma annyira időszerűvé az uj kolozsvári városháza elhelyezésének kérdését. Vákár tervében mindkét építészeti feladatra megtaláljuk az igen sikerült megoldást. Mint tanulmányában mondja, aki a városházát szervesen akarja a város testébe belekapcsolni, aligha juthat míg a városháza vele szemben a Szamos partján. A két U-al&ku épület egy lOOxlÜÜ, azaz tízezer négyzetméter nagyságú teret zárna körül, amely hatásosságban vetekedne a szegedi Dóm-térrel, sőt akár a budapesti Hősök-terével is. Az épület keleti szárnyához csatlakozna a városház tornya, amely jellegzetes része, mintegy jelképe lehetne a városnak, Az uj kolozsvári városháza távlati képe a Szamos partján kiképzendő sétánnyal, a Horthyut tengely éból nézve. més eredményre, minthogy a Széchenyi- témek, a Wesselényi-utca torkolatának, a Malom-utcának és a tyukpiac területének egységes szemlélése alapján kell az uj kolozsvári városháza helyét megtalálni. A város területi, lakósürüségi és forgalmi súlypontját ma tematikailag és geometriailag meghatározva, előtanulmányai mind a Malom-utca és a tyukpiac felé vezetnek. Ez a lebontottmak feltételezett — mintegy 550x220 méter nagyságú — terület áll a tervezés rendelkeiráként a Szent Mihály-templom, vagy Fadrusz főtéri Mátyás-szobra.“ AZ ÉPÍTKEZÉS menetrendje Úgy tűnhetik, hogv ez a terv sok bontást javasol és keresztülvitele nagy költségekkel járnia, holott a valóság az, hogy mind a postapalota, mind az uj városháza fölépíthető anélkül, hogy a Malom- utca néhány földszintes házán kívül mást egyelőre, bontani kellene. Később azonban, a város közönségének tehierbiróké- pességéshez mérten, öit-tiz, vjagy esetleg Az uj kolozsvári városháza és környékberendeíésének belyszinrajza. zésére. A városháza itt a Szamos partjára és a közlekedés főütőerei mellé épülne és a Fellegvár rendezése után pompás kilátás nyílnék a városháza ablakaiból, valamint épp oly szép képet igér többi ‘irányból is a rálátás a városházára. „A postapalota e terv szerint a posta tulajdonában lévő mai tyukpíacon épülne föl. Karácsonyi, újévi likőr* és szeszesital szQksé!í,eté' még i d ej é b e n szerezze be Fiilsp Qlza-cégné!, Széchenyi-tér 19. szám. ^ - M w Távbeszélő 16-28, 16-34. húsz-harminc óv alatt sorjában megvalósítható Vákár mérnök tervének minden szerencsés gondolata. Unszolván menetrendet lehetne szerkeszteni az építési terv fokozatos keresztülvitelére. Mindenesetre inkább készítsünk hosszúlejáratú tervet, semhogy anyagi okokra hivatkozó szükkeblőséggel elzárkózzunk a város képét jelentősen megszépítő, igényes tervről. Gondoljunk arra, hogy az uj városháza helyének kijelölése előreláthatólag a legnagyobb horderejű döntés, amely a város fejlődését egy századon belül befolyásolhatja. Olyan. vonzó képet kell alkotnunk, amelyet majd a Kolozsvárt megforduló idegenek százezrei feledhetetlen benyomásként Visznek magukkal a kincses városbóL (k) firany helyett búza Miért bocsátott ki a kormány buzaköt- vényeket? Ez a kérdés önkéntelenül felvetődik a kisember lelkében, amikor azt olvassa a lapokban, hogy a tőzsdén uj állampapírt jegyeznek. Természetszerű, hogy a rendkívüli viszonyok között mindenki a jövendőre gondol. Szeretné, ha élete munkájának gyümölcsét biztosan és megfelelő kamatozás mellett tudná elhelyezni. Éppen azért, mert háborúban élünk, erre kevés alkalom nyílik. Az ingatlanforgalom majdpem teltesen megállóit. Az építkezés anyaghiány miatt ezen a nyáron is pangott. A kisember tehát nem. tudja befektetni tőkéjét és nehezen válik meg készpénzétől, amelyet ilyenformán kivon a gazdasági élet vérkeringéséből. Az államhatalom a tömeglélektannal számolt, amikor a buzakötvényeket kibocsátotta. Ez arra a kérdésre felelet, amelyet felvetettünk. Nem akarunk a pénz- ügyjogra hivatkozni, hiszen a jogi tételeket az emberek nagytöbbsége nem érti meg. Tudni kell azonban, hogy nem üres szólás-mondás az a bizonyos „aranyvaluta“. A magyar haza nem akart inflációt és kormányzatunk számol azzal, hogy minden értéknek megvan a maga sajátságos áruvalutája, amely a bankközi arany valutával egyenértékű. Hogy egészen népszerű példára hivatkozzunk, ilyen az eszkimóknál a fóka, a braziloknál a kávé, a távol keleti népeknél a nyersgumi, stb. Az egész kereskedelem csereviszonyon alapul és az ilyen áruvaluták minden népnél értékmérőül szolgálnak az átszámításkor és az ilyen áru- valuták értékéhez mérik a mindenkori árat. Bizonyos, hogy a mai hatalmas gabonatermelés idején a buza a legjelentősebb értékmérő. Hiszen a falu népe a búzában fizeti például a lelkész járandóságát, az u. n. „kepét“, a kommenciósok a búzában találják meg munkájuk értékének fedezetét, természetben fizetik az uradalmi tiszttartókat is, egyszóval a cserekereskedelem ősi formája a magyar gazdasági életben ma is élő valósás. Helyes volt tehát, hogy a pértzügyi kormányzat a leggvakorlatiasabb és a legegészségesebb megoldást választotta a buzakötvények kibocsátásával, amelyeknek alapja a buza ára. A kibocsátásra kerülő buzakötvények kétszázmillió pengő összértéke megfelel ötmillió métermázsa búzának. A három- százalékos kamatozás és huszonöt év alatt sorsolás utján visszafizetendő negyven- pengős névérték nem a mai pengő értékének, hanem a mindenkori búzának felel meg. Kisembert teli át nem érheti károsodás, mert a kötvények jegyzői abban az esetben is megfelelő összeget kapnak, ha a buza ára negyven pengőnél kisebb lenne. Az állampapírnak pedig ezt a névértékét az bizonyítja, hogy a mindenkori kormányzat megvédi az árhullámzásoktól. BÉLYEG ÜZLET!! Világvárosi választék. Szolid árak. Albumok, bélyegkellékek raktáron. HERCZEG ERNŐN É béiyegkei esküdő,Dávid Fereno-u. 12. Vétel! Eladás! Cserei Telefon 10—69.
