Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)
1943-12-23 / 290. szám
1 S 4 3 decern Bér 23» Kertészeti tanfolyamok Erdélyben Magyarország területén sehol sincs olyan nagy jelentősége a kertészképzésnek, mint éppen Erdélyben, sajnos, azonban a mostani háborús viszonyok nem engedik meg, hogy a kormányzat állandó jellegű közép, és atsó- foku kertészeti szakoktatási intézményeket álii'son fef. Báró Bánífy Dániel földművelésügyi miniszter az adott helyzetben más utat keresett a kertészeti szakismereteknek a széles néprétegekhez való eljuttatására. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége utján kertészeti tanfolyamok létesítését határozta el, amelyek keretében a kirendeltség szakemberei 2 helyszínen keresik fel a gyümölcs, és zöldségtelmelő gazdákat s őket elméleti és gyakorlati oktatásban részesítik. A háromhetes kertészeti tanfolyamok keretében a fc^imíivtílésügyi minisztérium erdélyi kirendeltségének szakemberei a gyümölcs- termesztés körébe) tartanak felvilágosító eladásokat. A legtöbb vidéken ezeket a rövid tanfolyamokat veszik a legszívesebben igénybe. Ennek az az oka, hogy a tanfolvamok hallgatói, ha nem is tudják hiányos tudásukat teljes mértékben pótolni, de a helyi adottságok keretében te1 merülő legégetőbb kérdések megoldására felvilágosításokat kapnak s a kertészet fejlesztése érdekében egységes irányítást nyernek. A földművelésügyi minisztérium erdélyi kirendelés ge most 6 helyen tart háromhetes 1 »ítészek tanfolyamat, "mégpedig Magyardé- cse Várkudu Kidé, Magyarfülpös, Zalán és Balámbánya községekben. Amennyiben ezek a tanfolyamok beválnak, azokat rendszeresíteni fosta de természetesen nem mond le a szak- ke;» silést nyújtó és sokkal nagyobb elfoglaltságot igényíő hat- vagy nyolchetes taníolya-s mck megrendezéséről sem, amelyeket főleg a gyümölcs, és zöldségtermelő vidékek központjaiban fog életrehivni. A háromhetes kertészeti tanfolyamok tanrendjét a íö’-dmüvelésügyi minisztérium erdélyi kirendeltsége úgy állította össze, hogy annak ke 1 - ében a résztvevők elméleti és gyakorlati kiképgéstf nyerhessenek. A tanfolyamok hallgatói részére felszerelést és védekező szereket díjtalanul bocsát rendelkezésre de ingyenes a tanfolyamokon való részvétel is. A kertészeti tanfolyamokon a gyümölcstermesztés kérdésével foglalkoznak a szakelőadók F az előadásokban a 'telepítés kérdései, a fiatal, még nem termő gyümölcsösök kezelése, a t-ertnő gyümölcsösök gondozása, különösen pedig a termés helyes kezelése éppúgy szóba kerül, mint az elhanyagolt gyümölcsösök kitakarítása, a kártevők megismertet'se az ellenük való védekezés s a talaj- művelés kéidése is. A tanfolyamok résztvevői ezenkívül a legfontosabb1 érdekképviseleti, közigazgatási és kereskedelmi ismeretekről is tájékoztatást kapnak s megismerik a gyümölcstermesztésnek a npélelmezés terén való fontos szelepét s annak nagy nemzetgazdasági jelentőségétA kertészeti tanfolyamok vezetői és előadói a föidmiive'éMigyi minisztérium erdélyi kirerde tsége felügyelete alá tartozó kertérzeti leírgyélők és gyümölcstermelési intézők lesznek . „Merő Ssemle“ cimen u] u lom ’nyes folyóirat iss Juli Erdélyiben Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület kiadásában a napokban ,,Mezőgazdasági Sízem, le cimen uj tedományos folyóirat hagyta el a sajtót. Megjelenik kéthavonkint egyszer, öt iv terjedelemben. Szerkeszti k. ^Kuthy Sándor mezőgazdasági főiskolai ny. r- tanár ! Felelős szerkesztő: v. Szász István. Felelős í kiadó li-erne er Béla. A szerkesztőbizottság j tagjai: vitéiz Biró Gyula, Csontos József, j Dóry Lajos, Farkas Árpád, Gö’iner János, ; ■lovag Kerpely Antal, Kuty László, Krasznay ' Pál, Manninger G. Adolf, Mariáesy Béla, kis- légi Nagy Dénes, Nyiredy István, Seyfr;ed Ferenc, Solty Ernő, béréi Soó Rezső, Szabó Albert. A folyóirat beköszöntőjét Te'eki Bé’a gr., az EMGE elnöke irta: ,,Még azokban az időkben, amikor a mezőgazdasági tömegnép* nevelés rendszerét kezdtük kiépíteni _^ jrja a többi között —-, igen nagy hiányát éreztük egy olyan mezőgazdaságtudományi! fórumnak, mely a tudományos kutatásoknak és eredményeknek a tükre & mely kiapadhatatlan tudományos forrása lehet annak a gazda- erte miségnek, me'y a mezőgazdasági éíet ismereteit és fejlődésének újabb és újabb elemeit tovább viszi és átadja a széles nép- rétegekpeto. Hiszen a tudományos kutatómunkára is ál! az egyetemes értékmeghata. irozás: annyit ér, amennyi belőle valóság &sz amennyire a közjót »szolgálja. Hogyne éreztük volna azokban az időkben egy "mezőgazdáé ág tudományi folyóirat hiányát, am:- kor„ még a trianoni keretek között megje_ lenő hasonló jellegű írásokra is csak elvétve 1 tehettünk szert. A felszabadulás viszont már ellenzék uj szje’lemi távlatokat nyitott meg Erdély számára s a magyar sorskérdések müve ésc-e sok-6ok magyar tanult fő érkezett Erdély földjére, mezőgazdasági viszonylatban a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolához, a m-* renc József Tudomány Egyetemhez, az Ájl<E' egészségügyi intézethez, a Földművelésügyi Minisztérium különféle kísérlet ügyi intézményeihez. és a földművelésügyi igazgatáshoz Együtt volt tehál az. a szellemi gáida, mely a régi terv, a mezőgazdaságtudományi fo y°" irat meginditásához sziijkiséges". A folyóirat első szarnának tudományos részében Farkas Árpád: A számos állatállomány megoszlása és az istáUlótrágyáiziás; Szabó A'hert: Vizsgálatok a méhek nosernosisának kórlejlódésc- ről, kórbonctarváról és korszövettanaio ; Der zsy Domokos pedig: Az üiemer.rol éitékez'k A gyr’lkör’ati részben Solt Jenő: A tarlobur- ccvnya talajápolásáró!, mig a Szemlerészben vitéz bíró Gyula, v. Szász István és :ki- Kuthy Sándor az átmenetgazdalkodás kérdéseit tár g y a Íja. Ezenkívül könyv és íolyóiratismer- letés teszi vá'lozatossá az uj folyóirat tartalmát. A folyóirat évi előfizetési ára JO pengő, intézményeknek 50 pengő, egyes szám ára 5 pengő. Megrendelhető: Kolozsvár, Majális-utca 24. }aftu,á&aí% Uezdi me# fnuködés-ét az awzáfyto U&ditybndb&b Uatá&áty BUDAPEST, december 22. Vitéz^ Bon- ezos Miklós igazságügyi állaimitdtkiáír, az Országos Hodigondozó bizottság elnöke, rádióelőadást tartott a _magyar hadigondozás feladatairól. B?ielentette, hogy az 'országos hadigondozó hatóság 1944 január elsejével kezdi meg működéséit. A közelmúltban megjelent kormányrendelet. a hadigondozást állami feladatnak nyilvánította. A modern szociális államvezetés céliának megfelelően a magyar hadigondozásnak ü hangsúlyozott szociális jelleget kell adnunk. A szociális cél az, hogy az elárvult családokat visszavezessük eredeti életkörnyezetükbe és felemeljük arra az é’et- szinvonslra, amelyhez saját erejűikből ic feljutottak volna, ba háborús veszteség nem éri őket. A magyar hadigondozás arra fog törekedni, hogy a károsult családoknak ne a pillanatnyi szükségleteiről gondoskodjék, hanem lehetőleg a jövendő életszükségleteit biztosítsa. Hagyó rnányos erdélyi szeüemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép A földbirtokpolitikai tevékenység tengelyében a vitézségi éremmel kitüntetettek mellett a hadigondozottak állnak az első helyen. A legfontosabb elv az. hogy a falusi származású hadigondozottak okvetlenül falun találják meg boldogulásukat. Igyekezzünk ellensúlyozni a hadi- gondozottak városbaözön lését. Az érdemesebb hadigondozott családokat házhelyhez, földtulajdonhoz igyekszenek iuttatni, hogy ezzel küzdjünk az egyke ellen. Az országos hadiyondozó hatóság megszervezi a hadigondozottaknak szóló tanácsadást is. De ezenkívül intézeteket U kíván létesíteni és fenntartani. Ilyenek a mezőgazdasági es ipáin rokkantiskiolaik, de ilvenek a jelenlegi üdülők, az úgynevezett átmeneti intézetek is, amelyekben hadirokkantjaink ingyenes ellátást kannak, amíg sorsukról végleg nem intézkednek. boldogulásáért az karácsonyra töltőtollat minden nagyságban, színben, árban az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér o. Zsebnaptárak az 1944. évre bőrés vászonkötésekben minden nagyságban és árban, az „Ellenzék“ könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép bolií>3«r lásáért az Ellenzék. Sí Sí CSEGEZY-nél. Unió-utca 24. szám — Magyar Bolt 13-as fiók. Telefon: 18—67. A könyvpiac eseménye: Kétezer év festészete, 700 mester festménye! Az első mű vészét történet. amelyben az olvasó egyszerre láthat a és összehasonlíthatja különböző korok műve szetét. — A 35x25 centiméteres album 20 színes műlappal, . kötve 110 P. K,pható az Ellenzék könyvesboltban Kolo?svár, M ityás királz-'é- 9. — Vidékre utánvéttel U azonnal m-gtüldíük I SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET TACSKÓ Dario Niccodemi vigjátékának b cmutatója a Nemzeti Színházban. Közis»mért dolog és közkeletű szóval válságnak nevezzük azt a jelenséget, amit legalábbis a magyar színpadokon bemutatott magyar és idegen darabok túlnyomó többsége mutat, hogy kimagasló értékű uj színpadi müvekben évtizedek óta általános elszegényedés állott be. Tekintve az időközben nagy mértékben megnövekedett „keresletet“, a nagyritkán „kiugró“ darabok nem változtathatnak a fenti megállapitáson. Éppen ezért nem feltétlenül skatulyázó szenvedély, ha valamely uj darabot legelőször is minősítünk s arra vagyunk kiváncsiak, hová tartozik, melyik fókáin áll annak a bizonyos, sokat ócsárolt és sokat vitatott értéklétrának Ezzel úgy véljük, hogy a közönséget u hasznosan tájékoztatjuk. Nos, ebben a gondolatmenetben Dario Niccodemi vig- játékát a szó legjobb értelmében vett szórakoztató darabok közé sorolhatjuk Alapötlete egészen külöinűeges, minden sablontól elütő, van benne jó adag egészséges humor, sőt a mindennapokra adagolt és az átlagos emberhez mért egészséges életbölcsesség és poézis s van stílusában és modorában sok vádámitó világo szin. S a maga nemében bizpnyos tartós5 HITEL ME.M2ETPOUTJKA1 SZEMLE A decemberi szám tartalmából: , CSFKEY ISTVÁN: A százéves „Szózat" és a külföld HUNGARÜS VIATOR: Spanyolo:szâg és Erdély GUOTH KÁLMÁN: A nem-magyar népelemek helyzete középkori társadalmunkban LAKATOS ISTVÁN: 1 Liszt Ferenc Erdélyben MIKÓ IMRE: A magyar országgyűlés Magyar figyelő: Hogyan vivta meg Báthory István Veii- kie Luki várát 1580-b,an (Gyulai Pál em- lékirataibó'). — Vendek a Muravidéken. — Az -osztrák „divide et impera'-po. 9 litika roman megvilágításban. SZEMLE: ENTZ GÉZA: A Barabás Miklós Céh kiállítása Kolozsvárt. Szerkesztik: ALBRECHT DEZSŐ, KÉKI BÉLA VENCZEL JÓZSEF, VITA .SÁNDOR E'»fizetés egy évre 20 P. Egyes szám ára 2 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: ( Kolozsvár, Má'yás király-tér 5. Postacsekk 72 809. Megjelenik havonta. I ságra is számíthat a Tacskó. Egészen modern s megtörténhetett volna akármilyen rég mult időben. Tacskó, az utcáról felszedett „kölyök- leány“ némileg egy társadalmon kívüli lény. Amolyan rousseau-i teremtmény, akit a társadalom még nem rontott meg, aki mem ismeri az „úriemberek“ és „nagyságos asszonyok“ világának alaptörvényét, a konvencionális hazugságot és a képmutatást. Minduntalan, elárulja gát légmentes, ösztönös gondolkodását. ..ami a szivén van. az van a száján is“. Természetes gondolkodása következtében mindegyre fellázad a „rend“ és az ,.uri modor“ ellen, de szeretőiét és lelkesedését éppoly szabadon nyilvánítja. Nagy szerenccéje az előadásnak, hogy Tacskót, akire voltaképp az egész darabot építette a szerző, színpadunkon Ölvedy Zsóka játszotta, akinél, együttesünket tekintve, senki erre a szerepre alkalmasabb nem lett volna. Igazi, egécz- séges és jóizü kis csavargóleánya üdesé- gével, természetesen naiv bájával, egyszerű közvetlenségével és humorával fő- erőssége volt-az előadásnak. A három felvonást szinte mindvégig a színen, fáradtság és lankQdás nélkül, ugyanazon a szenten, sőt emelkedő hangulattal játszotta végig. Guilio Bernini szerepében örömmel láttuk Táray Ferencet, a kolozsvári kö-önség régi kedvencét. Tárav, aki a darabot Budapesten is sikerre vitte, finom játékával, nsgv művészi tudásával faragott kitűnő és emlékezetes alakot az öregedő, gazdag s Tacskó iránt fellángoló úriemberből. Bernininé ..őnagyságáék“ világát képviselő figuráját Kormos Márta alaküott'3. Játéka nem elégítette ki a nézőt, nem volt elég színes, élénk és változékony, holott szerepe, ha nem is túlsók, de elég alkalmat nyújtott volna számára ilyen értelemben. Szécsi Ferenc fiatal és derűs életbolcsességü vasútépítő mérnöke (Tito Sacchi) jó alakítás volt, mindössze annyit jegyezhetünk meg róla. hogy szerettük volna, ha kissé súlyosabb, némely jelenetében nehézkesebb lett volna. Igv ábrázolása reálisabb lett volna és több alkalmat szolgáltathatott volna humora megcsillogtatására is. Bianca-í Kóló* Mária játszotta, eléggé kevés elhitető erővel. Várady Rudolf, Fausto ura. elsőrangú kabinetalakitá? volt. Parányi szerepében meglepően jó volt Perényi János. A darabot Táray Ferenc rendezte stílusosan, a díszleteket Varga Mátyás tervezte. SZ-ABÓ ISTVÁN. PAPÍRBAN, írószerben, irodai lei- szerelési tárgyakban teljes raktár* talál az „Ellenzék“ könyvesboltban. Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Tele^ fon 11—99. wwűHMnmmmunsmgmmBammmBmBBBBaammm —ag—b Erdélyi Gazda 1944. évi naptára 632 oldal. — Ünnepi kiadás az EMGE százéves évfordulójára. Szerkesztette: Demeter Béla. Bolti ára 8 pengő. EMGE-tagoknak 5 pengő. Kapható: EMGE vármegyei küendeit- ségeknél. Megrendelhető: A gazdakörök és az Erdélyi Gazda hiadóhivatala utján, Kolozsvár, Majális-utca 24. szám.
