Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-22 / 289. szám

Qi E»l| 194 3 decern to«* 21 —ga» ELLENZÉK tvA &zú »3S2 ^snaíl3 ßVtjq nodéynaf tiißio^ei ** Ób£is >íöd >!ßri 3 tennie OJß yf3^ Jösojaa^I-Mónivá §§32?s!3J • áiJáV rX A ■ßdYnjsrn usygcrn jos a] ói obi aovl }1»-?ÍYÍ3jI oynoxicí moH d n;cf •ß y§orf isvnnöif Jsa3i3^[ I. .. 9X29V inév BYPO teom o xs nsgi )d'Jöí íriísg IáI9b á A jsibss o CÍÖJ }J£rfíu2 md fLBjqas ixA ^SVJ­\«Sl qbn xA íozBxz Î y§3 zljdßd nsdd» töd ß 3?söb Xß naxa »1 A m q A ^ um k inh iTÄ 20 20 Iß Y X n Ma jelenik meg a Egy véka tudomány mellé egy köböl erkö'cs a székely kér eszi úri kisdiák útravalója — A becsület jutalmában 15 román diák részesült ,,A kő, amelyet az építők meg­vetettek, szegletkővé leit.“ (Zsol­tárok könyve.) SZÉKELYKERESZTUR, december 22. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Erdélyt járva —- falvakat és városokat —, ezer év fényében fürdik a lélek. A templomok és iskolák, intézmények és alapítványok szét­áradó szelleme hirdeti századok országosá­nak bölcsességét. A Székelyföldön szomorú szinnel gazdagodik ez a -múlt; az örök szé­kely átok — a szegénység — nehezedik rá. Kettőzött jelentősége van itt mindennek: a szándék küzdelemmé, az áldozatkészség kö­telességgé, a megtartás akarata gondviseléssé válik . . . Példázóbb-e bármi is, mint iskoláink tör­ténete? Székelykereszturt is ez jellemzi. Szegény a város, szegény a környéke. Gazdagság csak a lélekben található. Ez veti ti sugarait az emberekre. Megragadja az idegent és az ön­kéntelenül e gazdagság szülőhonát keresi. Két esemény is indokolttá teszi, hogy meg- látgogassuk ezt a Kiiküllő-menti „szegletkö- vet‘\ Az unitárius gimnázium alapitásának 150 éves«-jubileumát ünnepli ezévben és egy államférfi Kolozsváron elhangzott idézete, melyben Európát marasztalja el a székely- keresztúri kisdiákok műveltségével szemben... Egy Celebris Schola A XVIII, század második felében a kor­mányhatalom lágy áJomba akarta ringatni a magyar nemzetet. Idegen műveltséget és er­kölcsöt próbált beleolrani. Nem sikerült. Sú­lyos időkben iskolaalapitásra"gondoltak a szé- kelykereszturiak, ami a legjobb gyógyszernek bizonyult akkor is a magyarság megtartásara. Homoródszentmártoni Bíró Sámuel 1712- ben hangoztatta először a szükségességét, hogy a székelyföldi unitáriusoknak egv olcsó, könnyen hozzáférhető középiskolájuk álljon Kérész túron. „. .. látván az Ifjúságnak is ez mostani veszedelmes időkben nem úgy mint ki- vántatoít vo’na nevelkedéseket, melyet ugyan causélt a fennforgó esztendőknek mostohaságok nagyobfcára, melyek mind az csendes élet, mind pedig a nervusok igen megrontották; végeztük, hogy, ha többet nem de egy Celebris Scholât eri- gâlnânk ez hazánk közepette, hova min­denfelől az ifjúság elérkezhetnék . .. mely állhatatos volna.“ A kolozsvári egyházközség elismeréssel fo­gadja ugyan Biró Sámuel elgondolását, de azt töb okból kifolyólag elveti. Egyelőre egyházi üldözések miatt nem való­sulhatott meg az iskolaalapítás terve. 1789- ben azonban már maga a város kéri a kö­zéptanoda felállítását. Ezt az iskolát tehát nem valamely hiúság, vagy ^fejedelmi kegy, hanem igazi kultur-1 szükséglet hívta életre és állította, ahol a népnek leginkább állhat rendelkezésére, a nép közé. Az elindulás, az, iskolaalapítás is merész, székely vállalkozás volt. Ki is hallott ilyet, egy fillér nélkül, közadakozás reményében, kaláka-módra fogni, építéshez. Mégis még ebben az évben megindult a falak felrakása a község végén, ahová az unitáriusok az ül­döztetések elől menekültek. Nagy öröm volt az építkezés megkezdése. Így valló erről egy szemtanú: „ ... én iroegvállom egy dolognak több kívánóját, mint itteni gimnáziumunk jó. móddal való felállásának, soha nem fa-' pasztaltam. Bizony sir örömében a nép, látván minden reménysége felett való ío- lyamatját .. ." Szabó Samu, majd Mihály János állanak a munka élére. Mellettük az egész Székelyföld. A fában bővelkedő katolikus felvidék geren­dát szállít, a kőben bővelkedő református Küküllő-mente követ termel, Nyárád-völgye gabonát, a mészégető vidék meszet, a mun­kások munkát és a tanulók napszámot admak. így építette a székelység — kalákában — gimnáziumát! A küzdelem még korántsem ért véget, öt osztályról hatra, majd a főgimnázium nyolc osztályért kellett küzdemök; a megszállás alatt az intézet megsemmisülése ellen. A NYERS ERŐ HELYETT ÁLLJON A SZELLEM HATALMA Kivette részét ez az intézet a műveltség védelmének harcából. Hivatása néprajzi hely­zetéből adódott mindenkoron. Ezért irta Ti­náiy Henrik 1892-ben; „A székelyföld szélén eg.y előretolt ál­lása a magyarságnak, fontos missziót felfe­sd: a székely az elnemzetietlenedés ellen védi és számos idegenajka tanulójának ha­zafias nevelése által a magyar miveltséget terjesztiA Ilyen adottságok közepette, lehetett volna-e uralkodó szelleme más, mint a legtökéletesebb erdélyi? A nagy székelynek, Orbán Balázs báró ala­pítványának is szellemi gyökere ebből táplál­kozott. Nem csak szóval, de tettel i.s áldqg zott. Alapítványa egyedülálló széles e hazá­ban. Lelke megérezte a helyes irtat: nem a oosszu, de a jóság vezérelte. Pedig Orbán Balázs szivén nagy sebet •ütött Székelykeresztur. Képviselőnek lépett itt fel, dacára, hogy figyelmeztették a kedve­tlen. kilátásra. , „Míg a nyikómejéki választó leakassza a szegről tarisiinyiját, '«esz bele kenyeret s szalonnát és bejön gyalog Sz. Kereszturra csak azért, hogy 'ream szavazzon, nincs a kormánypártnak oly hatalma, hogy en - gém megbuktasson." Őt, aki annyira rajongott népéért, itt érte első veresége. Halála előtt három nappal emlékezik meg erről végrendeletében; „A székelykereszturi gymnasium alapítvá­nyánál székely nemzetem iránti szere* e- tem irányadó; mer! én itt is igazán kö­vetem Krisztus tanait, hogy a ki kővel dob meg, azt kenyérrel dobom vissza, inert nem tagadom, hogy végtelenül fáj lelkemnek, hogy a keresztúri választó kerületben, épen székely testvéreim buk­tatlak meg. De én e megaláztatásomért, e kifagadásomért úgy kívánok busszutál- lani, hogy a népnevelés előmozdítása ál­tal edzeni meg jövőre e népet a hazafias­ságban." Első alapítvány-levelének mélységes hangja , sohasem volt időbbszerii, mint ma: ,,A nemzetek életképességét és hatalmát ma, már nem a nyers erő, nem is kizáró­lag a hősiesség, hanem a népek mivelt- ségi fokozata s szePemi fejlettsége szabja meg. Napjaink a nagy hadseregek s rop­pant fegyverkészletek is csak úgy nyer­nek nyomatékot, csak úgy tudhatnak még harctereken is tekintélyt és eredményt előidézni, ha az értelmiség felvillanyzó ereje lehel belőle erőt és erőt fokozó bi­zalmat:, ha a nyers erő felett ott áll a szel­lem hatalma, melyet a tömegek hatalma mindenkor megteremt." A székelység helyzete is tisztán állt előtte; ,,Mi szegény kopár hegyek közé szőri- tőt* az ország szivétől távol eső széke­lyek mint minden, úgy a nevelés lerén is háítérba szorultunk itt is, mint egye­bekben, az önsegélyre vagyunk utalva; ezért én csekély alapítványomat egy szé­kely tanodához, imádott szülőföldem egy olyan tanintézetéhez küldöm, mely azt leginkább szvikségli, egy oly nevelő in­tézethez, melyben nagyon sok szegény tanuló van, s mely. egy kis számu tele- kezet túlfeszített áldozatkészségéből me­rített léteit s annak köszönheti folytonos fejlődését, attól várja jövendőjének biz­tosítását." szenzációs karácsonyi sjárna Ára P 1.20 Minden proli kelő és részrehajlás álját elzárni Útónom... Ami nevezetessé tette alapítványát, az leg­magasabb emberi szempontok figyelembe vé­tele. így ir erről: „Teszek tehát 500, azaz ölszáz o. é. írt. alapítványt oly formán, hogy mindenik osztályban évenként száz-száz írtnak ka­matját a legjelesebb tanulónak nemzet és vallás külömbség nélkül, ösztöndíjként kiszolgáltassék. Ezen ösztöndíjak kiosztásánál azonban minden protecíio és részrehajlás útját elzárni kívánván, a tanuló iíjakuak is, az ösztöndíj képesek megjelölésére, némi befolyást gyakorolni kívánok biztosítani, nem annyira ellenőrzés, mint inkább az önérzet ébresztése céljából s főleg azért, hogy a tanulók, már fiatal zsepge ko­rukban hozzá szokjanak az érdem mél­tánylásához s ennek nemesitő érzetét el­sajátítsák. Ez okon a jelölt ösztöndíjak mindenik osztályban a legíeddheletlenebb maga­viseleté, a tanulmányokban a legtöbb szorgalmat és előmenetelt tanúsító ifjú­nak adassanak." AHOL ÉRVÉNYESÜL A TITKOS SZAVAZÁS JOGA Orbán Balázs br. szigorúan előírta az ösz­töndíjra vonatkozó tanulók kiválasztásának módozatait. Ez az, ami példátlanná tette emelkedett és mély szabadság vágyát: „Mindenik öszföndij jogosult osztályban, az illető közvizsgát pár nappal megelőző­leg, az osztály tanulói titkos szavazat utján, az ösztöndíjra, három tanulót jelöl- Biek ki, a kijelöltekből aztán az illető osz­tályba betanító tanáirck, az igazgató rész­vétele mellett szintén titkos szavazás ut­ján válasszák ki a három közül a leg­érdemesebbet, kinek a közvizsga alkal­mával az ösztöndíj buzditó szavak kísé­retében kézbesítendő" A becsület jutalma és a román kisdiákok Orbán Balázs br. még két alapítványt tett; egyiket a VI. osztály beállítására, másikat szintén szegény diákok jutalmazására. Indoka végrendeletében található: „Én családdal nem lévén megáldva, a magyar népet tekintem családomnak s azt kívánom íőörökösömmé tenni." x Nem csoda tehát, ha ez a nemes intézmény, mely megszenvedte 150 éves fennállása alatt a múltat és jövendőt, Orbán Balázs nevét vi­seli ma. Az alapítványok összege 4600 frt.-t tett ki, melyből a világháború alatt kétizben 5000 cs 2coo korona értékű hadikölesönkötvényt vá­sárolt az iskola. A kötvények elértéktelened­tek s az alap majdnem teljes egészében meg­semmisült;. A megmaradt alapítvány össze­gének értéke a világháború után lejben nyert átszámítást, amikor az egykori hatalmas ősz-, szeg (1920) 300 lejnyi összeget tett ki. Az intézet elöljárósága igyekezett ezt a csekély összeget gyűjtés és adakozás utján növelni. Ennek folytán 1934-ben 3684 lej állott ren­delkezésre. Újabb csapás érte ekkor a lesorvadt betét összegét. A konverziós törvény alapján a meglevő összeg 70 százaléka újra elveszett. Ettől a perctől kezdve az alap nemes hiva­tását teljesíteni nem tudta. Az elöljáróság azonban évről-évre társadalmi közadakozásból előteremtett bizonyos összeget, melyet a ne­mes intenciónak megfelelően kiosztottak. Eképpen tehát a folytonosság, soha meg nem szűnt . . .! Az első jutalorn kiosztása 1877-ben történt s azóta a jutalom-díjban részesült 355 tanuló, melyek közül vallás szerint 247 unitárius, 63 református, 20 római- és 4 görögkatolikus, 12 görögkeleti, 6 luteránus és 3 zsidó volt. Nem­zetiség szerint 331 magyar, 15 román, 6 szász és 3 zsidó volt. Egy véka tudomány mellé egy köböl erkölcs — Iskolánkban a nemzetiségi tanulók min­denkoron otthonra leltek — mondja Péter Lajos igazgató —, itt sohasem ismertünk nem­zetiségi vagy felekezeti kérdést. Hűek voltunk és hűek maradunk Orbán Balázs szelleméhez. — Páldának hozhatom fel egyik legszegé­nyebb sorsú tanítványunk, jacab Mihály ese­tet, aki később a bukaresti egyetem profesz- szora lett, hogyan tartottuk mi, magyar csa­ládok, tanulmányi ideje alatt. Kopott, ga­lambszürke ruhában tartotta egyszer március 1 <j-i beszédét, mert intézetünk, tehetsége foly­tán őt tartotta erre érdemesnek. De éppen úgy idesorolhatom egyik román inspectorun- kat, aki — bár máshol szomorú emléket ha­gyott vizsgálatai nyomán maga után — ki­jelentette: ,,Büszke vagyok arra, hogy az Orbán Ba- lázs-alapitványbál a becsület jutalmát kaptam ebben az iskolában.“ — Változott-e a kiosztás módja az alapí­tás óta? Mátyás király-tér Tele on; 43—14. 13. kerámia, kristály porcéiIán, ajándéktárgyak. — Ugyanott 9BSZÍ föláll. — Semmit sem. Ragaszkodunk az alapít­ványt tevő minden sorához és intenciójához. A diákság ma is, mint régen, önmaga vá­lasztja ki, akit erre a jutalomra érdemesnek talál. A kiosztáskor a megválasztottakat is külön beszéddel üdvözöljük és a „becsület * jutalmát -hagyományos keretek közölt nyújt­juk át. Ebben pedig, mim a kimutatás bizo­nyítja, sem vallás, sem nemzetiségi szempont nem érvényesül. Intézetünkben mindig 10 szá­zalékon felül voltak más nemzetiségű tanulók. Talán ők kellene valljanak az intézet szelle­méről . . . — A diákok választásába mindig bele­nyugszik a tanári kar? — Orbán Balázs a tanuló ifjúság igazsá­gába vetett reménye nem volt ábránd; a ta­nári kar egyetlen egyszer sem volt kénytelen — bár erre felhatalmazása van — élni jogá­val. Az ösztöndíjat mindannyiszor az osztály­társaitól legtöbb szavazatot nyert tanuló kapta meg. Eként nyer a székelykereszturi kisdiák qgy véka tudomány mellé egy köböl erköleöt... Orbán Balázs emléke lelke mélyén él min­den tanulónak. Érzi és tudja azt, amit Bartha Miklós tömören foglalt össze emlékbeszédé­ben : „Ha van a székelynek barátja, úgy te sze­retted azt; ha volt fájó sebe, úgy te gyógyí­tottad azt; ha lesz jövője gazdag és áldásos, úgy annak alapköveit te raktad le.“ A Nagv-Küküllő hajlatában igy valósult meg a biblikus szózat; a kő, amelyet az épí­tők megvetettek, szegletkővé lett; szegletköve egy ország műveltségének, ahová tanulni küldi Európát a játékos képzelet . . . SZABÓ ENDRE------------- ; Mérsékelte a Kúria a topas^eiiíkirályi zsaroló földművesek büntet ését KOLOZSVÁR, december 22. Többször be- számoltunk arról a zsarolási és útonállási t bűnügyről, amely tavaly január 17-én Topa­szentkirály községben játszódott le. Czrenó Gábor kolozsvári zöldségkereskedő két test­vérével és Dancsó Jenő gépkocsivezetővel Almásszentkirályról Kolozsvár felé igyeke­zett. Topaszentkirály közepén gépkocsijuk el­romlott és hosszabb időt kellett eköltemök a javítással. Székely Lajos füszerüzlete előtt ál­lottak meg és a gépkocsi -ki javításához fog­tak. Közben odaérkezett a falu ifjúsága Ne­mes Gábor és Muresán János vezetésével, akik kötekedni kezdtek az utasokkal és hó­golyókkal megdobálták őket. A gépkocsive­zető megütötte az egyik kötekedő legényt, aki kezén könnyebben megsérült. Erre úgy felbőszült a falu lakossága, hogy a legények vezetésével kaszára, kapára kapva, bekerget­ték az utasokat az üzletbe. > csak akkor vol­tak hajlandók útnak engedni őket. amikor fájdaloméijként“ átadták a náluk levő 30 pengőt. A kolozsvári törvényszék büntetőtanácsa tavaly december 3-án tárgyalta a zsarolási tömegpert. amelynek kilenc vádlottja volt. Nemes Gábort 8 havi, Muresán Jánost 6 havi börtönbüntetésre, kiskorú társaikat kisebb- n agy óbb fogházbüntetésre Ítélték. Az Ítélő­tábla ezév április r6-ár» Nemes Gábor bünte­tését két és félévi. Muresán Jánosét 2 évi fegvházban állapította meg. A Kúria leszállította az Ítélőtábla ítéletét és Nemes Gábor büntetését 1 évi, Muresán Jánosét 10 havi börtönben állapították meg. A legfelsőbb bíróság ítéletét tegnap hirdette ki a törvényszék a vádlottak előtt. PAPIÉBAN, írószerben, irodai fel- szerelési tárgyakban teljes raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban. Kolozsvár, Mátyás király-tér 3. Telö- íon íl—99.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom