Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-21 / 288. szám

1945 December 21, ellenzés O ssi4 msisşiyîis' ShusavéJség véJeisnezoi fogja a isemZeí ráfeízoii Í»ecsüi©áéi az Elülső Islaelíelig í** Csali ay Ii9nv?(l&lniî nralnEszier n:s«gy beszédei enondoii a felső náz bá3 n a henvécSeüeiia idiíszeiű kérdéseiről BUDAPEST, december 21. A felsőftiáz hétfőn folytatta az 1944. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényjavaslat tárgya­lását. Az ülést 10 óra után tíz perccel nyitotta meg báró Perényi Zsig'mönd' el­nök. K.isebbjelentőségü elnöki bejelenté­sek után a felsőház áttért a költségvetési javaslat Vitájára. Gcradoslfcfljrmk a hndbavemul- tak hozzátartozóiról! Az első felszólaló Szilágyi Lajos volt. Beszédében kizárólag a honvédség és> a hadigondozás időszerű kérdéseivel foglal­kozott. Beszéde elején hangoztatta, hogy mindek törvényhozónak kötelessége a honvédség kérdéseivel kapcsolatosan a legnagyobb óvatossággal nyilatkozni. He­lyénvalónak taft ja azokat az igazán nagy áldozatokat, amelyeket a nemzet a hon­védség fejlődése érdekében hoz. Helyesli azt a felfogást, hogy a honvédség tagjai­nak tartózkodniuk kell a politizálástól. Kérte a felsőház elnökségét, hogy iuttds- sa el a tagok üdvözletét a kint szolgála­tot teljesítő fiainkhoz. Kérte a honvédel­mi minisztert, gondoskodjék arról, hogy aki egyszer bevonult, annak és családtag­jainak szempontjából rosszabb helyzete ne keletkezzék. A belső front megerősítésére feltétlenül szükség van, mert azon alap­szik a rend és a nyugalom. A földosztás­ról szó sem lehet addig, amíg a jogosul­tak, elsősorban a frontkatonák a falutól távol vannak. Örömmel üdvözölte a ha­digondozó hivatal felállítását. Óva intette a had vezetőséget és a kormányt a saját erő túlbecsülésétől és az ellenség erejé­nek lebecsülésétől. A költségvetést elfo­gadta. Dekker Endre azt kérte, hogy az orvo­sok. amint bevonulnak a hadsereghez, a legrövidebb időn belül kapjanak tiszti rangot. A legnagyobb elismeréssel szolt a portások és a vasutasok munkájáról. A költségvetést elfogadta. Kárpátalja idc&zerü kérdései Kricspálosi-Hrabár Endre főleg Kár­pátalja időszerű kérdéseivel foglalkozott. Hangoztatta, hogy a kárpátaljai nemze­tiség támogatásánál semmi kifogásolni­való sem merült fel. A kormánn a ma­ga részéről mindent megtesz a rutén nép békéje és ellátása érdekében. Vonatkozik ez a kulturális fejlődésre is. Ungváron ruszinnyelvü nemzeti színház működik. A rutén nép érzi, hogy gondos­kodnak róla. A költségvetést elfogadja. Ruprecht Antal a mezőgazdasági mün­Kállay Endre a belső rend és nyugalom | fontosságáról beszélt. i A nemzetvédelmi propagandaminisz- tériumtól a pénzt nem sajnálja, mert az jól működik. A rend el etek, amelyeket kibocsátanak, legyenek közérthetők és végrehajtásukat kellőképpen ellenőrizzék. Rendezzenek házkutatásokat a közellátási érdekében, amelyek során sok rejtett áru kerülne napfényre. Az elnök ezután a vitát megszakította kásság ruhával és lábbelivel való ellátá­sát tette -Jzóvá. Kérte, hogy a .szarvas- marha vágásánál hagyjanak elegendő bőrt a gazdának. A nagy- és' középbirto­kok építsenek a mezőgazdasági munká­sok számára egységes lakásokat. A költ­ségvetést elfogadja. Mészáros István a magyar falu kérdé­seit tárta a felsőház elé. A magyar falu felemelését és kuitursPintjének emelését minden eszközzel szorgalmazni kell. A falu ellátási kérdéseiről szólva, a legna­gyobb elismeréssel' szólott a jegyzőkről, akik túlterhelt munkájuk mellett, becsü­lettel állják meg helyüket. A költségve­tést elfogadta. Érdi János beszédében túlnyomórészt a hadirokkantak panaszaival foglalkozott. A hadirokkantaiénak a hivatali előléoteté- seknél mindig előnyben kell részesülniük. Örömmel üdvözölte a hadigondozé hiva­tal felállítását. A költségvetést elfogadta. és az ülés folytatását délután 5 órára tűzte ki. I A délután 4 órakor üjra megindult vi­ta első szónoka Fürjes János volt. Főleg délvidéki problémákkal foglalkozott és több pozitív kéj ést terjesztett az illeté­kes miniszterek elé. Báró Radvánszky Albert alelnök ezután . a költségvetési vitát bezártnak jelentette be. Az elnöki bejelentés után általános érdeklődés közepette Csatay Lajos honvé­delmi miniszter emelkedett szólásra. „4s3efiB2@í^éJe!ml miatiszfériusn J&1 mű ícM!“... Csstfary Lafes hostVéJelnii mlitisziev beszéde Bevezetőben hangoztatta, azért kíván szólsni, hogy a vita rán honvédelmi kérdéseinkkel kapcsolatban elhangzott felszólalásokra válaszoljon, másrészt, hogy a felsőház nyilvánossága előtt be­mutatkozzék. Utalt arra a felszólalásra, amely a honvédségnél tapasztalt bánás­mód bizonyosíoku eldurvulásával fog a,- kezott. Erre a felszólalásra maga József királyi herceg auta meg a választ. A ma­ga részéről elitéli a durva bánásmódod és az előfordult esetek kivizsgálását a jövő­ben maga végzi. Puszta létünkért harcolunk! A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nagy európai közösségben pusztai lé­téért harcol a magyar nemzet. A mostani világháborúban azért vettünk részt, mert a két évtizednél hosszabb tria­noni gúzsbakötés után végre lehetőség ér­kezett az elkövetett igazságtalanságok jóvátételére. Ha mpst nem vállaltuk vol­na a harcot, ez azt jelentette volna, hogy végleg belenyugszik megcíon ki t ottsá­gunkba és nemzetünk lassú elsorvasztá­sában. Tehát csakis ezért és nem kala \d- vágyból és nem a hóditás reményeben veszünk részt ebben a háborúban. 1941-ben -csak kis részeink harcoltak. 1942-ben már nagyobb hadsereg vett '"észt a küzdelemben. A 2. magyar hadse­regnél- 1943 elején történt visszavond a után már csak kizárólag megszálló fel adatokra képesített erőket küldtünk ki és ezek a megszálló erők azóta is kizáróan vasútvonalakat biztositó szolgálatot tclje- site-uek. „A magyar hadsereg, bátran megállta a helyét keleten!*' Eleve tisztában voltunk azzal, hogy a hadseregünk részvétele a nagy küzdelem­ben katonailag csak két eredményt hoz­hat: megbecsülést és tapasztalatokat. Az elért sikerek kizárólag függvényei voit.Jk a szövetséges hadsereg sikereinek: A magyar hadsereg bátran megállta a helyét keleten. A magyar honvédség vo­nult vissza legutoljára és' az elszenvedett nagy veszteség annak tulajdonítható, hogy csaknem frontálisan északról és dél­ről jövő támadásokkal szemben kellett védekezni. A magyar katona a hősiességnek szá­mos példáját adta. A magyar katona ezeréves erényei csorbithatatlanul áll­nak'és egyidejűleg megszerezte azokat a tapasztalatokat,, amelyek a hadsereg további kiépítésében elkerülhetetlenül szükségesek. A honvédség átszervezése A mostani költségvetés a honvédség szoros értelemben vett kiadásainak fede­zését biztosítja. A háborús kiadások nem foglaltatnak benne. A rendelkezésre álló összegek felhasználásánál vezérszempont­nak a takarékosságot tartja szem előtt anélkül azonban, hogv ennek a honvéd vallja a kárát. A honvédség átszervezése a célszerűség érdekeinek szempontjából már rfiajdnem megtörtént. A nyersanyagbeszerzés ne­hézségei ellenére folytatódik a honvéd­ségnek korszerű fegyverekkel való ellá­tása. A 2. hadsereg veszteségeinek pótlá­sa nagyrészben befejezést nyert. A honvédelmi miniszter ezután a hon­védség kiképzésének problémáira tért át. • Gondoskodás történt megfelelő számú és nagyságú állandó lő- és gyakorlóterek megszervezéséről. Az ezzel összefüggés­ben felmerült kisgazdapanaszokat kor­mányrendelettel orvosolják, amennyiben ezek csereingatlanban kapnak kárpótlást. A kpzép- és nagybirtokokra azonban to­vábbi áldozatvállalás hárul. Az ifjúság katonai kiképzése azt a célt szolgálja, hogy testileg alkalmas és szel­lemileg fogékony, valamint hazafias ér­zelmű szilárd ifjak kerüljenek egykor a honvédség kötelékeibe. Ezért vette a honvédelmi minisztérium saját kezelésébe a leventekiképzést: Eddig mintegy egy­millió 300 ezer ifjú vett részt leventéki- képzésben. üegaiüLuI a honvédelmi launkasereg A honvédelmi munka és a honvédség fejlesztése' a hadiipari munkásság telje­sítményein nyugszik. A munkásigénybe­vétel egységes irányítása és a munkaerő gazdaságos kihasználása érdekében egy munkacsuesszervezet felállítására tett előterjes^éd, amelynek értelmében beje­lenti, hogy megalakul a honvédelmi mun­kasereg. Mindenki, akit fegyveres szolgá­latban nem vesznek igénybe, tekintet nél­kül anyanyelvére, vallására és fajára, eb­ben a szervezetben fogja a maga köteles­ségét teljesíteni. Ezáltal megszűnik az a felfogás, hogy a hazáért való munka nem egyértékü a többi polgári kötelezettséggel és ez a munka jogának csorbítását és az emberi méltóságnak kisebbítését jelenti. Korszerű légoltalmi intézke­dések A városok légoltalminak átszervezése i is folyamatban van. Nagy súlyt helyez a mentőosztagok korszerű felszerelésére és ; kiképzésére. Légvédelmi tüzérségünk számereje és hatóképessége erősen foko­zódott, a földi elhárítás azonban légi el­hárítás nélkül ma már nem hatásos fegy­ver. Ezért az ország teljesítőképességének figyelembevételével repülőipart terem­tünk. A korszerű légi erőnek minél gyor­sabb megteremtését tárcája egyik legfon­tosabb, kérdésének tekinti. . „Ebben a háborúban a mun­kás is katona!“ Figyelmet fordít sebesültjeink kellő el­látására, a rokkanttá válás megakadályo­zására. A hadigondozottak járandóságait és rendszeres pénzellátását általában 20 százalékkal emelték. A hadiipari munkásságról nem szűnik meg állandóan gondoskodni. Belátja, bogy ezen a téren még sok a tennivaló. Ezért arra kéri az ipari tőkét, főleg a gyáripar tőkéseit, hogy a munkásokkal kapcsolatos kérdésben vegyék figyelembe, hogy ebben a háborúban a munkás is katona. Elisaierrés a magyar adéfizelolaielc Elismeréssel adózott a továbbiakban a honvédelem másik segítőtársának, a ma­gyar adófizetőknek. Ma is elhangzanak a világ felé az ellenséges hírverés csábító ígéretei és ijesztő fenyegetései. Hála Is­tennek, most nerrn egy vérvemíeségben kimerült és elfáradt nemzetre igyekszik hatni a modern idegháboru eszköze. A mai nemzejűélk tanult az elmúlt vi­lágháború következményeiből. A mai ma­gyarság ismeri a népek szabadságáról és önrevd'elkézési jogáról szóló kijelentések értékét és tudja, hogyan történt ez a gya­korlatban. Ez a mai magyar nemzedék tudja, hógy csak saját erejében bizhat. Harckészsége töretlenségében és az ország egységében. Téved, aki az,t hiszi, hogy a magyar -nemzet le fog mondani az önvé­delem eszközeiről „Ez a nemzet nem veszhet el amíg él a hitünk!'* — Mindnyájan tudjuk — fejezte be be­stéiét Csatav L?ios honvédelmi minisz­A $7. áfeorű 5 viszonyok folytán választékom csökkent ugyan, de szolgálatkészségem ne ^ ! Kar«?CSOíiyi ©5 Újévi S*2Ük- ryégleíét íedez^e HERC2SG JÓZSEF csemege, konzerv, cukc^ka és itaikülön'egességek szak üzletében Ko ozsvár, Deák íerenc-utca 6. szám. .................................... 1 I tér —, hogy éz a nemzet nem veszhet el, amíg él a hitünk ér ómig él benne a da­cos elszántság, hogy a végsőkig küzdjön létéért. — A magyar királyi honvédség védel­mezni fogja a nemzet rábízott becsületét az utolsó lehelletig. A honvédelmi miniszter beszédét a fel— sőhiáz jelenlévő tagjai lelkes tapssal fo­gadták. Báró Radván-zky Albert alelnök ezután az 1944. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját béfeieate és Cí­menként olvasásban áttértek a részletes tárgyalásra. A közellátási tárca költségve­tésének vitája A közellátási tárca költségveté'éh'Z először Jókay Miklós szólt hozzá. Beszé­dét főleg a fővárosi közellátás problé­máinak szentelte. Muzsik Endre főleg a bőrellátás nehéz­ségeire mutatott rá. A bajok orvoslá ára a rendelkezésre álló nyersbőrmennyiség szigorúbb ellenőrzését kérte. A költség- vetést elfogadta. Wekerle Sándor alelnök fél 8 órakor félbeszakította az ülést és bejelentette, hogy a felsöház legközelebbi üTé~éf ked­den délelőtt 10 órakor tartja a következő napirenddel: 1. A költségvetés tárgyalá­sa; 2. A kettős adóztatás elhárítása tár­gyában kötött magvar—svájci egyezmény becikkelyezése; 3. A családjogi határoza­tok tárgyában kötött magyar—német egyezmény becikkelyezése; 4. Az egyes külállamokkal való kereskedelmi forgaí- miviszonyaink rendezéséről szóló törvény- javaslat; 5. A tanyái közigazgatás rende­zéséről szóló törvényjavaslat;: 6. A gaz­dasági és hitelélet rendjének megóvása céljából a kormánynak adott felhatal­mazás meghosszabbítása; 7. A 42 tagú országú? bizottság jelentése. Ezzel a felsőháte ülése véget ért. A Légvédelmi Liga közleményei: Hogyan biztosítjuk fagy ©Ilon az oltóvizet? A Légoltalmi Liga kolozsvári csoport el­nöksége a háztulajdonosok és ház- (csoport) parancsnokok szives figyelmét felhívja a kö­vetkezőkre: A honvédelmi miniszter 161.300 ein. 35— 1943. id- M. számú rendelet értelmében a padláson levő vagy padlás hiányában a leg­utolsó emeleten elhelyezett viztartóedények- ben, ha a hőmérő —5 fok alá süllyed, a következő módon kell az oltóvizet biztosítani: 1. Ha van a ház padlásterén egy attól elzárt vagy a padlással egyszinten, illetve a legutolsó emeleten olyan helyiség (pl. mosó- konvha), amely a fagy veszélynek kitéve nin­csen, akkor a padlástér tűzvédelmi felszerelés­hez tartozó edényeket ide kell átszállítani és továbbra is vízzel megtöltve kell tartani. Ha a helyiségben ilyen edényeket elhelyezni nem tudunk, akkor azok vízmennyiségét a ház lég­oltalmi felszereléséhez, ■ nevezetesen a padlás­tér tűzvédelmi felszereléséhez és a légoltalmi házi rüzoltófelszereléshez tartozó vedrekben lehet az említett helyiségben tárolni. Ter­mészetesen a viztárolás ilyen megoldása mel­lett a szóbanforgó helyiséget állandóan nyitva kell tartam. 2. A gyakoribb megoldási mód azonban a másik lesz, amit az idézett rendelet megen-' ged és vagylagosan előír. Eszerint a vizti- rolási mód szerint a padlástér tűzvédelmi felszereléshez tartozó és egyébként a padláson elhelyezett vedreket, valamint a légoltalmi házi tüzoltófelszerelé.'hez tartozó és egyébként az óvóhelyen, vagy a riadógyülekezőhelven a többi felszereléssel együtt elhelyezett vedre­ket szét kell osztani a legfelső emelet, föld­szintes házaknál a földszint lakásai, elsősor­ban a padlásfeljáróhoz, vagy a tctőfeljáróhoz legközelebb eső lakások között. A vedreket ezeknek a lakásoknak olvan helyiségében kell elhelyezni, ahonnan közvetlenül a szabadba, a folyosóra, lépcsőházba, vagy az udvarra nyí­lik az ajtó. így az előszobában, konyhában. A vedreket ezekben a helyiségekben természete­sen állandóan vizzel megtöltve kell tartani és ezeknek á helyiségeknek bérlője a vedrek­ben levő vizet más célra nem használhatja, hanem köteles azoknak állandó vízzel való megtöltéséről gondoskodni, ha pedig a riadó felhangzók, akkor ezeket a vízzel telt vöd­■ röker ki kell tenniök ajtajuk elé a lépcső­házba. udvarba, úgy, hogy azok a szabad közlekedést ne akadályozzák. Az elmondott módon március 15-ig kell az olróviz tarolásáról mindaddig gondoskod­ni, inig a hőmérő tartósan fel nem emelkedik o fokra vagy afölé. Ezesetben a viztartó- edtnveket újból vissza kell tenni a padlásra vizz.el megtöltve, még akkor is, ha ez. a mele­gebb idő március r5-ike előtt következne be és a honi légvédelmi készültség még fenn­állna. Hagyományos erdélyi szellemben, bátran, megalkuvás nélkül küzd mindennap a magyar nép boldogu­lásáért az Ellenzék-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom