Ellenzék, 1943. december (64. évfolyam, 272-296. szám)

1943-12-20 / 287. szám

1 $ í 3 « ecéffi béí 2«, nKHHMBM Nagy lelkesedéssel és meleg szeretettel fogadta a kolozsvári közönség az „Ország“ írógárdáját A Mátyás Király Díákház zsúfolásig megtelt nagytermében, a legőszlntébb siker jegyében zajlott le az „Ország“ irodalmi estje na árt álról" ELLENZÉK 5 KOLOZSVÁR, december 23. Tegnap esti tartották meg a Mátyás Király Diákház zsu folásig megtelt nagytermében Kolozsvár kö zönségének nagy érdeklődésével és részvételé vei az ,,Az Orszdg“ cimíi, nemzetpolitika hetilap irodalmi estjét. A nagy érdeklődéssé várt estet bevezető beszédével Zathur"cz-r Gyula, lapunk főszerkesztője és „Az Ország' főmunkatársa nyitotta meg. Zathureczk) Gyula rámutatott bevezető szavaiban annal a nemzedéknek törekvéseire, amely ma már í változó idők tapasztalatainak birtokában sze rencsésen szóhoz juthatott és többek köz szóhoz jut az „Az Ország“ hasábjain is, a; uj idők uj eszméivel. Különös öröménél adott kifejezést azért is, hogy alkalom kerül hetett ,,Az Ország“ gárdájának a kólozsvár közönség előtti bemutatkozásra. Ez az alka­lom annál is inkább kelthet élénk örömet mert hiszen „Az Ország“ már indulása pilla natában behatóan és lényegileg foglalkozol' az erdélyi kérdéssel és hasábjain ezt a kér­dést mindmáig felszínen tartja. Egry Mária az „Ország“ költői­nek verseiből adott elő Zathureezky Gyula közvetlen hangú meg­nyitó beszéde után Egry Mária, „Az Ország1 költőinek verseiből adott elő. Szabó Lőrinci ..Lóczi óriás lesz“, Erdélyi József: „Altató1 és Petőfi Sándor: „Föl a szent háborúra“ cimt verseit szavalta mély átéléssel és művész készséggel. Vajta Ferenc nagysikerű elő adása Ezután Vajta Ferenc, „Az Ország“ főszer­kesztője mondotta el nagyhatású előadását; t.Két világ határán£< címen. Beveeztő szavaiban megköszönte az érdé- foiek szeretetét és érdeklődését lapja iránt, amil annak tulajdonit, hogy már kezdetben nem­csak szívesen, de mintegy kötelességből rend­szeresen és behatóan foglalkozott és foglal­koztak munkatársai az erdélyi kérdéssel, a? erdélyi szellemmel. Természetesen az erdély: szellem alatt —- mondotta meleg közvetlen­séggel Vajta Ferenc —, ném a „halinásha­nem az igazi erdélyi szellemet 'értettük é< értjük, azt, amelyik egész magyar életünk­nek egyik legégetőbb kérdése. Köszönetét mon­dott egyben mindazoknak, akik ennek az er­délyi szellemnek jegyében „Az Ország^-ot mint munkatársak támogatták. Elmondotta hogy mint szintén kisebbségben felnőtt em- j bér, az Erdélyi Szépmives Céh könyvein ke- \ resztül tanult meg igazán magyarul és ma- Î gyárul érezni. Ezért felvidéki származási cl- j lenére is úgy érzi, hogy igazi és benső köze ; van Erdélyhez. í „Két világ határán“ j Amikor a két világ közül egyiknek feltét­len váló elbukásáról beszélünk, vagy írunk, és ez egy jellemző és sajátságos tünet, mindig csak erről beszélünk és írunk, ritkán vetődik fel a győzelem kérdése. Kevesen beszélnek arról, hogy mi lesz akkor, ha megnyerjük a háborút. Arról is kevesen beszálnek, hogyr erre hogyan kell a magyarságnak felkészülnie. Tudjuk, hogy nagy átalakuláson fog átmen­ni az egész társadalmi berendezkedésünk és fogunk átmenni egyen-egyen is, mint a társa­dalom egyedei. Nos, egyáltalán nem kétsé­ges, hogy hogyan kell erre felkészülnünk. A politika partizánjai Ma minden állam nemzeti öncéluságra tö­rekszik és eléggé sajnálatos tünet, hogy ugyan­akkor nálunk mindegyre felujul a politikai partizánok rohama. Nem szabad ezt a hely­zetet tűrnünk. Megmondhatjuk nyíltan —■. mondotta Vajta Ferenc —hogy nem lesz jö­vőjük azoknak a politikai szektariánusoknak, akik mindegyre félreverik a harangot, olyan időkben, amikor a legnagyobb józanságra volna szükség. 1867 óta sajnálatosan a fajtát csak a poli­tikában tudtuk elképzelni és nacionalizmu­sunk ma is nagyrészt negatívumokban merül ki, hiszen mindegyre arról beszélünk, hogy mi nem . kell nekünk és mit nem szere­tünk mi. Szükséges ezért ennek helyébe a pozitiv nacionalizmus tneyo'rdetése és a magyarság előtti folytonos felszínen tartása. Termé­szetesen a magyar fajta összefogását mi egyes szomszédainktól eltérő módon, nem a mások elleni gyűlölet alapján akarjuk lét­rehozni. De hirdetjük, hogy a mi nemze­dékünk egészen bizonyosan nem fog lemon­dani az ezeréves magyar bir ad alomhoz tar­tozó egyetlen talpalatnyi földről sem. Ezen a kérdésen már túl vagyunk. Ma a kormány, annak szervei, s a társadalom maga n törődik az egyes magyar emberrel is, a italgyártásról“ címen. Előadásában Dövcnyi Nagy" Lajos clnson dórra- hogy a magyar füwv gyirtós, w ^ oeóra.kozta tóipsr ujj7 viselke- d k, mint az a gyanús hölgy, aki közelgő botrányt érezve, bírósággal készül fenyege­tőzni. Az előadó a néző jogán beszélve, nyiltan megmondotta, hogy minden feltéte­lünk megvan arra, hogy igazi magyar és iga­za művészi filmeket áll it sunk clu. Van tő­kénk, vannak Íróink, színészeink és rende­zőink, a magyar filmek túlnyomó nagy több­sége mégis eliiasztóan ostoba. Mert üzletileg bevált, de művészileg rendkivü! silány re­ceptek szerint készül, ennek a helyzetnek az oka röviden az, hogy az úgynevezett őrség­váltáskor a magyar film ügye kevés kivétel­lel avatatlanok, hozzá nem értők kezébe ke­rült. Ez a tény idézte elő azt a helyzetet, hogy ma már a magyar filmgyártás a nem­zetnek valóban kárára van. A másik hiba az, bogy túlságosan • sok gazdája van a magyar filmnek, túlságosan sokan üldögélnek aggó­dó bábaként bölcsőjénél, pedig rengeteg fel­adata, sőt valóságos missziója volna a ma­gyar filmnek. Hámory Imre magyar nótái A műsor első részét Hámory Imrének, az országszerte ismert és népszerű operaénekes­nek szereplése fejezte be, aki a műsor első felében magyar nótákkal mutatkozott be a kolozsvári közönségnek. A közönség meleg szeretettel fogadta a kitűnő művészt,' aki Körösi Dudás cigány terse karának nagyszerű kísérete mellett tomboló lelkesedést váltott ki énekszámaival a közönségből. Erdélyi József költeményeiből olvasott fel Szünet után Erdélyi József, a nagy ma­gyar népi költő, a közönség rendkívüli lelke­sedésétől kísérve adta elő A jövő. Köszöntő, Pipacs, Tengeri földen és Téli vers címéi költeményeit. Kolozsvár közönsége nagy fi­gyelemmel cs szeretette,! hallgatta végig Er­délyi József költeményeit és meleg ünneplés­ben részesítette a költőt. Nagy Izabella, Dallos Sándor és Hámory I'mre Nagy Izabella, Balázs Árpád-.iiótákat adott elő. Laskó Emil zongorakiséretével. majd Dal­les Sándor Kenyér cimü szép és hatásos no­velláját olvasta fel. Az estnek egyik fénypontja Hámory Imre operaénekes második 'fellépte volt, aki Laskó Emil zongorakisércte mellett a János vitéz­ből énekelt és előadta Bánk bán nagyáriáját, őszinte, nagy sikert aratva. Az Ország tegnapi irodalmi estje teljes mér­tékben igazolta az iránta megnyilvánult nagy érdeklődést, gazdag műsorával, kiváló elő­adóinak művészi teliesixményével az idény egyik legszebb és legtartalmasabb estje volt. A közönség minden bizonnyal szivébe zárta mindazokat az építő gondolatokat, mind az előadókat, akik ezt előtte tolmácsolták. A UúsakáícsSnkötváriysk kibocsátásáról adott sajtótájékoztatót a pénzügyminiszter BUDAPEST, december 20. (MTI.) Reményi-Schneller Lajos pénzügy­miniszter a buzakölcsön-kötvények kibocsátása alkalmából.sajtótájékoz­tatóra hivta össze az Országos Ma­gyar Sajtókamara és a Sajgó Tanács elnökségét valamint a fővárosi és a v 1 déki 1 apók képviselőit. A pénzügy- miniszter az értekezletlen bejelentet­te a kormánynak azt az elhatározá­sát, hogy búzáért ékre szóló állam- hatósági kötvényeket bocsátanak ki. A pénzügyi kormányzatot a kibo­csátásnál két cél vezette. Az egyik cél az — ami természetes —, hogy az államháztartás fokozott szükségle­teit, amelyeket már nem lehet kizá­rólag adóbevételekből előteremteni, •olyan kölcsön kötvényekből kívánja fedezni, amelyek a nagyközönség ke­zében lévő vásárló erőt használják fel az államháztartás céljainak meg­valósítására. A másik cél az volt, hogy ezt a vásárló erőt újból bevon­ják a gazdasági élet vérkeringésébe. Az államkincstár a buzakötvények- kel vállalja azt a kötelezettséget, hogy azt a pengőösszeget, amelyet ma a húz aköt vények ellenében be­szed, minden körülmények között vissza fogja fizetni: akkor is tehát, ha a búza ára csökkenne, a-kötvé­nyeket és azok szelvényeit a rné'er- mázsánkint 40 pengős búzaárnak megfelelően fogják beváltani. Ha a buza óra netán emelkednék, a köt­vénytulajdonos azt a magasabb ös.z- sz8get fogja megkapni, melynek ér­téke' a magasabb búzaárnak felel meg. liánom százalékos kamatozású kötvényekről van szó, amelyek 25 év hm icust keresi mindenütt és igyek- i alatt kerülnek visszafizetésre az erre vonatkozó törlesztési ten7 szerint. Remény i-Sehnell-er Lajos pénzügy- miniszter tájékoztatója után az Or­szágos Magyar Sajtókamara elnök­sége nevében Gáspár Jenő igazgató- főíitkár szólalt fel. Biztosította, a pénzügyminisztert, a magyar sajtó mindent elkövet, hogy tőle telhető- lég sikerre vigye a pénzügyminiszter­nek a kölcsönhöz fűzött reményeit. A. megjelent újságírók nevében is ígéret hangzott el, hogy a magyar sajtó, miként a múltban, a jövőben is a legnagyobb készséggel támogat­ja a pénzü/vminisztert közérdekűi gazdaságpolitikai céljainak elérésé­ben. fi i HOH toMEJK SZÁJ ff A R M ONí KÁK nagy választékban DÁVID hang­szerház k. k. t., Kolozsvár, Unió­utca 12. szám. Fontos tudnivalók a karácsonyi vasúti forgalom korlátozásáról BUDAPEST, december 20. (MOT.) A MÁV a karácsonyi és újévi forgalomban, korlátozza a vasúti jegy kiadását. Ezzel kapcsolatban a MÁV igazgató-ága felhív­ja az utazóközönség figyelmét az alábbi fontos tudnivalókra: 1. December 23-ának 0 órájától decem­ber 27. napjának 12 órájáig, valamint de­cember 30. napjának 12 órájától 1944 ja­nuár 2. napjának 24 órájáig csak a férő­képesség határáig, tehát korlátoli szám­ban adnak ki menetjegyet. A felsorolt vonatokban a Budapestről kiinduló pá­lyaudvarról csak érvényes menetjeggyel és erre a célra rendszereutett vonat-hasz­nálati jeggyel lehet beszállani; 2. vonathasználati jegyre van szükség többek között a Budapest Keleti-pálya­udvarról 7 óra 15 perckor induló Sepsi- szentgyörgy, illetve marosvásárhelyi gyorsvonatra, a 17 óra 35 perckor induló kolozsvári -zemélyvonaton, a 15 óra 30 perckor induló lökösházai gyorsvonaton. A Nyugati-pályaudvarról 18 órakor in­duló máramarosszigeti, illetve sepsiszent­györgyi sebes vonatra, a 20 óra 10 perc­kor induló máramarosszigeti személyvo­naton. A kijelölt vonatokra Budapest161 számított 40 km. távolságon belül fekvő állomáson utas nem szállhat fel. Akiket érvényes vonathasználati' jegy7 nélkül ta­lálnak a vonaton, a legközelebbi állomá­son leszállítják és legalább 20 pengő pénz- büntetés megfizetésére kötelezik. A vi­dékről érkező Budapesten átutazó utasok kötelesek Budapestre érkezésükkor a vo­nathasználati jegyet azonnal megszerezni. A Budapestről vidékre utazott utasoknak ugyancsak ajánlatos ~ vonathasznál at i jegyet lehetőleg megérkezésükkor azon­nal megszerezni. A hálókocsit igénybeve­vő utasok is kötelesek a vonathasználati jegyet megszerezni. A felsorolt vonatokon az egy7 útra szóló vasúti jegvek, a kiadás­ra kerülő szabadjegy'ek. sem az önköltsé­gi j-gysk és féláru jegyek nem érvénye­sek. Áz ábamvasutak felkérik az utazó- közönség figyelmét, hogy csak az utazzon, akinek halaszthatatlanul szükséges. A Bu­dapestről kiinduló fel nem sorolt vona­tokhoz, vidéken pedig semmiféle vonatra nincs szükség menethasználati jegyre. KARÁCSONYFA-ÜNNEPSÉG A REF. TANONCOTTHONBAN. A kolozsvári re­formátus egyházközség tanoncotthonának ifjúsága december 21-én, .kedden d. u. 6 órai kezdettel. Király-utca 24. szám alatti helyiségében karácsonyfa-ünnepélyt ren­dez, amelyen a tanoncok énekszámokltal és szavalatokkal szerepelnek. Erre az ün­nepélyre az érdeklődőket ezúton is szere­tettel meghívja az otthon vezetősége. S "szivárgott zsidódat icplczfcH le a dunai r€f hapifángság öefehtlvfei BUDAPEST, december 20. Az ide­genellenőrző hatóságoknak tudomá­sára jutott, hogy az utóbbi időben különösen Németország felől sok zsi­dó szivárog be az országba. Utasítot­ták a határőrségeit és különösen a révkapitányságokat, mert az volt á hatóságok feltevése, hogy a beszivár­gók a dunai hajókon érkeznek az or­szágba.. Több rajtaütésszerű razziát tartottak a dunai uszályokon, de. nem vezetett eredményre. A rév kapitányság ellenőrző d'etek- tivjei ekkor magánszorgalomból nyo­mozni kezdtek és az volt a feltevé­sük, hogy a beszivárgók Ágfal várni 1 lépik át a határt. LesbeáJltak és szombaton éjszaka rajtaütöttek egy öttagú társaságon, akik Demetroyics István S2 éves újpesti lakos vezetésével igyekez­tek Magyarországra szökni. Mind- annyiukat elfogták és átadták az illetékes hatóságoknak. Itt derült ki, hogy7 Denie! rovics, aki­nek fia Berlinben vendéglős mar régóta üzletszerűen foglalkozott zsi­dók Magyarországra szöktetesével. Lgv legutóbbi sikeres vállalkozásért: 5000 pengőt, a mostaninál 5000 már­kát- kapott. A beszivárgókkal együtt toloiicházba szállították. Az egyik beszivárgott nőnél talált arany ruda­kat elkoboztak. szik megerősíteni, hogy ezáltal megerősítse a fajtát s a nagy összefogásra képessé és alkal­massá tegye. Felmerül a kérdés, hogy mik hát azok a formák, amelyek az. uj idők jegyében az uj embert tás az uj társadalmat kialakítják. Semmiesetre sem azok az írók, akik csak a humánumot képviselik, akik a nemzet élet­halálharcában bezárkóznak az emberiesség tornyában, mondván, hogy ők nem beszélneK most, majd csak a háború után. Ilyen „em- berieskedő“ Írókra nincsen szüksége a magyar jövendőnek, ezek a magyar politikai életnek partizánjai, akiket ki fogunk irtani. A to­vábbiakban jogosan bírálhatjuk a még ma is érvényesülő müvészetpolitikánkat, nevezetesen annak a színházzal és filmmel összefüggő részét. Hajtsuk végre önmagunk re­vízióját S követeljük joggal, hogy mutassák be a magyar munka hősét, a társadalmat megrontó hazug és hamis világ helyett. Mert csakis a tiszta magyar szellem és csakis az ennek jegyében álló munka és összefogás készíthet benőnket arra, hogy vezető szerepünket ha­gyományainkhoz híven megtartsuk Kelet- Európában. Ezt azonban csak úgy érhetjük el, hogyha közülünk mindenki véghez viszi magában önmagunk szükséges revízióját. így alkothatunk olyan társadalmat, mint volt a Kossuthé és olyan nemzedéket, mint például a Széchenyié volt. Ebben az igazi magyar na­cionalizmusban az erdélyi szellem minden bi­zonnyal vezető szerepet fog játszani s ez a nacionalizmus pedig birodaommá formaija a magyarságot, — fejezte be Vajta Ferenc nagyhatású és több ízben lelkes és elragadta­tott tapsokkal megszakított előadását. Nagy Izabella ünneplése Nagy Izabella, az ismert rádióénekesnő, az egész magyar közönség kedvence, Körösi Du­dás cigányzenekarának kíséretével magyar nótákat énekelt. A közönség valóban szűnni nem akaró tapsokkal jutalmazta a nagy mű­vésznő énekszámait, többszörös ráadást kö-; vetelve. Őszinte szó a magyar filmről Ezután Dövényi Nagy Lajos, az ismert hírlapíró és rádióriporter mondort szellemes előadást ,,Néhány őszinte szó a magyar

Next

/
Oldalképek
Tartalom